Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-21 / 43. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Karadzsics után kutattak Pale. NATO-csapatok átkutatták tegnap Radovan Karadzsics, a hágai törvényszék által háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb elnök lányának és fiának a házát. Derek Chappel NATO-szóvivő szerint Szonja és Szasa Karadzsics is kapcsolatban van az apjukat bujtató hálózattal. Öt ládányi „bizonyító jellegű” anyagot foglaltak le, és „Szasa meg Szonja kihallgatása rendkívül hasznosnak bizonyult, közelebb vitt a boszniai Szerb Köztársaság több mint tíz éve bujkáló alapítójának és első elnökének felleléséhez”;'A tegnapi akcióban az EU erői (EU- FOR) is részt vettek. Az amerikai kormány korábban 5 millió dolláros vérdíjat ajánlott fel annak, aki segít Karadzsics és Ratko Mladics tábornok kézre kerítésében. (MTI) Módosították az alkotmányt Versailles. A francia parlament módosította az ország alkotmányát. A három, egyaránt Jacques Chirac leköszönő elnök által szorgalmazott módosítás az államfő büntetőjogi felelősségéről, illetve a halálbüntetés eltörléséről szól. Az első nagy vitákat váltott ki, mivel Chirac, akit az elmúlt években többször korrupciós vádakkal illettek, nem volt hajlandó a bírósági felszólításoknak eleget tenni. Az alkotmánymódosítás értelmében megmaradt a hivatalban lévő elnök mentelmi joga, §z azonban nem vonatkozik rá automatikusan mandátuma lejárta után. A jövőben akkor is kezdeményezni lehet leváltását, ha nem tesz eleget hivatali kötelezettségeinek. Korábban csak hazaárulás büntette miatt lehetett Franciaország elnökét leváltani. (MTI) Fantomképek a robbantókról Újdelhi. Már fantomképeket is közzétettek az indiai hatóságok a hétfői vonatmerénylet két gyanúsítottjáról. A halálos áldozatok száma tegnapra 68-ra emelkedett, miután az egyik súlyos égési sérüléseket szenvedett utas elhunyt. Az indiai és a pakisztáni hatóságok egyaránt a két ország között folyó békefolyamat aláásására tett kísérletként értékelték és elítélték a merényletet. A Barátság Expressz tavalyi újraindítása volt ennek a folyamatnak az egyik kézzelfogható eredménye. (MTI) Megszűnt az első kibuc Jeruzsálem. A tagság döntése alapján privatizálják Izrael első kibucát. Deganja Alefet 1910-ben alapították a kapitalista társadalom igazságtalanságát megvető fiatalok a Genezáreti-tó partján. Majdnem száz év elteltével úgy tűnik, kudarcot vallott ez a társadalmi kísérlet is, a tagok ezentúl különböző fizetségeket kapnak munkájukért és felosztották egymás közt a közös vagyont, köztük lakóházaikat is. Mindez mostantól magántulajdon lesz. (mr) támadás Pristina/Belgrád. A nyolc éve feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevében vállalt felelősséget tegnap egy szervezet a hétfőn késő este Pristinában elkövetett pokolgépes támadásért. A robbanás megrongált három ENSZ-járművet. Senki sem sérült meg, de tovább növelte a főként albánok lakta szerbiai tartomány státusáról folyó tárgyalásokkal kapcsolatos feszültséget. Szerbia és Koszovó küldöttei ma Bécsben újból találkoznak, s megpróbálnak valamiféle kompromisszumos megoldást keresni Martti Ahtisaari ENSZ- főmegbízott tervezetével kapcsolatban. A szóban forgó csoport az interneten azt állította: átrendeződött, hogy a robbantással bosszút álljon két albán haláláért, aki másfél hete vesztette életét egy pristinai tüntetés során. Ágim Ceku koszovói kormányfő elítélte a történteket, szerinte a robbantást azok követték el, akik ellenzik Koszovó füg- gedenné válásának folyamatát. Az UCK egykoron a müosevid karhatalom erőszakja ellen fellázadt fegyveres csoport volt, amelyet a koszovói válság lezárása után, 1999 nyarán oszlattak fel. (MTI) Egy koszovói fegyveres csoport az UCK nevében vállalta a pristinai robbantást Időzített Helyi és ENSZ-rendőrök nyomoznak az elkövetők után (SITA/AP-felvétel) Prága, Varsó és a NATO is visszautasítja Szolovcov durva fenyegetéseit Moszkva túllőtt a célon Prága/Varsó/Brüsszel/Moszk- va. A cseh és a lengyel politikusok mellett a NATO is elutasította Moszkva fenyegetését, miszerint Prága és Varsó az orosz rakéták célpontjává válik, ha engedélyezik az amerikai rakéta- rendszer telepítését. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nyikolaj Szolovcov tábornok, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka hétfőn azt mondta, Oroszország atomrakétákat szegezhet Lengyelországra és Csehországra, s öt-hat év alatt közepes hatótávolságú rakétákat állíthat elő, ha a két kelet-közép-európai országban az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit telepítik. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh miniszterelnök-helyettes szerint az éles orosz kijelentések meggyőzhetnék a még kételkedő cseh politikusokat is arról, hogy támogassák a radarállomás felépítését. „Már vannak a tapasztalataink az orosz fenyegetésekkel. Amikor meghátráltunk, mindig ráfizettünk.” Hasonló véleményt nyilvánított Karel Schwarzenberg külügyminiszter is: „Ha valaki fenyeget minket, akkor meg kell erősíteni álláspontunkat. Ha az ember egyszer meghátrál a fenyegetések előtt, hamar rájön, már nincs hová hátrálnia.” Mirek Topo- lánek kormányfő, aki hétfőn és tegnap lengyel kollégájával Varsóban tárgyalt, szóvivője útján közölte: hazatérése után hivatalába kéreti a prágai orosz nagykövetet. A NATO szóvivője útján elutasította, szélsőségesnek és helytelennek nevezte az orosz tábornok kijelentését. Bár az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése, Varsó és Prága bekapcsolása nem NATO-téma, hanem a három érintett ország ügye, a katonai szövetség mégis érintve van, hiszen mindhárom ország NATO-tagállam. Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő tegnap azt mondta, Moszkva azért ellenzi az amerikai rakétavédelmi rendszer elemének Lengyelországba telepítését, mert reméli, hogy még visszaszerezheti valamikor befolyását egykori csatlósai felett. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap megpróbált finomítani Szolovcov hétfői fenyegetőzésén. Azt mondta, bár Oroszországot aggasztja, hogy az USA rakétaelhárító rendszert akar kiépíteni Kelet-Közép-Európában, Moszkva nem szándékozik új fegyverkezési versenybe bonyolódni Amerikával. Hangsúlyozta: Oroszország gondosan mérlegelt választ fog adni, és nem hagyja, hogy bárki újabb fegyverkezési hajszába kényszerítse, (kokes, mti, ú) 138 sebesültje van egy Bagdad mellett elkövetett tartálykocsi-robbantásnak Nem javult a biztonság Bagdad. Az iraki kormánycsapatok és az amerikai hadsereg közös biztonsági művelete ellenére sem szünetelnek az öngyilkos merényletek. Bagdadtól északra klórgázt szállító tartálykocsi robbant fel tegnap egy étterem mellett, s a hat halálos áldozat mellett 138 embert, köztük nőket és gyermekeket kellett kórházba vinni a kiömlő gáz okozta mérgezéssel. A robbanást nem baleset okozta, a tartálykocsira robbanószerkezetet telepítettek. Hírszerzői jelentések szerint a szunnita lázadás tűzfészkének számító nyugat-iraki Ramádi térségéből négy hasonló tartálykocsit készülnek Bagdadba vinni külföldi öngyilkos merénylők. A víztisztításra használt klórgáz elsősorban a légzőszerveket ingerli, illetve károsítja. Bagdadban tegnap reggel két robbantásos merénylet 11 ember halálát okozta. Ugyancsak Bagdadban megtámadtak egy temetési menetet, 7 gyászolót megöltek, 15-öt megsebesítettek, (m, t, ú) A fővárosban és környékén több mint száz embert öltek meg vasárnap óta, amikor egy piacon elkövetett kettős robbantás 62 ember életét oltotta ki. Az amerikai csapatok és az iraki biztonsági erők házról házra járva átkutatják Bagdad egyes részeit, s naponta újabb ellenőrző pontokat állítanak fel. (SITA/AP-felvétel) Szili jövőre nemzetpolitikai törvényt szeretne Máért helyett KMMKF MTl-HÍR Budapest. Szili Katalin szerint történelmi pillanat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMMKF) első albizottsági ülése. Erről az Országgyűlés elnöke az albizottsági ülés megnyitásakor beszélt tegnap. Németh Zsolt (Fidesz), a testület egyik elnöke hangsúlyozta, a az ülés fontos mérföldkő lehet a nemzetpolitika történetében, mert a KMMKF az albizottsági ülésekkel gyakorlati, működő intézménnyé vált. Ez különösen fontos, mert 2004 novembere óta a Máért nem működik. Szili Katalin elmondta: az általa előterjesztett hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát vitatták meg az albizottság tagjai, amelyet reményei szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a következő, szeptemberi ülésén el is fogad majd. „Szeretném, ha ez szeptemberre olyan anyaggá alakulna, amely történelmi léptékben mérve is új időszámítást adhat a magyaroknak Európában” - hangoztatta, hozzátéve: jövőre ennek alapján kezdeményezné egy nemzetpolitikai törvény megalkotását. Németh Zsolt kiemelte, a határon túli magyar közösségek között nőtt a belső megosztottság, s ezen szintén segíthetne egy új, közös nemzetstratégia. Magyar- ország szerinte az elmúlt években elveszítette vezető szerepét a térségben, ennek visszaszerzésében is szerepet játszhat az ú nemzetpolitika. A legfontosabb problémák közé sorolta a schengeni kérdést, amelyre ha a kormányzat nem tud választ adni, akkor a KMMKF-nek kell ezl megtennie. De segíthet az ú nemzetpolitikai stratégia abban is, hogy megakadályozza a határon túli magyarok anyanyelvi ok tatásának sorvadását. Ma a kulturális albizottság ülésezik, amely áttekinti a határőr túli felsőoktatás helyzetét. Célpont lenne az egész iráni katonai infrastruktúra Baradei sem optimista ÖSSZEFOGLALÓ Becs. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója tegnap tárgyalásokat kezdett a teheráni atomprogramról Ali Laridzsáni iráni főtárgyalóval az osztrák fővárosban. Baradei a találkozó előtt azt nyilatkozta, Iránnak fél vagy egy évre lehet szüksége az ipari méretű urándúsítás megkezdéséhez. „Teherán néhány hónapon belül felszerelhet 3000 urándúsító centrifugát” - mondta az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított ENSZ- szervezet vezetője a Financial Timesnak. Hozzátette, nagyon valószínű, hogy Irán nem tesz eleget az ENSZ BT határozatának, és nem függeszti fel az urándúsítást. Baradei azt állította, hírszerzési értesülések szerint Iránnak legkevesebb öt évre van szüksége ahhoz, hogy atomfegyver gyártására legyen képes. „A dúsítási képességre vonatkozó aggodalom hat hónapja volt helyénvaló, jelenleg már nem, mivel Irán legalább hat hónapja működteti a centrifugákat” - tette hozzá. Az elkészült vésztervek szerint nem csupán az iráni atomlétesít • ményeket, hanem az iráni katona: infrastruktúra egészét sújtaná a2 amerikai katonai csapás, ha az1 valaha is elrendelnék. Ezt mond ták meg nem nevezett diplomácia források a BBC-nek. Az értesülés szerint - jóllehet az USA tagadja hogy katonai támadást tervezne Irán ellen - az amerikai hadsereg Floridában működő központi pa rancsnoksága már összeállította í célpontok listáját, amelyen a; atomlétesítmények mellett irán légi és haditengerészeti támasz pontok, rakétaállások is szerepel nek, megakadályozandó a nukleá ris fejlesztő telepek megsemmisí tésének azonnali megtorlását. A BBC forrásai szerint egy ilyer amerikai támadásra két okból ke rülhet sor: az egyik az, ha egyér telműen bebizonyosodik, hog; Irán atomfegyver előállításán dől gozik, a másik kiváltó ok pedig a; lenne, ha bármelyjelentős ameri kai katonai veszteséggel járó irak támadásról kiderül, hogy azér közvetlenül Irán a felelős. Sok ki jelölt katonai célpont azonban sű rűn lakott térségek közelébei van, ami dilemmát okoz az ameri kaiaknak. (MTI, ú) Elfogadta a meghívást a szunnita vallási vezető Tantavi nagysejk a pápához MTl-HÍR Vatikánváros. Elfogadta XVI. Benedek pápa meghívását az iszlám szunnita ágának legfőbb vallási elöljárója, Mohammed Szajed Tantavi - közölték tegnap a Vatikánban. A szunnita iszlám szellemi központjának számító kairói al- Azhar iszlám hittudományi egyetem és mecset nagysejkje örömmel fogadta a meghívást - fogalmazót Paul Poupard bíboros. A látogatá - melynek időpontja egyelőre nen ismert - jelentőségét az adja, hog; tavaly ősszel nagy vihart kavart; muzulmán országokban a katoli kus egyházfő regensburgi beszéde Akkor a pápa egy ókori bizánci csá szárt idézve meglehetősen negatŕ hangon szólt Mohamed prófétáról az iszlám vallás alapítójáról. Hitler-képes cukroszacskók Zágráb. Adolf Hitler képmásával díszített cukroszacskókat fedeztek fel több horvátországi kávézóban. Az adriai ország ügyészsége vizsgálatot indított az ügyben. A Novi List című lap értesülése szerint az inkriminált kristálycukros tasakokat - amelyeken a náci diktátor képe mellett a holokausztot kifigurázó viccek éktelenkednek - az ország keleti részén, egy kis pozegai üzemben állították elő. Az ügy kínos lehet a zágrábi kormány számára, mert a kabinet buzgón igyekszik háttérbe szorítani Horvátország náci múltját. A horvát usztasa rezsim a nácik oldalán állt a II. világháborúban, s az akkor elfogadott törvények alapján 1941-1945 között több ezer embert - szerbeket, zsidókat, cigányokat és antifasiszta horvátokat - hurcoltak horvátországi táborokba, ahol legyilkolták őket. A jeruzsálemi központú Simon Wiesenthal Központ is tiltakozott a cukrosstaniclik miatt Zágrábnál. (MTI)
