Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-15 / 38. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 15. www.ujszo.cotn RÖVIDEN Elhunyt Erdőss Pál filmrendező Erdőss Pált hatvanéves korában, súlyos betegség után, szerdán hajnalban érte a halál. Legújabb filmjét, a Budakeszi srácok című alkotást a napokban véget ért 38. Magyar Filmszemle versenyprogramjában mutatták be. A Balázs Béla-díjas filmrendező pályafutását dokumentumfilmek rendezésével kezdte. Első egész estés játékfilmje 1982-ben az Adj király katonát! volt. Ezt követte 1984-ben a Hazárdjáték című televíziós alkotás, majd a Visszaszámlálás és a Gondviselés című film. 1989-től külföldi koprodukciós filmeket is készített, többek között a Pókok, A túlélés ára, a Fényérzékeny történet és a Vérvonal című alkotást. 1996-ban a Gyilkos kedv című mozit rendezte. Nyolc év szünet után forgatta az Üvegfalat, amely egy leukémiás kislány és édesanyjának kálváriáját mutatja be. (MTI) Az Oláh Szabolcs Quartet koncertje Pozsony. Az Oláh Szabolcs Quartet ad koncertet február 18-án, vasárnap 19 órától az Astorka Korzo ’90 Színházban. A jazzegyüttes megalakításához a tagokat sajátos és egyedi ízlésviláguk azonossága vezette. Mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzett növendékei: Oláh Szabolcs - gitár, Mester Dániel - szaxofon, Soós Márton - nagybőgő, Majtényi Bálint - dob. (ú) írónők, nők az irodalomban Prága. Kétnapos irodalmi konferencia kezdődik ma a cseh fővárosban, amely az írónőkkel, valamint a műveikben szereplő nőalakokkal foglalkozik. A résztvevő cseh és külföldi szakemberek 30 előadást tartanak a témában. A női irodalmi vüág labirintusa című konferencia szervezője a Literárni akadémie, valamint a Prágai Városi Könyvtár. A szakmai találkozón egyebek mellett olyan kérdéseket fognak boncolgatni a résztvevők, hogy miről írnak a mai írónők, és miről írtak régen, s vajon van-e különbség aközött, ahogy a férfiak és a nők írnak női szereplőikről. (ČTK) Bősze György, Duró Gábor dramaturg, Lévay Adina rendező és Szirbik Bernadett (Fotó: Bocsi Krisztián) Európai ősbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban Látatlan találkozások AJÁNLÓ Öt ember, öt egymást keresztező sors. „Véletlen” találkozások, elszalasztott lehetőségek, viszonzatlan szerelemek, szenvedélyek, válságos helyzetek és a kivezető út lehetőségei... Ezeket a titkokat tárja fel Mario Diament Látatlan találkozások című műve Lévay Adina rendezésében, amelynek magyarországi, egyben európai ősbemutatója holnap este 7 órakor lesz Miskolcon a Játékszínben, a szerző jelenlétében. „Ez a darab szenvedélyekről szól. Olyan szenvedélyekről, amelyeket véletlenül bekövetkező találkozások hívnak életre. A történetek metszéspontjában egy vak, a San Martin tér egyik padján üldögélő író áll. A figurát Jorge Luis Borges személyiségének és bizonyos elgondolásainak jellegzetes vonásai ihlették, de ennek ellenére - s ezzel minden bizonnyal maga Borges is egyetértene - inkább csak halvány utalásról, nem az író valódi képmásáról van szó.” (Mario Diament) Jorge Luis Borges (1899-1986) a 20. század latin-amerikai irodalmának egyik meghatározó alakja, aki több műfajban is - vers, esszé, novella - maradandót alkotott. Szembetegsége következtében fokozatosan elveszítette a látását, míg végül teljesen megvakult. „A vak író egy Buenos Aires-i park egyik padján üldögél. Arra jár egy férfi, leül mellé, és rövid beszélgetés után elmeséli az életét az írónak. Innen kezdődnek a bonyodalmak: a férfi történetének a szereplői - a férfi felesége, a férfi szerelme és annak az anyja - mind kapcsolatba kerülnek egymással is. Az első véletlen találkozást követő többi során kiderül: ez az öt sors egymással összekapcsolódik és párhuzamosan halad. Végül visszaérünk az íróhoz, aki a történet főszereplőjévé válik... Az adja meg a darab érdekességét, ahogyan a különböző sorsok összekapcsolódnak, akár egy puzzle darabkái...” (Lévay Adina) „A Látatlan találkozások lényegi mondanivalója, hogy minden, aminek meg kell történnie, ebben vagy egy másik valóságban meg is történik. Ez az üzenet rengeteg további gondolatot sugalmaz. Nem feltétlenül vagyok meggyőződve róla, hogy igaz, de azért mindig bíztató elképzelni, hogy így van.” (Mario Diament) A Látadan találkozások 2004-es floridai, majd 2005-ös Buenos Aires-i premiere után Európában most kerül először színre. Diament darabja - számos felterjesztés mellett - megkapta a legnagyobb argentin színházi elismerést, a Maria Guerreno-díjat, és elnyerte a rangos amerikai Curtain upl-díjat is. A miskolci bemutató szereplői: Bősze György, Szatmári György, Szirbik Bernadett, Várkonyi Szilvia és Máhr Ági. (MNSZ) Bollók Csaba alkotása Budapesten már díjat kapott, vajon jut-e neki elismerés a német fővárosban Szénporos Árvácska Berlinben Iszka szerepében Varga Mária (Képarchívum) Szociografikus játékfilm, tehát dokumentumértékű elemekkel átszőtt, igaz történet Bollók Csaba alkotása, az Iszka utazása, amely a legjobb szerzői film díját kapta az idei budapesti szemlén. SZABÓ G. LÁSZLÓ Iszka pár nappal ezelőtt Németországba utazott, hogy a Generation szekció versenyfilmjei között láthassa a Berlinale közönsége. Bollók Csaba (1964) első játékfilmje, a Miraq a tavalyi szemle mezőnyében futott. Hőse egy huszonéves fiatalember (Kolovratnik Krisztián alakítja), aki egy kimerítő nap végén hazafelé utazik. Egy véletlen folytán kiesik a száguldó vonatból, s ezzel együtt valahogy az időből is. Miután összeszedi magát, és talpra áll, rádöbben, hogy semmire sem emlékszik. Segítséget keres, de nem talál, belebonyolódik viszont egy rejtélyes bűncselekménybe, amelyből nem könnyű kikeverednie. Éles a váltás. A titkokkal teli Miraq után pontos látlelet a Kárpátok déli lejtőjénél élő „halmozottan hátrányos helyzetű” gyerekekről, akiket csak az isteni csoda menthet meg a rossztól, az eredendő bűntől, a végső zuhanástól, az elkerülhetetlen tragédiától. Iszka tizenkét éves. Bakfis létére férfiakat megszégyenítő munkát végez. A Zsü-völgyi bányavidék meddőhányóin vashulladékot gyűjt, hogy pénzt keressen alkoholista szüleinek. Ócska kis kétkerekű kocsiját roskadásig rakja, majd megszakad a cipekedéstől, de csak húzza, mint Kurázsi mama szorgos dédunokája. A felvásárló átveri, filléreket ad neki. Iszka tiltakozik, nem engedi, hogy megalázzák, az aprót visszadobja, s pénz nélkül megy haza. Otthon megverik, iszákos anyja elképzelni sem tudja, mit él meg naponta a lánya. Iszka elmegy otthonról. Nem kell szöknie, szabad az út. Látni akaija a tengert, az utazáshoz azonban pénz kell. Beáll a bányászok közé. Zsákba szedi a szenet. Gürcöl. Ahelyett, hogy tanulna, iskolába járna, a szénhalmokat túrja. Kivárja a maradékot a bányászok kantinjában. Koszosán, szénporosan ül a tányér fölött. Iszka nem sír, nem panaszkodik. Végzi a dolgát a könnyebb holnap reményében. Húga otthon, lepusztult környezetben. Aztán mindkét lány árvaházba kerül. Ró- zsika nem kell az anyjának, hiszen tüdőbeteg, belőle semmi haszna nem lenne, maradjon csak ott, ahol van. Iszkát viszont magával viszi. Ő dolgozhat. Most már az apró is jól jön. A lány meg boldog. Azt hiszi, hiányzik a szüleinek. Talán mégis szeretik. Szeretetnek viszont a legapróbb jele sem mutatkozik a családban. Iszka nem bírja sokáig. Újra elmegy otthonról. Ugyanaz a koszos pulóver, ugyanaz az elnyűtt nadrág, ugyanaz a széttaposott cipő. Iszka az út szélén várja a jönni nem akaró szerencsét. Áztán mégis megáll egy kocsi. Nagy, fekete, elegáns, drága autó. Ketten ülnek benne. Két férfi. Két ápolt, jól öltözött alvilági alak. De nem ott állnak meg, ahol Iszka szeretné. Az ő karmaik közül nem lehet csak úgy kirepülni. Ezek „élő hússal” kereskednek. Nőkkel, gyereklányokkal. Meg sem állnak vele a tengerig, ahol teherhajók gyomrában virágzik a szexuális rabszolgapiac. Iszka sokáig nem érti, hol van, mit várnak tőle, a fejére húzott parókát is csak maskarának tekinti. Csak amikor furcsa hangokat hall a hajó fenekében, akkor döbben rá, hova került, s mi lesz a feladata. Kemény, megrázó alkotás Bollók Csaba filmje. Nincs egyetlen konstruált jelenete, valóságidegen eleme sem. Ahogy azt a szemle díjkiosztója után elmondta: örült, hogy a berlini mustra válogatói nem valamiféle kelet-európai egzotikumot láttak a munkájában, hanem egy olyan problémát, egy olyan társadalmi kórt, amelyet már az Európai Uniónak kell orvosolnia. S amire ritkán van példa: még a berlini vetítés előtt egy neves világforgalmazó vette meg a filmet, s már harminc fesztiválra sikerült beneveznie. Iszka megformálását a ma már tizennégy éves Varga Máriára bízta a rendező. Ott ismerte meg őt, ahol a történet játszódik: Petrozsény- ben, a dél-erdélyi bányászváros sivár ipartelepén. Gépek és lakóbódék között a sárban. Varga Mária: Zsil-völgyi Czinkóczi Zsuzsa. Hasonló arc, hasonló lélek. Szemében ugyanaz az űzöttség, kitaszítottság, ugyanaz a mélységes fájdalom, egyedüllét. Neki nem kell játszania. Egy üyen arctól minden hiteles, ha ott kérnek tőle valamit, abban a környezetben, ahol még csak fű sem terem. Itt, ebben a történetben ő az egyetlen (szénporos) árvácska, amelynek magját valahonnan messziről a szél fújta oda. Napfényt sosem kap. Azon a tájon a felhők is koszosak. Varga Mária vasat gyűjtött, amikor Bollók Csaba először látta. Le is fotózta őt. 2002- ben. Az ezt követő négy év alatt azután gyakran találkoztak. Készült a forgatókönyv, az Iszka forgatókönyve, amelyből Varga Mária valós története minden elképzelt jelenetet kiszorított. Más meg sem kaphatta volna a szerepet. Ezzel a feladattal neki kellett megbirkóznia. Pontosabban: megmutatni mindazt, amit ő már megélt, s azóta is megél. Színészi játékról a szó hagyományos értelmében nem is beszélhetünk. Itt az élet alakítja önmagát. Varga Mária, a rendező elmondása szerint, soha nem kérdezett a forgatás során. Csak figyelt, és mindig kitalálta, mit kell csinálnia. Érzékeny ember. Első perctől fogva tudta, hogy Iszka sorsában az ő életét látják majd a nézők. Nem az ő szégyene, amit látunk. Mészáros Márta rendezőt életművéért Kamera Díjjal tüntették ki Világsztárok és magyar sikerek a Berlinalén ŠTEFAN VRAŠT1AK Berlin. A volt keleti blokk országai közül a legerőteljesebben Magyarország van jelen az 57. Nemzetközi Berlini Filmfesztiválon. A nagyjátékfilmek fő versenyprogramjából ugyan hiányzik a magyar film, viszont a rövidfilmek versenyében megmérettetik Szilágyi Varga Zoltán Jegyzőkönyv - Mansfeld Péter emlékére című animációs filmetűdje. A Panoráma szekcióba Bogdán Árpád első munkáját, a Boldog új életet válogatták be, amely az elsőfilmes kategóriában versenyez az Arany Medvéért. Ugyanebben a szekcióban Esztergályos Károly Férfiakt című filmje szerepel, amelynek vetítéséről többen kimentek, mivelhogy sokaknak a meleg téma még mindig nehezen emészthető, annak ellenére, hogy az ötvenéves író és egy tizennyolc éves fiú kalandja általános erejű történet. Nagy pompával, magyar színészek - Dobó Kata, Fenyő Iván - és a producer Andy Vájná részvételével mutatták be Goda Krisztina Szabadság, szerelem című mozgóképét a Berlinale Spadal válogatásában. További magyar vonatkozás, hogy Mészáros Márta életművének elismeréseként kedden késő este átvehette az 57. Berlinale Kamera Díját. A rendezőnőnek ez „nagy visszatérése” e rangos nemzetközi szemlére: 1975-ben ugyanis a keleti blokkból elsőként (és első női rendezőként) nyerte el a fődíjat, az Arany Medvét az Örökbefogadás című filmjéért. Később a Napló szerelmeimnek című rendezéséért Ezüst Medvét kapott. A tizedik alkalommal megrendezett Shooting Stars programban, amelyben huszonhat ország egy- egy ígéretes ifjú színésze mutatkozott be, Nagy Pétert, Herendi Gábor Lóra című filmjének férfi főszereplőjét választották a legígéretesebb tehetségnek. A berlini fesztivál közönsége nemcsak a filmeket tekintheti meg, a központi vetítőhely, a Berime Palast előtt elhelyezett kivetítőn nyomon követheti a fesztiválvendégekkel, a neves világsztárokkal rendezett sajtótájékoztatókat is. Világsztárból pedig idén van Berlinben bőven. Itt járt többek között Sharon Stone, Robert De Niro, Richard Gere, Antonio Banderas, Catherine Deneuve, Julie Delpy, Cate Blanchett, Steve Buscemi, Lauren Bacall és Clint Eastwood. S nem hiányoztak a németek vezető színészei sem, mint Moritz Bleib- treu és Daniel Bruehl. A rövidfilm kategóriában a verseny már lezárult: Arany Medvét kapott a holland Hanro Smitsman, a francia Manuel Schapira és a tajvani Arvin Chen pedig Ezüst Medvét vehetett át. Steven Soderbergh amerikai rendező, Cate Blanchett, valamint Christian Oliver német színész (ČT K/A P-fe Ivéte I)
