Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-24 / 46. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Litvánia is vétózhat Vilnius. Litvánia csatlakoz­hat Lengyelországhoz és meg­gátolhatja az EU és Oroszor­szág között az új együttműkö­dési megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését. Ezt a litván külügyminiszter-he­lyettese közölte, azzal indokol­va a döntést, hogy Moszkva máig nem áhította helyre az olajszállításokat. Az orosz Transneft ugyanis leállította a Mazeiku Nafta litván olajfino­mítónak a Barátság Kőolajve­zetéken történő ellátását. A le­állítás oka, hogy szivárgást ta­pasztaltak a múlt év júliusá­ban és a hibát azóta nem javí­tották ki, jóllehet pár nap alatt megtehették volna. Elemzők szerint Moszkva a szállítást politikai okokból áhította le, hogy csökkentse a Mazeiku ér­tékét, és eltántorítsa a lengyel PKN Orlen társaságot a cég - orosz versenytársakkal szem­beni - átvételétől. (MTI) Nagyágyúk a Royal-stábban Párizs. Ségolene Royal, az ellenzékben lévő francia Szo­cialista Párt (PS) elnökjelöltje bejelentette kampánycsapatá­nak új összetételét, amelyben szerepet vállalt Lionel Jospin volt kormányfő, egykori el­nökjelölt mellett a politikusnő korábbi két nagy riválisa, Lau­rent Fabius volt miniszterel­nök és Dominique Strauss- Kahn volt gazdasági és pénz­ügyminiszter is. A 13 fős új stábban az említetteken kívül a szocialisták „elefántjai”, azaz legjelentősebb országos politi­kusai kaptak helyet. (MTI) Elhalasztott robbantás Washington. Elhalasztot­tak egy kísérleti robbantást az USA-ban. Ez lett volna évtize­dek óta az első olyan - nem nukleáris - kísérlet, amelynek nyomán gombafelhő keletke­zik a nevadai sivatagban. A 700 tonnás szerkezet felrob­bantásával azt akarták tanul­mányozni, miként lehet átha­tolni tömegpusztító fegyverek előállítására és tárolására szol­gáló föld alatti bunkerek falán. Ä tiltakozók nemrég kiderítet­ték: sugárzó anyagot tárolnak a robbantás tervezett helyszí­nétől kevesebb mint két kilo­méterre. (MTI) Pakisztáni rakétakísérlet Iszlámábád. Sikeres kísér­letet hajtott végre Pakisztán tegnap atomtöltet célba jut­tatására is alkalmas balliszti­kus rakétával. A Sahin-II tí­pusú, Hatf VI néven ismert rakéta, amely sikeresen célba ért, hatótávolsága 2000 kilo­méter. (MTI) Ismét gyanús a Yamaha Tokió. Őrizetbe vették a ja­pán Yamaha gyár három tisztviselőjét azzal a váddal, hogy olyan, növénypermete­zésre gyártott helikoptereket exportáltak Kínába, amelye­ket katonai célra is lehet használni. (MTI) Mudzsahidek tízezrei Kabulban - amnesztiában részesítenék magukat a háborús bűntettek elkövetői Német-francia csúcs Hadurak erőfitogtatása ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Több tízezren gyűltek össze tegnap a kabuli Nemzeti Stadionban befolyásos hadurak hívására, hogy támogassanak egy vitatott amnesztiatörvényt. Ez büntetlenséget biztosítana min­dazoknak, akik az elmúlt három évtized konfliktusaiban háborús bűncselekményeket követtek el. A tömeg - többségében egykori mu- dzsahid harcos - teljesen megtöl­tötte a 25 ezer férőhelyes nézőte­ret. A stadion környékére több ezer rendőrt vezényeltek, a kör­nyező utakat lezárták. A rendez­vényen több befolyásos politikus is megjelent, például Abdulrab Raszúl Szajjaf parlamenti képvi­selő, egykori milíciavezér, Burha- nuddin Rabbani volt elnök, szin­tén parlamenti képviselő és Isz- mail Hán energiaügyi miniszter. Miután a szovjetek 1989-ben távoztak az országból, Afganisz­tánban az egymással szemben ál­ló nemzetiségi csoportok között polgárháború tört ki, amelyből a kilencvenes évek közepén a táli- bok kerültek ki győztesen. Ennek a korszaknak sok hadurát hábo­rús bűnökkel vádolták. Egy ENSZ-jelentés szerint pl. Szajjaf milíciája 1993-ban több száz ha- zara nemzetiségű síitát mészá­rolt le. A parlament, amelyben az egykori hadurak vannak több­ségben, néhány nappal korábban fogadta el az említett törvényt, a nemzeti megbékélés szükséges­ségével indokolva azt. A szöveget az ENSZ és emberi jogi szerveze­tek is bírálták, Hamid Karzai ál­lamfő szóvivője kifejtette, a tör­vény ellentétes az alkotmánnyal, amely szerint senki, még az el­nök sem bocsáthat meg az elkö­vetett bűnökért és gyilkosságo­kért. (MTI, ú) A tüntetők egy része Rasid Dósztum tábornok, üzbég hadúr képét emelte a magasba (Sita/Ap-felvétel) Felelősség az Airbusért Berlin. A német-francia kap­csolatok fontosságát hangsúlyoz­ta tegnapi, Berlin közelében tar­tott csúcstalálkozóján Angela Merkel kancellár és Jacques Chi­rac francia elnök. Egyetértettek abban, az elmúlt időszak kétolda­lú nézeteltéréseit a közös európai érdekek alá kell rendelni. A csú­cson az EADS konszern termékei, az Airbus repülőgépek közös gyár­tásával kapcsolatos problémák domináltak. A veszteséges Airbus szanálási terve több mint tízezer francia és német munkahely megszűnését vetíti előre, s ez mind érzékenyebb problémát je­lent a két ország kapcsolataiban. Merkel és Chirac most közös poli­tikai felelősséget vállalt, a ver­senyképesség megőrzése mellett a szanálási terhek egyenlő megosz­tását sürgette. (MTI) Washington megkezdi az egyeztetést egy határozattervezet kidolgozásáról Akarják az amerikai rakétavédelmi rendszert Új szankciók várhatók Washington/London/Berlin. Az USA csalódott, Németor­szág, Franciaország és Nagy-Britannia pedig az ENSZ BT fellépését sürgette az Irán elleni szankciók folytatása, illetve Teherán elszigetelése érdekében. Moszkva továbbra is azt vallja, hogy a szankciók nem vezetnek célra. ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) csütörtöki jelentése ugyanis megállapította: Irán az ENSZ követeléseivel dacolva nem hagyott fel az urándúsítással. A NAÜ a jelentést megküldte - kissé késve - a BT-nek, de azt nem tudni, a testület mikor foglalkozik vele. Nicolas Bums politikai ügyekben il­letékes amerikai külügyi államtit­kár tegnap bejelentette: hétfőn Londonba utazik, hogy az USA tár­gyalópartnereivel megkíséreljen ki­dolgozni egy új BT-határozatterve- zetet az Irán elleni szankciókról. Hozzátette, reméli, hogy ezzel ha­marosan elkészülnek, de egyelőre korainak tartotta arról beszélni, milyen rendelkezéseket tartalmaz­hat majd az új határozat. Angela Merkel német kancellár és Jaques Chirac francia elnök teg­napi németországi csúcstalálkozó­ján az Iránnal kapcsolatos állás­pontot Merkel fogalmazta meg. Egyetértett azzal, hogy az iráni atomválság ügyével most ismét a BT-nek kell foglalkoznia, egyúttal nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a tárgyalások ajtaja továbbra is nyi­tott Irán előtt. Phüippe Douste- Blazy francia külügyminiszter Pá­rizsban azt mondta, Franciaország egy második, szintén egyhangúlag elfogadott BT-határozatot szeretne a szankciók folytatásáról. A brit külügyminiszter síkra- szállt amellett, hogy a BT újabb in­tézkedéseket fogadjon el Irán to­vábbi nemzetközi elszigetelése ér­dekében. Margaret Beckett közle­ményében országa változatlan el­kötelezettségét hangoztatta az irá­ni atomprogram körüli vita békés rendezése mellett. Szerinte ez a Te­heránnak tavaly júniusban (a vele tárgyaló hat ország által) tett javas­latok alapján valósulhatna meg, de egyeztetni készül európai, ameri­kai, kínai és orosz partnereivel azon lépésekről, amelyekkel sze­retnék megakadályozni, hogy Irán atomfegyver birtokába jusson. A BT december 23-án, 1737. szá­mú határozatában már szankciókat rendelt el Irán ellen, megtiltotta a nukleáris anyagok és technológiák Teheránnak történő eladását, és ki­látásba helyezte, hogy további szankciókat rendel el az ázsiai or­szág ellen, ha 60 napon belül nem szünteti be urándúsító tevékenysé­gét. Ez a hatvan nap 21-én, szerdán járt le. (MTI, TASR, ú) Reális az Irán elleni támadás? London. Irán elleni amerikai katonai támadástól tartanak vezető brit kormánytisztviselők, jóllehet a kérdésben az amerikai kormányon be­lül is erőteljesek a nézeteltérések. A The Timesnak brit illetékesek azt mondták: félő, hogy George Bush amerikai elnök „az iráni helyzetet katonai eszközökkel akarja megoldani” jövőre, mielőtt lejár második elnöki mandátuma, ha arra a következtetésre jut, hogy kudarcot val­lottak az iráni nukleáris fejlesztések leállítását célzó diplomáciai erőfeszítések. Az egyik forrás szerint Bush nem akaija megoldatlanul utódjára hagyni az iráni kérdést. A brit lap tudni véli, hogy pl. Robert Gates amerikai védelmi miniszter határozottan ellenzi a katonai akci­ót, és katonai beavatkozás esetén a kongresszus alkotmányos fe­lelősségre vonási eljárást is kezdeményezhet Bush ellen. (MTI) A jobbközép egy másik kormányt szeretne, kevesen akarnak új választásokat Prodi esélyei a legjobbak ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Az olasz jobbközép ellen­zi, hogy újraalakuljon a Romano Prodi vezette kormány, de támo­gatja egy másik kabinet létrejöttét, hogy a törvényhozás folyamatossá­ga megmaradjon. Műit az a Giorgio Napolitano olasz államfővel pénte­ken konzultáló jobboldali és jobb­közép pártok vezetőinek nyilatko­zataiból kiderült, csak az Északi Li­ga (LN) követeli, hogy oszlassák fel a parlamentet, és új választásokat írjanak ki májusban. A Keresztény- demokrata párt (Udc) titkára, Lo­renzo Cesa „felelős nemzeti kor­mán/’ megalakulását tartaná szükségesnek, Prodi helyett egy másik politikus vezetésével. Gianf­ranco Fini, a Nemzeti Szövetség (AN) vezetője pedig olyan kor­mány megalakítására tett javasla­tot, amelynek elegendő többsége lenne a felsőházban az örökös sze­nátorok együttműködése nélkül is. Silvio Berlusconi, a Forza Italia ve­zetője, a tavaly áprilisi választáso­kon megbukott jobboldali minisz­terelnök egyértelműen ellenzi a Prodi-kormány újbóli megbízását. Kijelentette: Prodi már elég kárt okozott az országnak. Az utóbbi két naptól eltérően Berlusconi tegnap már nem beszélt az új választások kiírásának szükségességéről. Érdekes adalék: a milánói Cor- riere della Sera tegnap közzétett felmérése szerint ha most lenné­nek az előrehozott választások, Berlusconi jobbközép koalíciója 51:47 arányban legyőzné Prodi balközép blokkját. Megfigyelők tegnap délután azt jósolták, nagyon hamar megoldó­dik a kormányválság, és ismét Prodi alakít majd kormányt. Előzőleg ugyanis az olasz kor­mánykoalíciót alkotó pártok 12 pontos politikai programban álla­Berlusconi visszatérhetne, ha lennének új választások (Reuters) podtak meg, s ebben támogatták, hogy továbbra is Romano Prodi legyen az olasz kormány feje. Megfigyelők azt közölték, bár­mely pillanatban várható Giorgio Napolitano államfő döntése arról, hogy kit bíz meg a kormányalakí­tással. (MTI, TASR, ú) Prága és Varsó után London MTl-OSSZEFOGLALO London. Nagy-Britanniában szeretné látni a brit kormányfő az amerikaiak által tervezett európai rakétavédelmi rendszert, amely­nek elemeit az eddig ismert tervek szerint Csehországba és Lengyel- országba telepítenék. A The Eco­nomist értesülése nyomán a brit kormány tegnap megerősítette az erről szóló brit-amerikai tárgyalá­sok tényét. A lap szerint Tony Blair kormányfő titokban már tavaly ősz óta személyesen kampányol az amerikai rakétaelfogó rendszer nagy-britanniai telepítéséért. A The Economist megjegyzi, a rend­szerről hónapok óta folyó brit-amerikai tárgyalásokat eddig szigorúan titokban tartották, a múlt hónapban azonban kezdtek kiszivárogni az első információk. Victoria Nuland amerikai NATO- nagykövet januárban például leve­let írt nagykövettársainak, amely­ben egyebek mellett megemléke­Hivatalos meghívás Phenjanba megy Baradei Bécs. Észak-koreai látogatásra szóló meghívást kapott a phenjani kormánytól a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) főigaz­gatója, hogy megtárgyalja az or­szág nukleáris programjának fel­számolását. Ezt maga Mohamed el-Baradei jelentette be tegnap Bécsben. A NAÜ főigazgatója, aki­nek látogatása az elkövetkező he­tekben várható, egyúttal kifejezte reményét, hogy Eszak-Korea is­mét tagja lesz az atomsorompó- szerződés betartásán őrködő ENSZ-szervezetnek. (MTI) zett arról, hogy a brit királyi légi­erő fylingdales-i támaszpontján már működik egy kulcsfontosságú rakétavédelmi radar. A levél sze­rint az USA tárgyal Londonnal a rendszerhez történő „lehetséges további brit hozzájárulásról”. A lap szerint a brit telepítésnek több előnye lenne. Az egyik az, hogy Nagy-Britannia messzebb van Oroszország határaitól, mint Lengyelország, így az egyik orosz aggályt orvosolni lehet. Emellett a britek régóta hozzászoktak az amerikai katonák és támaszpon­tok jelenlétéhez, ráadásul előze­tes amerikai tanulmányok szerint Nagy-Britannia ideális helyen van az ellenséges rakéták bemérésé­hez és elfogásához még röppályá- juk világűrbeli szakaszán. A brit kormányszóvivő tegnap azt mondta, a megbeszélések még nagyon korai szakaszukban jár­nak, és céljuk csak az, hogy Nagy- Britannia is szerepeljen a szóba jöhető helyszínek között. Nobel-békedíj Végleges a jelöltlista Oslo. Összesen 181 jelölés érke­zett idén a Nobel-békedíjra; a je­löltek listáján szerepel 46 szerve­zet és 135 személy, köztük A1 Gore volt amerikai alelnök, egy inuit környezetvédő aktivista és Irene Sendler, egy 96 éves lengyel asszony, aki több mint 2500 zsidó gyermeket mentett ki a II. világhá­ború idején a varsói gettóból. Az öttagú Norvég Nobel-bizottság közlése szerint ajelöltek listája tíz névvel rövidebb a tavalyinál és ti­zennyolccal a 2005-ös évben felál­lított rekordnál. (MTI) Elkaphatják a csehek Krejčíŕt Prága. Csehország tegnap aláírta a Seychelle-szigetekkel a körözött bűnözők kiadatásáról szóló megállapodás tervezetét. Ezáltal lehetővé válhat, hogy a szökésben lévő Radovan Krejčíŕ vállalkozót, aki jelen­leg családjával együtt a szigetországban él, kiadják Prágának. Ezt Jirí Pospßil (ÓDS) igazságügyi miniszter jelentette be, hozzátéve, a meg­állapodás fél éven belül életbe léphet. A cseh törvények értelmében a szerződést először a kormánynak, majd a parlamentnek kell jóvá­hagynia, ezután kerülhet sor a ratifikálásra. Még mindkét fél kiegé­szítheti a tervezetet a saját követeléseivel. Ami azt jelenti, a tegnapi aláírás nem tekinthető végleges döntésnek Krejčír kiadatásáról. A cseh külügy- és az igazságügy-minisztérium küldöttsége szerda óta tárgyalt a Seychelle-szigeteken, s az aláírásra Krejčír szökése után másfél évvel került sor. Krejčírt jelenleg az is védi a hazazsuppolástól, hogy seychelle-i állampolgársága van, amit még 1996-ban vásárolt magának. A szerződés pedig nem kényszeríti az ottani szerveket, hogy saját állampolgárukat kiadják Csehországnak. (TASR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents