Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-12 / 35. szám, hétfő
Biztonságos fogfehérítés — gyógynövénnyel II. oldal Szagoljuk ki ideális partnerünket VI. oldal 2007. február 12., hétfő 5. évfolyam 5. szám Rák is lehet a depresszióból... Oldjuk meg szorongást okozó ügyeinket, és ne fojtsuk magunkba a haragot II. oldal V. oldal Legyen rugalmas, mint a~cica A népesség hetven százalékának - mozgáshiány miatt - fáj a háta Vili. oldal Babazsúr nassolás nélkül Az édességtálról az elhízott „ducikák" jutnak eszembe Fia halála után jótékonysági koncertet szervezett, alapítványt hozott létre a rákos gyermekek megsegítésére Mindenhez Gergely ad erőt Gergely 13 évesen csontrákkal került kórházba. 2002 nyarán amputálták a jobb lábát, térd fölött. Egy év múlva áttéteket találtak... Akkor újra kezdődött minden. A két kezelés között mindössze három hónapot töltöttek otthon, egyébként egyfolytában a kórházban tartózkodott - a fiú és az édesanyja. KOPASZ-K1EDROWSKA CSILLA 2004 karácsonya előtt hazaengedték. Januárban jól érdlte magát, de februárban már romlott az állapota, ha köhögött, fájdalmat érzett. Hallottak egy szerről, amely sok emberen segített. Beszerezték a cseppeket, és már egy hónap elteltével javult az állapota. Gergely jól érezte magát. A család reménykedett... A kedvező állapot tavaly áprilisig tartott. De már márciusban kezdődtek a panaszai, fájt a feje, a hátgerince, gyenge volt, rosszul érezte magát. Húsvét előtt leukémiát diagnosztizáltak nála. Kórházba került. Kezdődött a kemoterápia. Ötven kilót lefogyott. Szeptember tizenegyedikén meghalt. Tizenhét éves volt.- Az utolsó percig csodálatra méltóan küzdött. Nem is tudom, honnan volt annyi ereje. A hospice-osok, a doktornőék szinte egész nap mellette voltak. Miben tudtak ők segítem?- Szerdán ha- zamentünk, meghalni. Csütörtökön reggel komplett kórteremmé szerelték fel a hálószobánkat. Minden, ami elképzelhető gyógyszer, lélegeztetőgép, műszer - ott volt nálunk. Geri haza akart menni. És néhány nap múlva kezdett jobban lenni. A hospice-osok mindennap jöttek, ha kellett. A doktornő azt mondta, hogy ez így nem megy, gyerünk vissza a kórházba. Három napra bementünk, újra feltöltötték vérrel. Jobban lett, de hát... semmi gyógyszert nem bírt már el a szervezete. Az ember hajlamos a kétkedésre, hogy vajon az orvosok mindent megtettek-e.- Biztos vagyok benne, hogy mindent. Nem tudom elképzelni, hogy egy orvos szántszándékkal ne tegyen meg mindent. December elsején Gergely édesanyja Nagymegyeren jótékonysági hangversenyt szervezett - nem is akármilyet: a rákbeteg gyermekek megsegítésére. A kultúrházban négyszázhúsz néző zsúfolódott össze. Honnan vette az erőt?- Erőt mindenhez Gergely ad. Gergely az édesanyjával Amikor megkérdezik tőlem, hogyan tudok mosolyogni, azt szoktam felelni, hogy a négy és fél év alatt - nem azt mondom, hogy az arcunkra rögzül a mosoly, de megtanuljuk, hogy a gyerek előtt nem lehet kimutatni félelmeinket, rettegést, pedig majd megszakad a szívünk a fájdalomtól. A négy és fél év alatt a fia mellett volt, otthagyta az állását. Most már visszámehetne, ha bírna, csak sajnos, betegeskedik. De mihelyt jobban lesz, folytatja a munkát. A napi huszonnégy órás ügyelet a beteg gyermek mellett az ő egészségén is nyomot hagyott. Amikor Geri a Mély úti ortopédiai klinikán feküdt - amikor a lábát amputálták -, az édesanya naponta utazott Pozsonyba Nagymegyerről. Amikor bekerült a gyermekonkológiára, vele tartott az édesanyja is. A család másik fele - a félj és a nagyfiú - otthon. Egyedül kellett megbirkózniuk a háztartással.- Volt úgy, hogy két és fél hónapot egyfolytában bent voltunk, aztán másfél napig otthon... A gyermekéért mindenre képes az ember. Amikor kérdezik, hogy honnan van erőm, azt válaszolom: ha te lennél az én helyemben, neked is volna.- A nagyfiú, Gábor, nehezen viseli Gergely hiányát. Nagyon jó testvérek voltak. Gergely nem tudott olyat kérni a bátyjától, amit az ne teljesített volna. Volt egy kiskutyája, egy fajtatiszta puli. Ajándékba kapta, Jucinak nevezte el. Juci még megvan. - Megfogadtuk, hogy ha Jucinak kölykei lesznek, mi is elajándékozzuk őket. Az első jótékonysági hangversenyt Nagy Ágnes két évvel ezelőtt szervezte. Akkor 310 ezer korona gyűlt össze. - A teljes összeget átutaltuk a gyermekonkológiai klinikának egy intenzív szoba létrehozására. A második koncerten több mint 300 ezer korona gyűlt ösz- sze, abból 300-at elosztottunk; bizonyos ösz- szeget adtunk a Kantha Dóra Alapítványnak, a gyermekonkológiai klinikának és a Plamienok nevű hospice-nak, melynek létrehozója Mária Jasenková orvosnő. Ez az egyedüli intézmény, amely a halálos beteg gyerekekkel foglalkozik. Ha kellett, mindennap jöttek -Pozsonyból. Nélkülük is ki kellett volna bírni, de velük sokkal elviselhetőbb volt. Este fél nyolckor mentek el, és éjjel két óra harminckor halt meg Gergely. Óriási dolog, hogy a megpróbáltatások miatt sem keseredett meg, és képes másokon segíteni...- Ezt megbeszéltük Gergellyel. Őt magát nagyon nehéz volt rászedni akár fényképezésre is. A jótékony célú est ügyét és megszervezését viszont nagyon támogatta. Az elsőn sem volt ott. Aznap jöttünk haza a kórházból, és őt nem vittük el. Egész nyáron azt kérdezgette, hogy anya, nem kezdesz hozzá a szervezéshez? Mondom: még van időnk, kisfiam, most már tudjuk, hogyan kell szervezni, ráérünk később kezdeni... De majdnem nem is lett belőle semmi, mert úgy éreztem, nincs hozzá erőm. A halála után két héttel eszembe jutott, hányszor kérdezte, miért nem kezdjük el... És akkor felhívtam a társaimat, és egy csodálatos estet szerveztünk. A Duna televízió rögzítette a műsort. Előtte ugyanezen a csatornán beszéltünk az estről, s bemutatták a pozsonyi gyermekonkológiai klinikát is. Végül is ez a jótékonysági est most Gergelyről szólt. Annyi önzetlen emberrel találkoztunk, hogy úgy döntöttünk, alapítványt hozunk létre. Ilyenkor sok jó ember segít. Egyszer egy idős hölgy azt mondta nekem: az ember élete annyit ér, amennyit másoknak ad belőle. S én ezt nagyon megjegyeztem. Nagy- megyer kisváros, de ilyenkor látni, milyen csodálatos emberek lakják. Nagy Ágnes fia alapítvány számlaszáma: 0192632378/0900 EGÉSZSÉGMONDATOK ♦ Az öröm, a boldogság, a boldogsághormonok termelődése jótékonyan hat szervezetünkre. ♦ A nők életkilátásai az évek múlásával a férfiakéhoz hasonló módon ugyanolyan mértékben romlanak. GY0GYTURMIX Sci-fi - vagy a jövő? Az orvostudományban a fagyasztást a transzplantációhoz szükséges szervek és szövetek tartósításánál használják. Jelenleg azonban csupán bizonyos sejtek és szövetek - ilyenek az ondó és az embrió - alkalmasak arra, hogy lefagyasz- szák, majd sikeresen felmelegítsék. Maga az ötlet az emberiség egyik nagy reményéből származik, amelynek lényege: a súlyosan és egyelőre még gyógyíthatatlan betegeket lefagyasztják, és amikor megtalálták az illető kór gyógymódját, újraélesztik. Az eljárás széles körben való elterjedésének fő akadálya, hogy a fagyasztás során létrejött jégkristályok roncsolják a sejtek szerkezetét. A legújabb kutatások során sikerült a víznek az ún. üveges víz formáját előállítani. A felidézett eljárásnak gyakorlati alkalmazása is lehet az orvostudományban. Az a tény, hogy a vizes oldatokban a víz összetevőt lassan le lehet fagyasztani üveges állapotúra, majd ismét felmelegíteni kristályok kialakulása nélkül, elméletben lehetségessé teszi egész élő szervezetek hibernálását, azaz lehet, hogy ez a tudományos fantasztikum egy nap majd valóra válik. Viharban ne használjuk ■ Zivatar idején a villámcsapás veszélye miatt ne használjunk mobiltelefont! - javasolják brit orvosok. Egy 15 éves lány esetét hozták fel példának, akit egy parkban ért villámcsapás, telefonálás közben. Bár sikerült őt újraélesztem, de a baleset után egy évvel még kerekes székbe kényszerült. Halálos kimenetelű balesetet is okozott már a viharban történő mobiltelefonálás Kínában, Dél-Kore- ában és Malajziában. Magányos vérnyomás? Amerikai kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az 50 év feletti embereknél a magány növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A tudósok Chicago környékén 229,50-68 éves férfi és nő egészségi állapotát követték nyomon. A legmagányosabb emberek vérnyomása 30 ponttal volt magasabb, mint azoké, akik nem érezték magányosnak magukat. A vizsgálatok tanúsága szerint tehát a szívnek, a keringésnek legalább annyira árt az egyedüllét, mint a túlsúly vagy a testmozgás hiánya. Egy másik kutatás már a fiatalabb korosztályban is jelezte a magány és a keringés közötti kapcsolatot, egy harmadik vizsgálat pedig a férfiak magányossága és a szívbetegséget a vérben előrejelző értékek közötti összefüggést igazolta. A Duke Egyetem kutatói a szívbetegek közül a társadalmilag elszigetelt személyeknél mutatták ki a legnagyobb halálozási kockázatot. A magány mint kockázati tényező akkor is fontos maradt, ha figyelembe vették a már ismert egyéb rizikótényezőket is, vagyis a túlsúlyt, a dohányzást és az alkoholfogyasztást. (term) (A szerző felvételei és archívum)
