Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-16 / 63. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 16. Nagyszünet - hirdetés 11 PUSKA Estélyi István (baloldalt) Ivan Gašparovič államfő társaságában az el­nöki palotában (Szőcs Hajnalka felvétele) Az államfő tehetséges diákokat köszöntött Diákok az elnöki palotában 10. A romantika Minden művészeti ágra kiterjedő korstílus, stílusirányzat és világszemlélet. Idő: A 18. század végétől a klasszicizmus ellenhatása­ként, részben a felvilágosodás eszmeköré­ből merítve, részben azt tagadva jön létre, s tart kb. 1870-ig. Korszakai: 1. A kezdetektől 1820-ig: Németország: No­valis és az Atheneum folyóirat köre. Anglia: az első nemzedék; Wordsworth, Coleridge. 2. 1820-30: Anglia: a második nemzedék; Byron, Shelley, Keats, Walter Scott (a törté­nelmi regény atyja), Thomas Moore. 3. 1830-50: egyes nyugat-európai orszá­gokban háttérbe szorul (pl.: Anglia); Közép- és Kelet-Európábán a fénykor, összekap­csolódva a reformmozgalmakkal és szabad­ságharccal. 4.1850-től: csak egyes életművekben él to­vább (pl.: Victor Hugo, Jókai). A romantika világképe • Középpontjában az individuum, a szemé­lyiség, az általános emberi, az emberi kitel­jesedés lehetősége áll. E kiteljesedés elől minden akadályt el akar hárítani, de ezt megvalósítani csak az abszolút szabadság Jegyében lehet. • Mindent az abszolúthoz mér, minden je­lenség, ember annyit ér, amennyit önmagá­ból az abszolúthoz képest megvalósít. • Egyszerre állítja ember és világ ellentété­nek feloldhatóságát és éli át az első és má­sodik világ megbomlott harmóniáját. • Az ellentéteket felismerve oda menekül, ahol a harmónia megvolt vagy újrateremt­hető: - A középkorkultusz jellemző rá; külö­nösen a lovagi ága (pl.: Victor Hugo: A pári­zsi Notre Dame). - A keletkultusz (pl.: Pus­kin: Cigányok). - Saját mitológia teremtése, vagy a már meglévő mítoszok újraértelme­zése. • Antropológiájára a dualizmus a jellemző. (Az újkori filozófia történetében Descartes veti föl az ember kettősségét: ‘rés cogitans’ (=gondolkodó dolog) és a ‘rés extensa’ (=kiterjedt dolog). Descartes a kettőt egy­mástól függetlennek tartja.) Esztétikai és poétikai nézetek • Középpontjában a művészi szabadság kultusza áll. Elveti a klasszicizmus imitáció­esztétikáját és helyette az eredetiséget, az invencióesztétikát hirdeti. • A vallomás jogának fenntartása, a szemé­lyiség bevitele a műbe, ebből fakad az érzel­mi telítettség és a fokozott líraiság. • A szerves forma igénye - nem a meglévő formákba kell beleerőltetni a gondolatot vagy érzelmeket, hanem a gondolat és érze­lem teremti meg a maga külső formáját. Eb­ből következik a merev műnemi és műfaji határok elmosódása, új műfajok születése (pl: drámai költemény vagy lírai dráma - Byron: Káin, Manfred; Shelley: Megszabadí­tott Prométheusz; verses regény - Byron: Don Juan, Chalde Herald zarándokútja; Puskin: Anyegin; poéma - Puskin: Cigá­nyok, Bahcsiszeráji szökőkút, Ruszlán és Ludmilla). • A romantikus művész számára a cél a tö­kéletes műalkotás, de mivel a tökéletesség sem a világban nem lelhető fel, sem a műal­kotásban nem érhető el, tudatosan hagyja töredékesen műveit. A kelet-európai romantika néhány sajá­tossága Míg a nyugat-európai romantika az ember­re, mint általános emberire, individuumra tekint, addig a kelet-európai romantika emellett még mint történelmi, társadalmi, szociális lényre is. A romantika a polgárság életérzésének és világképének kifejezője, mely polgárság uralomra jutva, megterem­tette a maga intézményrendszereit, azokat a csatornákat, melyeken keresztül az egyes ember részesévé válhat a sorsát meghatá­rozó politikai döntési mechanizmusnak, ill. befolyásolhatja azt. A kelet-európai orszá­gokban a nemzeti függetlenség és a társa­dalmi átalakulás hiányában ezek a csator­nák nem jöttek létre, ill. erősen beszűkültek, így a politika hordozója, a társadalmi kérdé­sek megvitatásának színtere, a nemzeti füg­getlenségért vívott harc legfontosabb képvi­selője és gondolatának felmutatója a művé­szet, s ezen belül is elsősorban az irodalom. A kelet-európai romantika tehát sajátos te­hertételt vállalt magára, politikussá vált, na­pi politikai célok szószólójává, a művészet­től „idegen” kérdések autentikus megfogal­mazójává. Edgar Allan Poe (1809-1849) Amerikai költő, prózaíró, esszéista, a mo­dern irodalom egyik legjelentősebb előfu­tára. A holló - A műalkotás filozófiája: meg kell határozni a terjedelmet (egyszerre végigol­vasható legyen). Az ideális terjedelem: 108 sor. Meg kell határozni az elérendő hatást (nagy hatás). A szándékolt hatás: minél több emberre hasson, mindenki által átélhe- tőnek kell lennie. Ezt a szépség váltja ki. A fájdalom és szenvedés érzésén keresztül nyilatkozzon meg, ez a legegyetemesebb emberi érzés. Művészi megoldás és hatása: a leghatáso­sabb művészi eszköz a refrén. A jó refrén rövid (egy szó) és mindig ugyanaz legyen a mondanivalója. A holló konkrétságától kell eljutni egy jelképes dologig, a fájdalmas, soha el nem múló emlékezés jelképéhez. Percy Bysshe Shelley (1792-1822) Óda a nyugati szélhez: Kosztolányi szerint a legszebb magyar vers Shelley: Oda a nyu­gati szélhez, Tóth Árpád fordításában. A címben műfajmegjelölést ad, ugyanakkor föllazítja a műfaj konvencionális tartalmi ke­reteit. A rendkívül erős érzelmi töltet, a tu­datosan és átgondoltan csapongó gondola­tok a rapszódiához közelítik a verset. John Keats (1795-1821): Óda egy görög vázához Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822) A német romantika első nemzedékének leg­jelentősebb írója. Műveinek központi alakja, alteregója, doppelgengere (=hasonmás) Kreisler karmester. Hoffmann kettős életet él: nappal jogász, éjjel bohém művész. Az arany virágcserép - a kisregény a hagyo­mányos fejezetcímek helyett vigíliákból áll, mely a keresztény hitéletben az ünnep elő­estéjét, az előkészületet, a várakozás idő­szakát jelenti. Hoffmann-nál ez a várakozás a mindennapi létet meghaladó, teljesebb életet jelenti. Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837) Jelentősége: ha nem is elődök és előzmé­nyek nélkül, de minden műfajban ő terem­tette meg azt az alapot, amelyre a XIX. szá­zadi orosz irodalom, a világirodalom egyik legnagyszerűbb fejezete építkezhetett. * Lí­ra: az anyanyelvűek számára a legfontosabb a lírikus Puskin. Dráma: Borisz Godunov - az orosz nemzeti dráma, A fukar lovag, Don Juan kővendége, Mozart és Salieri. • Epika: prózai alkotások: Belkin elbeszélé­sei (novella-ciklus): a kisember téma első jelentkezése, A postamester, Lövés A kapi­tány lánya. Verses epika: poémák: Ruszlán és Ludmilla; Bahcsiszeráji szökőkút; Kauká­zusi fogoly; Cigányok. Verses regény: Anye­gin (1821-1823). Műfaj: verses regény. A romantika műnemi, műfaji határokat elmosó törekvésének ter­méke. Byrontól veszi át Puskin a műfajt. Puskin a műve végén másik meghatározást is ad: szabad regény; ez arra utal, hogy a történetet nem Puskin írja, hanem a mo­dern