Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-26 / 47. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 26. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Andy Kraus humorista, a Szomszédok Lászlója? „Papucsban járok át az uszodába” a lépés, párost ját­szunk. Ez nem any- nyira fizikai megter­helés, mint inkább kétórás relax.” Magas termetével kosárlabdázónak néz­né az ember. „Röplab- dázó voltam, még a po­zsonyi Grössling utcai alap iskolában. Nagyon jó osztály voltunk, kétszer is megnyer­tük a városi bajnokságot. Azóta is nagyon szeretem ezt a sportot.” Nem panaszkodhat, hogy egyhangú az élete. A Szom­szédok tévésorozat ugyan márciusig szünetel, de már megkezdték a további 17 rész forgatását. Ezt meg is kellett írni, ráadásul az el­múlt év vége felé butikot nyitott a feleségével Bazin- ban, így aztán volt teendő és stressz is bőven. De őt ez nem zavarja... SEBŐK AAARG1T „Nekem a stressz nem árt. A múltkor mindenféle bonyodalmak miatt, tíz nap alatt hat részt kellett megírnom, s érzésem szerint épp ezek lettek a legjobbak.” A Szomszédokhoz és az íráshoz hasonlóan sok más egyebet is pon­tosan helyre tud rakni a fejében. „Ha megtalálom a ritmust, akkor minden rendben van. Ha nagy a zűrzavar, akkor nekem is ártalmas a stressz. Többféle receptem is van ellene. Reggelente általában úszni járok, pár lépésre van tőlünk az uszoda, akár papucsban is átme­hetek. Hetente két délelőtt hat órát írok, s ha ezzel elkészültem, akkor megnyugszom, jöhet az üz­let, a gyerekek és minden egyéb.” Például az, hogy Borist, a kisfi­át teniszezni vigye egy pozsonyi edzőhöz. „Jómagam is játszom, no nem profi szinten, de legalább egyszer hetente egy összeszokott társasággal, amit mi úgy neve­zünk, hogy öregurak. Ha össze­jön, és mind a négyünknek kijön László a Szomszédokból A példás család jelző nagyon is ráillik Krausékra - ami a mozgást illeti. Az egész család, kivéve legki­sebb tagját, imád sízni, ez minden évben kétszer szerepel a program­ban. Január elején Ausztria havas tájain jártak. „A feleségem nagyon szeret síz­ni, Boris fiunk négyéves korában állt először sítalpon, s vakmerőén leereszkedik minden lejtőről.” Szerencsés véletlen, hogy utcá­jukban az uszodán kívül van squash, s míg nem voltak gyerekek, oda is eljártak - párban. Az idén nem sokat élvezhették a havat, de a sízés azért nem maradt el, a család Ausztriába ruccant ki, hogy behoz­za a lemaradást. Alkata ideális, súlyfeleslege nincs, orvosra nem nagyon van szüksége. „Egy kis pocakom azért van, no meg magas a koleszterin- szintem, de már van rá egy új gyógyszer, tele voltak vele az újsá­gok, így aztán megnyugodtam, hogy ehetek mindent, ami jólesik - nyugtázza a tőle megszokott hu­morérzékkel. -Az igazság az, hogy én nem vagyok nagyon gyógyszer­párti, ha el is kap valamilyen beteg­ség, az antibiotikum számomra a legvégső eset. A gyerekeknél is ki­próbálunk minden mást, hogy csökkentsük a lázat, olyan módsze­reket, amelyek kevésbé gyengítik az immunrendszerüket. Nagyon haragszom azokra a szülőkre, akik anélkül, hogy előírná az orvos, mindjárt antibiotikumokkal tömik a gyereket, elég, ha az elköhenti magát.” sztár es Egészség A vegetáriánus Liv Tyler A gömbölydeden is csinos szí­nésznő, Liv Tyler nem hajlandó fo­gyókúrával kínozni magát még ak­kor sem, ha ezzel eltér a hollywoo­di ideáltól. A vegetáriánus sztár szeret jókat enni, és figyelni arra, hogy rengeteg nyers zöldség és gyümölcs kerüljön a család asztalá­ra. A salátákat és a sült, főtt fogáso­kat pedig szívesen ízesíti olajos magvakkal. Ezek nemcsak különle­gesebbé teszik az ételek ízét, ha­nem kalciumban, káliumban, cink­ben és magnéziumban gazdagok, sőt fogyasztásukkal a szervezet op­timális működéséhez nélkülözhe­tetlen esszenciális aminosavakhoz is könnyen hozzájuthatunk. Halle Berry gyertyával meditál A szépséges színésznő, Halle Berry a gyertyameditáció híve. A gyertya lángjának felidézésével még munka közben is képes rela- xált tudatállapotba kerülni. Az ilyenkor támadt ötletei hozzásegí­tik az aktuális szerep minél tökéle­tesebb megformálásához. A medi­táció e típusát ön is könnyedén megtanulhatja. Vonuljon el egy nyugodt zugba, tegyen fel halk ze­nét, gyújtson meg egy gyertyát, és koncentráljon a gyújtópontjára, közben pedig próbálja meg szabad­jára engedni a gondolatait. TESTÜNK TITKAI Idegrendszeri zavarok - 2. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Agyi embólia A súlyos kórképeken túl van­nak enyhébb lefolyású esetek is. Ezek az átmeneti vérellátási za­varral függenek össze. (Transito- ricus Ischaemiás Attackok, rövidí­tésük TIA, a köznyelvben agyér- görcs néven ismert). Kis méretű trombusok képződnek és ezek ki­sebb kiterjedésű agyi területeket érintenek. Átmenetileg keringés- zavart okoznak, de később spon­tán megszűnnek. A tünetek oly­kor átmenetiek, és különböző for­mában nyilvánulnak meg, úgy mint beszéd- vagy látászavar, el­esések. Sohasem szabad lebecsül­ni ezeket a TIA-kat, mivel komo­lyabb érkatasztrófa előhírnökei lehetnek. A koponyaalapi körülírt értá- gulatok (aneurizmák) kivételé­vel ritkán történik meg, hogy a vérzést követően néhány óra múlva meghal a beteg. Ha túl­éli, a tünetek elmúlnak, de bizo­nyos jelek (maradványtünetek) továbbra is fennállnak: néhány izomcsoport gyengesége, ügyet­lenség, bizonytalanság, beszéd­zavar stb. A kockázati tényezők, amelyek a korral növekednek, a magasvér- nyomás-betegség, az elhízás, a cukorbetegség és a mozgássze­gény életmód. A kezelés kórházi megfigyelésből, kiterjedt vérzés esetén az újraélesztést és műtéti beavatkozást is magában foglaló ellátásból áll, azért, hogy az élet­funkciókat helyreállítsák. Trom­bózisok és embóliák esetében vér­alvadásgátló és gyulladáscsök­kentő gyógyszereket alkalmaz­nak. Ezt gyógytorna és egyéb utó­kezelések követik. Az agyi stroke állapotai A stroke kifejezéssel a különféle agyi érkatasztrófákat jelölik. E ka­tasztrófák hátterében agyi infarktus vagy roncsoló agyvérzés állhat. Előbbi főleg általános érelmeszesedés, és az ehhez társuló trombó­zis következménye, míg az utóbbi az esetek többségében magasvér- nyomás-betegség talaján alakul ki. A klinikai tünetek az elhelyezke­dés és a folyamat kiterjedésétől függően alakulnak. Jellegzetes megjelenési területe a középső agyi artéria (artéria cerebri media) vérellátási területe, a Sylvius árok környéke. Tekintettel arra, hogy az agykéreg nagy mozgató idegrostjai ezen a területen fúrnak, majd a nyúltvelőben kereszteződnek, az esetek többségében a folyamat­tal ellenkező oldali testfél bénulásával kell számolni. Mivel ezen a területen a bal agyféltekében található a beszédközpont, ezért a jobbkezeseknél ehhez az agyi érkatasztrófához különböző mértékű beszédzavar vagy akár beszédképtelenség is társulhat. A koponyáról készült mágneses magrezonancia felvétel az agy érkatasztrófa maradványtüneteit mutatja. Amfetaminnal jel­zett izotóppal a jobb oldali Slyvius-árok körüli erek vérellátási zavara látható. Fejfájás Nagyon gyakori tünet, amely­nek kialakulásában jelentős mér­tékben pszichoszomatikus ténye­zővel számolhatunk. Nem egy be­tegség kísérő tünete is a fejfájás. Az ér eredetű okok közül fontos megemlíteni a vazomotor típusú fejfájást, amelyet az agyi és az agyhártyai erek tágulatának tu­lajdonítanak. A fertőző betegsé­gekhez is társulhat, de kiválthatja a túlzott dohányzás, az alkoholiz­mus és a magasvémyomás-beteg- ség is. A koponyaűri betegségek kö­zött említhetők az agyhártya­gyulladások (a fejfájáshoz tarkó­kötöttség társul, émelygés és há­nyás jelentkezik, ami az agy­hártyagyulladásra jellem­ző tünetcsoport) és a kemény agyburok alat­ti vérömleny (subdu- ralis haematoma), amikor a fejfájás a koponyasérülést követően alakul ki. (Ha nincs vérömleny, és a beteg mégis fej­fájásról panasz­kodik a koponya­sérülést követő­en, akkor valószí­nűleg „poszttrau- más szindrómáról” van szó.) Ide tartoznak a koponyaűri nyomásfoko­zódással járó esetek, amelyek idegrendszeri helyi tüneteket is adnak. Az ilyen esetek mögött gyakran daganat, tályog vagy vérömleny húzódik meg. Más lehetséges típus még a tenziós (izomfeszüléssel járó) fejfájás, amit a nyak, a váll és a fej izmainak fokozott feszülése okoz, vagy a gyulladásos meg­betegedések kiváltotta fejfájás, mint például a Horton-féle be­tegség. A fejfájás kezdődő daganatos betegséget is jelezhet rövid, de heves rohamok formájában. Idő­vel, a daganat növekedésével pár­huzamosan ezek az elviselhetet- lenségig fokozódnak. Ekkor com- putertomográfiás (CT) vagy mág­neses magrezonancia (MR) vizs­gálat elvégzése szükséges. A koponyaűri megbetegedése­ken túl említhetők a szem beteg­ségei, főleg akkor, ha a fejfájás homloktáji, és az megerőltető né­zés során még fokozódik is. Neve­Bevérzett aterómás plakk. Agyi embóliát okozhat vérrög lesza­kadása a trombusból (világos­kékkel jelölve a fényképen). A véralvadék, ha agyi érbe jut, ott elzáródást okoz, ekkor be­szélünk agyi infarktusról. zetesen ide tartozik a zöldhályog (glaucoma) valamint a szivár­ványhártya és a sugártest együt­tes gyulladása (iridocyclitis); a fül gyulladásos megbetegedései (oti­tis), amikor a fájdalom a beteg fül oldalán a halántéktájra lokalizált; a homlok- és orrmellékküregek gyulladásai (sinusitis), amelyek hidegben fokozódnak; a száj és a fogak betegségei, a garat és a nyelv fekélyei. A fejfájások különböző okai A fejfájást jelentő szakkifejezés - cephalalgia - a fejet jelentő gö­rög szóból (kefale) ered. Ezek a különféle fájdalmak az egyszerű múló panaszoktól az ismétlődő migrénig változnak, miközben hullámzó jelleggel, többé-kevésbé rend­szeresen fellépő, változó erősségű, fájdalmas epizó­dok is jelentkez­nek. A fejfájás kiváltó okai gyakran pszi­choszomatikus té­nyezőkre vezethe­tők vissza. Stresszes állapot, szorongás vagy valamilyen lelki megrázkódtatás is előse­gíti a fejfájásos tünetek ki­alakulását. Azonban egy más szerv műkö­dészavara (emésztési probléma, helyi kóros elváltozás, baleseti sérülés stb.) is szerepelhet kivál­tó okként. Végül orr-fül-gégé- szeti, nyaki-, agyi ér- vagy más agyi megbetegedésekkel is szá­molni kell. Forrás: Család és Egészség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents