Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-16 / 63. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 16. Kertészkedő - hirdetés 13 A korai érésű, kisebb lombtömegű borsófajtákat sűrűbbre, ellenben a magasabb növésű, hosszú tenyészidejű fajtákat ajánlatos inkább ritkábbra vetni Csak baktériummentes magot vessünk! A borsó hidegtűrő növény, alacsonyabb hőmérsékleten is jól fejlődik, a kisebb fa­gyokat károsodás nélkül el­viseli. Fejlődése számára az optimális hőmérséklet 16 °C, az ún. biológiai küszöb­érték, amikor az élettevé­kenységek a magban meg­indulnak, 4-5 °C között van. TERBE ISTVÁN, ÖRDÖGH GIZELLA A sima magvú kifejtő borsófaj­ták általában jobban tűrik a hide­get, így vetésük is valamivel ko­rábban kezdhető, mint a ragyás, ráncos felületű, hidegre érzéke­nyebb velő fajták esetében. Április közepéig vethető A borsó február végétől április közepéig vethető, az ennél későbbi időpontokban szaporított borsó megszorul, az érés belenyúlik a nyári forróságba. Először a hideg­re, a kedvezőtlen klimatikus viszo­nyokra kevésbé érzékeny kifejtő fajtákat vessük, majd ha a talaj job­ban felmelegedett, az érzékenyebb velő fajtákat is elvethetjük. A sza­kaszos vetés és a szakszerűen összeválogatott több fajta a folya­matos szedést teszi lehetővé. Kis­üzemekben a 30 cm körüli sortá­volság a legjobb, de van, ahol ennél valamivel sűrűbbre 20-25 cm-re vetik. A korai érésű, kisebb lombtö­megű fajtákat sűrűbbre, a maga­sabb növésű, hosszú tenyész­idejűeket ritkábbra vessük. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 5-8 cm legyen. A borsó vízigénye közepes, en­nek ellenére általában nincs szük­ség az öntözésére, mert az a fejlődési szakasz, amikor a legtöbb nedvességet igényli, nálunk egybe­esik a legcsapadékosabb tavaszi időszakkal. Tápanyagigénye kö­zepes, más növényekhez képest foszforból igényel többet, a nitro­gént, szimbiózisban élő baktériu­mai segítségével, részben maga is képes a levegőből begyűjteni. Nagyüzemben együtt termesztik a gabonafélékkel, a takarmány- és más ipari növényekkel, de mivel ez nem számít talajzsarolónak, a zöld­séges vetésforgókba is jól beilleszt­hető. Kisüzemekben hagyma, gyö­kérzöldségfélék és a levélzöldség­félék után szokták verni. Általában az étkezési borsót kora tavasszal vetik, és tavasz végén, nyár elején takarítják be. Ettől kis­mértékben eltér a tél alá vetés, amikor még az előző év végén, a nagyobb fagyok beállta előtt meg­történik a magok talajba helyezése. Ez a betakarítás idejét lényegesen nem változtatja meg, de meg­könnyíti a kötött, túl nedves talajo­kon a magvak idejében történő el­vetését. Ä borsót másodnövény­ként termesztem nem ajánlatos, mert a hosszú nappalok hatására gyorsan virágozni kezd - még az­előtt, mielőtt nagyobb lombozatot fejlesztene. Ennek következtében a szemek aprók maradnak, a termé­se kevés lesz. A késői vetést a rovar- kártevők is jobban veszélyeztetik. A gyomláláson és a kapáláson kívül a borsó különösebb ápolási mun­kákat nem igényel. A termés­minőség miatt nagyon fontos a sze­dés időzítése. A korábban szedett borsó zsenge, de kicsi a termés­mennyisége. A késve szedett sze­mek súlyosabbak, de kemények. A zsengeségét általában 1-2 napig képes megtartani, a kifejtő fajták valamivel tovább. Nagy melegben a cukor a szemekben néhány óra alatt keményítővé alakul át. A borsó károsítói A borsó legjelentősebb vírusos betegsége a borsó enációs mozaik­ja. A fertőzött növények levelei ki­sebbek, rajtuk világos- és sötétzöld mozaikfoltok láthatók. A levélkék fonákán tarajszerű kinövések (ená- ciók) képződnek. A borsómozaik hasonló mozaikfoltokat okoz, de a levélkéken nem képződnek kinövé­sek. A hüvely kisebb marad, mag alig képződik benne. Károsítja a babot és más pillangós növényeket (kivéve a lucernát), valamint a dísznövényeket. Mindkét faj átvi­hető növénynedvvel is, de főleg a levéltetvek teijesztik. A borsó baktériumos zsírfoltos­sága (pszeudomónászos betegség) a levélen és a hüvelyen apró, kerek, olajzöld vizenyős foltokat okoz, melyek később megnagyobbodnak és barna színűvé válnak. A levelek­en szögletesek lesznek és el is szá­radnak. A száron a foltok hosszú­kásak, néha átölelik a szárat. Az érő hüvelyek megcsavarodnak, raj­tuk a foltok besüppednek. A mag­vak - főleg a köldöki részen - vi­zenyősek, barnás-sárgák. Legfon­tosabb fertőzési forrás a vetőmag, ahol a baktérium a magban és a mag felületén él. A beteg magból beteg növény fejlődik. Vízzel, szél­lel és rovarvektorokkal teljed, a nö­vénybe a légzőnyílásokon vagy seb­zéseken keresztül jut el. A kóroko­zó számára a hűvös, csapadékos időjárás, a faggyal párosuló lehűlés kedvező. Csak baktériummentes magot vessünk! A tenyészidőszak- ban a baktérium ellen hatásos fun- gicidekkel permetezzünk. Hűvös, csapadékos időjárás ese­tén a borsó aszkohitás betegsége (borsóragya) is jelentős terméskie­sést okoz. A betegséget három kór­okozó gomba idézi elő, de kórké­pük csak a hüvelyen különíthető el. A kórokozók elsősorban vetőmag­gal terjednek, ahol a mag belsejé­ben és felületén helyezkednek el. A magot csávázzuk, mert - bár a magban lévő károkozókat nem pusztítják el a csávázószerek,- a kelési esélyt fokozzák. Fontos fertőzési források a beteg növény­maradványok is, ezeket mélyen forgassuk a talajba. Tartsunk be 5-7 éves vetésforgót. A borsórozsda száraz, meleg nyarakon, a másodvetésekben és a magtermesztésben jelentkezik. A kórokozó gazdacserés gomba, ta­vaszi alakjai a kutyatejféléken, nyá­ri alakjai a borsón fejlődnek. Nyár közepétől a leveleken, a száron és a hüvelyen elszórtan apró, kerek, vi­lágosbarna, később fekete, porzó rozsdatelepek fejlődnek. Ellenálló fajták termesztésével, a kutyatej fa­jok irtásával, a növénymaradvá­nyok mély aláforgatásával véde­kezhetünk Kémiai védelemre a borsótermesztésben nincs szükség, magtermesztésben a betegség fel­lépésekor két alkalommal, 10 na­pos időközzel permetezzünk. A borsólisztharmat szintén a má­sodvetésekben és a magtermesz­tésben, száraz, meleg nyárvégeken és ősszel lehet jelentős. A levélen, száron, hüvelyen finom szürkésfe­hér bevonat látható, melyben később a gomba apró, fekete ter­mőtestei is megjelennek. A fer­tőzött hüvelyek deformálódnak, üresek vagy kevés termést fejlesz­tenek. A növények el is száradhat­nak. A növénymaradványok aláfor­gatásával ellenálló fajták termesz­tésével megelőzhetjük a betegsé­get. Ha a nyár végén fellép, 1-2 al­kalommal permetezzünk liszthar­mat elleni készítménnyel. A borsó veszedelmes kártevője a borsótripsz, mely rendszeresen előfordul, de párás, meleg tava­szon erősebben felszaporodik. A bimbót és a hüvelyt szívogatja, kez­detben ezüstös, majd elbarnuló fol­tokat okoz. Súlyos fertőzés esetén a hajtások torzulnak, a bimbók elszá­radnak, lehullanak. A borsótripsz betelepedése vüágoskék vizes tál­csapdákkal követhető nyomon. Ve­tésforgó betartásával, a virágzás előtt és közvetlenül utána végzett permetezéssel a kártétel me­gelőzhető. A zöldborsó-levéltetű szívogatá- sával a levelek besodródását, virá- gelrúgást, gyenge mag- és hüvely­képzést idéz elő. A kártevő károsít­ja a babot és a pillangós takar­mánynövényeket is. Betelepedését sárgatállal és növény vizsgálattal el­lenőrizhetjük. Haladéktalanul vé­dekezzünk ellene. A borsózsizsik szintén a borsó vi­rágzása idején jelenik meg. A bogár a portokokkal táplálkozik, de ez a kártétel nem jelentős. Ellenben a tojásait a hüvelyre rakja és a 6-8 nap múlva kikelő kis kukacok befu­rakodnak a zsenge magba. Egy magban csak egy lárva fejlődik. A szem belsejét kirágja, ugyanott be- bábozódik és a bogár 2-3 mm-es Fotó: Hocsi kerek lyukat rágva távozik. Kis té­telnél a borsót néhány napra mélyhűtőbe téve zsizsikteleníthe- tünk. Kereskedelmi mennyiségnél kötelező a zsizsiktelemtés, amit egészségügyi gázmesterek végez­hetnek! Számos bagolylepke faj is káro­sítja a borsót. Kezdetben szabályta­lan, majd tarrágást is okozhatnak. A lepkék rajzását fény- vagy férő­mön csapdával figyelhetjük meg, a hernyók jelenlétét pedig növény­vizsgálattal. A kémiai védelmet csak a fiatal hernyók ellen végez­hetjük eredményesen. Az elhúzódó kelés miatt ismételt kezeléseket kell végrehajtani. Nyerjen többet. Még többet. Még Árkedvezmény több mint 100 000 Sk Az élet izgalmasabb. Az akciós Opel Astra Elegance modellel sokat nyer, a kedvezményes árral még többet. Az Elegance felszerelései közé klímaberendezés, a volánról irányítható CD- és MP3-lejátszós rádió, interaktív IDC alváz, 16”-os könnyűfém kerekek, el. elülső ablakzáró és tükörbeállító, távirányítós központi zár, elülső és oldalsó légzsákok, elülső ködfényiámpák tartoznak, s mindez már 519 900 koronától kapható. www.opel.sk infovonal: 0800 101 101 GMAC MO Opel - az utóbbi két év legjobb minőségű német gépkocsimárkája --------------Bild (a TÜV Quality Report magazin 05/06 független AUTO BILD cikkje). w/r w, euröncap corn A/ A'.tro 61 cáliciyO'. érH'Mé'it jjxdi m ľura NCAf* felnőtt utusuk tttonwjg6t vizsgáló tesztjeiben * A becsatoiatlan biztonsági öv jelzőjéért és o fejhez elhelyzett légzsákokért a kocsi specifikációjától függően számítunk felárat. Üzemanyag-fogyasztás: 4,8-9,41/100 km, CO?-kibpcsátás: 130-223 g/km BP-7-10838

Next

/
Thumbnails
Contents