Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-15 / 62. szám, csütörtök

6 FÓKUSZBAN: A KÖVÉR GYEREKEK ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 15. www.ujszo.com MIT KELL TUDNI A GYERMEKKORI KÖVÉRSÉGRŐL? Miért veszélyes a kövérség gyerekkorban? ♦ Növeli a cukorbetegség, a szív­ás érrendszeri betegségek kiala­kulását. ♦ Csökkenti a várható élettarta­mot. ♦ Csökkenti a gyermek mozgás­igényét. ♦ Romlik az életminősége. ♦ 10-szer nagyobb az esélye, hogy felnőtt korában is kövér lesz. Hogyan állapítják meg a kö­vérséget? Ma a leggyakrabban az úgyneve­zett BMI indexet alkalmazzák az elhízás fokának megállapításá­hoz. A BMI a Body Mass Index, vagyis a testtömeg index kifeje­zés rövidítése. A BMI meghatározása: BMI = a testsúly/ (testmagasság méterben)2 Vagyis egy 175 cm magas, 70 kg súlyú ember BMI értéke: BMI= 70/(1,75)2 = 22,86 A felnőtteknél a túlsúly 25 BMI felett kezdődik, a kóros kövérség a 30 BMI felettieknél áll fenn. A gyerekek elhízottságának meg­állapítására azonban ezeket az értékeket azonban nem lehet al­kalmazni, erre külön táblázat szolgál. ❖ Napjainkban a BMI a legelfo­gadottabb mértékegység a túl­súly és a kövérség megállapítá­sára. ❖ Egyelőre nem léteznek a vüág minden országában elfogadott standard értékek a kövérség és a túlsúly meghatározására. ❖ A gyakorlat azt mutatja, hogy a nemzeti normák alkalmazása pontosabb képet ad, mint az Egészségügyi Világszervezet ál­tal megállapított norma. ❖ A CAP 2001-es felmérés alap­ján állapították meg a nálunk ér­vényes nemzeti normát, mely le­hetővé teszi a túlsúly és a kövér­ség megállapítását. ❖ Szlovákiában egyelőre nem jelent komoly veszélyt a gyer­mekkori elhízás. ❖ A felmérés eredménye azt mu­tatja, hogy a fiatalok egyre na­gyobb százaléka túlsúlyos. ❖ A gyermekek elhízása elsősor­ban a fejlett országokat fenyegeti. ❖ Nagy Britanniában 1984- 1998 között 8 százalékról 22 százalékra emelkedett a kövér gyerekek aránya. 4* Spanyolországban a 6-7 éves korosztályban 1984 és 1995 kö­zött 23 százalékról 35 százalék­ra nőtt a túlsúlyosok aránya. 4* Franciaországban 11 év alatt, 1992-2003 között 10-ről 16 szá­zalékra nőtt a kövér gyerekek aránya. Szlovákiában egyelőre nem jelent komoly veszélyt a gyermekkori elhízás (SITA-felvétel) A túlsúlyos gyerekek aránya a 7-11 éves korosztályban* Oroszország i........... .................. Hol landia msmmrt ^ Szlovákia Dánia | Németország Szerbia Csehország Lengyelország ■ ■ ■ ■ ■ .............i i Bel gium Svédország MUMStM Franciaország Nagy Britannia i Svájc mmummm s®™ mmi Horvátország i Ciprus jém i ''--íÄiÉí'fSr-* S i Görögország ,................................................ .................. i Spa nyolország ......................................1 Mál ta Olaszország 0 5 10 15 20 25 30 35 Túlsúlyosok aránya (%) *fíúk, lányok együtt Az elhízás legfőbb oka a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód Kövér fiúk, magas lányok Az igazi kövérség leggyakrabban csak 4-11 éves kor körül kezdődik, és csak ekkor fenyeget élethosszig tartó kövérséggel (Reuters-felvétel) Egyre komolyabb betegség­nek számít a kóros kövér­ség, mely már gyerekkorban kezdődik. Az európai orszá­gok felnőtt lakosságának fe­le szenved ebben a civilizá­ciós betegségben. Ennél is ijesztőbb adat, hogy már a gyerekek egyharmada is túl­súlyosnak számít. LAJOS P. JÁNOS Szlovákia egyelőre még a kevés­bé fenyegetett országok között sze­repel, de a 7-11 éves korosztályban minden nyolcadik gyermek túl­súllyal küzd. A Közegészségügyi Hivatal (UVZ) napokban nyüvá- nosságra hozott jelentése szerint a legnagyobb mértékben a fiatal és a kamasz fiúkat fenyegeti a túlsú­lyossá válás. „A mai 18 éves fiúk 9 centiméterrel magasabbak, és 7,7 kg-mal nehezebbek, mint a hason­ló korú fiúk 1951-ben” - jelentette ki Jana Nováková, a hivatal mun­katársa. Ezzel együtt emelkedett a testtömegindexük is. Ugyanekkor a lányok karcsúb­bak lettek, ugyanis 5 centiméterrel magasabbak 1951-es kortársaikhoz viszonyítva, de súlyuk nem válto­zott. Ez Nováková szerint a mai szépségideáinak köszönhető. En­nek ellenére a lányoknak 6,9, a fi­úknak pedig 7,8 százaléka már kó­ros kövérségben szenved. „Most kell elejét venni a kövérség járvány­szerű teijedésének, amíg a baj még aránylag kicsi” - véli a szakember. Míg 1995-ben az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) adatai szerint „csak” 200 millió ember számított kövérnek, addig 2000-ben már 300 millióra becsülték számukat. A legsúlyosabb a helyzet a nők körében, Kelet-Európábán, a Föld­közi-tenger térségében és az USA- ban, ahol 40 százalékuk számít el­hízottnak. Fő ok a helytelen táplálkozás A kövérség legfőbb oka a helyte­len táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Az iskoláskorú gyerekek 37 százaléka egy óránál kevesebbet mozog naponta. Katarína Hulans- ká, az UVZ munkatársa szerint ez a túlzott tévézésnek és a számítógép előtt eltöltött időnek az eredmé­nye. A tanulók 27 százaléka napon­ta 4-6 órát tévézik, további 46 szá­zalékuk pedig ádagosan 2-3 órát tölt a képernyő előtt. Az adatok a WHO 41 országban, 1500-as min­tán elvégzett felméréséből szár­maznak, melybe bekapcsolódott Szlovákia is. Megdöbbentő képet mutat a gyerekek étrendje is. A felmérésbe bekapcsolódott tanulóknak mind­össze 31 százaléka fogyaszt napon­ta gyümölcsöt, zöldséget pedig csak alig egynegyedük eszik na­ponta. Ugyanakkor naponta 44 százalékuk eszik édességet, ami Hulanská szerint az elhízási muta­tók növekedését fogja eredményez­ni. „Nincs jó és rossz élelmiszer, csak jó és rossz táplálkozási szoká­sok léteznek” - véli Jana Nováková. A gyerekek étrendjének változatos­nak kell lennie. Védelmet biztosít az elhízás ellen az is, ha a gyermek naponta több­ször, de kisebb adagokban eszik, mintha ritkábban, de „rendesen” teletömi a hasát. A rendszeres, egészséges étkezés a gyakori moz­gással kombinálva hatékonyan véd az elhízással szemben. „A gyere­keknek remek motivációt jelent az, ha a szüleikkel sportolhatnak, leg­alább hétvégenként” - állítja a szakember. Valódi elhízás csak 4 éves kor után Egy gyerek életében különböző fejlődési szakaszok váltják egy­mást. Hosszabb ideig kell figyelem­mel kísérnünk egy gyerek fejlődé­sét ahhoz, hogy meg tudjuk állapí­tani róla, igazán kövér-e. Szeren­csére a csecsemőkori kövérség rit­kán vezet később kövérséghez. Ez 4-5 éves korra többnyire megszű­nik, mintegy 3%-uk marad csak kö­vér. A 2 éves kor körüli kövérség már figyelmet érdemel, de az igazi kövérség leggyakrabban majd csak 4-11 éves kor körül kezdődik, és csak ekkor fenyeget élethosszig tar­tó kövérséggel. Ráadásul minél fia­talabb