Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-15 / 62. szám, csütörtök
6 FÓKUSZBAN: A KÖVÉR GYEREKEK ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 15. www.ujszo.com MIT KELL TUDNI A GYERMEKKORI KÖVÉRSÉGRŐL? Miért veszélyes a kövérség gyerekkorban? ♦ Növeli a cukorbetegség, a szívás érrendszeri betegségek kialakulását. ♦ Csökkenti a várható élettartamot. ♦ Csökkenti a gyermek mozgásigényét. ♦ Romlik az életminősége. ♦ 10-szer nagyobb az esélye, hogy felnőtt korában is kövér lesz. Hogyan állapítják meg a kövérséget? Ma a leggyakrabban az úgynevezett BMI indexet alkalmazzák az elhízás fokának megállapításához. A BMI a Body Mass Index, vagyis a testtömeg index kifejezés rövidítése. A BMI meghatározása: BMI = a testsúly/ (testmagasság méterben)2 Vagyis egy 175 cm magas, 70 kg súlyú ember BMI értéke: BMI= 70/(1,75)2 = 22,86 A felnőtteknél a túlsúly 25 BMI felett kezdődik, a kóros kövérség a 30 BMI felettieknél áll fenn. A gyerekek elhízottságának megállapítására azonban ezeket az értékeket azonban nem lehet alkalmazni, erre külön táblázat szolgál. ❖ Napjainkban a BMI a legelfogadottabb mértékegység a túlsúly és a kövérség megállapítására. ❖ Egyelőre nem léteznek a vüág minden országában elfogadott standard értékek a kövérség és a túlsúly meghatározására. ❖ A gyakorlat azt mutatja, hogy a nemzeti normák alkalmazása pontosabb képet ad, mint az Egészségügyi Világszervezet által megállapított norma. ❖ A CAP 2001-es felmérés alapján állapították meg a nálunk érvényes nemzeti normát, mely lehetővé teszi a túlsúly és a kövérség megállapítását. ❖ Szlovákiában egyelőre nem jelent komoly veszélyt a gyermekkori elhízás. ❖ A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a fiatalok egyre nagyobb százaléka túlsúlyos. ❖ A gyermekek elhízása elsősorban a fejlett országokat fenyegeti. ❖ Nagy Britanniában 1984- 1998 között 8 százalékról 22 százalékra emelkedett a kövér gyerekek aránya. 4* Spanyolországban a 6-7 éves korosztályban 1984 és 1995 között 23 százalékról 35 százalékra nőtt a túlsúlyosok aránya. 4* Franciaországban 11 év alatt, 1992-2003 között 10-ről 16 százalékra nőtt a kövér gyerekek aránya. Szlovákiában egyelőre nem jelent komoly veszélyt a gyermekkori elhízás (SITA-felvétel) A túlsúlyos gyerekek aránya a 7-11 éves korosztályban* Oroszország i........... .................. Hol landia msmmrt ^ Szlovákia Dánia | Németország Szerbia Csehország Lengyelország ■ ■ ■ ■ ■ .............i i Bel gium Svédország MUMStM Franciaország Nagy Britannia i Svájc mmummm s®™ mmi Horvátország i Ciprus jém i ''--íÄiÉí'fSr-* S i Görögország ,................................................ .................. i Spa nyolország ......................................1 Mál ta Olaszország 0 5 10 15 20 25 30 35 Túlsúlyosok aránya (%) *fíúk, lányok együtt Az elhízás legfőbb oka a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód Kövér fiúk, magas lányok Az igazi kövérség leggyakrabban csak 4-11 éves kor körül kezdődik, és csak ekkor fenyeget élethosszig tartó kövérséggel (Reuters-felvétel) Egyre komolyabb betegségnek számít a kóros kövérség, mely már gyerekkorban kezdődik. Az európai országok felnőtt lakosságának fele szenved ebben a civilizációs betegségben. Ennél is ijesztőbb adat, hogy már a gyerekek egyharmada is túlsúlyosnak számít. LAJOS P. JÁNOS Szlovákia egyelőre még a kevésbé fenyegetett országok között szerepel, de a 7-11 éves korosztályban minden nyolcadik gyermek túlsúllyal küzd. A Közegészségügyi Hivatal (UVZ) napokban nyüvá- nosságra hozott jelentése szerint a legnagyobb mértékben a fiatal és a kamasz fiúkat fenyegeti a túlsúlyossá válás. „A mai 18 éves fiúk 9 centiméterrel magasabbak, és 7,7 kg-mal nehezebbek, mint a hasonló korú fiúk 1951-ben” - jelentette ki Jana Nováková, a hivatal munkatársa. Ezzel együtt emelkedett a testtömegindexük is. Ugyanekkor a lányok karcsúbbak lettek, ugyanis 5 centiméterrel magasabbak 1951-es kortársaikhoz viszonyítva, de súlyuk nem változott. Ez Nováková szerint a mai szépségideáinak köszönhető. Ennek ellenére a lányoknak 6,9, a fiúknak pedig 7,8 százaléka már kóros kövérségben szenved. „Most kell elejét venni a kövérség járványszerű teijedésének, amíg a baj még aránylag kicsi” - véli a szakember. Míg 1995-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint „csak” 200 millió ember számított kövérnek, addig 2000-ben már 300 millióra becsülték számukat. A legsúlyosabb a helyzet a nők körében, Kelet-Európábán, a Földközi-tenger térségében és az USA- ban, ahol 40 százalékuk számít elhízottnak. Fő ok a helytelen táplálkozás A kövérség legfőbb oka a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Az iskoláskorú gyerekek 37 százaléka egy óránál kevesebbet mozog naponta. Katarína Hulans- ká, az UVZ munkatársa szerint ez a túlzott tévézésnek és a számítógép előtt eltöltött időnek az eredménye. A tanulók 27 százaléka naponta 4-6 órát tévézik, további 46 százalékuk pedig ádagosan 2-3 órát tölt a képernyő előtt. Az adatok a WHO 41 országban, 1500-as mintán elvégzett felméréséből származnak, melybe bekapcsolódott Szlovákia is. Megdöbbentő képet mutat a gyerekek étrendje is. A felmérésbe bekapcsolódott tanulóknak mindössze 31 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt, zöldséget pedig csak alig egynegyedük eszik naponta. Ugyanakkor naponta 44 százalékuk eszik édességet, ami Hulanská szerint az elhízási mutatók növekedését fogja eredményezni. „Nincs jó és rossz élelmiszer, csak jó és rossz táplálkozási szokások léteznek” - véli Jana Nováková. A gyerekek étrendjének változatosnak kell lennie. Védelmet biztosít az elhízás ellen az is, ha a gyermek naponta többször, de kisebb adagokban eszik, mintha ritkábban, de „rendesen” teletömi a hasát. A rendszeres, egészséges étkezés a gyakori mozgással kombinálva hatékonyan véd az elhízással szemben. „A gyerekeknek remek motivációt jelent az, ha a szüleikkel sportolhatnak, legalább hétvégenként” - állítja a szakember. Valódi elhízás csak 4 éves kor után Egy gyerek életében különböző fejlődési szakaszok váltják egymást. Hosszabb ideig kell figyelemmel kísérnünk egy gyerek fejlődését ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani róla, igazán kövér-e. Szerencsére a csecsemőkori kövérség ritkán vezet később kövérséghez. Ez 4-5 éves korra többnyire megszűnik, mintegy 3%-uk marad csak kövér. A 2 éves kor körüli kövérség már figyelmet érdemel, de az igazi kövérség leggyakrabban majd csak 4-11 éves kor körül kezdődik, és csak ekkor fenyeget élethosszig tartó kövérséggel. Ráadásul minél fiatalabb korban kezdődik, annál rosszabb. Az első életévben a csecsemő megháromszorozza a születési súlyát, testfelszínét megduplázza. Az anyatejes csecsemőket összehasonlítva a tápszerrel tápláltakkal az első 2-3 hónapban a növekedési ütemük megegyező, de azután kissé lassúbb. így van ez a súlyfejlődésükkel is az első életévben. A szoptatott csecsemők növekedési üteme kétéves kor után már megegyezik a tápszerrel tápláltakéval. Súlyfejlődésük azonban mindig kissé alacsonyabb marad, ami kedvezőnek tekinthető. Tápszerrel, üvegből könnyebb túltáplálni a csecsemőt, és a szülő persze örül, ha gyermeke gyorsan fejlődik. Mindenesetre a szoptatott csecsemők között sokkal ritkább a kövérség. Természetesen fontos a csecsemő súlyfejlődése, hiszen, ha nem szabályszerűen gyarapszik a súlya, akkor megbújó betegségre kell gondolnunk. Csak pár éve állnak rendelkezésre a csecsemők, ill. 0-3 éves korúak fejlődését nyomon követő új táblázatok, amelyek a testhossz, a testtömeg, a testtömeg- index, a fej- és felkarkörfogat adatait tartalmazzák. Ne feledjük azonban, hogy ugyanilyen jelentős a gyerek szellemi, értelmi fejlődése is, valamint a mozgáskultúrájának fejlődése, amit a túlsúly gátolhat. Megelőzés Újabban a kövérséget is a káros szenvedélyek, a viselkedési devianciák körébe sorolják. A megelőzést már az igen korai gyermekkorban el kell kezdem, amikor kialakítjuk az életre szóló szokásokat. Nehéz elfogadtatni, hogy a család öröklődő betegségei a helytelen táplálkozás következményei. Pedig a kövér gyermek sikeres kezelése a család részvétele nélkül küátásta- lan. Az anyatejes táplálásnak különös jelentősége van a későbbi betegségek megelőzésében is, mint pl. a cukorbetegség, de a kövér gyermekek fele nem, vagy csak rövid ideig kapott anyatejet. A mesterségesen tápláltaknál a bevitelt az anya szabja meg, és ez könnyen vezet túltápláláshoz. Életkor Fiúk száma A túlsúlyos és kövér fiúk aránya BMI érték(kgm-2) A súlyfelesleggel rendelkezők (%) BMIk BMImin BMImax túlsúly kövérség 7 833 15,67 8,89 34,51 11,28 7,20 8 898 15,89 8,71 29,48 10,58 7,13 9 973 16,5 9,14 41,83 12,33 8,94 10 746 17,04 11,85 38,39 14,61 9,52 11 734 17,42 12,02 29,67 15,67 9,81 12 791 17,98 11,86 33,82 17,45 8,47 13 863 18,58 11,74 39,28 14,02 8,92 14 943 19,17 11,43 36,82 11,35 8,27 15 1114 20,14 13,31 37,87 13,02 7,27 16 1055 20,61 14,92 35,77 10,24 6,45 17 1020 21,29 14,29 37,38 10,00 7,55 18 919 21,66 14,27 *- a CAP 2001-es felmérésben résztvevők száma BMIk- középérték, BMImln- alsó határ, BMImax- felső határ 38,02 11,75 5,66 Forrás. UVZ SR, CAP 2001 A túlsúlyos és kövér lányok aránya Életkor Lányok száma* BMIk BMI érték(kgm-2) BMImin A súlyfelesleggel rendelkezők (%) BMImax túlsúly kövérség 7 832 15,63 7,15 50,39 14,42 8,17 8 907 15,91 11,52 30,22 14,55 8,93 9 941 16,34 10,29 29,25 12,75 6,48 10 774 16,86 7,15 44,77 13,05 6,46 11 767 17,55 11,28 38,47 13,95 8,34 12 837 18,05 9,12 36 12,66 6,57 13 843 18,71 12,5 38,67 10,20 5,34 14 832 19,7 12,11 38,86 11,78 7,81 15 1025 20,22 13,22 34,68 10,15 5,76 16 1011 20,77 13,81 60 11,08 6,23 17 1034 20,87 7,15 50,39 10,35 6,77 18 939 21,03 13,52 56,53 11,40 6,82 *- a CAP 2001-es felmérésben résztvevők száma BMIk- középérték, BMImin- alsó határ, BMImax- felső határ Forrás. UVZSR CAP 2001