Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-20 / 42. szám, kedd
Közügy ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com 11 RÖVIDEN Őszre kész a Bécs-Pozsony sztráda Pozsony. November 15-én nyitják meg a Bécset Pozsonnyal ösz- szekötő új autópályát - jelentette be vasárnapi szlovákiai látogatásán az osztrák kancellár. Alfred Gusenbauer a három legfőbb szlovák közjogi méltósággal folytatott tárgyalásain hangsúlyozta, Ausztria támogatja szomszédja csatlakozását a schengeni övezethez. A két főváros közti távolság nagyjából 60 kilométer. Az egyre jobb közlekedésnek köszönhetően szlovákiaiak ezrei dolgoznak Ausztriában. Köz- és vasúton naponta több tucat busz- és vonatjárat biztosítja a személyszállítást, a menetidő nagyjából egy óra. A Dunán naponta három ingajárat is összeköti a két fővárost, a gyors katamarán fedélzetén egy és negyed óra alatt több mint száz utas juthat el az egyik városközponttól a másikig, (ú) Jobb összeköttetés Zsolna és Bielsko-Biala közt Rövidebb úton északra A település új polgármestere bízik abban, hogy négy év alatt ledolgozza a község a hatalmas tartozást Vajka, a másnapos falu (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Magyar- és Lengyelország közt is gyorsabb, kényelmesebb lehet az utazás, ha megépül az a két új útszakasz a szlovák-lengyel határvidéken, amelyről múlt pénteken egyeztetett a varsói és a pozsonyi közlekedési miniszter. A két szakasz az északnyugat-szlovákiai Zsolnát a közeli, délnyugat-lengyelországi Bielsko-Bialával köti majd össze: Szlovákiában sztráda készül a határig, onnan pedig - lengyel területen - gyorsforgalmi út. A két ország megállapodott, korlátozadan teherforgalomra is alkalmas utakat építenek. A két szakasz jelentős közép-európai közlekedési folyosókat köt majd össze úgy, hogy lényegesen lerövidül az út és a menetidő a Baltikum és az Adria közt. Segíteni fog dél-szlovákiai autósoknak is, hiszen azok Pozsonyon keresztül egészen a szlovák-lengyel határig sztrádán, onnan pedig egymáshoz csadakozó gyors- forgalmi utakon és autópályákon juthatnak el a Balti-tenger térségébe. Ha pedig végig megépül a Zsolnát Kárpátaljával összekötő autópálya, a kelet-magyarországiak is gyorsabban juthatnak el Nyu- gat-Lengyelországba. (korp) Meglehet, a cím olcsó fogásnak tűnik, de mindig a község szülöttének, Vajkai Miklósnak a kisregénye, A másnapos város jut eszembe, ha szülőfalujára, Vajkára gondolok. Mivel a párhuzam adja magát, ezt merészeltem parafrazálni. Mert a Szent István királyunk után elnevezett község valóban úgy fest, mintha most kezdene kijózanodni. KÖVESD1 KÁROLY Vajka, mint köztudott, a bősi erőmű jóvoltából a? Öreg-Duna és a felvízcsatoma közti szigetre került közel két évtizede. A baj azonban nem jár egyedül: a nagy múltra visszatekintő község előző polgár- mesterei hatalmas adósságot halmoztak fel, leheteden helyzetbe hozva a falut. 2000-ben szűnt meg a község kisüzeme, s csak jóval később derült ki, hogy a polgármester nem fizette az alkalmazottak utáni járulékokat. Akkor másfél milliós összegről volt szó. A késedelmi kamatok halmozódása azt eredményezte, hogy ma több mint hatmü- lió korona.Vajka adóssága. A közA késedelmi kamatok halmozódása azt eredményezte, hogy ma több mint hatmillió korona Vajka adóssága. ség csaknem „kalapács alá kerüld’. Álló Donát a tavalyi önkormányzati választáson néhány szavazattal ugyan, de megnyerte a választást. A fiatal agrármérnök, aki az állami természetvédelmi hatóságnál mezőgazdász, félállásban tölti be a polgármesteri tisztséget. Polgármester úr nehéz örökséget vett át Vajkán. Ha jól tudom, a községben csaknem 90 százalékos volt a részvételi arány az önkormányzati választáson, ami arról árulkodik, hogy az emberek megunták a községben uralkodó állapotokat, és változást akartak. Ön is sikerként értékeli győzelmét, vagy inkább nyomasztja a felelősség súlya? Valószínű, hogy a változás óhaja tükröződött a példádan részvételi arányban. Igaz, nagyjából húsz szavazattal nyertem, de ezt is sikernek lehet elkönyvelni, hiszen az előző polgármester eléggé be volt ágyazódva a funkciójába. Ráadásul jómagam azelőtt nem voltam tagja a képviselő-testületnek. Igaz, más téren jelen voltam, hiszen tagja vagyok a földtulajdonosi közösség felügyelőtanácsának, és titkára a vadászszervezetnek. A falu helyzetével tehát nagyjából tisztában voltam. A polgármesterséget, tekintettel a nehéz helyzetre, másodállásban vállaltam. Úgy hallottam, nem is ígért tel- jesíthetetíent a programjában. Ez így igaz. Másrészt a többi induló nem is nyújtott programot a lakosságnak. Vajkán a helyzet három hétig küátástalan volt, és egyáltalán nem volt biztos, magam is a helyemen maradok-e. Hajszálon múlott, hogy elkerüljük a csődeljárást. Több mint hatmillió korona a község tartozása, amit kölcsönnel sem lehetett volna anullálni. A törvény ugyanis kimondja, hogy ha a költségvetési kiadás hatvan százalékkal meghaladja az előző évi költségvetést, kölcsön sem vehető fel. Egyeden kiút lett volna, ha eladunk valami ingatlant. A község ingatlanaiból értékesíteni lehetett volna például az óvodát, a tervezett kultúrház alapját a telekkel, a posta épületét vagy az egészségügyi központot. Én azonban azt vallom, ha valamit eladunk, ideiglenesen pénzhez jutunk ugyan, de hosszú távon szegényedünk. Ön nem azért lett polgármester, hogy tovább folytassa a siránkozást, és ölbe tett kézzel várja a csodát. Vajka vert helyzetben van a pályázatok terén, hiszen az államnak tartozik, mégpedig nagy összeggel. Az előző polgármester másfél milliós mínusszal vette át a kasszát, és hat év alatt több mint hatmilliósra „tornászta fel”. Először a biztosítókkal tárgyaltam, akik felé tajtozá- sunk van. Nem akarom elkiabálni, de úgy fest a helyzet, hogy a választási időszak végére a községnek egy fillér tartozása sem lesz. Sajnos az Egészségügyi Biztosítónál nem sikerült lealkudni a tartozást és annak kamatait; ők már átadták a Konszolidációs Banknak az ügyet behajtásra, náluk már nem is szerepeltünk a könyvelésben. Nekik a mintegy kétmillió koronát ki kell fizetni. A Szociális Biztosítóval úgy egyeztem meg, hogy 18 hónap alatt letörlesztjük a valós tartozást, s utána kérjük a kamatok elengedését. A tárgyalások eredményei alapján mondhatom, hogy nagyon nagy az esélyünk, hogy elengedik a kamatokat és a büntetéseket. A közeljövőben várjuk a javaslat jóváhagyását. Merész, de dicséretes tervek. A képviselő-testület hogyan viszonyul a változáshoz? Támogatják? A testület öttagú, abból hárman MKP-sok, ketten függetlenek. Hazudnék, ha azt állítanám, nem ért meglepetés az első ülésekén. Úgy veszem észre, hogy akad képviselőnk, aki inkább „keresztbe próbál tenni”, mint a falu sorsán javítani. De bízom benne, előbb-utóbb mindenki rájön, hogy a falu érdekeit kell képviselni, hogy előre haladjunk és ne hátra. A falu lakosai tisztában vannak a helyzettel? Nem hiszem, hogy vüágosan látnák, milyen helyzetben van a falu. Sőt, merem állítani, maga az előző polgármester sem volt tisztában a helyzet súlyosságával. Ön azt mondta, ezentúl nyilvános lesz minden ülés, és a lakosságot mindenről tájékoztatják. Természetesen. Akadt ugyan olyan hang is a testületben, hogy ami itt elhangzik, azt kezeljük titkosan, de közöltem a képviselő Mihelyt jobb helyzetben lesz a falu, elkészíttetik a területfejlesztési tervet, az elengedhetetlen az építkezésekhez. urakkal, hogy a polgároknak joguk van tudni, mi a helyzet, és elvárom tőlük is, hogy eszerint cselekedjenek. Ez nem valami titkos tanács, mi a község polgárait képviseljük, és kötelességünk tájékoztatni őket. Egyébként a törvény is azt mondja, hogy a képviselő-testületi üléseknek nyilvánosaknak kell lenniük. Egyelőre ugyan nem mutatkozik tömeges igény bánta, talán azért is, mert gyakran ülésezünk (januárban háromszor), de a lehetőség adott. Szerintem az emberek belefáradtak a siránkozásba, hogy Álló Donát nincs pénz semmire. Most sincs, de elkezdtük fizetni a részleteket, és amellett működtetni tudjuk a falut. Még az alkalmazottakat is meg tudtam tartani, természetesen nem voltak túl népszerűek az első lépéseim. Egy embert ugyanis nyugdíjazni kellett, aki szerződésre dolgozik tovább. Nem volt más megoldás. Magam is a minimális fizetést kaptam, de még azt sem vettem fel eddig, mert a legfontosabb a törlesztés. A saját és az alkalmazottak bére jelentősen csökkent, de mihelyt jobb helyzetben leszünk, megpróbálom kompenzálni nekik. A Kis-Csallóköz három községe között nem hogy összefogást, de széthúzást lehetett tapasztalni sok területen. Eklatáns példája ennek a kiserőmű körüli to- porgás. Gondolom, ezen a téren is változás lesz. Én mindenképpen az összefogásban látom a jövőt. Mindhárom községnek ugyanaz a problémája. Ha a kiserőmű ügyében a három község összefogott volna, nem itt tartanánk. Az egész régiónak megoldotta volna a problémáit, hiszen az erőművet kompenzációként kaptuk volna, ha megépül. Egyelőre nem szeretnék erről beszélni, mert nem volt időm átnézni az ide vonatkozó szerződéseket. Sajnos, időközben sok minden változott, a politikai helyzet is más lett. Az együttműködés szép példája egyébként, hogy Doborgaz nyújtott segítséget számunkra a templom festéséhez. Ön a Vajk Polgári Társulásnak is felajánlotta az együttműködést A programomban is azt írtam, hogy minden szervezetnek szeretném segíteni a munkáját. Most tárgyaltam a „Vajkosokkal” egy nagyobb program ügyében nyárra. Ok eddig is szép dolgokat szerveztek. De rajtuk kívül működik a vadásztársaság, a vöröskereszt helyi szervezete, van énekkarunk, tűzoltószervezetünk. Mi a helyzet a vajkai tó körül? A főváros teli van nagy plakátokkal, hogy vásároljanak az emberek telket, házat a tó körül. A Kis- Csallóköz területe, ugye, természetvédelmi terület? Egész pontosan tájvédelmi körzet, és ezenkívül a Natura 2000-es rendszernek is részét képezi. A tó déli partján álló bódéknak ezért el kell tűnniük. A környezetvédelmi minisztérium hatástanulmánya alapján olyan végzést adott ki, hogy az északi parton megvalósuló építkezés befejezése előtt a déli part „kulipintyóit” fel kell számolni. Tárgyaltam a befektetővel, aki öt év alatt akaija felépíteni a házakat. A csatornarendszer már elkészült, tavasszal kezdődnek az építkezések. Az adókon keresztül ez is anyagi forrást jelent a községnek, de munkalehetőséget is, hiszen 300 házat terveznek, melyek szolgáltatásokra is szükség lesz. Nem félnek attól, hogy végleg felborul a sziget nemzetiségi ösz- szetétele? Ezt nehéz megakadályozni. A helyi lakosok szegényebbek. Ha egy pozsonyi eladja a lakását, vesz érte itt egy házat, plusz egy gépkocsit, ki gátolhatja meg benne?! S innen húsz perc alatt fent van Pozsonyban. Ez atraktív terület, hiszen közel van Magyarország, Ausztria, s itt van a tájvédelmi körzet. Aki fogékony a természet iránt, paradicsomi állapotokat talál itt. Amit ma megtalál a Duna túloldalán, a Szigetközben. Igen, a mi oldalunkon nagy a lemaradás. Mihelyt kissé jobb helyzetben lesz a falu, szeretném elkészíttetni a területfejlesztési tervet, ami kb. 600 ezer koronába fog kerülni. Ez elengedhetetlen az építkezések szempontjából. Szeretnék lehetőséget adni az embereknek, hogy ne költözzenek el innen, ha utódaik vissza akarnak térni, jöjjenek, ám ha el akaiják adni az ingatlanjaikat, azt sem lehet megakadályozni. A folyamatot sem, csak legfeljebb kezeim. Itt az idegenforgalom húzó ágazat lesz. Valóban elég átmenni a túloldalra egy hasonló nagyságú községbe, és megnézni, ők hol tartanak. Lehet-e valamit változtatni a komp körüli áldatlan állapotokon? Különösen hétvégéken súlyos a helyzet, amikor a nyaraló-tulajdonosok elözönlik a Szigetet. Találkozunk a vízgazdálkodási vállalat vezetőivel, akik éppen arra készülnek, hogy megjavítják a kompot. Valamit tennünk kell, mert az itteni lakosok, különösen nyáron, kénytelenek körbe utazni a zsúfoltság miatt. Előtte szeretném, ha ösz- szeülnénk, Vajka, Doborgaz és Nagybodak polgármesterei, hogy megbeszéljük, milyen javaslattal üljünk le velük tárgyalni. A buszról annyit, hogy szeretném rászedni a másik két polgármestert: próbáljunk meg új kisbuszt szerezni, mert a régi több mint tízéves, sok a baj vele. De ez csak akkor sikerülhet, ha mindhárman ugyanazt akarjuk. Mert mire van a társulásunk, ha nem segítjük egymást? AJANL0 Február 23. (péntek) Nagymegyer - 18.00: Szabó Béla győri fotóművész Akt című kiállításának megnyitója a művelődési központ kiállítótermében. (as) Nagymegyer - 19.00: Régi idők mozija című zenés előadásával vendégszerepei a losonci Kármán József Színház, a produkció a művelődési központ színháztermében tekinthető meg. (as) Február 24. (szombat) Ekecs - 19.00: Régi idők mozija - a losonci Kármán József Színház műsora régi magyar filmek betétdalaiból (Köszönöm, hogy imádott; Pá, kis aranyom, pá...) Belépti díj 60 korona, (as) Szeretne ingyen ^ hirdetni M bérbe ad <0K^ @3BaS .... .. Szelvényünket a csütörtöki Börzében Q:- ■ mindig mej KÖNYVEK Vétel