korban kezdődik, annál rosszabb. Az első életévben a csecsemő megháromszorozza a születési sú­lyát, testfelszínét megduplázza. Az anyatejes csecsemőket összehason­lítva a tápszerrel tápláltakkal az első 2-3 hónapban a növekedési ütemük megegyező, de azután kis­sé lassúbb. így van ez a súlyfejlődé­sükkel is az első életévben. A szop­tatott csecsemők növekedési üteme kétéves kor után már megegyezik a tápszerrel tápláltakéval. Súlyfej­lődésük azonban mindig kissé ala­csonyabb marad, ami kedvezőnek tekinthető. Tápszerrel, üvegből könnyebb túltáplálni a csecsemőt, és a szülő persze örül, ha gyermeke gyorsan fejlődik. Mindenesetre a szoptatott csecsemők között sokkal ritkább a kövérség. Természetesen fontos a cse­csemő súlyfejlődése, hiszen, ha nem szabályszerűen gyarapszik a súlya, akkor megbújó betegségre kell gondolnunk. Csak pár éve áll­nak rendelkezésre a csecsemők, ill. 0-3 éves korúak fejlődését nyomon követő új táblázatok, amelyek a testhossz, a testtömeg, a testtömeg- index, a fej- és felkarkörfogat ada­tait tartalmazzák. Ne feledjük azonban, hogy ugyanilyen jelentős a gyerek szellemi, értelmi fejlődése is, valamint a mozgáskultúrájának fejlődése, amit a túlsúly gátolhat. Megelőzés Újabban a kövérséget is a káros szenvedélyek, a viselkedési devian­ciák körébe sorolják. A megelőzést már az igen korai gyermekkorban el kell kezdem, amikor kialakítjuk az életre szóló szokásokat. Nehéz elfogadtatni, hogy a család öröklődő betegségei a helytelen táplálkozás következményei. Pedig a kövér gyermek sikeres kezelése a család részvétele nélkül küátásta- lan. Az anyatejes táplálásnak külö­nös jelentősége van a későbbi be­tegségek megelőzésében is, mint pl. a cukorbetegség, de a kövér gyermekek fele nem, vagy csak rö­vid ideig kapott anyatejet. A mes­terségesen tápláltaknál a bevitelt az anya szabja meg, és ez könnyen vezet túltápláláshoz. Életkor Fiúk száma A túlsúlyos és kövér fiúk aránya BMI érték(kgm-2) A súlyfelesleggel rendelkezők (%) BMIk BMImin BMImax túlsúly kövérség 7 833 15,67 8,89 34,51 11,28 7,20 8 898 15,89 8,71 29,48 10,58 7,13 9 973 16,5 9,14 41,83 12,33 8,94 10 746 17,04 11,85 38,39 14,61 9,52 11 734 17,42 12,02 29,67 15,67 9,81 12 791 17,98 11,86 33,82 17,45 8,47 13 863 18,58 11,74 39,28 14,02 8,92 14 943 19,17 11,43 36,82 11,35 8,27 15 1114 20,14 13,31 37,87 13,02 7,27 16 1055 20,61 14,92 35,77 10,24 6,45 17 1020 21,29 14,29 37,38 10,00 7,55 18 919 21,66 14,27 *- a CAP 2001-es felmérésben résztvevők száma BMIk- középérték, BMImln- alsó határ, BMImax- felső határ 38,02 11,75 5,66 Forrás. UVZ SR, CAP 2001 A túlsúlyos és kövér lányok aránya Életkor Lányok száma* BMIk BMI érték(kgm-2) BMImin A súlyfelesleggel rendelkezők (%) BMImax túlsúly kövérség 7 832 15,63 7,15 50,39 14,42 8,17 8 907 15,91 11,52 30,22 14,55 8,93 9 941 16,34 10,29 29,25 12,75 6,48 10 774 16,86 7,15 44,77 13,05 6,46 11 767 17,55 11,28 38,47 13,95 8,34 12 837 18,05 9,12 36 12,66 6,57 13 843 18,71 12,5 38,67 10,20 5,34 14 832 19,7 12,11 38,86 11,78 7,81 15 1025 20,22 13,22 34,68 10,15 5,76 16 1011 20,77 13,81 60 11,08 6,23 17 1034 20,87 7,15 50,39 10,35 6,77 18 939 21,03 13,52 56,53 11,40 6,82 *- a CAP 2001-es felmérésben résztvevők száma BMIk- középérték, BMImin- alsó határ, BMImax- felső határ Forrás. UVZSR CAP 2001

Next

/
Thumbnails
Contents