Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-22 / 44. szám, csütörtök

6 Fókuszban: az egyetemi rangsor ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KÉPZÉS Egyetem (helyezés 2006-ban) Helyezés 2005-ben 1. Színház és Filmművészeti Egyetem, Pozsony 3. 2. Nagyszombati Egyetem 2. 3. Képzőművészeti Egyetem, Pozsony 1. 4. Comenius Egyetem, Pozsony 4. 5. Műszaki Egyetem, Kassa 11. 6. Epeijesi Egyetem 5. 7. Művészeti Akadémia, Besztercebánya 7. 8. Konstantin Egyetem, Nyitra 6. 9. Katolikus Egyetem, Rózsahegy 8. 10. Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya 9. 11. Cirill és Metód Egyetem, Nagyszombat 10. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÉPZÉS Egyetem (helyezés 2006-ban) Helyezés 2005-ben 1. Nagyszombati Egyetem 1. 2. Műszaki Egyetem, Kassa 2. 3. Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, Nyitra 4. 4. Zsolnai Egyetem 3. 5. Comenius Egyetem, Pozsony 5. 6. Közgazdasági Egyetem, Pozsony 6. 7. Konstantin Egyetem, Nyitra 11. 8. Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya 9. 9. P. J. Šafárik Egyetem, Kassa 10. 10. Trencséni A. Dubček Egyetem 12. 11. Epeijesi Egyetem 7. 12. Katolikus Egyetem 8. 13. Cirill és Metód Egyetem 13. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÉPZÉS Egyetem (helyezés 2006-ban) Helyezés 2005-ben 1. Comenius Egyetem, Pozsony 1. 2. P. J. Šafárik Egyetem, Kassa 2. 3. Konstantin Egyetem, Nyitra 5. 4. Műszaki Egyetem, Zólyom 4. 5. Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya 6. 6. Zsolnai Egyetem 7. 7. Cirill és Metód Egyetem, Nagyszombat 8. MŰSZAKI KÉPZÉS > ~ ' m 'iTBlMMWTrfiriPaw<rilllBliťt'~'' . fTr'TTtfíTiiTiilfijiT^'niTfiiOlTiliTliillHľ—nrüTirr Eg yetem (helyezés 2006-ban) Helyezés 2005-ben 1. Šzlovák Műszaki Egyetem, Pozsony 2. 2. Műszaki Egyetem, Kassa 3. 3. Műszaki Egyetem, Zólyom 1. 4. Zsolnai Egyetem 5. 5. Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, Nyitra 4. 6. Trencséni A. Dubček Egyetem 6. ORVOSKÉPZÉS Egyetem (helyezés 2006-ban) Helyezés 2005-ben 1. Comenius Egyetem, Pozsony 1. 2. P. J. Šafárik Egyetem, Kassa 2. AGRÁRKÉPZÉS Egyetem (helyezés 2006-ban) Helyezés 2005-ben 1. Állatorvosi Egyetem, Kassa 1. 2. Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, Nyitra 3. 3. Műszaki Egyetem, Zólyom 2. František Cahér, a Comenius Egyetem rektora. Az általa irányított in­tézmény vezeti a rangsort az orvosképzés és a társadalomtudományi képzés terén (SITA-felvétel) Az érdeklődési körön kívül tehát számos egyéb szempontot is ajánlott figyelembe venni Csak egy hét maradt a döntésre Pusztán az érdeklődési kör alapján szakirányt választani helytelen volna (SITA-felvétel) A visszaszámlálás meg­kezdődött - az egyetemre készülőknek a mai nappal már csak kereken hét nap­juk maradt, hogy eldöntsék, mely felsőoktatási intéz­ményben kívánnak tovább­tanulni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jelentkezési határidő ugyanis az esetek többségében február 28- án lejár. Pánikra persze nincs ok, egy hét bőven elegendő egy jó döntéshez. Ráadásul, számos egyetemen csak március végén, vagy még később zárul a határ­idő. A lehető legkedvezőbb döntés meghozatalához mindenekelőtt támpontokra van szükség: melyik egyetemet miért érdemes válasz­tani. Sokszor azonban hiányzik a szükséges fogódzó, a reménybeli egyetemisták többnyire csak a volt diákok szubjektív beszámoló­ira hagyatkozhatnak. Rajtuk kíván segíteni az egyete­mek minőségi osztályozását végző ARRA ratingügynökség, mely a múlt évben immár második alka­lommal vizsgálta az egyetemi pa­letta hatékonyságát, és állította fel a felsőoktatási intézmények rang­sorát. Pontosabban nem egy listát tett közzé, hanem hat, mégpedig a képzés típusától függően összeál­lított rangsort. Még ha listák alap­ján nem is állítható bizton, hogy melyek a legjobb egyetemek, a fel­mérés eredményei fogódzóul szol­gálhatnak a hallgatójelölteknek. Természetesen nem volna he­lyes, ha a középiskolák végzősei, illetve mindazok, akik felsőfokú tanulmányokra készülnek, csak és kizárólag a rangsor alapján döntenének valamely egyetem mellett. Összeállításunkban kö­zöljük mind a hat listát, további részleteket az ügynökség honlap­ján ( www.arra.sk ) találhatnak az érdeklődők. Dönteni tudni kell Az egyetem- és ezzel a pályavá­lasztással is többnyire az a gond, hogy az ember egyáltalán nem le­het biztos a döntése helyességét il­letően. Óriási feladat egy végzős középiskolásnak, tizennyolc-tizen- kilenc évesen eldönteni, hol tanul­jon tovább. Pusztán az érdeklődési kör alapján szakirányt választani helytelen volna. Aki szeret az erdőben sétálni, még nem feltét­lenül való erdésznek, illetve aki előszeretettel tölti szabadidejét a számítógép monitorja előtt ülve, nem biztos, hogy jó programozó­vá válik. Pszichológia szakra se je­lentkezzünk csak azért, mert saját lelki gyötrődéseinkre szeretnénk feleletet. Az érdeklődési körön kí­vül tehát számos egyéb szempon­tot is ajánlott figyelembe venni, például az intellektuális képessé­geinket és személyes adottságain­kat. Felmérések igazolják, hogy önmagában az egyéni érdek­lődésnek megfelelően választott hivatás „megbosszulhatja magát”, vagyis a szükséges képességek hi­ányában egész egyszerűen nem tehetünk eleget a szakma által tá­masztott követelményeknek, az érdeklődés önmagában nem elég. Éppen ezért nem jelent túlzást, ha a középiskola végzőse, mielőtt be­nyújtaná egyetemi jelentkezését, konzultál az iskola pszichológusá­val vagy meglátogatja az illetékes pszichológiai-pedagógiai taná­csadót. (-cz-e, s) A világ első ötszáz egyeteme közt nem találunk egyetlen hazait sem - másodhegedűsök vagyunk Nem hemzsegnek nálunk a külföldi hallgatók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tízből négy egyetemista, ha új­ra be kellene adnia felvételi kérel­mét, másodszor már biztosan nem abba a felsőoktatási intéz­ménybe jelentkezne, melyben je­lenleg folytatja tanulmányait, de­rül ki egy felmérésből. Míg a hazai fiatalok viszonylag nagy számban választanak külföldi egyetemet, az országhatárokon túlról már jó­val kevesebben érdeklődnek a szlovákiai felsőfokú tanulmányok iránt. Elgondolkodtató tény to­vábbá, hogy a világ, színvonalát és az oktatás minőségét tekintve első ötszáz egyeteme közt nem ta­lálunk egyetlen hazait sem. A ho­ni felsőoktatás színvonalát alapul véve tehát a világban legfeljebb csak a másodhegedűs szerepe kí­nálkozik a szlovákiai egyetemek számára. Támpontul szolgálhat Míg nemzetközi viszonylatban bevett gyakorlatnak számít a felsőoktatási intézmények, karok rangsorolása, minőségi besorolá­sa, Szlovákiában a legutóbbi időkig nem osztályozták az egye­temeket. A hazai felsőoktatási in­tézmények minőségi szempontú rangsorolása két évvel ezelőtt in­dult meg az ARRA ratingügynök­ség jóvoltából. Az oktatási tárcá­tól, az egyetemektől, a felsőokta­tás legfőbb képviseleti szerveitől, a munkáltatói oldaltól függetle­nül működő szervezetnek a lista elkészítésével az elsődleges célja az volt, hogy támpontot nyújtson a hallgatójelölteknek a számukra leginkább megfelelő felsőoktatási intézmény kiválasztásában. Az ügynökség külső megfigyelőként gyűjt adatokat a hazai egyete­mekről, e mellett információfor­rásként az oktatási tárca felsőok­tatással kapcsolatos adatbázisát is felhasználja. A legfrissebb'egyete­mi rangsort múlt év decemberé­ben hozta nyilvánosságra. Az ARRA tavaly húsz nyilvános és egy magánegyetem jelentkezé­si és felvételi adatait, doktorandu- szainak arányát, publikációinak számát, oktató-hallgató arányát, az egyetemek által elnyert pályá­zati támogatások mértékét stb. vizsgálta, ezek alapján rangsorol­ta a képzés típusa szerint a felsőoktatási intézményeket. A vizsgálat során hatféle lista ké­szült, megkülönböztettek: agrár-, orvos-, bölcsészet-, természet- és társadalomtudományi, valamint műszaki egyetemeket. Főbb megáUapítások A felmérés igazolta, aránytala­nul magas, kevéssel az egyharma- dot is meghaladja a levelező tago­zatos hallgatók aránya. Az ügy­nökség összesen 98 karon és két csupán „egykarú” egyetemen vizs­gálódott, az összesítést követően kiderült, 16 fakultáson a hallga­tóknak több mint a fele nem nap­pali tagozaton végzi tanulmánya­it. A kutatást végző szakemberek szerint a tömegessé váló levelező tagozatos képzés legfőbb veszé­lye, hogy színvonalcsökkenéshez vezet. Köztudomású ugyanis, hogy az utóbbi képzési forma tája­inkon általában alacsonyabb szín­vonalú a nappalihoz képest. További negatívumként köny­velhető el, hogy az egyetemek nagy része elhanyagolja a tudo­mányos kutatást. Ezzel függ össze, hogy a külföldi szakfolyói­ratokban megjelent, nemzetközi­leg is jegyzett szlovák tudomá­nyos publikációk száma alig gya­rapszik, és az idézettségük mérté­ke is rendkívül csekély. A felsőok­tatási intézmények jelentős részé­ben száznál is több diák jut egy professzorra, ez pedig eléggé ked­vezőtlen arány. A múlt évben aránylag a legtöb­ben bölcsész- vagy társadalomtu­dományi képzésre jelentkeztek. A legnagyobb mértékű túljelentke­zés, tavaly a Nagyszombati Egye­tem bölcsészkarán volt. Egy-egy meghirdetett helyre kilencen ad­ták be jelentkezésüket. A Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Gazda­ságtudományi Karán nyolcszoros volt a túljelentkezés. A Comenius Egyetem Jessenius Orvostudomá­nyi Karára a jelentkezettek száma ötszöröse volt a felvehető lét­számnak. A felmérés fényt derített arra is, hogy a külföldről érkezők többsé­ge főként honi művészeti és teoló­giai képzés iránt érdeklődik. A legtöbb külföldi hallgatója a hazai felsőoktatási intézmények közül a kassai Állatorvosi Egyetemnek van. A hazai műszaki és termé­szettudományos képzés uránt csu­pán elenyésző érdeklődés tapasz­talható a külhoni fiatalok ré­széről. (-cz-e) Aránytalanul magas, kevéssel az egyharmadot is meghaladja a leve­lező tagozatos hallgatók aránya (Jón Krošlók felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents