Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-15 / 38. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2007. február 15., csütörtök 4. évfolyam 7. szám A sikeres vizsga után a tanulónak módjában áll megválasztani, melyik középiskolába iratkozik be A középiskolai felvételi előtt Japánban a testi fenyítésről elmélkednek Vége az engedékenységnek ISMERTETÉS Egyes középiskolák a tanulmányi eredmények, tanulmányi versenyek, valamint a Monitor 9 eredményei alapján veszik fel a tanulókat (Képarchívum) Az alapiskolák végzős tanulói idén is két középiskolába, vagy egyazon tanintézet két különböző szakára jelentkezhetnek. A választás eredményes taktikája lehet, ha a diák egyik iskolaként olyan tanintézménybejelentkezik, ahová a felvétek feltételek ismeretében vizsga nélkül is bekerülhet. KOLEV AAARG1T A Monitor 9 tesztvizsga februárban az influenzajárvány miatt elmaradt. 2007. március 13-án kerül sor a tanulók megmérettetésére matematikából és anyanyelvből. A Monitor 9 eredményeit a középiskolák idén is kötelező érvénnyel építik be felvételi kritériumrendszerükbe, amelyet március 20-ig kötelesek közzétenni. Azon tanulók, akik a tesztvizsgát eredményesen oldották meg, illetve teljesítik a középiskola által meghatározott egyéb feltételeket (tantárgyi olimpiákon és egyéb versenyeken elért eredmények), felvételi nélkül is beDadog a gyerek A lányom hatéves és beszédhibás. Ha ideges, dadog. Már voltam vele szakembernél, de nem segített a kezelés. Mitévő legyek? Jelige: Beszédhiba. A dadogás tulajdonképpen a beszédben részt vevő orgánumok koordinációjának komplex tünete, amely az egyén beszéde közben önszántán kívüli szünetekben nyilvánul meg. Multifaktoriális szindrómáról van szó, összetett tünetekkel. A dadogás legjellemzőbb formája a beszéd folyamatának önkéntelen megbontása, amely mértéken felüli artikulációs erőfeszítéssel és lelki szorongással jár. Éppen ebben, tér el a dadogás a „normális” beszédmegakadásoktól, melyeket a mindennapi beszédben észlelünk. Ebből is látható, hogy a dadogás nem egyszerű szindróma, csak a jéghegy csúcsa. Ezért gyógyítása is nagyon körülményes és bonyolult. Napjainkban a logopédus - orvos - pszichológus terápiás szakcsoporthoz hozzájön a nyelvész, akinek főleg a kerülhetnek a választott iskolába. Egyes középiskolák a tanulmányi eredmények, tanulmányi versenyek, valamint a Monitor 9 eredményei alapján veszik fel a tanulókat, tehát a diákoknak nem kell részt venniük a felvételi vizsgán. A szlovákiai oktatási rendszer átfogó reformjának egyik gyakran hangoztatott érve az uniós elvárásoknak való megfelelés. A megszűnő középiskolai felvételik helyére az EU-s ajánlások alapján készülő differenciál-diagnózis felállításánál van nagy szerepe. Nem tudom, ön milyen szakembernél járt, és milyen terápiában részesült a lánya. Vannak olyan módszerek, amelyek rövid időre hatékonyak, de később újra megjelenik a dadogás. Vannak szakemberek, akik úgy vélik, hogy a legmodernebb terápiával is csak a dadogok egyharmadánál lehet sikert elérni, egyharmaduknak javul az állapota, és egyharmaduknál sajnos semmüyen változásra nem lehet számítani. A dadogósoknál alkalmazott terápiás módszereket egydimenziósokra és többdimenziósokra osztjuk. Az egydimenziósoknál egy módszer alkalmazásáról van szó, míg a többdimenziósoknál több módszer kombinációjáról. A konkrét módszereket többféle szempont szerint lehet osztályozegységes központi teszt, a monitoring lép. Szlovákiában a kötelező iskolalátogatás 10 év, legtovább annak az iskolaévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti 16-ik életévét. Azok a tanulók, akik külföldön szeretnék tanulmányaikat folytatni, a kilencedik osztály befejezése után kötelesek itthon, Szlovákiában is leadni jelentkezőlapjukat valamelyik középiskolába. Ha felvételt nyernek, ez a középiskola lesz azon törzsiskolájuk, ahol az inni. Az számunkra is világos, hogy ahhoz, hogy a terápia hatékony lehessen, többféle módszert kell ötvözni, alkalmazni. A problémát többféle szempontból is megközelíthetjük: foglalkozhatunk a dadogással magával, vagy általában a pszichomotorika fejlődésével és a kommunikációs készségek fejlesztésével. A logopédusok gyakori hibája, hogy