Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-06 / 54. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 6. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Újabb újságírót öltek meg? Kételyeit fogalmazta meg a Kommerszant című orosz lap annak kapcsán, hogy öngyilkosságot követett el munkatársa, Ivan Szafronov, aki pénteken esett ki egy moszkvai ötemeletes ház ablakán. A rendőrségi nyomozásban túlsúlyban van az a feltételezés, hogy az újságíró öngyilkos lett. A Kreml-bíráló lap egyik szerkesztője szerint, aki ismerte Szafronovot határozottan kizárja az öngyilkosság lehetőségét. Tavaly gyilkolták meg a lap másik munkatársát, Anna Politkovszkaját, aki a csecsen háborúkról írt kritikus cikkei miatt lett közismert, (m)- Hát persze, hogy teljesítjük az előírt létszámcsökkentést! Az elbocsátottaknak meg kialakítunk egy új hivatalt. (Peter Gossónyi karikatúrája) A Kaczynski ikrek az egész rendszerváltás utáni Lengyel Köztársaság ellen indítottak hadjáratot Varsó leszámol ’89 utáni múltjával Lengyelországban lendületet vett a Kaczynski fivérek - az elnök, Lech és a kormányfő, Jaroslaw - által meghirdetett „erkölcsi forradalom”. A régi kommunista hálózatok elleni megszállott küzdelmükben azonban az ikrek újabban saját táborukat sem kímélik. KOVÁCS PÉTER Stanislaw Wielgus kinevezett varsói érsek ügynökmúltjának lelepleződése és január 7-i lemondása után a lengyel parlamentben felgyorsult a törvénykezés. A Szejm január 26-án elfogadta az államfő által módosított új átvilágítási törvényt, amely várhatóan még márciusban életbe lép. Az új törvény több mint tízszeresére, mintegy 400 ezer főre növelte az átvilágítandók körét, megőrizve az „átvilágítási hazugságon” rajtakapott személyekre érvényes 10 éves közhivatal-viselési tilalmat. Közben - az ikrek elgondolása szerint - az igazi rendszerváltást lehetővé tevő ügynöktelenítés érdekében is újabb lépések történtek. Közzétették például a volt kommunista titkosszolgálatok funkcionáriusainak nyugdíjára vonatkozó terveket, amelyek szerint az ilyen személyek jelenlegi nyugdíjuk akár 90 százalékát is elveszítenék. Az átvilágítási- és az ügynöktörvény kulcseleme a Kaczynski fivérek pártja, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) programjának. Nem csupán a kommunista titkosszolgálatokkal együttműködő, ma is pozícióban lévő személyek leleplezését szolgálja, hanem egy ennél sokkal átfogóbb célt. A rendszerváltás óta eltelt 18 év lényegéről van szó, nevezetesen, hogy történt-e valódi rendszerváltás, vagy csupán egyfajta „homlokzati átalakítás”, amelynek fedezetében az átvedlett kommunisták változadanul kezükben tartják a hatalmat. Rendszerváltás helyett alku volt 1989-ben? Az ikrek szerint, akik tevékeny részesei voltak a szabad választásokat előkészítő 1989-es kerékasztal-tárgyalásoknak, igazi rendszerváltás nem történt, csupán alku köttetett a Szolidaritás szak- szervezet liberális vagy balszárnya - elsősorban a volt kommunistákkal történelmi kiegyezést hirdető Adam Michnik és hívei - illetve a hatalmon lévők között, lehetővé téve az utóbbiak felelősségre vonásának elmaradását. Ennek köszönhetően a volt kommunisták az érintetlenül haA rendszerváltás óta eltelt 18 év lényegéről van szó, nevezetesen arról, hogy történt-e valódi rendszerváltás... gyott titkosszolgálatok segítségével elfoglalták a gazdasági élet kulcspozícióit. Lengyelországot ténylegesen ez a háttérhatalom, az egykori pártkáderek, a volt titkosszolgálatok ügynökei, a nagytőke és a média alkotta mindenható hálózat irányítja. Ez az a paktum, melynek a Kaczynski fivérek hadat üzentek, meghirdetve a negyedik köztársaságot, szemben a rendszerváltásból született harmadik köztársasággal, amelyet szerintük a paktum határozott meg. Ennek része az az államfő által kezdeményezett törvényjavaslat is, amelynek értelmében lefokoznák azokat a katonai vezetőket, csökkentve egyúttal nyugdíjukat, akik részesei voltak az 1981-es szükségállapot bevezetésének. Ez a törvény, ha elfogadják, elsősorban Wojciech Jaruzelski tábornokot fogja érintem, aki ellen újra meg újra eljárások indulnak az 1970-es tengermelléki tüntetések véres elfojtása és a szükségállapot elrendelése miatt. A PiS másik törvényjavaslata az egykori kommunista belbiztonsági szolgálat (SB) munkatársait célozza meg: akik egész életpályájukat a volt titkosszolgálatoknál töltötték, elveszítenék kiemelt nyugdíjukat és egyéb előjogaikat. A törvény kidolgozói szerint vannak olyan egykori titkosszolgálati káderek, akik havonta 9 ezer zloty (78 ezer korona) nyugdíjat is kapnak. Ezeket a magas nyügdíjakat a törvényes minimumra, 600 zlotyra (5400 korona) csökkentenék. Hullanak a fejek Varsóban Az ikrek közben saját táborukban is tisztogatni kezdtek. A személyi változások lassan olyan méreteket öltenek, hogy a The Economist már arról cikkezett: a lengyel kormány az önpusztítás jeleit mutatja. Ennek ellenére a tekintélyes brit külpolitikai hetilap tényként állapította meg, hogy a PiS támogatóinak tábora lényegében nem csökkent (friss felmérések szerint 28 százalék), magas a gazdasági növekedés (a tavalyi utolsó negyedévben 6 százalék felett, az idei első negyedévre pedig 7 százalék körüli növekedést várnak), rekord összeget értek el a külföldi befektetések. Bár az EU pénzügy- miniszterei a minap nagyobb gazdasági szigorra szólították fel a lengyel kormányt, az államháztartási hiányt az EU szakemberei idén a hazai össztermék (GDP) 3,7 százalékára jelzik előre, ami még mindig jóval alacsonyabb, mint például Magyarországé. Leszámolás a harmadik köztársasággal A PiS viszonylagos népszerűsége arra utal, hogy populizmusa ellenére a közélet megtisztítását célzó tevékenységének van társadalmi támogatottsága. A szintén régi ellenzéki Jan Litynski, a Szolidaritás egykori tanácsadója a Der Spiegelnek nyilatkozva egyetértett az ügynöktörvénnyel és a közélet bizonyos fokú megtisztításával. Cáfolta viszont, hogy létezne az a bizonyos „mindenható paktum”, amelyre a Kaczynski fivérek lépten-nyomon hivatkoznak. Wladyslaw Bartoszewski egykori ellenzéki, volt többszörös külügyminiszter ugyancsak igazat adott az ikreknek abban a törekvésükben, hogy meg akarják tisztítani a közéletet a régi káderek hálózatától. Egyetértett azzal is, hogy Lengyelországban elmaradt egy olyan belső megtisztulás, mint amilyen Németországban vagy Csehországban lezajlott. Úgy vélte azonban, hogy a tisztogatás túlment a kívánt határokon, és lényegében már nem is a volt kommunistákkal, hanem a harmadik köztársaság megteremtőivel való leszámolás a fő célja. Bartoszewski egy olyan szigorúan szervezett családi klánnak nevezte a Kaczynski ikrek rendszerét, amely szerinte páratlan Európa történelmében, (m) A holokauszt túlélőinek kártalanítását, és közösségük problémáinak megoldását kérik a kormánytól Kárpótlást követelnek a csehországi romák KOKES JÁNOS Mind a mai napig nem kárpótolta a cseh állam a II. vüágháború idején faji okokból üldözött romákat, ezért a kárpótlási folyamatot fel kellene újítani - nyilatkozta a csehországi roma közösség tíz vezetője, akik közös nyilatkozatot dolgoztak ki a kárpódásról, valamint a romák mai problémáinak megoldásáról. A közös nyilatkozat aláírói úgy látják, a cseh kormány nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a romák sikeres beü- leszkedéséhez a többségi társadalomba. Komoly problémaként említik, hogy továbbra sincsenek emlékhelyekké nyilvánítva azok a helyek, amelyeken a II. világháború idején roma gyűjtő- és kényszermunkatáborok álltak. A délcsehországi Letyben a tábor helyén ma sertéshizlalda van, míg a dél-morvaországi Kunstáton pedig üdülőközpont, holott a probléma évek óta ismert és nyilvános viták tárgya. A szerzők szerint a kárpódási törvényt is módosítani kellene, mert bizonyos paragrafusai túlságosan kemények. A kárpódást igénylő romáknak például bizonyítaniuk kell, hogy legalább három hónapig bujkálniuk kellett a háború alatt. „Hatvan évvel a háború után ilyen bizonyítékok beszerzése gyakorlatilag leheteden” - állítják a roma aktivisták. Ružička szerint eddig mintegy 8000 roma nyújtott be kárpódási kérelmet, de a hatóságok csak mintegy 300 személyt kártalanítottak. „A kérelmezőknek mintegy 30 százalékát kellene kárpótolni” - szögezte le Ružička. A roma vezetők azt is követelik a kormánytól, hogy foganatosítson lépéseket a riasztó roma munka- nélküliség felszámolására és a gettók megszüntetésére. Szociológiai felmérések szerint Csehországban mintegy 300 roma gettó van, amelyekben mintegy 80 ezer személy él. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint Csehországban mintegy 11 ezer roma él. Nem hivatalosan azonban számukat legalább 150-250 ezer közé teszik. KOMMENTÁR Népi diplomácia JARÁBIK BALÁZS Mind külföldi diplomatákkal, mind belföldi szakértőkkel beszélve meglehetősen tiszta formát ölt a Robert Ficö fémjelezte szlovák külpolitika. Várható, hogy a NATO és Amerika egyre nyilvánosáéban adja majd tudomásunkra, szövetségesek között nem szép dolog katonákat ígérni, majd az ígérettől visszatáncolni, főleg, ha a Talibán elleni afganisztáni déli hadjáratról van szó. A NATO joggal várja el Szlovákiától a tagságból eredő kötelezettségek teljesítését, cserébe a védelemért és a biztonság garantálásáért. Hasonló a helyzet az EU-val kapcsolatban is. Csak ebben az évben Szlovákiának már kétszer sikerült megszegnie azt az íratlan szabályt, miszerint a konszenzusos külpolitikai döntéseket a tagországok nem támadják meg, akár egyetértenek azokkal, akár nem. Koszovó kérdésében Szlovákia teljesen magára maradt az EU-ban. Talán még ennél is kényesebb a bolgár nővérek esete. Ott egyszerűen egy Kadhafi-ötpercért sikerült eladni az európai (és tegyük hozzá: a szláv) szolidaritást és beköszönni a friss EU-tag Bulgáriának. Miközben európai diplomaták a Fico-kabinet külpolitikája kapcsán egyre gyakrabban beszélnek a mečiari időszakról, érdemes odafigyelni arra tényre, hogy mindez nem befolyásolja Robert Fico és a Smer támogatottságát. Sőt, mintha Fico udatosan próbálna arra a meglehetősen széles társadalmi rétegre játszani, amelyet (az EU-tagság biztos tudatában) nem érdekel a külpolitika, ugyanakkor meghatározó jellemzője az elitellenesség. A kormányfő úgy próbálja meg nekik eladni saját külpolitikai érdekeit, mintha a „nép” képviseletében járna el. A Smernek egyszerűen szüksége van olyan témákra, ahol a jobbközép ellenzékkel szembeni mássága teljes mértékben érvényesülhet. így minél többet támadja őt az ellenzék (elsősorban az elitista-neoliberális SDKÚ), annál inkább válik olvashatóvá a népi diplomáciája. Ez pontosan beleilleszkedik a Smer másik fontos kommunikációs irányvonalába, miszerint az állam jó, minden esetben gondoskodik polgárairól, és ennek az államnak a megtestesítője természetesen a kormánypárt, sőt mi több, maga a kormányfő. Alekszandr Lukasenko politikai logikája felettébb hasonló... Közben a külpolitikai döntéshozataltól lassan, de biztosan megfosztott külügyminisztérium lehet az első áldozata ennek a folyamatnak. A szlovák karrierdiplomaták persze nemigen tehetnek sokat az aktuális külpolitikai kurzus ellen, maximum megy, ki merre lát és tud (mármint külszolgálatba). Az ellenzéknek pedig ideje lenne elgondolkodnia azon, vajon hosszabb távra kíván-e berendezkedni a parlamentben, vagy átgondolja aktuális külpolitikáját (is). Ám egy új korszakot sem lehet más témával kezdeni, mint Ko- szovóval. TÁRCA Ficónak sok barátja van SZABÓ LÁSZLÓ Kormányfőnk és kormánya legtöbb intézkedésének pontosan ez az üzenete: hogy a pártnak és vezetőjének túl sok a barátja. És mint ahogy azt tudjuk, a barátságokat ápolni kell. Fico is tudja ezt. Éppen ezért, állítása szerint a nép érdekében, állította le például a pozsonyi repülőtér privatizációját - ezzel akár halálra ítélve azt -, hiszen amíg az állam kezében van, addig mindenféle tanácsokban, bizottságokban, no meg persze a cég vezetésben érdekes pozíciókat lehet kialakítani, mesés fizetéssel. Ezek a posztok kiválóan alkalmasak arra, hogy barátoknak és egyéb közel álló személyeknek legyenek felajánlva, akik aztán egy életen át hálásak lesznek érte. Nem kell érteni a légi közlekedéshez - Fico szakminisztere sem ért hozzá -, nem kell szakembernek lenni. Bőven elegendő, ha a kiválasztott személy képes különösebb feltűnés nélkül elvegetálni a pozícióban, hogy majd néhány év elteltével a kezeket széttárva a kamerába - kizárólag kormánybarát kamerába - mondja, hogy a bécsi reptér tönkretette a pozsonyit. Pedig éppen a bécsi reptér lett volna az, amely felvirágoztatta volna a szlovák légikikötőt, reális alternatívát kínálva ezzel azoknak, akik kénytelenek Bécsből indulni, hiszen a pozsonyi kínálat csapnivaló. A barátságokat azonban ápolni kell. Kevés volt a pozíció, hát ki kellett találni egy új hivatalt, hogy az adakozás első köréből kimaradt pajtások is megkapják a jussukat. így jött létre a közszolgálati díjakat beszedő hivatal, amely évente 70 millió koronájába kerül majd az adófizető polgároknak. Mondani sem kell, hogy a nép nevében létrehozott hivatal értelmetlen, és csakis Fico és minisztere adakozási kedvét és „baráti” kötelezettségeit hivatott kielégíteni. No meg persze azt, hogy a két közszolgálati intézmény mindig és mindenkor Fico üzenetét sugározza. Azaz egy kormánypárti marketing- és PR-csatorna működését kell mindnyájunknak megfinanszírozni, közszolgálati címen. Kormányfőnk nem csinál mást, csak a sajátjait jutalmazza, miközben a népre hivatkozik. Arra a népre, amely adóját az ország fejlesztésébe, a jobb életszínvonalba szeretné fektetni. Nem pedig a miniszterelnököt a hatalomhoz segítő káderek további elkötelezettségének biztosításába.
