Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-21 / 43. szám, szerda
6 FÓKUSZBAN: A MUNKATÖRVÉNYKÖNYV MÓDOSÍTÁSA ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com Ml VÁLTOZIK A TÖRVÉNYBEN? A hazai építőipar alig győzi teljesíteni a megrendeléseket, az ágazatban sokszor szombaton és vasárnap is folyik a munka. A tervezett törvénymódosítás viszont csökkenti az éves túlórák felső határának számát (Pavol Funtál felvétele) A kórházak működését is veszélyeztetheti az űj munkatörvénykönyv Az alkalmazottakat védi, de az új munkahelyek kialakítását nehezíti A meghatározott idejű szerződések A minisztérium szeretné megakadályozni, hogy egyes munkaadók folyamatosan, évekig korlátozott idejű szerződések alapján foglalkoztassák alkalmazottaikat. Ezeknek a szerződéseknek az a hátránya, hogy az alkalmazott könnyebben elbocsátható. A javaslat szerint ilyen szerződés alapján a munkaadó legfeljebb három évig alkalmazhat egy munkaerőt. Ez a korlátozás érvényes akkor is, ha több, rövidebb időre szóló szerződést kötött alkalmazottjával. Hasonló megkötés ma is létezik, ugyancsak 3 évet szab meg a törvény, de sok kivétel létezik. Ilyen például az idénymunka, vagyis az olyan munkahely, ahol évente legfeljebb 8 hónapot dolgozik le az adott alkalmazott. Kivételek maradnának a tervezett módosítás alapján is, de kevesebb: nem vonatkozna a szigorítás a 10 alkalmazottnál kisebb vállalatokra, a művészeti tevékenységre és a gyermek- gondozási szabadságon lévő anyák helyettesítésére. Elbocsátás A javaslat szerint nem lehet majd indoklás nélkül elbocsátani a meghatározott időre szerződött alkalmazottakat sem, ezt a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi. A tervezet szerint csak meghatározott indok alapján lehet majd felmondani. A ma érvényes szabályozás ugyan nem ír elő indokot, de kötelezi a munkaadót, hogy kifizesse a munkabért a szerződés lejártáig. Részmunkaidős alkalmazottak Nagyobb mértékben egyenjo- gúsítaná a rész- és teljes munkaidős alkalmazottakat. A jelenlegi jogszabály heti 20 órában húzza meg azt a határt, amikor az alkalmazott és a munkaadó még enyhébb feltételek mellett mondhatják fel a szerződést. A javaslat szerint ez a határ 15 órára csökken. Kimondja egyben, hogy a rész- és a teljes munkaidős alkalmazottakra ugyanolyan munkabiztonsági előírások vonatkoznak. Felmondás és végkielégítés A javaslat szerint jár majd a végkielégítés akkor is, ha az alkalmazott úgy dönt, hogy kitölti a rendelkezésére álló felmondási időt is. Ez a rendelkezés érvényes lesz azokra az esetekre is, amikor az elbocsátásra átszervezésből kerül sor. Jár majd a végkielégítés azoknak az alkalmazottaknak is, akik nem felmondással, hanem megegyezés alapján távoznak a vállalattól, ha a távozás indoka átszervezés. A jelenlegi szabályozás szerint az alkalmazott választhat: vagy végkielégítést kap, vagy kitölti a felmondási időt. A kettőt egyszerre a munkaadó nem köteles lehetővé tenni. A vég- kielégítés legkevesebb 2 havi bérnek megfelelő összeg, ha az alkalmazott legalább 5 évig dolgozott, akkor már 3 hónapnyi összeg. Ugyanilyen hosszú a felmondási idő is. Túlóra A minisztérium csökkentené az alkalmazott beleegyezésével elrendelhető túlórák számát. Ma a munkaadó elrendelhet túlórát az alkalmazott beleegyezése nélkül is, de legfeljebb évi 150 órát. Az alkalmazott beleegyezésével további túlóra állapítható meg, de éves szinten a túlórák száma nem haladhatja meg a 250-et. A javaslat szerint az alkalmazott a rendes munkaidőn túl nem dolgozhatna többet évente 150 óránál. A szakszervezetek szerint ezzel védenék az alkalmazottat a túlterheléstől, egyes esetekben azonban - például a kórházakban - komoly gondot okozna a munkaadóknak. Ügyeleti idő A tervezet szerint az ügyeletben töltött idő rendes munkaidőnek számítana, vagyis a munkaadó a teljes bért köteles érte fizetni. Ma az ügyeletben töltött időért úgynevezett bérpótlékot kap az alkalmazott, ami legalább a bér 20, a munkahelyen töltött ügyelet esetében 50 százaléka jár. Teljes bért kap az alkalmazott arra az időszakra, amikor ügyeleti időben dolgozik. A kényszervállalkozás korlátozása A munkatörvénykönyv pontosan meghatározná, hogy melyek az alkalmazotti munkavégzés jellemzői, ezáltal kizárhatóvá válna, hogy a munkaadó vállalkozásba kényszerítse alkalmazottait. Ha tehát csak egy megrendelő számára, a megrendelő gépein, telephelyén és utasításai alapján végzi az egyéni vállalkozó a munkát, akkor az a tervezet alapján törvényellenes lesz. A munkaadónak ilyen munkára alkalmazottat kell majd felvennie. Kevesebb heti munkaóra A tervezet heti 48 órában határozza majd meg a heti munkaórák számának felső határát. Ez érvényes ma is, viszont a módosítás kimondja azt is, hogy a 48 órás határ vonatkozik a párhuzamos munkavégzésre is, vagyis azokra az esetekre is, ha az alkalmazott párhuzamosan több munkaadónál dolgozik. A jogszabály ma 40 órás munkahetet határoz meg, mely a túlórákkal együtt legfeljebb 48 óra lehet. Nem beszél azonban a párhuzamos munkavégzésről. Távmunka A tervezet meghatározza az otthoni munkavégzés feltételeit. Ebben az esetben olyan távmunkát jelent, melyet az alkalmazott a telekommunikációs eszközök felhasználásával otthon végez. A távmunkára és a munkahelyi munkára azonos szabályok vonatkoznak majd. A munkatevékenységről szóló szerződés A tervezet újra bevezetné a munkatevékenységről szóló szerződést (dohoda o pracovnej činnosti) diákok és nyugdíjasok esetében. Az elvégzett munka legfeljebb 10 óra lehet hetente. Előnye, hogy a bérből nem kell egészség- és társadalombiztosításijárulékot fizetni. Emelkedik majd a munkavégzési szerződés alapján (dohoda o vykonaní práce) végezhető munka meny- nyisége is a jelenlegi évi 300 óráról 350 órára, (lpj) Pozsony. A munkatörvénykönyv februárban előterjesztett változata nagy vitát váltott ki a munkaadók és a szakszervezetek között. A kormány, vagyis az előterjesztő munka-, szociális és családügyi minisztérium a legtöbb módosítást a szak- szervezetek igényeinek megfelelően alakította. LAJOS P. JÁNOS Gazdasági szakértők szerint a tervezet elfogadása esetén a munkatörvénykönyv visszakapja a 2003-as módosítás előtti formáját, ami rugalmatlanná teszi a munkaerőpiacot, lassíthatja a foglalkoztatottság növekedését és növelheti a munkanélküliséget. A szakszervezetek és a kormány szerint viszont a szlovákiai munkajogi szabályozás az egyik legliberálisabb Európában, szükség van az alkalmazottak fokozottabb védelmére. Ezt célozza a munkaidő, a túlóra, a részmunka- idős és a meghatározott időszakra szóló munkaviszony feltételeinek szigorítása. A teljes módosítás mintegy 150 ponton változtatja a jelenlegi jogszabályt. A módosítás ellen már felemelte szavát több munkaadói szövetség, de kifogásolják az egyes rendelkezéseket például a kórházak is. Ezeket a túlórával és az ügyeleti idővel kapcsolatos változások érintik leginkább. A Szlovákiai Kórházak Szövetsége attól tart, hogy nem tudják majd biztosítani az ügyeleteket, mivel már ma is kevés az orvos és az ápoló. A minisztérium javaslata ugyanis 100-al csökkentené az évente elvégezhető túlórák számát, legfeljebb 250-et engedélyezne a mai 350 helyett. A minisztérium elképzelhetőnek tartja azt is, hogy minden marad a régiben, mivel a szakszervezetek és a munkaadók egyelőre nem tudtak megegyezni. Az egészségügyi dolgozók szakszervezete szerint sok orvos az ügyeleti időt is beszámítva akár 1000 órát is ledolgozik a rendes munkaidőn túl. Ezzel javítják fizetésüket, mivel az alapbérük sok esetben csak 20 ezer korona körül mozog. A Munkaadók Országos Uniója (RÚZ) elsősorban azt kifogásolja, hogy a határozott időre szóló munkaszerződéseket három évnél tovább ne lehessen ismételni. „Ez elsősorban az idényhez kötött ágazatokban okoz majd problémákat, mint például az építésügy vagy a mezőgazdaság” - mondta Martin Hošták, a RÚZ titkára. Kifogásolja azt is, hogy nehezebbé válik az alkalmazottak elbocsátása. „Ez szintén az új munkahelyek kialakítását nehezíti, a vállalkozó kétszer is meggondolja, hogy felvegyen-e új alkalmazottat” - véli a RÚZ titkára. Hasonlóan vélekedik Anton Mar- cinčin, a Világbank elemzője is. Szerinte ezzel a feketén dolgozók száma fog növekedni. A munkatörvénykönyv bizonyos esetekben büntetné azt is, hogy a munkaadók egyéni vállalkozókat bízzanak meg bizonyos munkák elvégzésével. A szakszervezet szerint a lehető legtöbb munkát alkalmazottakkal kellene elvégeztetniük, mivel ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az embereknek. A munkaadók azonban úgy vélik, hogy egyes ágazatokban nem lehet a vállalkozókat alkalmazottakkal helyettesíteni. Ilyen például az építőipar. „Egy építőipari cég nem vehet fel néhány hónapra alkalmazottakat a belső szerelések elvégzésére, általában kisiparosokat alkalmaz” - véli Peter Masár, a kisiparosok kamarájának elnöke. Sokan inkább vállalkozóként dolgoznak, mivel kevesebb adót és járulékot kell fizetniük, vagyis nettó bevételük magasabb lesz. A jogszabály végső formája még kérdéses, a tervezet márciusban kerül a kormány, majd a parlament elé, a szociális ügyi minisztérium javaslata szerint elfogadása esetén július 1-jén lépne életbe. VILLÁMINTERJÚ Mely változások a legfontosabbak a szakszervezeteknek? Vladimír Mojš, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) alelnöke Talán a legfontosabb, hogy a tervezet pontosan meghatározza a munkaviszony külső jegyeit, melytől azt várjuk, hogy visszaszorul a kényszervállalkozások száma. Változnak a meghatározott időre szóló, munka- szerződésekre vonatkozó feltételek is, a javasolt szabályozás az uniós ajánlásokból indul ki. Ugyancsak fontos módosítás, hogy a részmunkaidőben végzett munkára vonatkozó feltételek szintén szigorodnak. Az egyéni vállalkozóként végzett munka azonban sok esetben előnyös a munkaadó és a munkavállaló számára is, hiszen alacsonyabb járulékot, adót kell fizetni, így magasabb lehet a nettó fizetés. Ez nem teljesen igaz. Mi nem akarjuk gátolni a vállalkozói tevékenységet, de sajnos napjainkban sokan visszaélnek vele. Ezért pontosan meg kell határozni, hogy milyen jellemzői vannak a munkaviszonynak. Ha valaki a munkaadó gépein, telephelyén, utasításai alapján, az általa meghatározott időben tevékenykedik, akkor tulajdonképpen munkaviszonnyal azonos feltételek mellett dolgozik, vagyis munka- szerződés és nem megbízás alapján kellene dolgoznia. A munkaadók bírálják azt a javaslatot is, hogy az elbocsátott alkalmazottnak járna a végkielégítés és a felmondási idő is. Most csak lehetőségként szerepel, hogy a végkielégítés és a felmondási idő együtt is járhat. Mi úgy véljük, a végkielégítés egyfajta kárpótlás az alkalmazottnak, hogy akarata ellenére elveszti munkáját. Úgy véljük, az alkalmazott nem tehető felelőssé a vállalkozás sorsáért. A munkaadók bírálják a túlóra korlátozását is. A munkaadó és az alkalmazott akár évente 250 túlórában is megegyezhet, ezt mi túl nagy számnak tartjuk. Ezért szeretnénk csökkenteni. Tudatosítjuk, Szalovákiában alacsony a munkabér, ezért sokan úgy érezhetik, gátoljuk őket abban, hogy többet kereshessenek. Figyelembe kell vermi azonban a munka- biztonsági és egészségügyi szempontokat is. Nem biztonságos és nem is egészséges, ha valaki napi 14-16 órát dolgozik. Ezzel együtt azonban szeretnénk elérni, hogy a munkabér túlnyomó többségét a rendes munkaidőért fizesse ki a munkaadó. Sajnos ma sok esetben ez fordítva van, és az alkalmazott nagyobb összeget kap a túlórákért, mint a rendes munkaidőért. Ez azonban több ágazatban gondot okozhat, például az egészségügyben, ahol az orvosok kénytelenek túlórázni. Lehetségesnek tart olyan megegyezést, hogy átmeneti időre bizonyos ágazatokkal kivételt tegyen a jogszabály? Készek vagyunk a tárgyalásokra, még tart a tárcaközi egyeztetés, de nem akarjuk, hogy az alkalmazott 14-16 órát dolgozzon naponta. Az egészségüggyel kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a sok túlóra több hibát eredményez. A munkaadók tiltakoznak a határozott időre szóló munka- szerződések feltételeinek szigorítása miatt is. Ezt csak az uniós irányelvekkel óhajtjuk összhangba hozni. A legfeljebb 3 éves időszakban állapodtunk meg, célunk, hogy ennél hosszabb időszakra ne lehessen határozott időre szóló szerződést kötni egy alkalmazott esetében. Egyes esetekben elképzelhető kivétel, például ha évente bizonyos időszakra, például almaszedésre több alkalmazottra van szüksége, akkor őket vehesse fel. Vagy a helyettesítés esetén is túlléphető ez az időszak, ha például a gyermek- gondozási idő hosszabb lesz három évnél, (lpj)
