Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-14 / 37. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 14. www.ujszo.com Dél-Korea, az USA, Kína, Japán és Oroszország egyenlő arányban viseli a segélynyújtás terheit Phenjan felszámolja atomarzenálját Műholdfelvétel a jongbjoni atomerőműről, amely a sztálinista állam atomprogramjának gerince. A fővárostól száz kilométernyire lévő komplexumban van az észak-koreai nukleáris létesítmények többsége. (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN „Gyors eljárás” vízumügyben Washington. George Bush amerikai elnök gyors washing­toni törvényhozást ígért ví­zumügyben Valdas Adamkus litván elnöknek a Fehér Ház­ban. „Biztosítottam: együtt fo­gunk működni a kongresszus­sal annak érdekében, hogy megfelelő törvény szülessen, a lehető leghamarabb, hogy egyszer s mindenkorra ren­dezhessük a kérdést” - mond­ta Bush. Január végén Wa­shingtonban Szili Katalin ma­gyar házelnöknek az amerikai belbiztonsági minisztérium szakállamtitkára azt mondta, a Fehér Ház „két héten belül” a kongresszus elé terjeszti a ví­zumügy megoldását célzó ja­vaslatát, amelyből kedvező esetben már tavasszal törvény válhat. (MTI) Nem lesz népszavazás Varsó. Kizárta Jaroslaw Kaczynski tegnap azt a lehető­séget, hogy népszavazást tart­sanak a tervezett amerikai lég­védelmi rakétarendszer befo­gadásáról. A lengyel kormány­fő szerint nem szabad felna­gyítani a rakétavédelmi rend­szerrel szembeni orosz kifogá­sokat, amelyeknek Vlagyimir Putyin orosz elnök adott han­got a múlt hét végén a mün­cheni biztonságpolitikai fóru­mon mondott beszédében. „Egyesek szerint a beszéd a hi­degháború visszatértét haran­gozta be, én azonban nem es­nék ilyen túlzásokba” - mond­ta Kaczynski. (MTI) Oslo az orosz fenyegetésről Oslo. A norvég hadsereg is­mét fenyegető hatalomnak lát­ja Oroszországot - írta tegnap az Aftenposten a hadtudomá­nyi kutatóintézet tanulmányá­ra hivatkozva. A 2009-2012 közötti időszak katonai tervei­nek elkészítéséhez segéd­anyagként felkínált elemzés azt taglalja, milyen veszélyek fenyegethetik az országot a jel­zett időszakban. Megállapítja: orosz invázió veszélye most nem fenyeget, műit a hideghá­ború éveiben, de a korlátozott katonai akciók fenyegetése fennáll. Éveken át viszonylag barátságosan fogalmaztak a hatalmas keleti szomszédról a norvég hivatalos állásfoglalás­ok, ezért szembeszökő a mos­tani megállapítás. (MTI) Merényletek Algériában Algír. Pokolgép robbant tegnap reggel négy algériai csendőr-, illetve rendőrőrs kö­zelében. Az összehangolt ter­rortámadásoknak helyi tudó­sítók szerint legkevesebb nyolc halálos áldoztauk és 24 sérült­jük van. A merényleteket a fő­várostól, Algírtól keletre fekvő Kabüia és Bumerdesz tartomá­nyok négy településén hajtot­ták végre, egy nagyjából 30 ki­lométeres körzetben, a szem­tanúk beszámolóiból ítélve szinte egy időben. A terrorcse­lekmények elkövetésével helyi lakosok egy, magát az al-Kai- dával kapcsolatban állónak mondó iszlamista lázadócso­portra gyanúsítanak. (MTI) Peking/Tokió. Megállapodás született tegnap Pekingben az észak-koreai atomfegy­verprogram felszámolásá­ról a hatoldalú tárgyalások keretében. Ennek fejében a kommunista rezsim jelen­tős segélyekben részesül. ÖSSZEFOGLALÓ Az egyezség értelmében Észak- Korea vállalta, hogy 60 napon belül elkezdi felszámolni atomfegyver­arzenálját, ennek keretében elkez­di bezárni jongbjoni atomerőmű­vét, és lehetővé teszi nemzetközi szakembereknek, hogy ezt a hely­színen ellenőrizzék. Ha ezek telje­sülnek, cserébe kap 50 ezer tonna fűtőolajat vagy ennek megfelelő ér­tékű más gazdasági segélyt, és a hat ország külügyminiszteri talál­kozót tart. A korábban megígért egymillió tonna fűtőolaj fennmara­dó, nagyobbik részét, 950 ezer ton­nát akkor kapja meg Phenjan, ha már teljesen üzemen kívül helyezte a fővárostól száz küométerrel északra található erőművet. Dél- Korea, az USA, Kína, Japán és Oroszország a megállapodás sze­rint egyenlő arányban viseli a se­gélynyújtás terheit. Égy dél-koreai illetékes kije­lentette Phenjan azonnal megkapja a segélyt, amint teljesíti vállalásait, ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A kiszivárogtatott tit­kos iratok kisebb-nagyobb botrá­nyokat szoktak okozni. így van ez Brüsszelben is, ahol Javier Solana külügyi főképviselő az iráni atom­programról mást mondott a nyüvá- nosság előtt, és megint mást állított egy bizalmas dokumentumban. A kérdés: akkor mondott igazat, ami­kor arról beszélt, hogy meg lehet állapodni Iránnal, vagy amikor azt írta, hogy Teheránt nem lehet meg­akadályozni az atomfegyver elké­szítésében? Hétfőn az unió külügyminiszte­rei döntöttek arról, hogy konkrétan hogyan alkalmazzák az BT által Irán ellen hozott szankciókat. Ugyancsak hétfőn este Solana kül­ügyi főképviselő, aki korábban függetlenül az időtényezőtől. El­mondása szerint az USA kötelezett­séget vállalt arra, hogy tárgyaláso­kat kezd Phenjannal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, két hóna­pon belül törli Észak-Koreát a terro­rizmust támogató országok listájá­Münchenben találkozott a nukleá­ris ügyek iráni főtárgyalójával, La- ridzsánival, kijelentette: mégiscsak van remény a megbeszélések felújí­tására Iránnal. A kiszivárogtatott tanulmány szerint a nemzetközi közösség mindeddig teheteden volt, amikor azzal próbálkozott, hogy megaka­dályozza egy iráni atombomba lét­rehozását. „A valóságban saját tem­pójukban folytatták nukleáris prog­ramjukat, s e tekintetben a korláto­zó tényezőt inkább a technikai ne­hézségek jelentették, mint az ENSZ vagy a NAÜ határozatai.” S a készí­tők mindehhez hozzáteszik: „Fel kell rá készülnünk: egy bizonyos pillanatban Irán megszerzi majd annak képességét, hogy egy fegy­verkezési programnak megfelelő szintre tudja dúsítani az uránt.” ról, és feloldja a Phenjannal szem­beni kereskedelmi szankciókat - közölte az illetékes. A dokumen­tum felszólítja a hatokat, 30 napon belül hozzanak létre öt munkacso­portot az északkelet-ázsiai békét és stabilitást veszélyeztető ügyek Solana szóvivője tegnap Brüsz- szelben elismerte a tanulmány lé­tezését, s közölte: azért íródott, hogy az EU-külügyminiszterek át­tekinthessék a kérdést. Szerinte a dokumentum nem minősíti a je­lenlegi helyzetet visszafordíthatat­lannak, s nem is kérdőjelezi meg az EU-tagállamok által alkalma­zott kettős megközelítést, a szank­ciók és a tárgyalási szándék együt­tes alkalmazását. EU-diplomaták egyébként vitatták azt az értelme­zést, hogy a belső tanulmányban foglaltak szerint a külvilág immár elkésett, s nem tudja megállítani az iráni atomprogramot. „Nem szeretnénk, ha mindebből az tűn­ne ki, hogy a szankciók nem mű­ködnek majd, és hogy az EU a ka­tonai akciót szorgalmazza” - mondta egyikőjük. (MTI, MR) megvitatására. A dél-koreai illeté­kes szerint a hazája által vezetendő egyik munkacsoport a térség ener­getikai együttműködéséről, egy Oroszország által vezetendő cso­port pedig a térség tartós békéjé­nek megteremtéséről fog tanács­kozni. Két munkacsoport feladata az észak-koreai-amerikai, illetve az észak-koreai-japán kétoldalú kap­csolatok rendezése lesz. Megalakí­tanak egy nemzetközi fórumot is a két Korea közötti fegyverszüneti megállapodást felváltani hivatott tartósabb békemegállapodásról. A hatoldalú tárgyalások következő fordulóját március 19-ére tűzték ki Pekingbe. Nem hivatalos értesülések sze­rint későbbi tárgyalások témájává tette a hat ország, mi történjék azokkal az atomfegyverekkel, amelyeket feltételezések szerint máris birtokol a kelet-ázsiai sztáli­nista állam. Aszó Taro japán külügyminiszter a pekingi bejelentés után megerősí­tette Tokióban azt, amit Abe Sindzo miniszterelnök mondott a parla­mentben: Japán nem szándékozik energetikai és egyéb segítséget nyújtani Észak-Koreának addig, amíg az nem rendezi az észak-kore­ai titkosszolgálatok által elrabolt ja­pán állampolgárok ügyét. Aszó mindazonáltal elismerte: jelentős eredmények születtek a kínai fővá­rosban, és Japán kész együttmű­ködni ezek szellemében. (MTI, ú) EU-szabályozás Ne legyenek szeméthegyek Brüsszel. Az Európai Parlament tegnap - első olvasatban - megsza­vazta az unió felülvizsgált hulla­dékgazdálkodási irányelvét. E sze­rint 2012 után nem növekedhet a tagállamokban keletkezett hulla­dék mennyisége, 2010-re pedig környezetbarát terméktervezési politikát kell kialakítani. A jelentés szerint Európában évente fejen­ként mintegy 500 kilogrammnyi hulladék keletkezik. Ennek azon­ban csak kevesebb, mint harmadát hasznosítják újra, a szemét terme­lése pedig gyorsabban nő, mint a gazdaság. A szöveg szerint már 2008-ra létre kell hozni egy olyan mutatókat tartalmazó listát, amely lehetővé teszi a hulladékkeletkezés megelőzési programjainak értéke­lését, emellett olyan cselekvési ter­veket, amelyek főként a jelenlegi fogyasztói szokások megváltozta­tására irányulnak. Az EP-ben elfo­gadott módosítás szerint a szeny- nyező fizet elvével összhangban a hulladékgazdálkodás költségeit a hulladék birtokosának, a korábbi birtokosoknak, illetve gyártónak kell viselnie. (MTI) A demokraták sem jók Zavahri újabb üzenete Kairó/Gáza. Megfenyegette az amerikai Demokrata Párt tagjait Ajmán az-Zavahri, az al-Kaida má­sodik számú embere tegnap nyü- vánosságra került újabb hangfelvé­telén. A washingtoni székhelyű In­tézet a Nemzetközi Terrorista Kép­ződmények Kutatására (SITE) a 41 perces hangfelvétel alapján leírt szöveget tette közzé. Eszerint Za­vahri arra figyelmeztett, az ameri­kai törvényhozási választásokon a Demokrata Párt többségbe került ugyan a parlamentben, ám ez jot­tányit sem változtat a dolgok állá­sán. „Az emberek azért választot­tak benneteket, mert ellenzitek Bush Irak-politikáját, de úgy tűnik, vele együtt meneteltek ugyanazon szakadék felé.” Zavahri az afga­nisztáni tálibok növekvő fenyege­tésére is figyelmeztetett, a muzul­mánokat pedig felszólította, törzsi és nacionalista ellentéteiket félre­téve törekedjenek az egységre, le­gyenek akár afgánok, akár per­zsák, törökök vagy éppen kurdok. Az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet pedig az USA közel-keleti érdekeltségei elleni merényleteket helyezett kilátásba, ha a mozgalom vezetőjét, Rama- dán Abdalláh Sallahot bármilyen bántódás éri. A fenyegetést azután jelentették be, hogy Washington hétfőn ötmillió dolláros vérdíjat tű­zött ki Sallah fejére, akit zsarolá­sért, gyilkosságért és pénzmosá­sért köröznek. (MTI) Túszok Irakban Német válságstáb Berlin. Bizonyossá vált, hogy egy német asszony és a fia az a két túsz, akik miatt folyamatosan ülé­sezik a német külügyminisztérium válságstábja. Érdekes módon csak hétfőn derült ki, hogy német ál­lampolgárok kerültek iraki bandi­ták vagy terroristák fogságába, no­ha bő egy hete rabolták el őket. A külügy végül is kénytelen-kelleden megerősítette a sajtóértesüléseket arról, hogy egy jómódú iraki orvos német feleségéről és fiukról van szó. Az sem titok többé, az ember­rablók, valószínűleg telefonon elő­ször az asszony Berlinben élő nővé­rével vették föl a kapcsolatot, és kö­zölték vele: ha bármi kiszivárog a történetről a sajtóban, akkor meg­ölik a túszokat. De tény, valaki, ta­lán éppenséggel a család egyik tag­ja mégiscsak eljuttatta a híreket egy laphoz, és ettől kezdve már nem lehetett megállítani a hírfo­lyamot. Irakban állítólag közkézen forog egy lista arról, mely országok hajlandók a legtöbb pénzt kifizetni túszul ejtett polgáraik szabadon engedéséért. Németország ezen a listán nagyon elöl szerepel, (mr) Két autóbusz elleni merényletben hárman meghaltak, húszán pedig megsebesültek tegnap Libanonban. A korábbi jelentések még 12 halottról szóltak. A támadás a keresztények lakta Ain-Alak város mellett tör­tént egy autóúton. Az első robbanás egy haladó autóbuszt ért, majd mögötte megállt egy másik busz is, amely alatt felrobbant egy újabb szerkezet. A támadásnak köze lehet Rafik Hariri volt Szíria-ellenes kor­mányfő meggyilkolásának mai, 2. évfordulójához. (Reuters-felvétel) Heves olasz-horvát szóváltás Róma. Massimo D’Alema olasz külügyminiszter tegnap lemondta egyik államtitkár-helyettesének horvátországi látogatását. Az ok: Ró­ma és Zágráb éles szóváltásba keveredett a második világháborús ju­goszláv partizánok által megölt több ezer isztriai, dalmáciai és Tri­eszt környéki olasz áldozattal kapcsolatban. D’Alema bekérette az ügyben Horvátország római nagykövetét a külügyminisztériumba. Giorgio Napolitano olasz elnök etnikai tisztogatásnak minősítette a hét végén, hogy jugoszláv partizánok lemészároltak mintegy 15 ezer olaszt 1943 és 1945 között. Azt mondta, e tömeggyilkosságokat „vér­szomjas gyűlölet- és őijöngéshullám, valamint szláv bekebelezési ter­vek motiválták”. Egyebek között kitért arra az esetre, amikor jugo­szláv partizánok több ezer olasz holttestét hajították le töbrökbe (karsztos vidéken tölcsér alakú víznyelő mélyedés) Trieszt környé­kén, hogy ne maradjon nyomuk a tömeggyilkosságoknak. (Ez 1945 májusában-júniusában történt.) Stipe Mesic horvát elnök hivatalá­nak nyilatkozata Napolitano kijelentéseiben látott nyűt fajgyűlöletet, történelmi revizionizmust és politikai revansizmust, válaszul az olasz külügy minősítette elfogadhatatlannak a Mesic nyilatkozatát. (MTI) Kiszivárogtatott tanulmány: az iráni atomfegyver kifejlesztése nem állítható meg Mikor mondott Solana igazat?

Next

/
Thumbnails
Contents