Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-28 / 49. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 28. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 Több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal az EU-ban Ne vedeljünk - borozgassunk! Brüsszel. Heves borcsata dúlt nem egész két hete az Európai Parlament és az Európai Bizottság között. A képviselők lényegében elvetették az európai borászat jelentős átalakítását célzó bizottsági tervezetet, egyebek mellett azért, mert a versenyfeltételek romlásához és koncentrációhoz vezethetne. ÖSSZEFOGLALÓ A parlamenti voksoláson 484 igen, 129 nem, 24 tartózkodó szavazattal elfogadott szövegben a képviselők elítélték a válogatás nélküli kivágás ösztönzését, és nem értettek egyet a lepárlás támogatásának azonnali eltörlésével sem, ugyanakkor bátorítanák a mérsékelt borfogyasztást. Ebben a három kérdésben volt a legszembetűnőbb a véleménykülönbség. Az Európai Unió világszinten a bor első számú termelője, első számú fogyasztója és első számú exportőre - emlékeztetett a görög Katerina Baceli saját kezdeményezésű (tehát nem kötelező érvényű, hanem véleményadó) jelentésében. Az unióban több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal, az EU adja a világ bortermelésének 60 százalékát. Veszélyben a sokszínűség A jelentés szerint a bortermelés pozitív hatást gyakorol a környezetre, elsősorban a talaj erózióval szembeni védelme révén, de azért is, mert általában a természeti erőforrások kiterjedt felhasználásával jár. A képviselők szerint „az európai borágazat reformja fő céljának az ágazat dinamikusabbá és versenyképesebbé tételének kell lennie, anélkül, hogy az piacveszteséggel járna, figyelembe véve az európai bortermelők és borfogyasztók érdekeit, az európai borászati hagyományok tiszteletben tartását, vďamint az európai borok minőségét és hitelét”. Ezzel szemben azonban a tömeges és válogatás nélkül történő kivágás tervét makacsul javasló bizottsági forgatókönyv indokolatlan támadást intéz az európai borászati örökség ellen, például a legérzékenyebb termelési övezetekben, és alkalmatlan mind az európai túltermelés elkerülésére, mind az ágazat versenyképességének megerősítésére az egyre bővülő világpiacon - áll a jelentésben. A képviselők úgy vélik, az Európai Bizottság javaslata „az európai bortermelés olyan szerkezeti átalakítását tervezi, amely a termelés néhány szőlész-borász nagytermelő kezében történő összpontosításához és az előállított borok jellegtelen egyformaságához vezet, és amely következésképpen veszélybe sodorja az európai borok sokszínűségét és számos európai régió gazdasági, társadalmi és kulturális gazdaságát”. Szőlőből is lehet Európa vezető bortermelőit főleg azok a javaslatok háborítják fel, amelyek 400 ezer hektárnyi szőlőültetvény erőszakos kipusztítását iktatják tervbe a következő öt évre szólóan. A spanyolok szerint ennek következtében teljes régiók sivatagosodhatnak el Európában. Ellenállás van azokkal a tervekkel kapcsolatban is, amelyek szerint engedélyeznék a harmadik országból importált szőlőmust használatát. Ez a termelők szerint tönkretenné a hagyományos európai gyártási technológiákat. Tény, az uniós borágazat reformjára elsősorban a belső fogyasztás csökkenése, valamint a nemzetközi versenyképesség romlása miatt van szükség. Miközben rohamosan nő az „újvilági” bortermelő országokból, Ausztráliából, Dél-Afri- kából, Chiléből, Argentínából, valamint az USA-ból a behozatal, a jelenleg piacvezető EU borexportja alig nő vagy éppen stagnál. Szakértők szerint minden esetben azonos szabályoknak kellene vonatkozniuk az európai és az importált borokra, ugyanis az importált borok jelentős részét az EU-ban nem engedélyezett eljárásokkal állítják elő. Ezeknek a költségek csökkentése mellett gyakran az a céljuk, hogy a szőlőművelés és borkészítés hiányosságait elfedjék. Bor és közegészség A képviselők szerint „az európai bortermelési ágazat fenntartható fejlődéséhez arra van szükség, hogy a mértéktartó és felelős borfogyasztás ösztönzése érdekében jelentős költségvetési erőforrásokat csoportosítsanak át a közös piacszervezésen belül. Az egyre növekvő, mértéktartó és felelős borfogyasztási irányzat megerősítése jelentős pozitív hozzájárulás az európai fogyasztók és a közegészség védelméhez” - fogalmaz a jelentés. Az EP szerint ésszerűtlen a pénzeszközök áthelyezése a közvetlen agrárkifizetések keretéből a vidék- fejlesztési keretbe, mert az a regionális fejlesztési programok általi társfinanszírozást vonná maga után. Ezt az EP szerint csak fokozatosan, két szakaszban szabad megvalósítani: az első szakaszban (2008-2011) a cél a piac egyensúlyának visszaállítása, a termelők és a borvidékek megerősítése lenne. A szegények fizetnek rá A jelentés vitájában a közvetlen érintettség okán több magyar felszólalás is elhangzott. Glattfelder Béla a nemzetközi kereskedelmi bizottság nevében azt mondta, a reform központi eleme nem lehet a kivágás támogatása. Úgy vélte, ha a kivágás támogatására sor kerül, akkor ennek azokra a régiókra kell koncentrálnia, ahol jelenleg is a felesleget termelik. Azokban a régiókban, ahol több bort fogyasztanak, mint amennyit termelnek, az import növekedése elsősorban nem az EU más tagállamainak boraiból származik, hanem az unión kívüli országokéból. Tabajdi Csaba felszólalásában egyetértett Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos asszonnyal, hogy a mélyreható és radikális reform szükséges és elkerülhetetlen. Leszögezte ugyanakkor: az Európai Parlament többsége egyetért abban, hogy a kivágásnál fontosabb a szerkezetváltás, a modernizáció. Nagy a veszélye annak, hogy az új tagállamok szegényebb gazdái túl sok szőlőt vágnak ki. (mti, euractiv.hu, ú) Megelőzte a gépkocsiexportot Párizs. Annak ellenére, hogy a francia bortermelők saját bevallásuk szerint nehezen állják a versenyt a nemzetközi piacon a délamerikai országokból érkező dömpinggel szemben, a francia borok és egyéb szeszes italok 8,74 milliárd eurós exportja tavaly minden korábbi rekordot megdöntött és 12,9 százalékos emelkedést mutatott 2005-höz képest. A bor és egyéb szeszes italok exportja ezzel megelőzte Franciaország egyik másik jelentős exportcikkének, a gépkocsiknak a külföldi eladási arányát, (m) Németország uniós történelemkönyvet tervez Szkeptikus fogadtatás ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az Európai Unió oktatási miniszterei holnap tárgyalnak heidelbergi informális találkozójukon egy közös európai történelemkönyv bevezetésének lehetőségéről, amely mintaként szolgálhatna a 27 tagállamban megjelenő tankönyvek számára. A még valóra sem vált terv máris kérdések sorát indította el arról, hogy a könyv a homályos vagy ellentmondásos történelmi eseményeket miképpen tálalja majd. Rainer Rudolph német kormányszóvivő kijelentette, a terv egyáltalán nem a történelem újraírását jelenti, s nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy a németek vagy mások számára kényes témákat kihagynák a könyvből. Anette Schavan német szakminiszter utalt rá: az elképzelés egy Franciaország és Németország között létrejött kezdeményezésre hasonlít, melynek keretében öt francia és öt német történész közösen írta meg a His- toire Geschichte című, az Európai Unió fejlődésének elemzésével foglalkozó művet. Bár a kezdeményezésben csak két ország vett részt, mégis felszínre hozta a nemzeti különbségeket. A könyv francia és német verziójában más-más fejezeteket alkottak például a kommunizmusról és az Egyesült Államok európai szerepéről. Az EU 50. évfordulójára tervezett nyilatkozat kapcsán azonban nemcsak a világ, hanem Európa történelme is konfliktus forrása lehet. A március 25-én Berlinben aláírandó nyilatkozat kapcsán egyes új tagállamok amellett érvelnek, hogy a dokumentumban az európai történelem sötét momentumait is meg kell említeni, akárcsak azokat a történelmi eseményeket, melyek elsősorban a közép és kelet-európai országok számára voltak sorsdöntők, bár ez a régió csak 2004-ben csatlakozott az Unióhoz. Graham Brady, a brit toryk egyik vezetője a közös tankönyvet egy újabb, észrevétlenül belopakodó bürokráciának nevezte. Szerinte a briteknek semmilyen köBár a kezdeményezésben csak két ország vett részt, mégis felszínre hozta a nemzeti különbségeket. rülmények között sem szabadna feladniuk a teljes ellenőrzést az oktatás felett. Több hazai történész is szkeptikusan fogadta az ötletet. Néha a kétoldalú egyeztetés sem sikerül - a szlovák és a magyar szakemberek sem tudnak egyetérteni a két nép közös múltjának, e közös múlt meghatározó eseményeinek értékelésében. Elképzelhető hát, milyen kemény dió lenne 27 ország között az egyeztetés, hiszen a szlovák-magyar véleménykülönbségek nem számítanak egyedinek, a brit-francia ellentétekkel is lehetne példálózni, (m, ú) Meglepetés várhatja az állam- és kormányfőket Merkel ragaszkodik a bürokrácia leépítéséhez AATl-HÍR Berlin. Ragaszkodik a bürokrácia leépítéséhez az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Angela Merkel. Berlini kormányforrások szerint a kancellár asszony az állam- és kormányfők márciusi csúcsértekezletén lehetőség szerint kötelező érvényű határozatot kíván elfogadtatni azzal kapcsolatban, hogy az egyes tagállamokban huszonöt százalékkal csökkentsék a bürokráciát. A német kormány - mint e források közölték - tudatában van annak, hogy nem egyöntetűen népszerűjavaslatról van szó, s néhány tagország már rendkívül kritikusan nyüatkozott róla. Merkel gazdasági miniszterét, Michael Glost bízta meg a bürokrácia csökkentését célzó program konkrét kidolgozásával. A tervezett intézkedésekkel összefüggésben mindeddig csupán annyi szivárgott ki, hogy az első helyen szerepel a bürokráciával kapcsolatos költségek jelentős visszaszorítása. Szó van továbbá a törvényhozás egyszerűsítéséről, a törvények számának csökkentéséről és ezáltal a bürokratikus terhek mérsékléséről. Merkel teljes mértékben osztja azt az EB által támogatott véleményt, hogy a bürokrácia csökkentése hozzájárulhat a gazdasági növekedés erősödéséhez az unió tagállamaiban. Az erős és versenyképes EU pedig a német elnökség egyik legfontosabb célkitűzése. A német kormány brüsszeli embere Günter Verheugen ipari biztos, aki az egyik fő szorgalmazója a bürokrácia visszaszorításának az Európai Unióban. A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap Anetté vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0704 Sk 117 785 742,75 Sk 0,000% 1,1003 Sk 787 827 190,93 Sk 0,069% 1,1004 Sk 2 229 000 470,86 Sk 0,069% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0751 Sk 462 371 326,37 Sk 0,070% 1,0937 Sk 2 989 679 809,54 Sk 0,070% 1,1016 Sk 5 984 566 197,02 Sk 0,070% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0648 Sk 57 821 687,84 Sk 0,000% 1,0995 Sk 544 426 340,13 Sk 0,070% 1,1027 Sk 1 168 924 632,42 Sk 0,070% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0687 Sk 104 068 402,45 Sk 0,000% 1,0707 Sk 1 005 093 463,58 Sk 0,075% 1,0734 Sk 2 302 360 665,72 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0694 Sk 229 256 867,00 Sk 0,000% 1,0858 Sk 1 739 049 351,08 Sk 0,075% 1,0921 Sk 2 689 388 820,59 Sk 0,075% Winterthur Magánnyugdíjpénztár 1,0712 Sk 286 990 233,09 Sk 0,075% 1,0893 Sk 2 297 771 570,79 Sk 0,075% 1,0969 Sk 6 109 290 308,39 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. február 23-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd. Mariann Fischer Boel (középen) mezőgazdasági biztos egy spanyolországi borkóstolón (TAS R/EPA-felvétel)
