Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-16 / 63. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 16. www.ujszo.com A NATO saját rendszert akar Brüsszel. A NATO a követ­kező hónapokban újraindítja a belső egyeztetéseket a bal­lisztikus rakéták ellen szolgá­ló saját rakétavédelmi rend­szere kifejlesztéséről. Ezt James Appathurai szóvivő kö­zölte. Az USA rakétavédelmi rendszert akar telepíteni Cse­hországba és Lengyelország­ba, hogy ezzel is védekezzen az úgynevezett latorállamok (mindenekelőtt Irán) esetle­ges rakétatámadása ellen. Ez az amerikai rendszer azonban nem lenne képes megvédeni a NATO összes európai tagját. A cseh NATO-nagykövet szerint a közel-keleti térséghez legkö­zelebb eső tagországokat (Tö­rökországot, Görögországot, Bulgáriát és Románia egy ré­szét) a lengyelekhez telepí­tendő 10 ellenrakéta nem tud­ná megóvni az esetleges tá­madástól. (MTI) Súlyos vádak Berlin ellen Berlin. Egoizmusssal és nacionalista politikával vá­dolta Németországot közvet­lenül Angela Merkel kancel­lár varsói látogatása előtt a kétoldalú kapcsolatokért fe­lelős, lengyel kormánymegbí­zott. A Berliner Zeitungnak adott nyilatkozatában Má­riusz Muszynski azt mondta, a német kormány csekély is­meretekkel rendelkezik Len­gyelországról; Varsó német részről egyre inkább egy na­cionalista, a maga módján egoista, s barátinak nem ép­pen nevezhető politikával szembesül. Példaként hozta fel a tervezett Balti-tengeri (Lengyelországot, valamint a balti államokat megkerülő) német-orosz földgázvezeték ügyét, amely szerinte nem­csak a lengyel érdekeket sér­ti, hanem a lengyel állami szuverenitást is veszélyezteti. A német kancellár asszony ilyen előjelek közepette uta­zik ma kétnapos látogatásra Lengyelországba. (MTI) Proditól kért segítséget Róma. Romano Prodi olasz kormányfő közbenjárá­sát kérte kiszabadulása érde­kében az afganisztáni tálibok fogságába esett Daniele Mas- trogiacomo olasz újságíró. A szerda este bemutatott videoüzenetében a La Re- pubblica különtudósítója többek között elmondta, egészségi állapota megfele­lő, s arra kérte Prodit, tegyen meg minden tőle telhetőt szabadon engedése érdeké­ben. A kormányfő válaszköz­leményében hangsúlyozta, a kormány az újságíró mielőb­bi kiszabadulása érdekében munkálkodik. (MTI) Daniele Mastrogiacomo (Reuters) Mindenütt rányomta a bélyegét az ünnepre az ideges budapesti hangulat - Kárpátalján megköszönték a többlettámogatást Magyarországért aggódhattak a határon túli magyarok ÖSSZEFOGLALÓ Szabadka/Bukarest/Beregszász. Vüágszerte megemlékezett tegnap a magyarság március 15-ről. Nem­zeti ünnepünkön a határon túli magyarok nagyon sok helyütt ag­godalmuknak adtak hangot a ma­gyarországi történések miatt. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Szabadkán tartott márci­us 15-i megemlékezést, amelyre rányomta a bélyegét az ünnepet megelőző ideges magyarországi közhangulat. Kasza József elnök beszédében kijelentette, még soha nem várta ennyi félelemmel az ün­nepet. Felidézte a lefoglalt fegyve­reket, a rohamfelszerelésüket átve­vő rendőröket, s azt kérdezte, va­jon milyen gondolattal állnak a sorban a rendőrök, s milyen gon­dolatokkal készülnek az ünnepre azok, akik kiváltják a rendőri ké­szülődést. „Mi, határon kívüliek pedig rettegünk, hogy mi lesz az­zal a hazával, amely nem fogadott bennünket, de mégis a miénk” - mondta a kettős állampolgárságról tartott népszavazásra utalva. „így várjuk a március tizenötödikét mi, akik a nyolcvanas-kilencvenes évektől folyamatosan benne va­gyunk a forradalomban.” Itt az ideje a Kárpát-medencé­ben egy új ldegyezésnek a magya­rok között Magyarországon és Ro­mániában is, de elsősorban a nem­zetek között. Ezt a gondolatot fo­galmazta meg Markó Béla, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) elnöke Zilahon, az erdélyi központi rendezvényen. A megemlékezés emelkedett han­gulatban zajlott, rendbontásra nem került sor. Markó szerint nem baj, ha március 15. kapcsán min­den évben azt emelik ki, hogy no­ha sokfélék az emberek Erdély­ben, Romániában és a Kárpát-me­dencében, mégis egyek. Felidézve Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Szé­chenyi István és Petőfi Sándor alakját, megállapította: abban a korban is sokfélék voltak a közös­ség vezetői, és mégis képesek vol­tak a történelem egyik ragyogó pillanatában összefogni, egyet gondolni. Idézte Adyt, aki úgy em­lékezett Petőfire, mint aki nem al­kuszik. Markó szerint 159 eszten­dő után az a megalkuvó, akiben nincs remény, aki lemond arról, hogy lehet jövőt építeni. Kárpátalja magyarsága az idén 18. alkalommal emlékezett meg szabadon az 1848-1849-es ma­gyar forradalom és szabadság- harc évfordulójáról. Az ukrajnai megye valamennyi magyarlakta településén tartottak ünnepi ren­dezvényeket. Beregszászon tar­tották a központi ünnepséget az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség (UMDSZ) szervezésében. Gajdos István, a város polgármes­tere, az UMDSZ elnöke hangsú­lyozta: a magyar nemzet kilenc­ven százaléka számára az EU- csatlakozás révén már bekövetke­zett a békés újraegyesítés, ám a kárpátaljai magyarok számára ez nem adatott meg, és belátható időn belül nem is fog. Ezért is esik nagyon jól a kárpátaljai magya­roknak, hogy az erdélyi, a felvidé­ki honfitársak, s nem kevésbé az anyaország átérzi a helyzetüket, tudva: megkülönböztetett bánás­módra szorulnak. (MTI, ú) Több tucat terrorcselekményt vállalt - Jimmy Cartert és Bili Clintont is meg akarták ölni Megvan a 9/11 értelmi szerzője? Hátid Sejk Mohamed (SITA/A P-fe Ivéte I Washington. A 2001. szep­tember 11-i egyesült álla­mokbeli terrortámadások felelősének, értelmi szerző­jének mondta magát Hálid Sejk Mohamed. Egy kihall­gatási jegyzőkönyv tanúsá­ga szerint az al-Kaida ter­rorhálózat más véres me­rényleteinek kitervelését is magára vállalta. ÖSSZEFOGLALÓ A Pentagon helyi idő szerint szerdán tette közzé azt a jegyző­könyvet, amelyet a Kuba szigetén lévő Guantánamo börtöntáborban őrzött Hálid Sejk Mohamed múlt szombati kihallgatásáról készítet­tek. A pakisztáni állampolgárságú férfi úgy fogalmazott, hogy „ától- cettig” őt terheli a felelősség a 2001. szeptember 11-i terrorcselek­ményekért. Arról is beszélt, hogy az eltérített utasszállító repülőgé­pekkel New York és Washington el­len elkövetett, mintegy háromezer emberéletet követelő terrortáma­dásokon kívül szintén ő a felelős a New York-i Világkereskedelmi Köz­pont épülete ellen 1993-ban, vala­mint az indonéziai Báli szigetén 2002-ben éjszakai szórakozóhe­lyek ellen elkövetett robbantásos merényletekért. Továbbá azért is, hogy két amerikai utasszállító gé­pet megkíséreltek cipőbe rejtett po­kolgéppel felrobbantani. Hálid Sejk Mohamed összesen 28 olyan terrorcselekmény kiter­velését vállalta magára, amelyeket az elmúlt 15 évben végrehajtottak vagy terveztek végrehajtani. Kö­zölte, az általa irányított támadá­sokban ezrek vesztették életüket. Azt állította, ő volt Oszama bin Laden al-Kaida-vezér műveleti igazgatója. Elmondta, a chicagói Sears toronyépület, a New York-i Empire State Bulding és az érték­tőzsde, a Panama-csatorna, vala­mint a londoni Big Ben és a Heath­row repülőtér elleni merényletekre is szőtt terveket, ám ezeket nem hajtották végre. Köze volt többek között olyan tervek kidolgozásá­hoz, amelyek Jimmy Carter és Bül Clinton volt amerikai elnökök meggyilkolását célozták, továbbá amerikai atomerőművek és New York i függőhidak elleni támadáso­kat, Ázsiában és Ausztráliában lé­vő amerikai és izraeli nagykövetsé­gek lerombolását is tervbe vették, de végül ezeket a támadásokat sem kísérelték meg. Hálid Sejk Mohamed a jegyző­könyvben arra célzott, hogy fogva tartása során megkínozták az ame­rikaiak. 2003-ban Pakisztánban fogták őt el, majd átadták az USA- nak. A CIA egy titkos külföldi bör­tönből tavaly szállította át a guantánamói börtöntáborba, ahol több száz terroristagyanús sze­mélyt - köztük Hálid Sejk Moha­meddel együtt 14 „nagyon értékes­nek” tartott őrizetest - tartanak fogva. (MTI, ú) Elvi megállapodás Irán elleni szankciók New York. Elvi megállapodásra jutott az ENSZ BT öt állandó tagál­lama és Németország az Iránnal szembeni szankciók szigorításáról, és már tegnap a BT elé terjesztették a vonatkozó határozat tervezetét. Alejandro Wolff amerikai ENSZ- nagykövet erről a világszervezet New York-i székházában beszélt. Dumisani Kumalo dél-afrikai nagy­követ - márciusban a BT soros elnö­ke - közölte, a határozatról legko­rábban a jövő hét közepén szavaz­hatnak. Ha az öt állandó BT-tagál- lam - az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína -, valamint Németország kormá­nya jóváhagyja a határozat szöve­gét, az fontos kezdőlépés lesz a szankciók szigorítása felé. A terve­zetet a tegnapi beterjesztése után meg kell vizsgálnia a BT tíz nem ál­landó tagállamának is, amelyek nem vettek részt a szöveg kidolgo­zásában. Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő a hatok bejelentésére reagálva azt hangsúlyozta tegnap, hogy egy biztonsági tanácsi határo­zat nem akadályozhatja meg hazá­ját a nukleáris technológia alkal­mazásában. (MTI) A jobboldali ellenzék támogatása nélkül nem hagyták volna jóvá a brit atomerő fejlesztését Pentagon-jelentés Lázadás a kormánypártban ÖSSZEFOGLALÓ A szigetország több várossában, így a skóciai Glasgowban is tüntettek a kormány atomfegyverprogramja ellen (Reuters-felvétel) London. A tíz éve kormányzó brit Munkáspárt alsóházi frakciójá­nak eddigi legnagyobb arányú láza­dása közepette fogadtatta el a brit kormány szerda este a parlamenttel a Trident atomütőerő rendkívüli költségekkel járó felújítási prog­ramját. A kormány 20 milliárd fon­tot szán a tengeralattjárókra telepí­tett önálló brit nukleáris elrettentő kapacitás korszerűsítésére. A Labour padsoraiban igen nép­szerűtlen terv alapján 2020-ig négy új Trident osztályú tengeralattjárót kapna a királyi haditengerészet, és az általuk hordozott atomtöltetek élettartamát is meghosszabbíta­nák. A hatórás vitát követő szerda késő esti voksoláson először azt az ellenindítványt szavazták le, amely a jövő évtized közepéig halasztotta volna a döntést. A második menet­ben megszavazták a beterjesztést a flotta felújításáról. A számokat te­kintve a kormány mindkét szava­zást kényelmes többséggel meg­nyerte, de az alsóházi erőviszonyok ismeretében egyértelmű: a terve­zetet támogató ellenzéki konzerva­tívok voksaira is szükség volt, mert 80-nál több munkáspárti képviselő szavazott a kabinet ellen. A jelenlegi, 4 Trident tengeralatt­járóból álló brit atomflotta első egy­ségét 1992-ben bocsátották vízre, a kötelék élettartama 2022-ig szól. A korszerűsítési döntést azonban a kormány szerint már most meg kell hozni, mivel az új típusú hajók ter­vezése és megépítése másfél évtize­det is igénybe vehet. A Tridentek egyenként 16 rakétát hordozhat­nak; ezek mindegyike nyolc robba­nófejjel szerelhető fel. A brit atom­tengeralattjárók folyamatosan jár- őröznek a világóceán mélyén, de a kormány soha nem fedi fel, hogy merre járnak. (MTI, ú) Rekordszinten az erőszak Washington. Újabb rekord­szintre emelkedett az iraki erősza­kos cselekmények száma ez év ele­jén - közölte az amerikai védelmi minisztérium, amely először minő­sítette polgárháborúnak az arab or­szágban dúló erőszakhullám egy részét. A Pentagon jelentése szerint idén januárban és február elején át­lagosan heti 1047-re emelkedett az amerikai vezetésű külföldi koalíci­ós erők és a velük szövetséges iraki hadsereg, valamint az iraki rendőr­ség és a polgári lakosság ellen elkö­vetett támadások száma. Összeha­sonlításul, tavaly májustól a múlt évvégéig hetente átlagosan 904 tá­madást regisztráltak. (MTI) 900 millió euróba kerül - Moszkva kezében lesz a részvények 51 százaléka Orosz-görög-bolgár olajvezeték MTl-HÍR Athén. Orosz-görög-bolgár megállapodást írtak alá tegnap a Fekete-tengertől az Égei-tengerig húzódó olajvezeték építéséről. Az athéni aláírási ünnepségen részt vett Vlagyimir Putyin orosz és Ka- rolosz Papuliasz görög államfő, va­lamint Szergej Sztanisev bolgár és Kosztasz Karamanlisz görög mi­niszterelnök. 2007 végén kezdődik és 2011-ben fejeződik be a Bur- gaszt és Alexandropolit összekötő vezeték építése. A költségeket 900 millió euróra becsülik. Évi 35 millió tonna orosz kőolaj szállítását teszi majd lehetővé a 90 cm átmérőjű vezeték, melynek ré­vén elkerülhető lesz a Fekete-ten­ger és a Márvány-tenger közti, na­gyon forgalmas tengerszoros, a Boszporusz használata az orosz olaj szállításakor. Orosz cégek tu­lajdonában lesz a közös vezeték, a hozzá tartozó szivattyúállomások, tározók és kikötői létesítmények részvényeinek 51 százaléka. Az EU- tagállam Görögország és Bulgária egyenként 24,5-24,5 százalékos részesedést kap. Már 1993 óta napirenden van a 280 km hosszú vezeték közös meg­építése, de a három ország gazda­sági, pénzügyi vitái miatt mostaná­ig húzódott az egyezkedés. Izrael tegnap kizárta az együttműködést Kész a kormánynévsor MTl-HÍR Gáza. Iszmáil Haníje, a lekö­szönő Hamász-kormány feje, egy­ben a megalakítandó nemzeti egységkormány vezetője átadta tegnap Mahmúd Abbász palesztin elnöknek a kormány névsorát, aki azt elfogadta. A Hamász és Fatah reméli, a közös kormány megala­kulása után vége lesz a paleszti­nok belső harcának, és megszűnik a palesztinok nemzetközi elszige­teltsége. Több izraeli tisztségvise­lő a bejelentést megelőzően úgy nyilatkozott, az egységkormány­ról szóló palesztin megállapodás visszalépés, az USA és az EU pe­dig még nem döntötte el, hogy fel­oldj a-e a palesztinok elleni gazda­sági szankciókat, amelyet a radi­kális Hamász kormányra lépése­kor vezettek be. Mark Regev izra­eli külügyi szóvivő közölte: az iz­raeli kabinet nem fog együttmű­ködni az új egységkormánnyal.

Next

/
Thumbnails
Contents