Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-16 / 63. szám, péntek
6 FÓKUSZBAN: AZ ADÓBEVALLÁS ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 16. www.ujszo.com Mikor nincs esélyünk az adóbevallás elkerülésére? Az alkalmi bevételek ÚJ SZÓ-T1PP Gyakori problémának számít, hogy ugyan csak egy munkáltatótól volt bevételünk, ám az elmúlt év folyamán egyéb bevételekre is szert tettünk. Kell-e adóbevallást tennünk, vagy sem? Ha az alkalmi bevételekkel kapcsolatos jogszabályokra vagyunk kíváncsiak, akkor a jövedelemadóról szóló törvény 8. paragrafusát kellene áttanulmányoznunk. Ugyanezen törvény 9. paragrafusából tudhatjuk meg, hogy mely bevételek után nem kell adóznunk. Ingatlanok eladása és bérlése A lakosság nagy része számára az egyik leggyakoribb alkalmi bevételt az ingatlanok eladása vagy bérbeadása jelenti. Ha az elmúlt évben megváltunk a lakásunktól, házunktól, nyaralónktól vagy garázsunktól, nem feltétlenül kell adót fizetnünk. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint a lakásunk eladása után nem kell adót fizetnünk, ha az illető lakás volt az állandó lakóhelyünk, és legalább két évig a tulajdonunkban volt. Ha nem teljesítjük az állandó lakóhelyet érintő megszorítást, akkor csak az esetben nem kell adót fizetnünk az eladás során, ha legalább az előző öt évben a nevünkön volt a lakás. Fontos kitétel azonban, hogy a lakást nem volt szabad vállalkozásra használni. Ugyanígy nem kell adóbevallást tennünk és adóznunk akkor sem, ha a lakásunkat bérbe adjuk, ám az így befolyt összeg nem haladja meg a 23 650 koronát. Ha a bérbeadásból származó bevételek ezt meghaladták, akkor csak az ezen felüli összeg után kell adóznunk. Vagyis ha például a lakás bérbeadásából az elmúlt évben 80 ezer korona folyt be a családi kasszába, ebből le kell vonnunk a 23 650 koronát. Eszerint csak 56 350 korona után adózunk. Ebben az esetben azonban a B típusú adóíven kell bevallanunk a bevételeinket. Ennek a nyolcadik szakaszában tüntetjük fel ugyanis az ingatlan eladásából, a részvények átruházásából, a nyereményekből és egyéb speciális forrásokból származó bevételeket, amelyeket aztán a 47-^19. sorban adunk össze. Ha a bérbeadás során bizonyos kiadásaink is voltak, ezeket is leszámíthatjuk az adóalapból. Ha az ingatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonrészünknek megfelelő arányban adózunk. A házastársi osztatlan tulajdon esetében például a férj és feleség azonos arányban adózik az ingatlan bérbeadása után. Ugyanez a helyzet az ingatlan eladása esetén is. Mi van az ajándékokkal? Ha az ingatlant örököltük vagy ajándékba kaptuk, ez után nem kell személyi jövedelemadót fizetnünk. Ugyanez a helyzet az ingóságokkal is. Ugyanakkor ha az ajándékba kapott tárgyat vállalkozásra is használtuk, ezután adóznunk kell. Ha az ajándékozó olyan tárgyat ajándékoz, amelyet korábban vállalkozásra használt, ezzel az ajándékozónak kell elszámolnia. Rendkívül problémás ajándéknak számíthat ugyanakkor az olyan ingatlan, amit a korábbi tulajdonosa vállalkozásra öt évnél rövidebb időre adott bérbe. Ez esetben ugyanis a megajándékozottnak kell rendeznie a jövedelemadót. Vigyázzunk a nyereményekre! A nyeremények esetében nem árt odafigyelnünk a különféle televíziós, rádiós és egyéb üzleti nyereményjátékokra, még akkor is, ha a nyereményjátékok rendezői többnyire figyelmeztetik a játékosokat a kötelességeikre. Eszerint az átvett nyeremények után ez utóbbiak esetében csak akkor kell adóznunk, ha az értékük meghaladja az ötezer koronát. A jövedelemadóról szóló törvény alapján ugyanakkor nem kell adóznunk a lottó és egyéb hazárdjátékok nyereményei után. Ezeket ugyanis a hazárdjátékokról szóló, 171/2005-ös számú törvény szabályozza. Adózatlan kamatok Szlovákiában a befektetések szempontjából a leggyakoribb bevételnek a banki kamatok számítanak, amelyek esetében a bankok már levonják az adót. Hasonló a helyzet a lakás-takarékpénztárak és az értékpapírok esetében is. A pénzintézetek által már „megadóztatott“ bevételeket nem kell feltüntetnünk az adóbevallásban, ezek esetében ugyanis az adókötelezettséget teljesítették helyettünk. Ügyelnünk kellene azonban a külföldről származó tőkebevételekre és osztalékokra is. Azon bevételeket ugyanis, amelyekből nem vonták le az adót, fel kellene tüntetnünk az adóbevallásunkban. A hitel vagy kölcsön nem képezi az adó tárgyát. A befektetési jegyek hozamának az adózása esetében figyelembe kell vennünk azt is, hogy mikor vettük ezeket. Ha ezt 2003 végéig tettük meg, akkor tudnunk kell, hogy nem esnek adózás alá az értékpapírokból származó jövedelmek, ha ezektől nem válunk meg három évvel a vásárlást követően. Ha hamarabb váltunk meg tőlük, akkor csak az 50 ezer koronánál kisebb bevétel után nem kell adóznunk, (mi) Nem mindegy, mennyi pénzünk marad adózás után (Jón Kroslók felvétele) i te nt» fiit riot míii u /.-imcstnévm&fo. ' Anijestíiiívjiicfovi 7 f fáí' s* mátt*H oé <|i> át.* Sp-twlt wár.rfco »** miim,*,> , . ... .Űrt..,* Oamt . ,in Ä«* n. rtUMiha yrmm tmMeíky (mňnÍKtíat, * * ,, äihteMu < U«a,‘„verní*«V. **, ’« i*) Siiivt* mi fmttmnw á«ó*wéiu* 1 * ** «rf* l n$ ,, *ae«náv«<CÍ»»n. ktorý fe piatm fom dane '”" tn «> pmllr'/enim dokladu «* opri» v m-..«L, ä » l,.„uv, .m vví.vova„ť *(, „ iv.lvrvlentn, jtnlv )>“ "r á n.un,*ni » uie»<ntiT ' S4i sú-suvne n,-n. ,V * /iwiv.inŕ dióra. cntl “radM o pnherani pr, h)pft|vrd<.nim pmtu&néhr, újí-o*« n im-vli .«vom v jM.T,évTW»ii,;’ vi „„í' ° H Av. Miivitr fíiprinnvaľ I«*»«» • jgfe »"'< f»c ............TU1™1 ™ ukh,, vU„„;,Ví 1§§ ’ ~ *c.4nl p.'ivJ,ivtvu v^ov^"'"' P,ís|“*»é •Sjffľ DAŇOVÉ PRIZNANIE K DANI Z PRÍJMOV FYZICKEJ OF podľa zákona C. S96/20Ö3Z. z. o daru z t • v znení neskorších predpisov (dale» len z • J v.-ijú vpravo, ostatne údaje sa píšu zľava Nevyplnení HL písmom (podľa tohto vzoru), písacím strojom alebo ( J K L M N 0 P Q R Š 1 U \I Druh priznaní« •^7 daňové priznanie opravné daňové priznanie VJípWa tmi VKA ktorý pobyt i tonú nspumtfy dodatočne daňová priznanie Ivvznačt s a r) 04 - (vlerso 05 - Titul ■ 111- i f A ftového priznania na užerru Slovenskej republiky Ha a munkáltatótól származó bevételeink meghaladták a 45 408 koronát, és nem kérjük az éves elszámolást, akkor adóbevallást kell tennünk (Miroslava Cibulková felvétele) Mit tegyünk, ha csak a munkáltatónktól volt bevételünk, és február 15-ig nem kértük az éves elszámolást? Az A típusú adóív buktatói Nem árt sietniük mindazoknak, akiknek idén személyi jövedelemadó-bevallást kell tenniük, ám ezt eddig még nem készítették el. Erre ugyanis már csak tizenkét munkanap áll rendelkezésükre. Míg az adózásról szóló sorozatunkban mült pénteken a B típusú adóívvel foglalkoztunk, ezúttal az A típusú adóívet vesszük górcső alá. MOLNÁR IVÁN Az A típusú adóíven vallja be a jövedelmét sok olyan alkalmazott, aki korábban esetleg nem is gondolt arra, hogy idén adóbevallást fog kelleni tennie. Kinek kell az A típusú ív? Ezt az adóívet használhatják ugyanis azok, akiknek tavaly csak a munkáltatójuktól voltak bevételeik, ám február 15-ig nem kérték a munkáltatójukat az éves elszámolásra. Az alaptétel, hogy kinek kell, és kinek nem kell adóbevallást tennie, lényegében egyszerű. Ha a munkáltatótól származó bevételeink meghaladták a 45 408 koronát, és nem kéijük az éves elszámolást, akkor adóbevallást kell tennünk. Mindezt csak azok úszhatják meg, akik erről nem feledkeztek meg, és akiknek az éves bevételeik nem haladták meg a 45 408 koronát, ez az az összeg ugyanis, ameddig nem kell adót fizetni. Ha több munkáltatóval kötöttünk szerződést, akkor az egyiket kérhetjük fel az éves elszámolásra. Ehhez azonban a többi munkáltatótól ki kellett kérnünk a szükséges igazolásokat. Ha ezt elmulasztottuk, vagyis az igazolásokat február közepéig nem juttattuk el az elszámolást végző munkáltatónak, akkor szintén az A típusú adóíven kell majd bevallanunk a bevételeinket. Ezzel azonban az A adóív felhasználási köre még nem merült ki, hiszen ezen az adóíven tehetik meg bevallásukat azok a 45 408 koronánál kevesebbet kereső nyugdíjasok is, akik az államtól szeretnék visszaigényelni az adót. Az adóív kitöltése Mire kellene odafigyelnünk az A adóív kitöltésénél? Az alapok lényegében nem különböznek a B adóívtől. Az első szakaszban, vagyis az első oldalon ugyanúgy kitöltjük a személyi adatokat (név, személyi szám, adószám, cím, telefonszám), és az oldal tetején beikszeljük, hogy standard adóbevallást nyújtunk be a 2006- os évre. Az adóbevallás egészére érvényes, hogy a kitöltetlen sorokat nem húzzuk át. A második szakaszban szerepelnek az adózó jogi képviselőjének az adatai. Ha például a szülők a 18 évesnél fiatalabb gyerekük helyett adóznak, akkor a saját személyi adataikat adják meg. A harmadik szakaszban a 28. és 29. sor a már említett dolgozó nyugdíjasok számára szolgál, a 30. sort akkor töltjük ki, ha a házastársunk után járó adózatlan összeget szeretnénk igénybe venni. A negyedik szakaszban lévő sorokat akkor töltjük ki, ha a gyerekek után járó adóbónuszra is igényt tartunk. Az ötödik szakaszban, az adóív második oldalának az alján már az adóalapot számíthatjuk ki. A 32. sorba írjuk be a munkáltatónktól vagy munkáltatóinktól származó bevételeket. Ebbe beletartoznak a külföldi munkáltatóktól származó bevételek is. Ezeket szlovák koronára átszámolva adjuk hozzá a bevételeinkhez. A bevételeinkről szóló igazolásokat csatoljuk a bevalláshoz. A 33. sorban jelezzük a kifizetett szociális biztosítás és egészségbiztosítás összegét. A 34. sorba írjuk be az adóalapunkat. Az adóalapot úgy számítjuk ki, hogy a munkáltatótól kapott összegből kivonjuk a járulékokat. A hatodik szakasz 36. sorába újra beírjuk a 34. sorban szereplő adóalapot. A 37. és 38. sorban tüntetjük fel az adózatlan részt. A 2006-os évre szóló adóbevallásban, vagyis amit idén adunk be, az adózatlan adóalap éves szintje már 90 816 korona úgy az adózóra, mint a házastársára. Ha a házastársnak voltak saját bevételei is, ám ezek nem haladták meg a fent említett adózatlan összeget, akkor a bevételekkel csökkentett alapot vehetik igénybe. Nem számít eközben saját bevételnek az adóbónusz, az állami szociális juttatások és a tanulmányi ösztöndíj. A 39^13. sorokban tüntetjük fel az önkéntes nyugdíjbiztosításra, életbiztosításra fizetett összegeket. Az adózatlan alappal csökkentett adóalapot a 44. sorban jelezzük. Ennek az összegnek a 19 százaléka lesz az adó, amit a 45. sorba írhatunk be. A 46-54. sorokat azok töltik ki, akiknek külföldről származó bevételeik is voltak. Az 55. sorban jelezzük az adóbónuszt. Az elmúlt évre ez minden egyes gyerekre 6480 korona, szemben az egy évvel korábbi 5 ezer koronával. Az alkalmazottaknak, a munkáltató tavaly minden hónapban fizette a bonuszt, ami egy gyerekre havonta 540 korona volt. A 62. sorban tüntetjük fel a munkáltató által lefogott adóelőleget. A 64. és 65. sorokban pedig az adótöbbletünkről vagy a hiányunkról nyilatkozhatunk. A hetedik szakaszt azok töltik ki, akik utólagos adóbevallás kénytelenek tenni, a nyolcadikban pedig az adófelajánlásról nyilatkozhatunk. Továbbra is adónk 2 két százalékával támogathatjuk a civil szervezeteket, miközben a természetes személyek által adományozható összeg alsó határa 20 koronáról 100 koronára nőtt. A tizedik szakasz az adóbónusz kifizetéséhez szükséges kérvény, a tizenegyedik pedig az adótöbblet visszaigénylésére szolgál. Az elmaradhatatlan - igazolások Az A típusú adóívhez csatolnunk kell az összes munkáltatónktól származó igazolást az elmúlt évre szóló bevételeinkről. Akinek külföldről származó bevételei is voltak, annak természetesen ezt is csatolnia kell. Ha a munkáltató elvégezte az éves adóelőlegek kiszámítását, és az alkalmazott adóbevallást tesz, akkor az éves elszámolás másolatát is csatolnia kell a bevalláshoz. Ugyanígy nem szabadna megfeledkeznünk a gyerekek után igénybe vehető adóbónuszt igazoló dokumentumokról sem. Ha a gyermekünk iskolaköteles, elsősorban azt kell igazolnunk, hogy rendszeresen látogatja az iskolát, nem kevésbé fontos azonban a gyermek eltartásáról szóló igazolás, és a születési anyakönyvi kivonat másolata is. Az A adóívhez is az adóhivataloknál vagy az erre szakosodott üzletekben juthatunk hozzá. Az adóívet a www.finan- ce.gov.sk vagy a www.drsr.sk honlapokról is letölthetjük. Az elmúlt napokban azonban több napilap, így az Új Szó is a lap mellékleteként lehozott adóívvel lepte jneg az olvasóit.
