Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-21 / 43. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 21. Gazdaság és fogyasztók 9 A szlovákiai kamionsofőrök többnyire Ausztriában, Csehországban vagy Lengyelországban tankolnak Megtorpedózott tankturizmus? Brüsszel/Pozsony. Az Európai Bizottság véget kíván vetni a gázolajturizmusnak, meg­emelve az üzemanyagként használt gázolajra kivetett minimális jövedéki adó nagyságát. Kovács László, az EU adóügyi biztosa által előterjesztett javaslat a szlovák költségvetés számá­ra előnyökkel járna. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kovács László február végén kí­vánja benyújtani az adóemelé­sekről szóló javaslatot. Ez a jelen­leg alkalmazandó legalább 302 eu- ró/1000 liter adómértéket 2010-től 330 euró/1000 literre emelné. Azt követően is folytatódna a srófolás, 2012-től a tagállamoknak már leg­alább 359, 2014-től pedig mini­mum 380 eurót kellene beszedniük jövedéki adó címén a benzinkutak­nál eladott gázolaj minden ezer li­tere után. Kovács szerint ezzel egy­részt kiegyenlítenék az uniós tagor­szágok adórendszere közötti je­lentős különbségeket, másrészt a kamionsofőrök így nem utaznának akár száz kilométert is azért, hogy olcsóbban tankoljanak. A gázolajturizmus Nyugat-Euró- pa számára 2004 májusától jelent problémát, amikor a volt szocialis­ta blokk országai is csatlakoztak az unióhoz. Az EU jelenleg ugyanis csak a beszedendő jövedéki adó minimális mértékét úja elő, s a gáz­olaj áfatartalma országonként más és más. így a töltőállomásokon tan­kolok igen eltérő árat fizetnek a dí­zellel működő járművek üzem­anyagáért. Ez főleg a kamionok így is lehet takarékoskodni a gázolajjal, csak ez túl fárasztó. A kamionsofőrök az alacsonyabb adóval ter­helt dízelt forgalmazó országok töltőállomásait kedvelik. (TASR-felvétel) üzemeltetői körében tette nép­szerűvé a tankturizmust. Az óriási üzemanyagtartállyal felszerelt ne­héz teherautók számára ugyanis a határokhoz közeli területeken na­gyon is megéri átruccanni a szom­szédba. Míg Németországban- pél­dául a gázolaj adója ezer literre számítva meghaladja a 470 eurót (16 085 Sk), Nagy-Britanniában pedig ugyanez 693 euró, addig az új tagországok többségében ez nem haladja meg a 300 eurót sem. Nem csoda, ha a legtöbb tiltakozás Németországból érkezik, ahonnan a kamionok Csehországba, Len­gyelországba és Ausztriába járnak tankolni. Németország emiatt csak 2004-ben nagyjából 2 milliárd eu- rótól esett el. Az ottani cégek azon­ban nem panaszkodnak, hiszen a kiadásaik 30%-át az üzemanyag- költségek teszik ki. Németországhoz hasonló hely­zetben van azonban Szlovákia is. Nagy-Britannia és Németország után ugyanis az uniós tagországok közül nálunk az egyik legmaga­sabb az adószint, ezer literre elérve a 423,7 eurót. A szlovák kamion­sofőrök így többnyire Ausztriában (297 euró), Csehországban (353 euró) vagy Lengyelországban (292 euró) tankolnak. Szlovákia emiatt évente több tízmillió eurótól esik el. Még ha az EU az adószintet ezer literenként a már említett 380 eu- rós szintre emelné is, ez még min­dig alacsonyabb lenne, mint a mos­tani szlovákiai adószint. Szlovákiá­ban így ugyan nem kellene növelni az adószintet, a hazai kamiontársa­ságok számára azonban kevésbé érné meg külföldön tankolni. Kérdés persze, hogy Kovács ja­vaslatát egyáltalán elfogadja-e az Európai Bizottság. Több biztos ugyanis arra hivatkozik, hogy ha az Európai Unió konkurenciaképes akar lenni, akkor az adókat nem növelni, hanem épp ellenkezőleg, csökkenteni kellene. Ráadásul a tervezettel az EU összes tagorszá­gának egyet kell értenie. A mostani árkülönbségek akadályozzák a kö­zúti árufuvarozási piac egységese­dését, torzítják a fuvarosok határo­kon átnyúló versenyét, végső soron tehát rontják az ágazat működési hatékonyságát, (mi, t, hn) Tavaly a magyar bruttó átlagbér 171 200 forint volt Alig nőtt az állások száma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tavaly a magyaror­szági bruttó átlagkeresetek 8,1, a nettó átlagkeresetek 7,5%-kal ha­ladták meg az egy évvel korábbit, az infláció hatásától megtisztított reálkereset 3,5%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A teljes munkaidőben alkalmazás­ban állók bruttó 171 200 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dol­gozók átlagosan 162 400 forintot kerestek (1 korona kb. 7,10 fo­rint). A költségvetési szervezetek­nél alkalmazásban állók bruttó át­lagkeresete 193 900 forint volt. A nettó keresetek átlagosan 7,5, a költségvetés területén 6, a ver­senyszférában 8,5%-kal emelked­tek. Éves szinten a nemzetgazda­sági havi nettó átlagkereset 110 900 forintot tett ki, ezen belül a fi­zikai foglalkozásúaké 81 800, a szellemi foglalkozásúaké 144 200 forint volt. A legalább 5 fős vállal­kozásoknál és a költségvetési in­tézményeknél alkalmazásban ál­lók száma a nemzetgazdaságban 2006-ban átlagosan 2 millió 790 ezer fő volt, ami csupán hárome­zer fővel múlja felül az egy évvel korábbit. (MTI, NG) TASR-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában továbbra is a Pozsonyi kerületben fizetik az alkalmazottaknak a legnagyobb béreket. A statisztikai hivatal elem­zése szerint az elmúlt év első kilenc hónapjában az ádagos nominálbér elérte a 26 338 koronát, ami csak­nem 8%-kal haladja meg az előző évi bérszintet. A pozsonyi régióban is jelentős különbségek vannak azonban az egyes ágazatok között. Míg például a bankszektorban 40 815, az iparban 28 881, a közigaz­gatásban pedig 26 770 korona az átlagbér, addig a mezőgazdaság­ban és az iskolaügyben alkalmazot­tak átlagfizetése csak 17-18 ezer korona között mozog. Mindezt fi­gyelembe véve azonban Pozsony­ban 33%-kal magasabb az átlagfi­zetés az országos átlagnál. A leg­alacsonyabb bérszinttel rendel­kező Eperjesi kerülethez képest Pozsonyban közel 76%-kal maga­sabb az átlagfizetés. Jelentős kü­lönbségek vannak a Pozsonyi ke­rület egyes járásai között is. A leg­nagyobb átlagbért, 27 507 koro­nát, Pozsony Ružinov városrészé­ben regisztrálták. A kerület legala­csonyabb átlagbérrel rendelkező járása a Bazini (18 201 korona). Európa vezető repülőgépgyártója súlyos problémái miatt 10 ezer alkalmazott elbocsátására készül Végveszélyben az Airbus? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ttnUpsz­**%­• ~ r » m • Tűzoltás az Airbusnál. Az A380-as modell késése 5 milliárd dollár vesz­teséget okozott a cégnek, ezért tömeges elbocsátás lesz. (AP-felvétel) Párizs. Nem megy bele az Air­bus 10 ezer fős létszámleépítésé­be a cég egyik közvetett tulajdo­nosa, a francia kormány. A fran­cia kormány ellenzi, hogy az Air­bus Industrie repúlőgépgyártó nagyvállalat költségcsökkentési programjának részeként elbo­csássanak a cégtől 10 ezer alkal­mazottat, a teljes létszám majd­nem egynegyedét - közölte Do­minique de Villepin miniszterel­nök. A politikus elismerte, hogy ez a terv, de hozzátette, hogy ré­szükről ki van zárva a tömeges el­bocsátás támogatása. A francia állam meghatározó tulajdonosa az Airbus anyacégének, a fran­cia-német kézben lévő EADS eu­rópai légi- űr- és védelmi kon­szernnek, s az óriáscég átszerve­zése olyan súlyú ügy, hogy pénte­ken Angela Merkel német kancel­lár és Jacques Chirac francia el­nök csúcstalálkozón fog tárgyalni róla. Az EADS bejelentette, hogy elhalasztják az Airbus átalakítá­sát, mivel'a négy érintett ország­nak, ahol a termelés folyik - Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Spanyolország -, nem sikerült egyetértésre jutnia az A350 XWB nevű gép tervezett gyártásának megosztásáról. A halasztás valódi oka ugyanakkor valószínűleg az, hogy a négy or­szág között nézeteltérések van­nak a tekintetben, hogy melyik milyen arányban viselje a leépítés terheit. Az Airbus új repülőgépé­nek gyártása alatt fellépett prob­lémák miatt az A380-as típus pi­acra dobását többször is el kellett halasztani, ami 5 milliárd dollár­nyi veszteséget okozott a cégnek. A vállalat az átszervezésekkel 3,4 milliárd dollárt szeretne megta­karítani a következő három év alatt. Az EADS igazgatótanácsá­ban patthelyzet alakult ki az öt francia és öt német tag között ez­zel a kérdéssel kapcsolatban: a franciák egyenlő arányban oszta­nák el a költségcsökkentés terhe­it, míg a németek ellenzik ezt, mert attól tartanak, hogy ennek nyomán a repülőgépgyártás gép­ipari része aránytalanul nagy arányban maradna francia földön Németország rovására. (NG, Hx) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Levegőhöz jutott az 02 mobilcég Pozsony. A Távközlési Hivatal nem ért egyet a Pozsonyi Kerüle­ti Ügyészség véleményével, amely szerint a harmadik mobü- szolgáltatóra kiírt pályázat jog­szerűden volt. Roman Vavro, a Távközlési Hivatal szóvivője sze­rint döntésüket már az ügyész­ségnek is megküldték, a hatá­lyos törvények szerint azonban a végső szót a hivatal elnöke, Bra- nislav Máčaj hozza meg, akinek erre további harminc napja van. Az ügyészséget a Penta pénz­ügyi csoport kérte fel a pályázat felülvizsgálatára, amely a B Fo­ur konzorcium tagjaként szin­tén érdekelt volt a harmadik mobilszolgáltatóra kiírt pályá­zatban. A Penta szerint a Táv­közlési Hivatal nem szabta meg pontosan a pályázat feltételeit, ezért új pályázat kiírását követe­lik. A harmadik mobüszolgálta- tóra kiírt pályázatot még tavaly augusztusban a Telefonica 02 Slovakia nyerte meg, amely feb­ruárban már elindította a szol­gáltatásait. (TASR) SOPK: az euróhoz etikai kódex kell Pozsony. A Szlovák Kereske­delmi és Iparkamara (SOPK) azt szorgalmazza, hogy a hazai ke­reskedők még az euró 2009-es bevezetése előtt csatíakoznának a szigorú etikai kódexhez, ami arra kötelezné őket, hogy a pénzcsere időszakában nem fo­lyamodnak az áremelés eszkö­zéhez. „Javasoljuk, hogy leg­később fél évvel az euró átvétele előtt nem módosítanak érdem­ben az árakon, leszámítva az infláció hatására történő árkor­rekciót“ - közölte tegnap Peter Mihók, az SOPK elnöke, hozzá­téve: minden olyan cég, amelyik aláúja az etikai kódexet, eláru­sítóhelyén feltüntetheti a kódex szimbólumát. Az árstop a gyógyszerek forgalmazóira és a banki szolgáltatásokra is vonat­kozna. (č, t) Többen utaznak az autópályán Pozsony. Szlovákiában tavaly 4,470 millió darab autópálya­matricát adtak el, vagyis csak­nem 20 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állam matricákból származó bevételei így 392 mülió koronával, 2,094 müliárd koronára nőttek. A leg­nagyobb érdeklődés tavaly is a 12 tonnánál nehezebb gépko­csik egynapos matricái iránt volt, amelyekből 1,883 millió darab fogyott, és az eladott matricák 42 százalékát tették ki. Az éves matricákból a leg­többet a 3,5 tonnánál könnyebb gépkocsik, vagyis a személyau­tók és a kis haszonjárművek tu­lajdonosai vásárolták. Ez utób­biak az összes matricának a 10 százalékát teszik ki. (SITA) Régiónk útjai a legveszélyesebbek Brüsszel. A legveszélyesebb utak Közép-Európában, míg a legbiztonságosabbak az EU északi tagállamaiban, valamint Máltán találhatóak - áll egy most megjelent Eurostat jelen­tésben. A dokumentum szerint 2004-ben 1,8 millió ember sé­rült meg az európai utakon. A legtöbb halálos áldozatot köve­telő közúti baleset (egymillió autóra vetítve) Lettországban (752), Romániában (749), Lit­vániában (571) és Szlovákiában (507) történt, míg a legalacso­nyabb számokat Máltán (61), Svédországban (117), Nagy-Bri­tanniában (121), Hollandiában (126) és Németországban (129) jegyezték fel. A halálos áldoza­tok számát tekintve a legbizton­ságosabb utak az észak-nyugate- urópai városok közelében talál­hatóak. 2004-ben a legkevesebb halálos áldozat (egy mülió autó­ra vetítve, mindössze 23) a né­metországi Brémában volt, de Berlin, Bécs, Stockholm és Brüsszel is a biztonságos váro­sok közé tartozik. (MTI) Kiebrudalják az Éneit Bősről? Bős. Szlovákia a Bősi Ví­zerőmű bérleti szerződésével kapcsolatos összes szankciót 2006 márciusa után írta alá, vagyis azt követően, amikor az előző kormány már leállította a magánosítást - nyilatkozta Dušan Muňko környezetvédel­mi államtitkár. Szerinte az olasz Enellel, a Szlovák Villa­mos Művek új többségi tulajdo­nosával aláírt szerződés a bősi erőmű bérléséről Szlovákia szá­mára rendkívül előnytelen volt, a végső döntést a szerződés fel­mondásáról azonban a szlovák kormánynak kel meghoznia. Szlovákia a Dzurinda-kormány által megkötött szerződéssel évente 1,5 milliárd koronától esik el, ráadásul ha felmondjuk a szerződést, az Énei a bérleti szerződésre hivatkozva nagyjá­ból 50 müliárd koronás kártérí­tést követelhet. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 34,316 Lenavel zloty 8,812 Anqol font 50,969 Maavar forint (100) 13,590 Cseh korona 1,221 Svéd korona 3,709 Bolgár leva 17,543 Román lei 10,147 Japán jen (100) 21,722 Svájci frank 21,109 Kanadai dollár 22,394 USA-dollár 26,108 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,31-35,31 25,27-26,93 1,19-1,25 12,94-14,24 OTP Bank 33,41-35,15 25,37-26,77 1,19-1,25 13,09-14,10 Postabank 33,36-35,28 25,31-26,91 1,19-1,25 11,79-15,39 Szí. Takarékpénztár 33,44-35,15 25,41-26,74 1,18-1,25 13,03-14,26 Tatra banka 33,41-35,19 25,43-26,79 1,19-1,25 13,05-14,13 UníBanka 33,45-35,21 25,46-26,80 1,19-1,25 13,25-13,95 Általános Hitelbank 33,44-35,22 25,44-26,80 1,18-1,25 13,08-14,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A Pozsonyi kerületben 26 338 korona az átlagbér 40 ezer felett a bankszektor

Next

/
Thumbnails
Contents