esztétika terminusát használva a “re­gény írja önmagát”. Victor Hugo (1802-1885) Francia költő, regény- és drámaíró. Élete és művészete szinte teljesen átfogta a 19. századot. Szellemi formálódására ha­tással voltak a napóleoni harcok, anyja ki­rálypárti és katolikus meggyőződése, csa­ládja utazásai Európában, ifjúkori olvasmá­nyai, valamint költői kísérletei. Irodalmi pél­daképének Francois-René de Chateau- briand-et tartotta, az ő nyomán testvérével együtt 1819 és 1821 között egy irodalmi szerkesztett Conservateur littéraire (Az iro­dalom védelmében) címen, amelyben főleg Lamartine és Chénier költészetét tárgyalták. Tudatosan tört érvényesülésre: royalista, katolikus versekkel kezdett, XVIII. Lajos kegydíjban is részesítette, majd később a li­beralizmushoz közelített. Diadalmenete az 1840-es évek elejéig tartott. Művei • Dráma: Hernani, Marion De Lorme, Lukretia Borgia (Lucréce Borgia), Cromwell, A királyasszony lovagja, Szabad Színház Gyűjtemény. • Regények: A Párizsi Notre-Dame, Nyo­morultak, A nevető ember, Ezerhétszázki- lencvenhárom. • Költészet: Fenyítések, A századok legen­dája, A sátán bukása, A rettenetes év, A nagyapaság művészete, A szellem égtájai, Az egész lant (halála után). Nyomorultak - hőse Jean Valjean, egy be­csületes fiatalember, aki kenyérlopás miatt sok évet tölt fegyházban, s mivel csupa go­nosz ember van körülötte, ő is gonosz lesz. De amikor kiszabadul, egy püspök jósága a megbánás útjára viszi: ettől kezdve az em­berek szeretete és megvetése irányítja min­den lépését. Egy találmánya révén meggaz­dagszik, sok jót tesz, de a törvény üldözi, Párizsban kell rejtőzködnie kis védencével, Cosette-tel, egy prostituált árvájával. Co­sette egy derék fiatalember, Marius boldog felesége lesz, s Jean Valjean magányosan hal meg. Ebben a műben szinte kaotikus gazdagságban egyesül a történelem, amely a Waterlooi csatától az 1832-es felkelésig ível; a filozófia, amely a megbánás, vezeklés és megtisztulás útját mutatja; a szociológia, vagyis az elnyomott nép, amelyet félreve­zetnek és megtipornak, meg egy hamis tár­sadalmi rend, amelyben a volt fegyenc és az utcalány képviseli az erényt. Az izgalmas fordulatok, a különleges helyzetek és végle­tes jellemű szereplők a romantika egyik leg­nagyobb alkotásává teszik a regényt. Hugo minden szempontból teljességre törekedett, regényében a 19. század első fele enciklo­pédiáját adja. A kor nevezetes eseményeit (Waterlootól egészen a forradalom barikád­jaiig) szinte leltárszerű pontossággal írja le. Eközben sort kent arra, hogy beszámoljon e fél évszázad szinte valamennyi filozófiai esz­ményéről, problémájáról. Elmondja vélemé­nyét az anyaságról, ráirányítja a figyelmet a gyerekek szenvedéseire, tiltakozik a nyo­mor, a kizsákmányolás, a prostitúció, a részrehajló jogalkotás és az embertelen bör­tönviszonyok ellen. S mindezt hol csodála­tos freskókban, hol hosszú eszmefuttatás­okban, de mindig egy hatalmas epikus áramlás sodrában. A galántai Kodály Zoltán Gimnázium volt diákja, Es­télyi István ott volt azok között a fiatalok között, akiket szerdán, március 14-én az elnöki palotában fogadott Ivan Gašparovič köztársasági elnök. GAÄL LÁSZLÓ A galántai fiatalember egyike volt annak az egész országból ösz- szejött 26 diáknak, akiknek az ál­lamfő személyesen mondott köszö­netét, amiért különböző tantárgyi olimpiákon nemzetközi szinten is sikeresen képviselték Szlovákiát. Az elnök a természettudományi tárgyú, matematikai, fizikai, kémi­ai, és biológiai nemzetközi verse­nyek sikeres szereplőit fogadta a palotában. Igaz, Estélyi István je­lenleg már a budapesti Eötvös Ló­ránt Túdományegyetem Matemati­kai Karának elsőéves hallgatója, de az államfői kitüntetést még tavaly, galántai gimnazistaként, a Ljublja­nai Nemzetközi Matematikai Diák­olimpián szerzett bronzéremmel érdemelte ki. Már Budapesten tanul „Pár napja kaptunk egy telefon- hívást az elnöki palotából, hogy a mi diákunk-e Estélyi István - tájé­koztatott Marsai János, a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium igazga­tója, aki elkísérte a kitüntetettet a pozsonyi fogadásra - Amikor mondtam, hogy jelenleg már buda­pesti egyetemista, de tavaly nálunk érettségizett, közölték, a nemzet­közi szintű diákolimpián sikeresen szerepelt kitüntetettek között őt is várják a köztársasági elnök fogadá­sára. Nagyon örülök, hogy ilyen megtiszteltetés érte a volt diákun­kat, és elmondhatom, hogy a jelen­legi tanulóink között is vannak olyan ügyes matematikusok meg fizikusok, akik nagyon sikeresen képviselik gimnáziumunkat a ta­nulmányi versenyeken”. Az elnök ajándéka „Örömmel tölt el, ha olyan te­hetséges fiatalokat látok, akik tudják, mi a céljuk. Nagy lehetősé­gek állnak előttük, támogatnunk kell őket, de arra is rá kell mutat­nunk, hogy vannak itt tapasztal­tabb emberek, akik segíthetnek nekik a helyes út megválasztásá­ban, céljuk eléréséhez” - mondta köszöntőjében az államfő. El­mondta, azért fogadta az eredmé­nyes diákokat, hogy a nagy nyil­vánossággal is láttassa, Szlovákiá­ban vannak tehetséges fiatalok, akik megérdemlik a támogatást. A kitüntetettek ajándékot is kaptak az államfőtől: az ő aláírásával dí­szített töltőtollat, valamint ezer korona pénzjutalmat. Az elméleti matematika érdekli Estélyi István elárulta, meglepte őt a mostam meghívás, mert koráb­ban az említett ljubljanai bronz­érem elismeréséül az oktatási mi­nisztériumtól már kapott egy aján­dékot, egy USB-kulcsot. A budapes­ti ELTE-n szerzett eddigi tapaszta­latairól is érdeklődtünk: „Színvo­nalasak az előadások meg a gya­korlatok, de nehéz is, sokat kell rá készülni, sok energiát elvesz az em­berből. A két fő szakirányzat a ma­tematikus meg az alkalmazott ma­tematikus, és engem ebből is első sorban az elméleti matematika ér­dekel, ezt az irányzatot szeretném választani. Úgy tűnik, vannak bizo­nyos kutatóintézetek és projektek, ahol szükség van matematikusok­ra. Azt mondják, munka az van bő­ven, és helyenként még pénz is.” Szőttes táncház Március 21-én, szerdán 19 és 23 óra között Szőttes táncház lesz Pozsonyban a Csemadok nagytermében (Május 1. tér 10-12.). A művészek délszláv táncokat tanítanak majd az érdeklődőknek, fellép a Söndörgő zenekar. Kézműves-foglalkozások is lesznek, melyeken húsvéti díszek készítését sajátíthatják el az oda­látogatók. (ú) Az OTP Bank a panelfelújítás teljeskörű megoldásaként a betéti valamint hitel­termékek és szolgáltatások csomagját előnyös feltételekkel kínálja: OTP Biznis kontó OTP Fond kontó takarékszámla - az üzemeltetés, a karban­tartás és javítások számlái társított számlák elektronikus banki tranzakciók beruházási hitel a panelfelújítás céljából áthidaló hitel folyószámla-vezetés, jelzálog- és fogyasz­tási hitelek folyósítása a lakástulajdonosok mint állampolgárok számára leányvállalataink termékei www.otpbanka.sk , OTPdir'ekt 0850 111 222 Panelfelújítás Az OTP Bankkal vállaikozóLprogram BP-7-11126

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents