Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-08 / 56. szám, csütörtök

6 Fókuszban: a középiskolai felvételik ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 8. www.ujszo.com FELVÉTELI KALAUZ ♦ A meghívót a felvételi vizsgá­ra annak időpontja előtt leg­később öt nappal kapja kézhez a jelentkező. ♦ A diákok párhuzamosan két önkormányzati középiskolába is benyújthatják jelentkezésüket. A párhuzamos jelentkezések száma a magán- és egyházi kö­zépiskolákba nem korlátozott. ♦ A felvételi eljárás során nem­csak a vizsgán nyújtott teljesít­ményt veszik figyelembe, ha­nem a Monitor 9 elnevezésű, országos tudásszintfelmérésen nyújtott teljesítményt is. ♦ A felvételi vizsgákat követő három napon belül a középisko­lák közzéteszik a vizsgaeredmé­nyeket. ♦ A felvételin sikerrel szerepelt diák egy darab beiratkozási la­pot kap. ♦ Sikertelen felvételi esetén az igazgatóhoz eljuttatott felleb­bezést az iskola a fenntartójá­nak (megyei önkormányzat, ke­rületi tanügyi hivatal) továbbít­ja. Fellebbezni az elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet. ♦ A szülő az igazgató enge­délyével megtekintheti gyerme­ke felvételi vizsgalapját, (-rv-) FONTOS IDŐPONTOK ♦ Március 20.: A felvételivizsga­követelmények nyilvánosságra hozatalának a határideje. A kö­zépiskoláknak eddig az időpon­tig kell közzétenniük a kritéri­umrendszert. Tájékoztatniuk kell továbbá a felvehető létszám­ról, az esetleges vizsgamentes­ség feltételeiről, a felvételi vizs­ga pontos időpontjáról, és nem utolsósorban a számonkérhető tananyaggal kapcsolatban. ♦ Március 20-ától április 10- éig: A tehetségvizsgák idősza­ka, az iskolák saját hatáskörben határozzák meg a pontos időpontot. ♦ Április 1.: A jelentkezés ha­tárideje, a felvételi kérelmet nem a középiskolába kell be­nyújtani, hanem az alapiskola igazgatójának. ♦ Április 6.: Az alapiskola veze­tése ellenőrzi, diákjaik ponto­san töltötték-e ki jelentkezőlap­jukat, és továbbítják a kérelme­ket az érintett középiskoláknak. A nyolcosztályos gimnáziumok­ba legkésőbb április 10-éig kell eljuttatni a jelentekéseket. ♦ Május 7. és 10.: Afelvételi vizs­gák első körének két időpontja. Szervezési szempontból május 8- án, illetve 11-én is megtartható a felvételi vizsga. ♦ Május 31.: Aközépiskola igaz­gatója szükség esetén dönt a fel­vételi vizsgák második körének kiírásáról és időpontjáról. ♦ Június 5.: A felvételi vizsgák időpontja a nyolcéves gimnázi­umokban. Ha a helyzet úgy kí­vánja, másnap, június 6-án is megtarthatják a felvételit. ♦ Június 12.: A felvételi vizsgák második fordulója, (érvé) TUDNIVALÓK A FELVÉTELIRŐL Az érdeklődők az iskolai szá­mítóközpontokban tájékozód­hatnak a középiskolai helyek számáról, a felvételi vizsgák­kal kapcsolatos tudnivalókról, a vizsgamentesség feltétele­iről. Az alábbiakban közöljük az országban található öt szá­mítóközpont elérhetőségét: ♦ ŠVS, Štetinova 2, 81106, Bra­tislava 02/5443 1767, 02/5443 3446, info@svsba.sk , www.svsba.sk ♦ ŠVS, Bernolákova 14, 921 69 Piešťany 033/76 232 18, 033/ 76 223 87, www.svspn.sk , ma- U@svspn.sk ♦ ŠVS, Tajovského 25, 975 73 Banská Bystrica, 048/42 31 757, 048/41 39 803, www.svsbb.sk , svs@svsbb.sk ♦ ŠVS, Okružná 3657, P.O.Box 54, 071 82 Michalovce, 056/ 68728 01 056/ 68728 30, in- fo@svsmi.sk , www.svsmi.sk ♦ ŠVS, Hurbanova 6,03101 Lip­tovský Mikuláš, 044/5526220, 044/5526221, svs@svslm.sk , www.svslm.sk (-cz-e) A legtöbb középiskolai végzettségű álláskereső az ország keleti régió­jában él (SITA-felvétel) A jó döntés reményében mindenképpen ajánlott gyermekünk osztályfőnökével is konzultálni Könnyű bejutni a középiskolákba A gimnáziumok elhalásszák a szakközépiskolák lehetséges diákjait (Pavol Funtál felvétele) Tűzoltó legyek, katona vagy vadakat terelő juhász? - kérdezi ezekben a hetekben országszerte az a mintegy 60 ezer végzős alapiskolás, köztük hozzávetőleg négye­zer magyar kilencedik osz­tályos tanuló, aki április el­sejéig adhatja le középisko­lai felvételi kérelmét. A diá­kok párhuzamosan két kö­zépiskolába, illetve egy ok­tatási intézmény két külön­böző szakára is benyújthat­ják jelentkezésüket. RÁCZ VINCE Idő tehát még van bőven, hogy a gyermek eldöntse, mely középfokú intézményben kívánja folytatni ta­nulmányait. Ajó döntés mindenek­előtt gondos mérlegelést igényel, mind a diák, mind pedig a szülei ré­széről. A megfelelő középiskola ki­választásakor számos tényezőt keU figyelembe venni. Könnyű a helyzetük azoknak, akik többé-kevésbé már tisztán lát­ják, melyek azok a szakterületek, amelyek a leginkább lekötik ér­deklődésüket. Ebben az esetben már könnyű meghatározni - ha nem is egy bizonyos, a kitűzött cél eléréséhez tökéletesen megfelelő, konkrét középiskolát - legalább a szóba jöhető intézmények körét. Nem minden végzős diák számára vüágos azonban, hogy melyik szak­ma vagy müyen jellegű továbbta­nulási lehetőség érdekli. Sokan kö­zülük pusztán annak alapján dön­tenek, hogy legközelebbi barátaik, osztálytarásaik hova adják be je­lentkezésüket. Mérvadó lehet szá­mukra az is, hogy családjukban, is­merőseik körében mely szakmák képviselői találhatók meg. így ahe­lyett, hogy önálló döntést hozná­nak, másokat utánoznak, ez pedig - nyüvánvaló - hosszabb távon aligha vezethet jó eredményre. A jó döntés reményében min­denképpen ajánlott az osztály­főnökkel vagy a pályaválasztási ta­nácsadóval konzultálni. Segíthet továbbá, ha felkeresik a legköze­lebb eső, szinte minden járási szék­helyen megtalálható pedagógiai­pszichológiai tanácsadót, ahol szakemberek állnak az érdeklődők rendelkezésére. A felmérések sze­rint a diákok mintegy 60%-a vala­mely szolgáltatási iparágban sze­retne a későbbiekben elhelyezked­ni. Ez értelemszerűen döntően be­folyásolja az iskolaválasztás gya­korlatát is. A szülők jelentős része azt szeretné, ha csemetéje fodrász, kozmetikus, szakács vagy pincér lenne idővel. Ugyanígy próbálják ráerőltetni gyermekeikre - tegyük hozzá nem kevés sikerrel - a gim­náziumi vagy a kereskedelmi aka­démiákon folytatható tanulmányo­kat. A mottó közismert:, Jó lesz ne­ked fiam, irodistaként” vagy „Mi­nek kapkodnád el a döntést, vá­laszd a gimit, majd döntesz az­után”. Sok esetben semmi egyebet nem vesznek figyelembe a döntés meghozatalakor, vagyis nincsenek tekintettel sem a gyermek képessé­geire, sem az önmaga által esetle­gesen már kitűzött célokra, az elhe­lyezkedési esélyekre pedig végkép­pen nem. Különös csapdahelyzetet jelent továbbá, hogy manapság gyakorlatilag mi sem egyszerűbb, mint bejutni valamely középiskolá­ba. Az oktatási intézmények köztu­dottan versengenek a diákokért, mivel a demográfiai hullám már érezteti hatását. Ez sajnos odáig ve­zet, hogy - köszönhetően a felvéteti kritériumok enyhítésének - ma már azok is bejuthatnak a gimnázi­umba, akiknek korábban eszükbe sem jutott volna gimnáziumba je­lentkezni. Tisztelet a kivételnek. A gimnáziumok és a kereskedelmi akadémiák így tulajdonképpen el­halásszák a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők elől azok lehet­séges diákjait. Szeptemberben megugrik a munkanélküliek száma a munkahivatalokban: jönnek a frissen végzettek A pályaválasztás ne gályaválasztás legyen! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ember gyermeke alighogy is­kolapadba ül, éppen csak megtanul írni, olvasni, számolni, részt vesz pár gondtalan osztálykirándulá­son, és máris pályaválasztásra kényszerül, a középiskolai jelentke­zés ugyanis sok esetben meghatá­rozza későbbi érvényesülési le­hetőségeinket, elhelyezkedési esé­lyeinket. A megfelelő iskola kivá­lasztásakor számos szempontot ajánlott figyelembe venni. A le­endő középiskolásoknak és szüleik­nek nem utolsósorban azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy az adott iskola elvégzésével milyen eséllyel találhatnak munkát. Ügyelni kell arra is, a pályaválasztás lehetőleg ne gályaválasztás legyen. Iskolából munkahivatalba Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (ÚIPS) leg­frissebb, vagyis tavalyi adatai sze­rint 2005 szeptembere és 2006 májusa közt a frissen végzett kö­zépiskolások 14,5-5,8%-a volt ál­lás nélkül. Szeptemberben min­dig megugrik a pályakezdő állás­talanok aránya, mivel a frissen végzettek tömege általában ekkor lepi el a munkahivatalokat. Má­jusra, mint a statisztika mutatja, számuk jelentősen, csaknem a harmadára csökkent, vagyis so­kaknak közülük sikerült az elhe­lyezkedés. Aránylag a legtöbb munkanél­küli pályakezdő tavaly az érettsé­git nem adó középiskolák és a szaktanintézetek padsoraiból ke­rült ki, arányuk elérte a 14,2%-ot. A jelzett időszakban a szakközép- iskolák növendékeinek megköze­lítőleg egytizede volt bejegyzett állástalan, a gimnáziumot végzet­teknek csupán 3,3%-a. Egyrészt, nem véletlen, másrészt pedig megtévesztő, hogy a statisztikák szerint a legkevesebb munkanél­külit a gimnáziumok „termelik”. Mindez azzal magyarázható ugyanis, hogy a gimnazisták je­lentős hányada továbbtanul, vagyis az álláskeresés problémá­jával nem közvetlenül a középis­kola elvégzése után találkozik. Hátrányban a szakközépiskolások A munkanélküli abszolvensek száma 2005 szeptemberében el­érte a 26,3 ezer, 2006 májusában a 14,9 ezer főt. Arányuk átlagban 5,7%-ot tett ki az összes állásta­lanhoz képest. A döntő többséget egyébként a csupán középiskolát végzettek képviselik, a friss diplo­mások pedig csak mindössze 11%-ot. A kimutatások szerint a legki­szolgáltatottabb helyzetben a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából a szakközépisko­lák végzettjei vannak, arányuk az állástalan pályakezdők körében 36,2%-ot ért el. Az érettségit nem adó középiskolai képzésben részt vettek aránya 30,1%-ot, a szak­tanintézetek növendékeié pedig 26%-ot tett ki. A legkedvezőbb pozícióval a volt gimnazisták di­csekedhetnek, a mindössze 7,7%- os jelenlétükkel. A jelzett időszakban a legna­gyobb arányban (62%) a szak­munkásképzők érettségit szerzett, volt növendékei találtak állást. A szakközépiskolák végzősei köré­ben 56%-kal csökkent az állástala­nok aránya. A munkanélküliek tá­borában az érettségit nem adó kö­zépiskolai képzésben részt vettek aránya 39%-kal csökkent. Keleten a helyzet változatlan Regionális megoszlásban a leg­több pályakezdő munkanélkülit főként az ország keletebbre eső felében, a Kassai, az Eperjesi és a Besztercebányai kerületben jegy­zik. A legkevesebbet a főváros körzetében. Az okok nyilvánvaló­ak, az elhelyezkedési esélyek a ke­leti régiókban huzamosabb ideje lényegesebben rosszabbak. A gimnáziumok növendékei közül az országos átlaghoz képest (3,3%) Besztercebánya és Kassa megyében kényszerülnek a leg­többen (4,5%) állástalanként kez­deni. A szakközépiskolák végzett­jei szintén a Besztercebányai ke­rületben tudnak a legnehezebben elhelyezkedni, (-cz-e) A legkiszolgáltatottabb helyzetben a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából a szakközépiskolák végzettjei vannak (ČTK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents