Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-12 / 35. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 12. Egészségünkre Vll Hatvanöt éves kor után már minden második nő szív- és érrendszeri kór miatt veszti életét Szívbetegség a változókor után Figyelmeztető jelek A nőknél a fáradtság, a kimerültség és az alvászavar előre jelzi a szívinfarktust, mutatta ki egy amerikai vizsgálat, amely során 515, infarktuson átesett, kórházból elbocsátott amerikai nőt kérdeztek. 95 százalékuk arról számolt be, hogy különféle tünetek előzték meg e riasztójelenséget. A megkérdezettek 71%-ánál szokatlan fáradtság jelentkezett hetekkel a roham előtt. Alvászavarra 48, légzési nehézségekre 42, félelemérzetre pedig 39% panaszkodott. Az érett nők körében, a változás korát követően, meredeken nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A kardiológusok a meghosszabbodott életkort, másrészt az újabb rizikó- faktorok megjelenését teszik felelőssé. ÖSSZEFOGLALÓ Az ipari országokban a (női) szívbetegségek számának növekedése összefügg a nők körében is erőteljesen terjedő dohányzással, a gyakori ülő foglalkozással, az elhízással, a koleszterinszint növekedésével és a stresszel. Napjainkban a fejlett országokban 65 éves kora előtt minden 26- ik nő mellrákban hal meg, ugyanakkor 65 éves kor után már szív- és érrendszeri kór miatt veszti életét minden második nő. Életkilátásaik tehát az évek múlásával a férfiakéhoz hasonló módon, ugyanúgy romlanak. Az infarktus előtt hetekkel jelentkező mellkasi fájdalmakról csupán 30 százalékuk számolt be, jóllehet ezt tartják a közelgő baj klasszikus előjelének. A megkérdezett nők az akut szimptómák között sorolták fel a légszomjat (58), a gyengeséget (55) és a fáradtságot (43 százalék). Egy másik amerikai felmérésben részt vevő több mint 200 nőnek koszorúér-betegsége volt, többségük tipikus kardiológiai tüneteket (mellkasi, karba sugárzó fájdalmat, nyomást, légvételi nehezített- séget) érzett, a többieknél ritkábban föllelhető tünetek (szédülés, hányinger, fáradtság, egyeseknél hátfájás) jelentkeztek. A megkérdezett nők az akut szimptómák között sorolták fel a légszomjat, a gyengeséget és a fáradtságot. Minden szakember és érintett egyetért abban, az említett felmérésektől függedenül is, hogy mindent el kell követni a korai fölfedezés és a pontos diagnózis érdekében. Mindez a szívbeteg nők esetében olykor, sajátos okokból, nehézséggel járhat. Tény ugyanis, egyesek emlőszöveteinek jellege és a A korral nő a fenyegettség menstruációs hormonjainak emelkedő, csökkenő szintje félrevezetheti a leleteket, a diagnosztikus teszteket értékelő szakembereket. Ezért nemcsak a megszokott, hagyományos EKG-ra, hanem egyéb tesztekre is szükség lehet. A női fenyegetettséget igazoló felmérés eredménye riasztó, mondta egy egészségügyi szakember. A nőknek csak 35%-a gondolta szíveredetűnek az átélt tüneteket, 45% úgy fogalmazott, derült égből villámcsapásként jelentkezett a panasz. Tanulság: a nőknek fel kell ismerniük, hogy körükben is a szív- betegség az egyes számú gyilkos, mondják az amerikai betegszervezetek képviselői. Mivel a nők szokták orvoshoz vinni a többi családtagot is, fontos tudniuk, már a gyermek is lehet veszélyeztetett. Az alábbiakban egy (szintén amerikai) vizsgálatra utalunk: minden 8 gyerek közül egynél legalább három olyan tényező található már, amely hajlamosít a szív- és érrendszeri betegségek későbbi kialakulására. A Szövetség a szívért nevű szervezet szerint a vizsgált gyereknépességből 58,3%-nál legalább egy, 27,4%-nál legalább két, 13,5%-nál pedig legalább három kockázati tényezőt mutattak ki. A vizsgált csoporton belül voltak 8-9 évesek is. A betegség kialakulásának kockázata 1,6-szor nagyobb a lányoknál - közölték 3203 (8-17 éves) gyerek/fiatal körében végzett felmérés alapján. (47,9% volt a fehér, 42,2% a fekete bőrű.) Négy közül legalább egy túlsúlyos volt. A lányoknál több volt a nagyon kövér. A kockázati tényezők között vizsgálták, hogy fennáll-e magas vérnyomás, magas trigli- ceridszint, nézték a nagy sűrűségű zsírfehéije (lipoprotein) szintjét, az inzulinszintet és a túlsúlyt. A felmérésben teljesen „normális” átlaggyerekek vettek részt, mégis olyan rizikófaktoraik voltak, amelyek vüágos kockázati tényezőket jelentenek a jövőre nézve. Ha semmi nem történik, jó részüket utoléri a cukorbaj, vagy szívbeteggé válnak, vonták le a következtetést a krónikus betegségek kutatásával foglalkozó szakemberek. (Azért keresték fel a jelentős fekete kisebbséget felmutató vidéki iskolákat, mert a vidéken élő fiatalok között több a kövér, mint a városiak körében, és a fekete bőrű- eknél gyakoribb a 2-es típusú diabétesz, mint a városi gyerekeknél, indokolták választásukat az amerikai orvosok, (n-sz) Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Aszalt csemegék Manapság sokkal kevesebb aszalványt fogyasztunk, mint a régi időkben. A sok édesipari termék kiszorította őket, pedig ezek a természetes rágcsálnivalók finomabbak és főként egészségesebbek. Csokoládék, desszertek helyett inkább ezeket együk, mert fontos vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat tartalmaznak. Számos aszalt csemegét, például datolyát, fügét, mazsolát, meggyet, epret, áfonyát jobb készen megvásárolni, de néhány gyümölcsféle tartósításával otthon is próbálkozhatunk. Pirosítás - rossz helyen Az arc árnyékolásával egészen fantasztikus trükköket vethet be. Keskenyebbnek mutathatja a kerek arcot, vagy lágyíthatja a túl kemény vonásokat. Ezért nem mindegy, hová és müyen irányba viszi fel a pirosítót. Természetesen a pír színe is döntő fontosságú, igyekezzen minél természetesebb hatásút választani. Mind a túl bronzos, mind az élénk, pink színek furcsán mutatnak egy nappali sminknél. Jéghideg végtagok A hideg testrészek már jó időben, előre jelzik az egyes belső szervek működési zavarát, gyengeségét, amikor még nem vagyunk betegek. Milyen hideg testrészeket ismerünk egyáltalán? A hideg kezek és lábfejek jelenségét szülte mindenki ismeri, ezek gyakoriak, legalább annyira, mint a hideg fartájék. Nem ritka a hideg has- és vesetájék sem. Az olykor hideg orrot azonban alig vesszük észre. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Miért nem tudunk aludni? „45 éves vagyok, s az a nagy bajom, hogy nem tudok aludni. Sokáig csak hánykolódom, sokszor fél éjszakán át. A feleségem is álmatlanságban szenved. Segítséget kérek, mert nem szeretnénk szintetikus altatókat szedni.” Ennek a kellemetlen jelenségnek több oka lehet. Egyesek azért nem tudnak aludni, mert egész nap idegeskednek. Mások azért álmatíanok, mert sokat Dr. Nagy Géza természetgyógyász dolgoznak, nincs idejük enni sem, este többet esznek a kelleténél, éjjel emésztenek, ami alvászavarokat okoz. Vannak olyanok is, akik genetikailag hajlamosak az álmatíanságra. Aki azt gondolja, hogy altatóval megoldja a problémát, nagyon téved, mert a szintetikus altatóktól idővel függővé válik az ember, ezért később hatástalanokká válnak. Idővel függőség alakul ki, s ezt nehezebb gyógyítani, mint az alkoholizmust. Ezért a megoldást a természetben kell keresni. A gyógynövények segíthetnek. Nem tüntetik el az ún. álom szakaszt, ahogy ezt a szintetikus gyógyszerek egyik csoportja teszi. Ezeknek az altatóknak a hatására ugyan el lehet aludni, de csak az ember teste pihen. Az álom szakasz azért fontos, mert szellemileg akkor regenerálódunk. Melyek azok a gyógynövények, amelyek altatnak? Vannak álmatlanságban szenvedők, akiknek elegendő egyeden egy gyógynövény, a citromfű. Úgy hat, mint a diazepam. A citromfűtea megnyugtat, s utána elalszik az ember. 1 kávéskanálnyi citromfűből forrázással 1 csésze teát készítsünk. A másik csoportba azok az emberek tartoznak, akiket a citromfű ugyan megnyugtat, de nem alszanak el tőle. Ebben az esetben a citromfüvet más, hasonló nyugtató gyógynövényekkel kell kombinálni, így felerősödik nyugtató hatása. Ilyen erősítő gyógynövény a levendula, a majoránna, a rozmaring és a galagonyavirág. 20 g citromfüvet, 100 g levendulát, 100 g majoránnát, 50 g galagonyavirágot keverjünk össze, s 1 evőkanálnyi mennyiséget forrázzunk le 2 dl vízzel. 15 percig hagyjuk lúgozódni, szűrjük le, és 30 perccel lefekvés előtt igyuk meg. A harmadik csoportba tartoznak azok az emberek, akiknek a legerősebb altatótea kell. 20 g citromfüvet, 100 g macska- gyökeret, 100 g komlót és 50 g orbáncfüvet keverjünk össze. A tea elkészítése és adagolása megegyezik a leírttal, de ebben az esetben a teát 3 percig főzni kell, mert a macskagyökérből másképpen nem oldódik ki a hatóanyag. Mit tehetek az ereimért? „A gyenge erekkel született ember élete folyamán tehet-e valamit, hogy erei megerősödjenek? Vagy így kell leélni az életét?” Az úgynevezett gyenge erek esetében szövettanilag arról van szó, hogy falaikban több a rugalmaüan kollagén kötőszövet, mint a rugalmas elasztikus kötőszövet. Ezt lényegesen megváltoztatni nem lehet. Viszont ismerünk néhány olyan tényezőt, amely hozzájárul ahhoz, hogy az üyen „gyenge falú vasszerekből” később visszértágulatok keletkezzenek. Rossz hatással van az erekre a hosszú, mozdulaüan állás és ülés, a mozgáshiány, a helytelen ruházkodás, a helytelen lábbeli és a mértéktelen táplálkozás. Ám ezeket a káros körülményeket - legalább is bizonyos mértékig - kiiktathatjuk életünkből. Ha álló- vagy ülőmunkát végzünk, legalább óránként tegyünk rövid sétát, ne használjuk a felvonót, járjunk gyalog! Egy hosszú értekezlet alatt mozgassuk a lábunkat ujjhegyre és sarokra, mint a régi varrógépen. A ruhánk legyen inkább laza, mint pattanásig feszes, szoros. Járás közben a lábszárizmok ritmikus összehúzódása nagyon segíti a vér áramlását a lábakból a visz- szereken át a szívhez. Ez az ún. izompumpa alig tud érvényesülni, ha rendes kiadós lépések helyett csak tipegünk szűk szokDr. Zsernovický Ferenc érspecialista nyában és magas sarkú cipőben! Azt se feledjük, hogy a túlsúly szintén nagyon károsan hat az alsó végtagok véráramlására - estére a kövér emberek lábszára és bokája be szokott dagadni. A visszérrel küzdők egyének ezért figyeljenek oda étkezésükre és testsúlyukra! A tél és a pollenszezon „Ez a rendkívül enyhe tél nem befolyásolja a pollenszezon kezdetét? S ha igen, hogyan és miképpen kell ellene védekezni?” Az enyhe tél természetesen befolyásolja a pollenszezont. Ha nincs igazi tél, akkor is bekövetkezik. Most, amikor decemberben 14 fokot is mértünk, kimutatható volt a mogyoró virágpora a levegőben, és több beteg szemtünetekkel jelentkezett az erdei séta után. Néhány éve észleljük, hogy kitolódik az ősz és a velejáró virágpor-allergia szezonja. Még novemberben és majdnem decemberben is észlelhető volt a parlagfű-allergia, a tavasz később érkezik. A múlt évben például csaknem 6 héttel később jött, és így majdnem áprilisra tolódott ki a nyírfaallergia. Akkor a fűpor-allergiával együtt éreztük, mivel két nagyon erős allergén egyszerre virágzott, így a szezon intenzíven kezdődött. Az esős nyár viszont egy enyhe fűpor-szezont hozott. Ennél erősebb és hosszabb volt az őszi virágporszezon, az ürömfű és a parlagfű szezonja. Tehát az allergiások számára oly kényes időszak nagyon ösz- szefügg az időjárással.
