Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-20 / 42. szám, kedd

DUNASZERDAHELYI JÁRÁS GALÁNTAI JÁRÁS POZSONY SZENCI JÁRÁS 2007. február 21., szerda Ára az Új Szóval együtt 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) • 2. évfolyam, 7. szám www.ujszo.com II. oldal Másnapos falu Interjú Álló Donáttal, Vajka polgármesterével a település és az önkormányzat gondjairól Pálya- és iskolaválasztás elolt Bemutatjuk a régióbeli magyar középfokú tanintézményeket III—IV. oldal Stájer ságor a DAC-ban Robert Pflug szerint minden adott a klubban a nyugodt szakmai munkához VI. oldal Ekecsen az egész falu összefogott annak érdekében, hogy egy helybéli beteg kislány elengedhetetlen külföldi gyógykezelését anyagilag is hathatósan támogassák Segítsünk Adriennek! Élete eddig is isteni csoda Ekecs. A közelmúltban a falu teljes lakossága összefogott annak érdekében, hogy egy helybéli beteg kislány kül­földi gyógykezelését támo­gassák. Ekecsen, a művelő­dési házban jótékonysági műsort szerveztek Vangel Adrienn javára. * LAKATOS KRISZTINA Adrienn másfél éves. Szép kis­lány, nagyra nőtt baba, ahogy édes­anyja ölében üldögél álmosan, eszünkbe sem jutna feltételezni, hogy nem egészséges. Pedig szüle­tésétől fogva súlyos beteg. Az, ami más szülőknek természetes, Vangel Gyula és Monozlai Erika számára a vágyak netovábbja: ha Adrienn hasra tudna fordulni, ha képes vol­na játszani, ha idővel - akár segít­séggel is - felállna és járna, ha be­szélhetne, tanulhatna... Ennyit sze­remének, és az esélyt, hogy ha le­hetséges a kislány további fej­lődése, akkor ne anyagi okok miatt kelljen erről lemondaniuk. Monozlai Erika 31 éves, és több­ször is meg kellett tapasztalnia, hogy az emberben megdöbbentő rejtett erőtartalékok vannak. 23 évesen tragikus körülmények kö­zött megözvegyült, egyedül ma­radt hároméves kislányával, a kis Erikával. Bármekkora volt is a fáj­dalom, nem hagyhatta el magát, a gyermek miatt sem. Idővel társat talált a csendes, kiegyensúlyozott, megbízható Vangel Gyula szemé­lyében, akit kislánya is elfogadott. A háromfős kis család másfél éve boldogan várta az új jövevény érke­zését. Erika terhessége végig rendben volt, eljött a szü­lés meghatározott időpontja, de a baba még nem kívánkozott a vüág- ra. A kismama lelkiismeretesen járt az utolsó szakaszban szokásos kü­lönféle vizsgálatokra; éppen a dunaszerdahelyi kórházban volt magzati szívhangvizsgálaton, ami­kor kiderült, szívhang ugyan van, de a baba nem mozog. Az ultrahan­gos vizsgálat után azonnal a műtő­be vitték, császármetszés követke­zett. Erika nem is látta a kislányát, a gyermeket gyorsmentővel szállí­tották az érsekújvári kórházba. ,/mikor felébredtem az altatásból, bejött az újszülöttosztály főorvos­nője, és elmondta, hogy a baba na­gyon beteg - kivérzett. Nem értet­tem, miről beszél, ilyet még sosem hallottam. Mi az, hogy kivérzett? - eleveníti fel az emlékeit Erika. - El­mondták, hogy valami miatt a vér a köldökzsinóron keresztül vissza­folyt a méhbe. Az orvosok sem tud­ják, miért történt. Állítólag nagyon ritka eset. Ez vonatkozik Adrienn jelenlegi állapotára is. Konkrét kilá­tásokat senki sem tud mondani. Minden segítséget megkapunk az orvosoktól, de azt tapasztaljuk, ők is leginkább figyelik a picit, meny­nyit fejlődik, hogyan reagál a terá­piára.” Hogy a kislány élete eddig is maga a csoda, az édesapa, Gyuszi tudja megerősíteni. Kezdetben ő volt ott az újszülött közelében az újvári kórházban: „Az orvosok azt mondták, egy százalék esélye sincs. A szíve vert, de a belső szer­az oxigénhiány miatt agykároso­dást szenvedett, annak minden kö­vetkezményével: mozgási zavarai vannak, sérült a látása, a mai napig csak babatápot képes fogyasztani, gyengébb epilepsziás tünetek je­lentkeznek nála... Az izmok torzu­lása csak annak köszönhetően nem következett be, hogy a szülők gya­korlatilag naponta viszik különféle (A szerző felvétele) tornákra, kezelésekre. Minden el­érhető helyre: Dunaszerdahelyre, Érsekújvárba, Nagymegyerre, Győrbe... És továbbra is keresik a lehetőségeket - azt az életesélyt, amelytől nem szeretnék megfosz­tani a lányukat. így van ezzel egyébként az egész család - olvas­nak, az interneten tájékozódnak, hol van remény agykárosodott gye­rekek gyógyítására. Néhány hónapja Erika unokanő­vére, Monozlai Tímea bukkant rá a Scotson-technikára. Linda Scotson angol orvosnő a Bradford Egye­temmel együttműködve dolgozta ki azt a terápiás gyógymódot, amelynek alapja, hogy az agysérült gyerekek és fiatal felnőttek légzési technikáját fejleszti. Ennek hatásá­ra javul a véráramlás, az agy több Az ifjabbik Erika és Adrienn vei nem működtek. Adrienn szer­dán született, vasárnap már a leg­rosszabbra készítettek fel bennün­ket. Aztán hétfőn elindult a vese­működés, a gyomor... A főorvos maga mondta: ehhez kevés volt az orvostudomány, isteni csoda kel­lett. És elsírta magát.” Adrienn A Londonban elsajátított terápiás módszer az agykárosodott gyerme­kek légzési technikáját fejleszti, melynek hatására javul a véráramlás, és az agy több oxigénhez jut (Képarchívum) oxigénhez jut, ami jótékony hatás­sal van egyebek között az általános anyagcserére, az idegrendszer mű­ködésére, az izmokra, a mozgásfej­lődésre... A Scotson Terápiás Köz­pont Londonban működik. Évi 3-4 alkalommal 5 napot kell ott tölteni­ük a családoknak, ezalatt a gyere­kek intenzív kezelést kapnak (egyebek között dúsított oxigén­nel), felmérik az egyéni szintjüket, a szülők pedig elsajátítják a gyakor­latok pontos technikáját. A további­akban a gyakorlatokat otthon vé­gezhetik, hetente hatszor, napi 2-3 órában. Az elszánt unokanővér nem hagyta annyiban a dolgot: szervezett, érvelt, meggyőzött és támogatást keresett. Családtagok, barátok, munkatársak és a községi hivatal adta össze azt az összeget, amelynek köszönhetően Erika, Gyuszi és a kis Adrienn január 29-e és február 2-a között elutazhatott Londonba. A központban biztatták őket, az elsajátított gyakorlatoknak köszönhetően pedig a szülők már ma is úgy látják, Adrienn figyelme­sebb, élénkebb. A tényleges fejlő­dés azonban csak 6 hónap után lesz pontosabban követhető. Addig leg­alább még egy londoni út szüksé­ges. Nem beszélve arról, hogy a tel­jes program hároméves: azaz ha Adrienn állapota javulást mutat, a családnak még mintegy tízszer Angliába kell utaznia. Egy-egy ilyen alkalom körülbelül százezer koronába kerül. Nem sok azoknak az angol, ausztrál, francia családoknak, akikkel Vangelék a központban találkoztak, de innen tőlünk nézve hatalmas összeg. Gyula és Erika rendezett körülmé­nyek között, szépen élnek, de saját forrásból képtelenek fedezni eze­ket a költségeket. Nincs mit pénzzé tenniük: Gyula keresetéből élnek, községi bérlakásban laknak, a kis­lányt egy harmincéves Skodával hozzák-viszik, kezelésről kezelésre. Az öreg jármű nehezen búja a fo­kozott megpróbáltatást, az utóbbi időben többször felmondta a szol­gálatot. Ilyenkor marad a szíves­ségkérés. Érdeklődtek, nem kap­hatnának-e valamilyen támogatást újabb autó vásárlásához, vagy akár csak a benzinköltségekhez - de há­rom év alatti súlyosan egészségká­rosodott gyermek esetében semmi­re nem jogosultak. Amikor megjöttek Londonból, Erikáékat újabb cso­da várta. Péntek éjjel érkeztek ha­za, hallották, hogy vasárnap dél­után műsor lesz a művelődési ház­ban. A család, a barátok buzdítot­ták őket, menjenek el ők is. Fárad­tan, de kötélnek álltak. Ott és akkor derült ki, hogy a rendezvény értük, pontosabban Adriennért van. Var­ga Irén, az ekecsi művelődési ház vezetője gazdag programot állított össze: fellépett a helyi népdalkor, modemtánc- és mazsorettcsoport, a helyi gyermek-néptáncegyüttes, az alapiskola és az egyesített iskola pedagógusai és tanulói, Nagy And­rea, a Grazi Zeneművészeti Főisko­la opera szakos hallgatója, a nyárasdi citeraegyüttes, latin zené­vel Kosár Szabolcs, és bűvészmu­tatványaival Vörös Sándor. A kul- túrház pedig teljesen megtelt jó- akaratú emberekkel. A rendezvény bevételét átutalták az Adrienn javá­ra nyitott jótékonysági számlára, amelyre további adományok is ér­keztek. Az összegyűjtött összeg reményt ad arra, hogy a nyáron folytathat­ják a londoni kezelést. És talán az azt követő alkalomra is találnak majd valamilyen megoldást. Erika és Gyuszi hangja mindenesetre már most is el-elakad, amikor arról mesélnek, mennyire meghatotta őket a helybeliek összefogása. „Nem csak a pénz adott sokat. Az az érzés, hogy értünk, a mi lányun­kért csinálták... - elmondhatatlan. Ennyi ember összejött, hogy segít­sen... Köszönünk minden szót, ér­deklődést. Nagyon köszönjük min­denkinek!” - mondja Erika. Hogyan segíthetünk? Vangel Gyula és Monozlai Erika köszöni a segítséget - az anyagi és erkölcsi támogatást - minden intézménynek, vállalkozónak, magán- személynek. Kérik mindazokat, akiknek erre lehetőségük van, hogy a továbbiakban is segítsék kislányuk, Adrienn angliai gyógykezelés­ét. Támogatásukat a következő számlaszámra küldhetik: 9429436/ 5200 (OTP) vagy 0192676485/0900 (SLSP). f\ HIRDESSEN ÖN IS NÁLUNK!

Next

/
Thumbnails
Contents