Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-06 / 54. szám, kedd

16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 6. www.ujszo.com A tehéntartás feltételeinek szigorítását tervezik Kötelező lenne a legeltetés A szállítóknak alkalmassági igazolvánnyal kell rendelkezniük, és be kell jelentkezniük a nyilvántartásba Az állatszállítók kötelességei (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Európai Unió erre a célra lét­rehozott munkacsoportja nemré­giben adta közre az állatjóléti in­tézkedések keretében a tehéntar­tási feltételek módosítására kidol­gozott javaslatait, amelyeket vitá­ra bocsátott. Ezek szerint a leg­alább 60 napig tartó legeltetéses tartás az összes tehén számára kö­telező lenne. A kötött tartásban is­tállóban nevelt állatok számára naponta legalább 3 alkalommal biztosítani kellene a kifutóban va­ló mozgást. A botjas teheneket és az űn. szárazon álló tenyészálla­tokat szabadtartású istállóban kel­ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Német agrárgazdasági szakem­berek által elkészített részletes ta­nulmány azt vizsgálta, hogy hol vannak a tejhasznosítású szarvas- marhák rentábilis tartásának hatá­rai, vagyis mennyi tejet kell produ­kálnia a tehénnek ahhoz, hogy az a jelenlegi feltételek között nyeresé­get hozzon. Amint az a vizsgálat eredményeiből kiderült, ebben a tejtermelő képesség mellett a meg­felelő ideig fennálló produkciós ké­pesség is meghatározó. Gyakorlati­lag az a tehén képes nyereséget lene elhelyezni, ahol legalább 4,65 m2 férőhelynek kellene a ren­delkezésükre állnia. A termelés­ben levő vagy több borjút nevelő tenyészállatok számára 6, illetve 8,5 m2 felület szükséges. A szabad­tartású istállókban a teheneknek legalább 5%-kal több helyet kell biztosítani a fekvéshez, mint az előző időszakban. 20 tehén szá­mára legalább egy 12 m2-es szülőbox kialakítása szükséges. A szarvatlamtott állatokat egy istál­lóban el kellene különíteni a társa­iktól, a frissen született botjuk szülője számára lehetővé kellene tenni, hogy a megszületett utódai­kat lenyalhassák, (sz-mk) produkálni, amely egész életében átlagosan naponta legalább 15 kg tejet képes leadni. Ez a laktációs időre átszámítva átlagosan 27 kg- os napi tejtermelést követel meg az állatoktól. A tehenek termelékenységi vizs­gálatát a német szakemberek 4 gazdaságban összesen 6343 tehén adatainak és teljesítményének fi­gyelembe vételével végezték. Öt esztendő alatt ezekben a gazdasá­gokban folyamatosan nőtt az álla­tok termelőképessége, ugyanakkor az aktív termelőképességük ideje csökkent, (ag-hír) Az élőállatokat szállító szlo­vákiai vállalkozóknak ren­delkezniük kell az állatok szállítására feljogosító al­kalmassági igazolással, és be kell jegyeztetni magukat az Állami Állat-egészség­ügyi és Élelmezésügyi Igaz­gatóság erre a célra rend­szeresített nyüvántartásába az új állategészségügyi gon­doskodásról szóló törvény érvénybe lépésének idejéig, ezt határozza meg az e terü­let szabályozására vonatko­zó módosító rendelet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előírás értelmében minden élő állatot szállítónak, aki 8 órá­nál rövidebb ideig, de 65 km-nél hosszabb távolságra élő állatokat szállít, rendelkeznie kell az álla­tok szállítására feljogosító nyil­vántartási igazolással. A 8 óránál hosszabb ideig tartó szállítás ese­tén a szállítási nyilvántartási iga­zolás mellett a gépjármű erre a célra (hosszú távú szállítás) szóló alkalmassági igazolásának máso­latával is rendelkeznie kell. Ezt az igazolást az illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmezés- ügyi igazgatóság adja ki. Más uni­ós tagországba irányuló szállítás esetén az igazolások kiadására vonatkozó kérelmet legkésőbb 24 órával a szállítás megkezdése előtt a központi állat-egészség­ügyi igazgatóságra kell benyújta­ni. Az engedélyeket az ületékes regionális igazgatóság révén is igényelni lehet. A tagországok közötti élőállat­szállítás és kereskedelem folyto­nosságának biztosítása érdekében az állat-egészségügyi szervek át­meneti időre - az új állat-egészség­ügyi törvény érvénybe lépésének idejéig - a szlovákiai székhelyű élőállat-szállítókra az érvényben levő uniós jogszabályokat fogják alkalmazni. Azokra, akik a 488/2002 sz. törvény értelmében hivatalosan kiutalt szállítói enge­délyszámmal (pl. SK T 123007) rendelkeznek, az Európai Tanács 1/2005 sz., az állatok szállítás alatti védelméről szóló rendelete, valamint az ezzel kapcsolatos tevé­kenységekről szóló 64/432/EHS és 93/119/ES irányelvek, illetve az EK 1255/97 (1/2005) sz. rendele­te vonatkozik majd. A szállítóknak tisztában kell len­niük az élőállat-szállítás alapelvei­vel és szabályaival. Ezek szerint ál­latot szállítani csak tisztított és fer­tőtlenített járművel lehet, melynek padozata vízszintes és résmentes. Óvni kell őket az ütéstől, rázkódás­tól. Újszülött, előrehaladottan vemhes, fertőző betegségben szen­vedő, lázas állatot nem szabad szál­lítani. Tilos csonttöréses, kimerült, agonizáló állat szállítása is, mely alól csak a közvetlen kényszervá­góhídra történő szállítás ad kivé­telt. Ugyanakkor az is nagyon fon­tos, hogy a sérült állatot nem sza­bad végtagjai, feje, szarva, farka ré­vén felfüggesztve járműre rakni, il­letve összekötve szállítani. Az állatok be- és kirakodása so­rán a szintkülönbségeket megfele­lő berendezésekkel, - rámpa, híd, emelő segítségével - kell áthidalni, miközben a padozat csúszásmen­tességét és az oldalirányú védelmet mindvégig biztosítani kell. A szállítás során a járműben el kell egymástól különíteni a külön­böző fajú, életkorú, testtömegű, nagyságú és ivari állatok közül azo­kat, amelyek egymásban kárt te­hetnek, illetve egymás nyugalmát zavarják. Szopós állat az anyaállat­tal együtt így - egyéb feltételek biz­tosításával - szállítható. A szállított állatok számát a jár­mű férőhely-kapacitását figyelem­be véve kell meghatározni. Az álla­tok nem zsúfolhatok össze, hiszen a szenvedése mellett komoly gaz­dasági kárt (húsminőség romlása, úti elhullás) is okozhat az ilyen szállítás. Egyúttal gondoskodni kell a csúszásmentes padozatról, a megfelelő magasságú oldalfalról és az időjárás viszontagságaitól védő tetőről. A szállítás során rendszeresen el­lenőrizni kell az állatokat. A nyolc órát meghaladó szállítás esetén az állatokkal vizet és takarmányt is vinni kell, vagy azt a pihenőhelyen kell biztosítani. A felsorolt szabályok betartását a szállítás alatt egy kísérő személy el­lenőrzi, ez lehet a gépkocsivezető is, akinek nyüatkozatot kell aláírnia a szabályok ismeretéről és alkalma­zásáról. (1-sz) Hol van a tehenek rentábilis tartásának határa? A tejtermelésben napi 15 kg Míg az állatok takarmányhasznosulási képességeit akár 50 százalékban is befolyásolni lehet, a szaporasági mutatók csak 10-15 százalékban öröklődnek A sertésállomány termelőképességének és haszonértékének növelése ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A hazai állatállomány elmúlt másfél évtizedes folyamatos leépí­tésének köszönhetően az állatte­nyésztésben - talán a baromfit ki­véve - az egyes állományok létszá­ma folyamatosan csökken. Az ár­verseny nyomása minden ágazat­ban jelentős, elég, ha csak a sertés- tenyésztésben az utóbbi időszak­ban statisztikaüag kimutatott ára­kat tekintjük át. A nyomás az állo­mányok létszámának csökkenésé­ben is érezteti a hatását. A sertések­nél például a kocák létszáma 2000- ben még meghaladta a 130 ezret, 2005-ben viszont már csak 79529 anyasertést tartottak nyüván a sta­tisztikák. Tény viszont, hogy a ha­tékonysági mutatók terén bizonyos előrelépés történt. Az egy anyára jutó választott malacok évi statisz­tikai átlagszáma például az ezred­fordulón 15,09 darab volt, öt év múlva már 16,56 db-ot mutattak a kimutatások. A tapasztalatok és a számítások is azt mutatják, hogy az árutermelő állattartó gazdaságok számára a fennmaradás egyetlen lehetséges útja a versenyképes állományok ki­alakítása, amely ma már elképzel­hetetlen célirányosan kidolgozott és megvalósított genetikai program nélkül - állítja Fülöp László, az ógyallai Pigservis kft. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint eb­ben a jelenlegi helyzetben életbe­vágóan fontos, hogy a tenyésztők minél hatékonyabban és gazdasá­gosabban tudják a sertéshúst kiter­melni. Ehhez megfelelő termelőké­pességű és tulajdonságú állomá­nyokra van szükségük, lévén, hogy a vágósertéseket az ún. európai ér­tékszabvány (EUROP) szerinti be­sorolás alapján értékelik, s az elvárosok szerint szükséges , hogy az állat elérje legalább az U osztály­nak megfelelő legkevesebb 50% színhús arányt, vagy ami még en­nél is kedvezőbb, az E osztályban megkövetelt legkevesebb 55%-ot, nem beszélve az S osztály 60%-os színhúshányadáról. A megfelelő állomány kialakítá­sát a termelők komplex progra­mok beindításával érhetik el - amellyel a tenyészsüldőtől kezdve a takarmányokig mindent egy cso­magban megkapnak, és csak az ál­latok tartásáról kell gondoskod­niuk -, vagy pedig a kissé tovább tartó, de alapjában véve úgyszin­tén megfelelő eredményt nyújtó egyéni programot választják, s eh­hez megválasztják a megfelelő faj­tákat, vérvonalakat. A termelők a Pigservisnél megta­lálják a sertésállomány ki- és átala­kításához szükséges szolgáltatáso­kat, a különböző fajtájú és vérvo­nalú szaporítóanyagoktól kezdve a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges eszközökön át a szakmai tanácsadásig és továbbképzésig. Ehhez az ógyallai telepen levő 80 és az ekecsi megtermékenyítő állo­máson tartott 54 tenyészkan bizto­sít megfelelő szaporító anyagot. Ezeken a mesterséges megtermé­kenyítő állomásokon nagy válasz­tékban állnak rendelkezésre kiváló teljesítményű anyai vonalú fajták (nagyfehér, lapály stb.), valamint végtermék előállítására szolgáló apai fajták, mint pl. Duroc, Ham- shire, Yorksire, Pietrain és ezek ke­resztezéseinek hibridkombinációi. Hízékonysági és húsminőségi ge­netikai adottságaik megfelelnek a legmagasabb követelményeknek. Napi súlygyarapodásuk tesztációs körülmények között fajtától függő­en 800-900g, takarmányfogyasz­tásuk egy kg súlygyarapodásra szá­mítva 2,8-2,9kg, a színhús száza­lékaránya az élőállatokon mérve meghaladja a 60-65 % -t. A hatékony termelés egyik leg­fontosabb tényezője az állományok megfelelő szintű szaporasági mu­tatója. Ez ugyan megfelelő nemesí- tési programmal szintén befolyá­solható, de az egyéb termelési mu­tatókhoz képest itt jóval nagyobb szerepe van a környezeti feltételek­nek. Míg az állatok hízékonysági, takarmányhasznosulási és egyéb képességeit akár 50 százalékban is befolyásolni lehet az örökletes tu­lajdonságok átörökítésével a sza­porasági mutatók öröklődési rátája csak 10-15 százalékos közvetlen hatást mutat. A fennmaradó 85 százalékot a termelőnek megfelelő feltételekkel kell befolyásolnia. Fü­löp László véleménye szerint felté­telezhető, hogy egy-egy anyakocá­tól nálunk is születik annyi malac, mint a fejlettebb nyugati országok­ban, viszont ma még jóval keveseb­bet vagyunk képesek a termelésbe állítani belőlük. Ugyanakkor ezen a területen is intenzív kutatás és fej­lesztés folyik a vüágban. A cégveze­tő megemlítette, hogy egy hosszú távú projekt keretében 2006-tól új­ra importálják Franciaországból az olyan nagyfehér és lapály típusú te­nyészállatok szaporítóanyagát, amelyeket kifejezetten a szaporasá­gi mutatókra koncentrálva nemesí­tettek. Ezeknek az állatoknak egye­bek mellett a csecsszáma például legkevesebb 8/8, míg a hazai köve­telmény csak 7/7, ami eleve feltéte­le a megfelelő alomszám biztonsá­gos felnevelésének, (sz) (Illusztrációs felvétel) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents