Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-16 / 63. szám, péntek
KERTESZKEDO 2007. március 16., péntek 4. évfolyam 11. szám Korai és erős fertőzésekkel kell számolnunk Az adalékanyagok alkalmazása előtt végezzünk keverési próbát, és kerüljük el a kellemetlen meglepetéseket Utolsó lehetőség a kajszi és az őszibarack kezelésére TÓTH MIKLÓS Az idei enyhe tél után korai és erős fertőzésekkel kell számolnunk. A gombabetegségek telelő alakjai ott találhatók a fákon, a lehullott avarban. Kora tavasszal fertőz az őszibarack tafrinás levél- fodrosodás betegsége, hamarosan veszélyeztet a csonthéjasok monüi- ája is. Az almatermésűek varasodá- sa valamint a tűzelhalás betegség ellen is védekezni kell. A gombabetegségek ellen leginkább a réztartalmú készítmények használhatók. A kijuttatás időzítésnél figyelembe kell venni, hogy a csonthéjasok rézre érzékenyek, fakadás után már nem permetezhetjük ezeket réztarMoníliás gyümölcsmúmia a fán talmú növényvédő szerrel. Őszibaracknál már láthatók a rügyekből előbújó hajtáskezdemények, tehát ez az utolsó lehetőség a kajszi és őszibarack permetezésére. A cseresznye, meggy, szilva esetében még van néhány napunk. A kártevők telelő alakjai ellen az olajtartalmú szereket lehet ajánlani. Megfigyelések szerint megjelent a körte levélbolha, megkezdte tojásrakását, mozognak az atkák, és hamarosan a pajzstetvek is. Egyre több helyen jelenik meg a vértetű. Az előbbi kártevők ellen az olajtartalmú készítmények hatékonyak. A kezeléseket már el kell végezni, hogy fékezzük a kezdeti felszaporodást. Általában javasolható, hogy először a rezes lemosást végezzük el, majd folytassuk (rövid idő kivárásával) az olajos készítménnyel. Vannak már olyan termékek, amelyekben megoldották a két anyag kombinálását (réztartalmú olajok), ezekkel egy menetben védekezhetünk több károsító ellen. Ne felejtkezzünk el a bőséges lemosásról és arról, hogy ez a kezdet, a kezeléseket folytatni kell, más módon, más szerekkel. (MR) A szerző Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal munkatársa MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta ____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EMU-euró 33,969 Angol font 49,77 Cseh korona 1,211 Bolgár leva 17,374 Japán jen (100) 21,907 Kanadai dollár 21,851 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona Román lej _______ Svá jci frank______ USA-dollár 8,724 13,573 3,665 10,088 21,119 25,68 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,96-34,96 24,84-26,50 1,18-1,24 12,94-14,24 OTP Bank 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Postabank 33,01-34,93 24,88-26,48 1,18-1,24 11,77-15,37 Szí. Takarékpénztár 33,05-34,74 25,03-26,35 1,17-1,23 12,99-14,22 Tatra banka 33,07-34,83 24,98-26,32 1,18-1,24 13,04-14,12 UnlBanka 33,08-34,82 25,00-26,31 1,18-1,24 13,24-13,93 Általános Hitelbank 33,06-34,82 24,95-26,29 1,18-1,25 13,09-14,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Adjuvánsokról - permetezés előtt Az adjuváns olyan adalékanyag, amely a permedében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatott elősegíteni. Az adalékanyagok a biológiai hatékonyság fokozása mellett számos környezet- és pénztárcakímélő megoldást is kínálnak a gazdálkodók számára. 1NCZÉDY PÉTER Az adalékanyagok a permedében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatottak elősegíteni. A növényvédő szerek hatóanyagait ugyanis önmagukban nem érdemes kijuttatni a növény felületére. Gondoljunk csak a legrégebben használt rézszulfátra, azaz kékkőre, amelyhez oltott meszet kell adagolni egyrészt a permedé semleges kémhatásának biztosítása, másrészt a permedé-cseppek jobb tapadása érdekében. A hatóanyagok mellé tehát segédanyagokra van szükség. Ezek közül az egyik a permedékészítés során biztosítja a hatóanyag egyenletes eloszlását, az azonos koncentrációt a tartályban, a másik a permedé-cseppek minél jobb terülékenységét, vagy a tapadását a célfelületen. Más adalékanyagok a tárolhatóság) tulajdonságokat, a hatóanyag stabilitását stb. biztosítják. Ezeknek a segédanyagoknak a kombinációit a formáló-kutató vegyészek kísérletezik ki. A hatóanyag hasznosulása tehát a növényvédő szer formálásától függ. Milyen adalékanyagok lehetnek? A felületaktív anyagok a felületi feszültséget csökkentik. E tulajdonságukkal biztosítják, hogy a különböző határfelületű anyagok ne váljanak szét a rendszerben, például az emulzióknál az olaj és víz között, a szuszpenzióknál a szilárd részecske (pl. hatóanyag) és a víz között folytonos átmenetet képeznek. Funkciójuk szerint lehetnek diszpergáló-, nedvesítő- és emulgeálószerek. Az adalékanyagok sorát folytatva megkülönböztetünk még tapadást fokozó, párolgást vagy lemosódást csökkentő anyagokat, valamint felszívódást elősegítő adalékokat, keverhetősé- get biztosító készítményeket, hab- zásgádókat, vízlágyítókat, és a pH- értéket befolyásoló (puffer képességű) segédanyagokat. Ezek többsége alkatrésze a készterméknek, azaz a gyártási recept is tartalmazza, mégis sokszor a gyakorlatban a kész permedé adalékanyagaként külön is használatosak lehetnek. Ez azért van, mert a gyakorlatban egyre igényesebb műszaki megoldású, precíziós permetezőgépek jelentek meg, melyekkel jelentősen csökkenthető az egységnyi felületre kiszórható permedé mennyisége, de csak a kezelt felület teljes borítottsága mellett. Viszont ezt a kritériumot a növényvédő szerekben alkalmazott felületaktív anyagok már nem képesek teljesíteni. Másként fogalmazva: mert már nem fértek bele a kívánt részaránnyal a késztermék receptjébe. Viszont a sokszorta hígabb permedé esetében ez a részarány könnyedén biztosítható. Milyen adalékanyagokat iónéinak a gyártók? A mész hozzákeverését a rézgá- lic oldatához az adagolt segédanyagok ősének tekinthetjük, hiszen az oltott mész a permedé semleges pH-értékre történő beállítása mellett annak tapadását is segítette a levél felületén. A per- medé-csepp felületre tapadása pedig egyik feltétele a kezelés eredményességének, de a jól tapadó permedének a csapadékle- mosódási kockázata is kisebb. Talán ennek felismerése vezette a gyártókat abba az irányba, hogy az első adalékokat éppen a tapadás fokozására dolgozták ki. Hasonló eredményt hoznak a különböző olaj alapú adalékok is: erős adszorpciós tulajdonságuknál fogva jól tapadnak a levél felületén, hidrofób tulajdonságuk pedig az esőállóságukat javítja. Az adalékanyagok másik nagy csoportját a felületi feszültségcsökkentő termékek alkotják. Ebben az esetben olyan anyagok kikísérletezése volt a cél, amelyek a permetlé-csepp terülését, a kezelt felület lefedettségét növelik. Azt ma már egy gyakorlati szakembernek sem kell bizonygatni, hogy mekkora jelentősége van annak, ha sikerül megtöbbszörözni a növényvédő szer hatóanyagának jelenlétét a kezelt felületen, különösen akkor, ha a hatóanyag kontakt hatású. Az egyenletesebb borítottság nemcsak a megvédendő felület növelésével, de sokszor a hatóanyag esetenként éppen annak vivőanyaga, vagy oldószere okozta perzselési kockázatot is csökkenti. Sokszor együttjár a terülékeny- ség-növelés a permetlé-felhasz- nálás mennyiségének a csökkentési lehetőségével is, azaz kevesebb vízzel biztosítható a kezelni kívánt, megvédendő felület borítottsága. A gyakorlat számos ilyen adalékanyagot ismer, sőt egyre több állománykezelésre alkalmas herbicíd mellé is javasolnak a gyártók ilyen készítményeket a hatékonyság javítása, fokozása érdekében. E készítmények esetenként a postemergens gyomirtó szerekkel együtt kerülnek értékesítésre, annak mintegy csomagolási részeként, mondván, ami nem fért bele a herbicíd formálási receptjébe, az belefér az egységcsomagjába. Ebbe a csoportba tartozó adalékanyagok például a Dash HC, a Trend-90, vagy az Extravon. Az adjuvánsok speciális csoportjába tartozik a Silwet L-77, amely nincs egy növényvédő szer értékesítési csomagjához sem kötve, ezért szinte valamennyi permetezőszernek adalékanyaga lehet. Hogy miért speciális, arra nemionos detergensek között is speciális apoláros volta ad magyarázatot. A nemionos detergensek ugyanis általában könnyen le- bomlanak a természetben, sőt több olyan vegyület van közöttük, amely már a kipermetezést követően a permedé beszáradása után a napfény és a levegő hatására elveszti felületi feszültségcsökkentő tulajdonságát. Ez a kedvező tulajdonság a polialkoxi lánc hasadásával van összefüggésben, aminek azért van jelentősége a gyakorlat szempontjából, mert a permedé felszáradása után 1-2 nap múlva érkező esőzés hatására a levél viaszrétege újra működőképes, az esővíz lepereg a levelekről, a termésről. A nem ionos detergensek vízben általában jól oldódnak, de az oldékonyság, valamint az oldódási idő függ az apoláros csoport kiterjedtségétől, a lánc hosszától, a kettő egymáshoz viszonyított arányától. Ezért egyre szélesebb körben alkalmazzák a nem ionos detergensek azon származékait, amelyek apoláros csoportját valamely polisziloxán (pl. heptametü-triloxán) vegyület alkotja. Ennek az előnye az, hogy a sziloxán csoport térbelileg kedvezőbben helyezkedik el a hosszú szénláncú alkilvegyületekkel ellentétben, ami miatt kevesebb de- tergens molekula képes azonos felületi feszültségcsökkentő hatást kiváltani írja Tóth Ágoston az adjuvánsokról összeállított munkájában. Az adalékanyagok sorát gazdagítják az úgynevezett hatásfo- kozók is, amelyek ugyancsak a már említett tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek, és ennek eredményeként javítják a kijuttatott növényvédő szer hatékonyságát. Szót kell ejteni a habzásgátló és a permedé-cseppek elsodródá- sát csökkentő cseppnehezítő készítményekről is. Habzásgátló készterméket Antifoam márkanéven ismerhették meg a növényvé- dősök, míg a különböző gyomirtó, vagy érésgyorsító készítmények repülőgépes kijuttatásakor a Bandrift Plus márkanevű adalékanyagot használhatják. Olvassuk el a felhasználási útmutatót A felhasználási útmutatókat az adalékanyagok alkalmazása előtt is gondosan olvassuk át, hogy elkerüljük a kezelések utáni kellemetlen meglepetéseket. Ilyen nem kívánt következményekkel szembesülhet a gyakodó növény- védős, amikor az anionos detergensek kationos hatóanyaggal, vivőanyaggal, vagy diszpergáló anyagokkal reakcióba lépnek, azaz semlegesítik egymást, ezzel hatásukat vesztik, s kicsapódnak. Például ilyen eseteknek lehettek tanúi egykor a Nonit alkalmazói, ha ezt a szabályt figyelmen kívül hagyták. Ezért javasolt az előzetes keverési próba elvégzése. A hatásfokozó adalékok esetében az alkalmazott növényvédő szerek kombinációira is legyünk figyelemmel, hiszen a hatékonyság fokozásával megnőhet a fitotoxici- tás kockázata. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony március 7-én 22-25 Sk/kg Komárom március 14-én 8-10 Sk/kg Rimaszombat március 14-én 25 Sk/kg Zseléz március 14-én 13 Sk/kg Losonc március 7-én 14-15 Sk/kg Szepsi március 14-én 17 Sk/kg Kassa március 14-én 11 Sk/kg petrezselyem 48 Sk/kg 20-28 Sk/kg 58 Sk/kg 25 Sk/kg 35 Sk/kg 34-40 Sk/kg 32 Sk/kg burgonya 19-22 Sk/kg 16-18 Sk/kg 19 Sk/kg 15 Sk/kg 9-15 Sk/kg 16-22 Sk/kg 17 Sk/kg tojás X 2,50-3,50 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 2,80-3 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18-24 (139) Sk/kg 18-20 Sk/kg (5/db) 20 (90) Sk/kg 15(100) Sk/kg 16-17 (99-125) Sk/kg 17(110) Sk/kg 14(120) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg X 35 Sk/kg 30 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 70-99 Sk/kg 10 Sk/db 95 Sk/kg X 95 Sk/kg 65-110 Sk/kg 85-98 Sk/kg paradicsom 79-85 Sk/kg 80-100 Sk/kg 80 Sk/kg X 39-75 Sk/kg 48 Sk/kg 43-46 Sk/kg kelkáposzta 20 Sk/kg 14-16 Sk/db 25 Sk/kg X 17 Sk/kg 14 Sk/kg 15 Sk/db fejes saláta 13-16 Sk/db 10 Sk/db X X X X X alma 25-29 Sk/kg 15-18 Sk/kg 25 Sk/kg 18 Sk/kg 20-23 Sk/kg 20-25 Sk/kg 5-29 Sk/kg káposzta, karalábé 10 Sk/kg, 14 Sk/db 8-10 Sk/kg, 5 Sk/szelet 10, 20 Sk/kg x, 14 Sk/db 7,14-18 Sk/kg 8,15 Sk/kg, 7-15,10 Sk/kg méz (dióbél) 160 (220)Sk/kg 100-130 (140-160) Sk/kg 120 (130-152) Sk/kg 110(120) Sk/kg 100-120 (140-200) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (200) Sk/kg őrölt paprika X 250 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg 340-380 Sk/kg X X savanyú káposzta 26 Sk/kg 26 Sk/kg 25 Sk/kg X 20 Sk/kg 25 Sk/kg 19 Sk/kg \
