Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-15 / 62. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 15. www.ujszo.com Szentpétery Ádám képzőművész Munkácsy-díjas Március 15-i kitüntetések ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából dr. Sólyom László köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adott át tegnap Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át többek között Andorai Péter, a József Attila Színház Kossuth- díjas színművésze, Bajor Imre színművész, dr. Hegyi Loránd Munkácsy-díjas művészettörténész, a Saint Etienne-i Művészeti Múzeum igazgatója, aki Pozsonyban is többször rendezett kortárs képzőművészeti kiállítást. A Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta többek között Boros Lajos, a Sláger Rádió szerkesztő-műsorvezetője. Kiemelkedő színművészeti és színházművészeti tevékenységéért Jászai Mari-díjat adományoztak Erkel László „Kentaur” díszlettervezőnek, Hámori Gabriellának, az Örkény Színház színművészének, Hunyadkürti Istvánnak, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének. Kiemelkedő irodalmi tevékenységéért József Attila-díjat kapott többek között Báthori Csaba író, műfordító - több kötete a Kalli- gram Kiadónál jelent meg-, Drago- mán György Márai-díjas író, Tas- nádi István drámaíró. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkács Mihály-díjat adományoztak többek között El-Hassan Róza képzőművésznek (munkáival Pozsonyban is találkozhatott a közönség). Munkácsy Mihály-díjat kapott Szentpétery Ádám, a Kassán élő és szülővárosában, Rozsnyón tevékenykedő festőművész, művészetpedagógus, akinek „a táj és a figura geometrizáló redukciójával indult művészi pályafutása a 80-as években - írja róla Hushegyi Gábor esztéta -, majd az évtized végére absztrakt formanyelvvé alakúit át. Festményeiben a racionális kom- pozíciós egyensúly, a szerialitás elve, valamint a matematikai kombinációk a képrendszer alkotóelemei. 1993-tól a szimmetriának szentel megkülönböztetett figyelmet, azt tartja művészete megha- . tározó elvének. Jelentős tevékenységet fejt ki a monumentális műfajokban is, így például a murális festészet, kerámia, mozaik, stucco- lustro területén.” (mti, ú) RÖVIDEN Könyvbemutató: Alma mater Dunaszerdahely. Ma 18 órától mutatják be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban az Alma mater című kötetet. A Katedrának, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának a szerkesztői időről időre jeles szlovákiai magyar személyiségeket kértek fel, valljanak egykori iskoláikról. A személyes hangvételű visszaemlékezésekből, az egyéni diáksorsok megidézéséből kikerekedett egyfajta, sok szempontból tanulságos (cseh) szlovákiai magyar iskolatörténet. A könyvet Bodnár Gyula, a Katedra folyóirat főszerkesztője mutatja be. (ú) A Pecek Lakatos Trió koncertje Vágsellye. Holnap 20 órától a budapesti Pecek Lakatos Trió ad koncertet a városi művelődési központban. A triót három fiatal, lenyűgözően tehetséges zenész alkotja. A „rangidős” a' 25 éves András, aki a magyar jazz-zenészek új generációjának egyik legjobb dobosa, számos jazzformáció tagja, a Magyar Rádió Kovács Gyula Jazzdob Tehetségkutató Versenyének győztese. A17 éves „bőgővarázsló”, Lakatos Pecek Krisztián már a 2004-es Londoni Jazz Fesztiválon is elkápráztatta a közönséget, s ő is remekelt a jazzbőgősök számára meghirdetett, Vajda Sándorról elnevezett tehetségkutatón. Krisztián unokatestvére, a 15 éves, és a jazzjátékot autodidakta módon elsajátító Adóiján friss és könnyed stílusával érinti meg hallgatóit, (ú) Hungarian Art címmel nyílik kiállítás március 17-én 15 órakor a dunacsúni Danubiana múzeumban. A tárlat koncepciója az expresszio- nizmusok szemléleti spektrumának széles - kiváló magyar művészek több generációjának alkotásaiban megjelenő - skáláját öleli fel. Vonzerejét a 60-as évek második felében megjelenő magyar neoavantgárd legkitűnőbb képviselőinek munkái jelentik. Március 23-ig látható Ferdics Béla képzőművész kiállítása a tatai Angyalok és Tündérek Galériában Üvegtábláról elrugaszkodó angyalok Ferdics Béla dunaszerda- helyi képzőművész, üvegtervező iparművész hat éve költözött a magyarországi Tatára. Azóta magánmegrendelésre és közösségi megbízásra különféle üvegművészeti alkotásokat készít: falikarokat, mennyezeti és állólámpákat, térelválasztó díszüvegeket, ablakbetéteket, üvegkarnisokat és különféle térobjek- teket. Tatai letelepülése óta önálló kiállítással először jelentkezett. TALLÓSl BÉLA Mégpedig olyan tárlattal, amellyel „teljességében kitárulkozik”: a látogató a nem nagy számban kiállított műtárgyak révén is átfogó képet kap Ferdics Béla eddigi művészi tevékenységének fejezeteiről. Kezdve az ún. egyperces rajzokkal, azon belül is a fekete-fehér komor képekkel, amelyek a „búba-borúba fordulás” jegyeit hordozzák magukon egy erősen hálózott, a valóság elől elbújtató vonalrács-kordon- nal az előtérben. A lezuhanás képei ezek, amelyből aztán felépül és egy új, derűsebb valóságra kacsint a lélek. Egy olyan érzésvi- lág-valóságra, amelyben az irányított és tudatosan vezetett lé- lek-böjtöltetés folyamatával le- forgácsolódnak, legalábbis megkopnak a fájdalmat gerjesztő és negatív töltettel támadó tövisek, ellenben megerősödik a szellem, és e hit-tudás-tisztulással befelé meg kifelé is egy új, derűvel és pozitív energiákkal ajándékozó adok-kapok viszony felépülése alapozódik meg. Naplórajzok ezek a „tisztuló” képek - az egyhetes „fény- vagy lélekböjt-kúra” lenyomatai: az egyes rajzok címeit - Kedd, Péntek - is a „fényböjt” napjai adják. Ezek után születnek meg a tágabb környezet visszásságaira figyelő karikíro- zott szellemtükrök, amelyeken a gúnyosan felvetett témát egy különleges, groteszk állatfigura vezeti fel, mintegy szemet vonzó iniciáléként. Másik területe Ferdics Béla művészetének a gravírozással - vagyis vizuális-virtuális „becsapásos” művészi hatással - térbe kiterjesztett, a mennyezetről lógó, többkockás üveg-függönyök, amelyek felfoghatók valamiféle kimerevített üveg-filmvászonnak is. Avagy a múltból mába folyó esztétikával üzenő kortárs barlangképeknek, amelyeken kék hieroglifikus ősi jeleket írnak újra, töltenek meg mai tartalommal a színes üvegkockák. A tatai kiállítás hangulata Külön fejezetet képeznek a tiszta színekkel és szakrális formákkal építkező üvegképek, amelyek a múlt spirituaiitását erősítő művészi értékeket idézik, nem véletlenül, hiszen ihletettségük mindenképpen kapcsolható a gótikus templomi művészet, illetve ablakfestés klasszikus esztétikájával. Újabb terület Ferdics Béla művészetében a véleden együtthatását is fogadó, ragasztással formázott, az üvegtáblák egymásra rétegeződése révén önszínező szobor-objekt, amelynek illusztrálására egy ősmadarat asszociáló őserő-kövület (stílusosan: őserő-üvegület) látható a tatai kiállításon. Ferdics Béla az üveget nemcsak önmagában munkálja meg, társítja más anyaggal is, dróttal például, de erre csak fotódokumentációt láthatunk a tatai tárlaton. Megtekinthetünk viszont üveg és fa kombinálásával készült műtárgyakat. A megmunkált kék üvegalakzatok kapaszkodó-tapadó ékszergombaként nőnek ki a képzett felületű faformákból, szerves egységet alkotva velük. Nemcsak színekkel és vonalakkal komponáló érzetüvegek gazdagítják a művész kiállítását, hanem önmagából az alapból figuráival kifutó, a szabadság szimbolikájával dolgozó figurális üvegképek, illetve üvegdomborművek is helyet kaptak a válogatásban. Ezeken hideg zöld mezőt hasít az éles kék. Eldőlő hasábfigurák, arctalan kék angyalok, „kék madarak” vetülnek neki nagy lendülettel a keresésnek. A keresés tárgya pedig a zöld mezőben ívelő kék kapun keresztül közelíthető meg - ehhez azonban át kell lépni a kék kapun, Ferdics Béla kapuján. Sok minden van odabent vagy odaát. Különleges válogatás: helyszíni közvetítések, ifjúsági műsorok, az ünnepi hangulathoz illő filmek Ünnepi műsorok március idusán az MTV-ben MTV-KÖZLEMÉNY Bőséges műsorkínálatot ajánl nézőinek ma a Magyar Televízió. A választékban helyszíni közvetítések, ifjúsági műsorok és az ünnepi hangulathoz illő filmek szerepelnek. Az ml-en öt órakor jelentkező Hajnali gondolatok a szabadság- harc egy kevésbé ismert eseményéről ad hírt 1848 unitárius emlékei címmel. Kilenc órakor a Kossuth térről, a díszszemléről és az ünnepélyes zászlófelvonásról láthatnak beszámolót az érdeklődők, amelynek a végén a közjogi méltóságok megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát. Innen az ünneplő tömeg átvonul a Batthyány örökmécseshez. 9.35-kor folytatódik a közvetítés a Batthyány örökmécsestől. 11.00 órakor a Múzeumkertből dramatikus zenés műsort követi az MTV, majd két óra múlva, a főváros ünnepi műsorát sugározza a köztévé a Március 15. térről. Este nyolc órakor díszelőadással záródik a közvetítések sora a Művészetek Palotájából. Az ifjúság figyelmét keltheti fel a 1000-szer Júlia - Feleségek felesége című délelőtti film, amelynek története szerint a költő fia, Petőfi Zoltán és fiatal színészekből álló társulata 1869. március 15-én színielőadás kereteiben emlékeznek meg Szendrey Júliáról, az egy évvel korábban elhunyt Az ifjúságnak szól a Szalmabábúk lázadása című film kora délután, majd az örökzöld Pál utcai fiúk. édesanyáról. Ugyancsak az ifjúságnak szól a Szalmabábúk lázadása című fűm kora délután, majd az örökzöld Pál utcai fiúk magyaramerikai változatát sugározza az ml. Az esti filmprogram Jókai Mór jegyében telik el, A fekete gyémántokban Berend Iván, a tudós, világfi és párbajhős romantikus történetével ismerkedhetnek meg a képernyő előtt ülők (ml), a másik csatornán az 1848-as forradalom eposza, a Kőszívű ember fiai első része tekinthető meg. Mindkét alkotást Várkonyi Zoltán rendezte, a kamera mellett olyan mesterek álltak, mint Hildebrand István és Illés György. Éjfél előtt az Ez az ő napja, 48- as portrék című összeállítás zárja a jeles napi ünnepi programot.