általában egy módszerbe vetik bizalmukat, s függetlenül a szenvedő alany személyiségétől, fejlettségi szintjétől, érdeklődési körétől, motivációjától, mindenkinél ugyanazt az egy módszert alkalmazza vagy bejön, vagy nem alapon. A terápia kiválasztásánál figyelembe kell venni a beszéd akadozásának mértékét, a nagymértékű erőfeszítést és a lelki szorongást, továbbá a stádiumát: kezdő stádiumban van-e, krónikus vagy fixált. Minden egyes esetben analizálni kell a klinikai esetet, hogy megállapíthassuk, mely megnyilvánulási forma van előtérben, melyik van túlsúlyban. Bár a dadogás minden életkorban megjelenhet, döntőnek mégis az iskola előtti kor mondható, a szakirodalom szerint a dadogok 70%-a ebben a korban kezdett el tézmény igazgatója által meghatározott tantárgyakból kötelesek vizsgán részt venni mindaddig, amíg iskolalátogatási kötelezettségük véget nem ér. Iskolánk, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola végzős tanulói is élnek a lehetőséggel, hogy két középiskolába, vagy egyazon iskola két különböző szakára jelentkezzenek. Legtöbb tanulónk a komáromi Ipari Középiskolába, valamint a Selye János Gimnáziumba szándékozik leadni jelentkezőlapját. Nagy érdeklődés mutatkozik a kereskedelmi középiskolák, valamint a pincérszakács, autószerelő, elektroműszerész, fodrász, kozmetikus szakmák iránt. Mivel diákjaink hagyományosan jól szerepelnek a járási, kerületi, de az országos tanulmányi versenyeken is, a jelentkezőlapjukhoz csatoljuk az eredményességet bizonyító oklevél hitelesített másolatát. A múlt tanévben iskolánk a kerületi és az országos tanulmányi versenyek keretében járási viszonylatban a legjobban szerepelt. Volt kilencedikes tanulóink 85%-a érettségivel végződő középfokú intézménybe nyert felvételt. A szerző a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola nevelési tanácsadója dadogni. A múltban viszont éppen ezt a kort hanyagolták el a legjobban, a terápiákat általában már iskoláskorú gyerekeknél, vagy még korosabb klienseknél kezdték alkalmazni. Csak a huszadik század kilencvenes éveiben kezdték el hangoztatni, hogy nincs szükség kivárási időszakra, a terápia koruktól függetlenül azonnal elkezdhető a dadogóknál. Az utóbbi időben számos terápiás módszert dolgoztak ki az óvodáskorú gyerekek számára. A dadogás összetett probléma, s ebből kifolyólag a gyógyítása sem lehet egyszerű. Ha egy szakembernél nem jártak sikerrel, az még nem jelenti azt, hogy gyógyíthatatlan a kislánya, már nem lehet rajta segítem. Egy biztos, korrigálása sok gyakorlást, türelmet és folyamatos munkát igényel. Ha eldöntik, hogy javítani szeretnének a beszédén, nem elég egy-két tanácsot meghallgatni, hogy ezt kellene, vagy azt kellene tenni, hanem valóban igyekezzenek betartani az instrukciókat. Biztassa a kislányát, hogy megéri egy kicsit szenvedni azért, hogy utána jobb legyen. Rajta is múlik, hogy hogyan fog beszélni egy-két év múlva. Igyekezetükhöz sok sikert kívánok. Át kéne gondolni, érdemes-e továbbra is tiltani a testi fenyítést a japán iskolákban, vetette fel egy a kormány által létrehozott bizottság. Ajelentés, amely az iskolákban tapasztalható erőszakkal kapcsolatos aggodalmak nyomán született, nem támogatja nyíltan a diákok verésének szentesítését, de javaslatot tesz rá, hogy vessenek véget az engedékenység politikájának. 1995 és 2005 között negyven diák követett el öngyilkosságot. Tizennégy esetben bebizonyosodott, hogy a tanulóktól rengeteget elváró országban a végzetes lépést az iskolatársak erőszakoskodása váltotta ki. Japán miniszterelnöke, Sinzo Abe „csodálatosának nevezte a jelentést. Azt mondta, mostantól az a fontos, hogy meg is valósítsák, ami benne áll, még ha nem is fog gyorsan menni. ÖSSZEÁLLÍTÁS Sally Goddard könyve nemcsak arra tanítja meg a szülőket és szakembereket, hogy felismeijék a nehézségek és az elmaradás okát, hanem arra is, miként, milyen gyakorlatokkal segítsék, fejlesszék a gyermeket. Több mint húsz éve már annak, hogy A. E. Tansley feltette a kérdést: Miért nem figyel a legtöbb pedagógus az iskolások pszichológiai és szociális problémái mellett arra is, vajon elég fejlett-e a gyermek idegrendszere az elvárásokhoz és a követelményekhez? Ez a Csak megfelelő idegrendszeri fejlettséggel rendelkező gyermekeknél alkalmazhatóak hatásosan a különböző oktatási módszerek (Képarchívum) Az erőszakoskodás miatti halálesetek növekvő száma miatt aggódó bizottsági tagok, élükön a No- bel-díjas Ryoji Noyorival, arra biztatták az iskolákat, hogy büntessék meg az erőszakoskodó diákokat, és ne kíméljék azokat a tanárokat sem, akik figyelmen kívül hagyják a problémát. Japán oktatási minisztere korábban tagadta, hogy az erőszakos diákoknak is szerepe van a magas fiatalkori öngyilkossági rátában. Japánban 1947 óta tilos megütni a diákokat, de még az osztályteremből sem szabad kiküldeni őket. A világon jelenleg 109 olyan ország van, ahol a testi fenyítés legálisan alkalmazható a diákokkal szemben. Az Egyesült Államoknak például 22 tagállamában engedélyezik ezt a módszert, és a statisztikák szerint 2002/2003-ban több mint 300 000 diákot bántalmaztak fenyítési céllal. (nb, km) kérdés irányította Peter Blythe figyelmét az angliai Neurofizioló- giai Pszichológiai Intézetben a tanulás és a viselkedés fizikai alapjainak tanulmányozására. Arra a következtetésre jutott, hogy a primitív (túlélő) és a testtartási reflexek felismerése és vizsgálata komoly segítséget jelenthet az orvosok, pszichológusok, pedagógusok és szülők számára abban, hogy megértsék, miért marad le egy gyermek a korcsoportjától. Sally Goddard a Neurofiziológiai Pszichológiai Intézet (Chester) igazgatónője iskolák százaiban vezette be módszerét, amelyet számos, az emberi idegrendszer fejleszthetőségét bizonyító kutatás is alátámaszt. Azóta, hogy az intézet gondolkodásmódja közkinccsé vált, pedagógusok ezrei vették át az ún. Goddard-módszert és alkalmazzák gyümölcsözően Svédországban, Németországban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. A módszer azon a gondolaton alapul, hogy csak megfelelő ideg- rendszeri fejlettséggel rendelkező gyermekeknél alkalmazhatóak hatásosan a különböző oktatási módszerek. Az üyen gyermek fejlődik, előre halad, ellentétben azzal a gyermekkel, akinél olyan reflexek is érvényesülnek, amelyeket már régen ki kellett volna nőnie. A Goddard-módszer alkalmazói megkeresik, hogy miért marad le egy gyermek a korosztályától, majd megfelelő gyakorlatokkal fejlesztik az idegrendszerét, és ezáltal felzárkóztatják, sikerélményekhez juttatják őt. (hn) Tudnivalók a felvételi vizsgával kapcsolatban ♦ A tanuló törvényes képviselője 2007. március 30-ig adhatja le a jelentkezőlapot az alapiskola igazgatójának. ♦ Legkésőbb április 5-éig az alapiskola igazgatója elküldi a jelentkezőlapot a középiskolába. Kivételt képeznek azon középiskolák, ahol a tanulóknak tehetségvizsgán kell részt venniük - itt az elküldés időpontja február 20. 8 éves gimnáziumba jelentkező negyedikes tanulók jelentkezőlapját 2007. április 10-ig kell elküldeni a középiskolába. ♦ A felvételi első időpontja 2007. május 7. A felvételi második időpontja 2007. május 10. A felvételi eredmények három nappal a vizsga után már ismertté válnak. Hivatalos értesítést írásban kap a törvényes képviselő. ♦ A sikeres felvételi vizsga után a tanulónak (törvényes képviselőjének) módjában áll megválasztani, melyik középiskola mely szakára iratkozik be. ♦ Az alapiskola a tanulóknak csak egy beiratkozási lapot adhat ki. A tanulónak /törvényes képviselőjének/ ezt a beiratkozás alkalmával le kell adnia. Ha a tanuló ezt követően mégis meggondolná magát, s egy másik középiskolában szeremé folytatni tanulmányait, a törvényes képviselője visszakérheti a beiratkozási lapot az igazgatótól, s átírathatja gyermekét a másik iskolába. A középiskola igazgatója, amennyiben a felvétek eljárás első körében a tervezettnél kevesebb diák jelentkezett tanintézményébe, legkésőbb május 31-ig kiírhatja a felvételi eljárás második körét. Ezen részt vehetnek mindazon tanulók, akik addig az időpontig még nem nyertek felvételt egyik választott középiskolába sem. A felvételik második körét június 12-én rendezik meg. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL A világon jelenleg 109 olyan ország van, ahol a testi fenyítés legálisan alkalmazható a diákokkal szemben (Képarchívum) Sally Goddard módszere áttörés az oktatásban Reflexek és tanulás
