Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-12 / 35. szám, hétfő

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com 11 TtfDTÄ? Az elektromágneses hullám hatása A migrénes betegek cikcakk vonalakat, villámokat lámák közvetle­nül a kínzó, görcsös fájdalmak megjelenése előtt. Ezt migrénes aurá­nak nevezi az orvostudomány. Egy újfajta „transzkraniális mágneses stimulációhoz” (TMS) kifejlesztett készülék segítségével időben be­avatkozhatunk az idegrendszer helytelen funkcióiba, mielőtt a fejfá­jás kialakulhatna. A készülék a másodperc ezredrészéig tartó ideig erős mágneses teret kelt, amely áthatol a koponya falán. A kezelés az aurajeleket megszakítja az idegrendszerben, még mielőtt megjelen­ne a fejfájás. Az Ohio State University klinikáján végzett kísérletek­ben 42 személynél igazo­lódott, hogy a kezelés az esetek 70%-ában képes volt blokkolni a fejfájást, és utána a páciensek álla­pota javult. A placebócso- portban a javulás mind­össze 48%-os volt. Most nagyobb létszámú csopor­ton szeretnék elvégezni a teszteket. A hosszú élet kubai titka Kuba lakosságának száma 11 millió. Közülük 3000-en százévesnél idősebbek. Nancy Nepomuco orvosnő kutatásai megadták a választ a jelenségre: fegyelem, de semmi aszkézis. A kutatásban részt vevő százévesek elmondták, hogy szeretik a kávét, a szivart. Másfelől ke­vés alkoholt fogyasztanak, és egészségesen táplálkoznak, gyakran él­tek nemi életet. A napi étrendjük szárnyasokból, tojásból, tejből és sok zöldségből állt. Sószegényen ízesítenek, de szívesen használják a helyben megtermő fűszereket. Úgy tűnik, hogy az élet szeretete, a sok szórakozás és az egészséges életrend jelentős mértékben meg­hosszabbíthatja az életet. Nem így az iparilag feldolgozott élelmisze­rek. Minden rákos eset 40 százaléka és a szív- és keringési betegségek több mint a fele a helytelen táplálkozási szokásokra vezethető vissza. A megkérdezett kubaiak szerencsés géneknek is ör­vendenek, mert 60 száza­lékuk szerint már a szüleik közül is többen hasonlóan magas kort értek meg. Még szegényes életkörül­mények között is megőriz­ték életörömüket. Úgy tű­nik, ez a hosszú élet titka. Egyre több férfi szenved emlőrákban Sokan nem is sejtik, hogy a férfiak is kaphatnak emlőrákot - igaz, jóval ritkábban, mint a nők. Németországban évente 400 új esetet re­gisztráltak, a tendencia egyre nő. Évente 220 férfi belehal az emlő­rákba. A jelenség hátterében hormonális zavarokat sejtenek, vala­mint örökletes tényező­ket. A kutatások szerint van összefüggés az elek- troszmog és a rák között. A távközlési intézetekben dolgozó férfiaknál jóval gyakoribb az emlőrák. A sok alkoholt és a túlsúlyt, valamint a mozgássze­gény életmódot is össze­függésbe hozzák e daga­nattípussal. A férfiak em­lőrákjával kapcsolatban az a legveszélyesebb, hogy a férfiakat nem szű­rik, és sokszor túl későn fedezik fel a betegséget. Próbáljuk elrendezni szorongást előidéző ügyeinket, és ne fojtsuk magunkba a haragos érzéseket Rák is lehet a depresszióból... A harag visszafojtása kóros folyamatokat indít el... Évszázadok óta foglalkoz­tatja a tudósokat, mi vált­ja ki napjaink egyik leg­több rettegést okozó be­tegségét, a rákot. Számos kutatás folyt és folyik vi­lágszerte, amellyel a rákot kiváltó okokat próbálják meghatározni. DR. PÓCZ1K GÁBOR Sokszor mondjuk, hogy a mai vi­lágban szinte mindenről megálla­pítható, hogy rákkeltő. Egyvalami­ről azonban elfeledkezünk: saját kóros lelkiállapotunk is belesodor­hat műiket e rettegett betegségbe. Már Galenus korából származnak olyan adatok, amelyek szerint lé­nyegesen gyakoribb a rákos meg­betegedés azoknál az embereknél, akik állandóan kedvetlenek, lehan­goltak. A 20. század közepén Sellye János stresszelméletének megjele­nése nyilvánvalóvá tette ezt a tényt. A nyolcvanas évek kutatási ered­ményei bizonyították az érzelmi megterhelések, veszteségélmények szervezetre gyakorolt negatív hatá­sát. Az sem elhanyagolható, hogy az egyén hogyan éli át a stressz­helyzeteket. A szervezetben a kóros folyamatok akkor indulnak el, ha az egyén nem tud megfelelően rea­gálni az őt ért stresszhatásokra. A pszichiáterek jól ismerik az úgyne­vezett C típusú személyiségeket: ők azok, akik mindent eltűrnek, úgy­mond lenyelik főnökeik, kollégáik basáskodásait, sértéseit, hagyják magukat kihasználni, igyekeznek a béke érdekében mindenkivel együttműködni, elnyomva saját ér­zéseiket. Ezek a személyek hajla­mosak leginkább a rák kialakulásá­ra. Érzelmeik elfojtásával kóros fo­lyamatokat indítanak el szerveze­tükben. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor úgy felidegesked­tünk, hogy megfájdult a fejünk, gyomrunk, esetleg hasmenést kap­tunk. Ez az egyik legjobb bizonyíté­ka annak, hogy a lelki problémák szervezetünkre is kihatnak. Azt a helyzetet is ismerjük, amikor fel­gyülemlett haragunkat már nem tudtuk tovább magunkban tartam, és minden kertelés nélkül kimond­tuk a véleményünket. Azt is szok­tuk mondani, hogy „végre kiadtam magamból a mérgemet”. És ez igen kellemes katarzis élményt idéz elő. Megnyugszunk és megkönnyebbü­lünk. Szülte érezzük, hogy jót tet­tünk a szervezetünknek. Jellemző, hogy a »depresszióra hajlamos em­berek általában kerülik a konflik­tust, a vidám természetűek pedig a leginkább szókimondóak. Hiszen természetükből adódóan tudat alatt is próbálják megvédeni szer­vezetüket a kóros hatásoktól. Ter­mészetesen ez a szókimondás nem egyenértékű a konfliktuskeresés­sel, hiszen a kötözködő embertí­pus is szorongásnak teszi ki magát, még akkor is, ha ő ezt nem így ér­Keressük a kellemes társa­ságot, próbáljunk - ha le­het, önerőből is - kitömi a depresszióhoz vezető élethelyzetekből. zékeli. Léteznek olyan tanulmá­nyok is, amelyek azt igyekeznek bebizonyítani, hogy összefüggés található a rák kialakulása és a gyermekkori érzelmi stressz kö­zött. Olyan gyermekkori lelki zava­rok játszanak fontos szerepet, amelyek a szülői melegség hiányá­ból adódnak. A gyermek számára az ilyen szülőhöz való alkalmazko­dás túl nehéz feladatnak bizonyul, ezek a negatív érzések, a „nem elég jó” szülő felismerése kettőssé­get okoz a gyerek tudatalattijában. Működik egy, a valósághoz és má­sokhoz jól alkalmazkodó és vele párhuzamosan létezik egy mélyen a tudatalattiban „eltemetett” sze­mélyiség, mely sérülékeny, sértett, elhanyagolt, stb. Bármilyen ké­sőbbi stresszhelyzetnél ennek a sérülésnek az emléke tér vissza. Ezeknél az embereknél külsőleg nem jelentkeznek indulatok, így az egyén nem képes segítséget kérni, az új helyzetekre depresszi­óval reagál. További kutatások azt igyekeztek bizonyítani, hogy ösz- szefüggés található a rák kialaku­lása és a szociális kapcsolatok kö­zött. Eszerint a magányos embe­rek gyakrabban betegszenek meg rákban, mint a jó házasságban élők. Hiszen egyértelmű, hogy a saját életüket kilátástalannak látó emberek különösen hajlamosak a depresszióra. Bármelyik, előzőek­ben felsorolt esetben a szervezet­ben bonyolult folyamatok játszód­nak le, melyeknek az a lényege, hogy megváltozik némely hormon szintje. Az egyik ilyen hormon a glükokortikoid, mely egyrészt közvetlen módon okozhat tumor­növekedést, másrészt a szervezet védekező rendszerének gyengíté­sével befolyásolhatja a rákos sej­tek szaporodását. Legismertebb, hormonokra érzékeny rosszindu­latú daganatok közé tartozik a mellrák és a prosztatarák. A szer­vezet védekező rendszerének csökkenése kedvez a leukémiás megbetegedések kialakulásának, illetve rosszabbodásának is. De a kutatások nem csak arról folynak, miként alakul ki a rák, hanem ar­ról is, milyen módon védekezik a szervezet a stressz káros hatásaival szemben. ígéretesnek tűnnek azok a tanulmányok, melyek azt igyek­szenek bebizonyítani, hogy a szer­vezet úgynevezett belső elválasztá- sú, endogén opioidokat is termel, melyek fájdalomcsillapító hatásuk mellett megvédenék a stressz ká­ros hatásaitól. Nem szeremém azt sejtetni, hogy minden stresszes környezet­ben élő ember rákban betegszik meg, de a fel nem dolgozott stressz növeli a rákos megbetegedések ki­alakulásának a valószínűségét. Mit lehet tehát tanácsolni? Az ön­emésztés, érzéseink elfojtása a le­hető legrosszabb, amit tehetünk. Lehet, hogy egy vita elcsendesedett ennek hatására, bennünk azonban a keserűség, stressz kóros folyama­tokat indíthat el. Próbáljuk elren­dezni szorongást előidéző ügyein­ket, és ha lehet, ne fojtsuk magunk­ba a haragot. Tartsuk szem előtt, hogy a nevetés gyógyít. Az öröm, boldogság, a boldogsághormonok felszabadulása jótékonyan hat szervezetünkre. Keressük tehát a kellemes társaságot, próbáljunk - ha lehet, önerőből is - kitömi a de­presszióhoz vezető élethelyzetek­ből. Ha képesek vagyunk stressz­mentessé tenni életünket, máris megszüntettük a rák kialakulásá­nak egyik okát. A szerző ideggyógyász Könnyen megszabadulhatunk a nikotin, a fekete tea, a vörösbor és a kávé okozta kellemetlen foltoktól Biztonságos fogfehérítés - gyógynövénnyel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Mosolyogni szükséges, de csak akkor, ha a fogsor egészséges, s nem utolsósorban fehér. A száj­higiéné ezért egyre nagyobb sze­repet kap, s vele együtt a fogfehé­rítés is. Ä fogak színét a veleszüle­tett természetes színárnyalat és a fogzománc esetleges elszíneződé­se befolyásolja. A fogakat sokféle­képpen lehet fehéríteni, ezzel mellékletünkben már többször foglalkoztunk. Most a speciális fogpasztával végzett fehérítésről lesz szó. Ez a módszer nagyon kí­méletes, biztonságos, hozzáférhe­tő és hatásos, mert orvos nélkül otthon is végezhetjük. így köny- nyen megszabadulunk a csúnya foltoktól, amelyeket a dohányzás, továbbá a fekete tea, vörösbor, ká­vé stb. okoz. Egy felmérés szerint az egészséges életmódot folytató emberek többsége hajlandó fehé­ríteni a fogát, de csak természetes módon, elutasítja viszont az ag­resszív beavatkozásokat. A kímé­letes, fokozatos, ugyanakkor hatékony fogfehérítés a legjobb mód arra, hogy egészséges, ra­gyogó fogsorunk legyen, s ebben so­kat segíthetnek a gyógynövények. A gyógynövé­nyekről szóíó első űásos feljegyzések i. e. 3000-ből származ­nak. A legrégebbi komplex mű erről a kérdésről i. e. 2698- ban Kínában született. A következő úttörő munka 100 évvel később lá­tott napvilágot. A gyógynövényeket a konyhában ételízesítésre, tartósí­tásra, tea-, bor- és likőrkészítéshez használják. Ezenkívül tisztítják a levegőt. A levendula például illa­tossá teszi a ruhaszekrényt, elűzi a molyt, néhány növény pedig elri­asztja a hangyát, legyet, sőt még az egeret is. A citrom és a rozmaring sokáig a két legfontosabb fer­tőtlenítőszer volt. A gyógynövények leg­fontosabb szerepe azonban a szépség- ápolásban és a ter­mészetgyógyászat­ban van. A citrom például nagyszerűen frissít és gyógyít. Ezenkívül fehéríti a fogakat, és el­távolítja róluk a színező anyagok okozta foltokat, ezenkí­vül számos kórokozót is elpusztít. Valósággal rendet teremt a száj­üregben: megsemmisíti a kóroko­zókat, és védi a természetes mik- roflórát. A borsmentával együtt le­győzhetetlen és felbecsülhetetlen párost alkot, (ki) VERSENY Citrom és borsmenta Fokozatosan és kíméletesen fehérít a borsmenta és citrom kivonatát tartalmazó Signal White System Naturals foggél. Az áttetsző rész a kellemes ízű borsmenta kivonatát tartalmazza. A gél mikrorészecs­kéiben található citromkivonat feladata a fehérítés. A fehér rész fluoridot tartalmaz, amely tisztít, erősíti a zománcot és meggyorsítja a mész felszí­vódását. Az eredmény: vakítóan fe­hér, egészsé­ges fogsor. Kérdésünk Mi okozza a fogsor elszíneződését? Válaszaikat nyílt postai levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. Három olvasónk ajándékot kap. m^~L> mmmam hófehér fogsor

Next

/
Thumbnails
Contents