Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-09 / 33. szám, péntek

Mar kapható a Jó Gazda februári száma Hogyan kell kitölteni a növényvédelmi naplót? ISMERTETŐ Az előző évi hagyományokhoz híven a Jó Gazda idén is megszó­laltatta a mezőgazdasági tárca új vezetőjét. Miroslav Jureňa föld­művelésügyi miniszter az idei leg­fontosabb tennivalókat és a ter­melők számára fontos informáci­ókat taglalja. A zöldségtermesztési rovatban a vetőmagok csávázásáról, jelleg­zetes tulajdonságaikról, a rezisz­tenciajelöléséről olvashatnak. Va­lószínűleg sokakat érdekel majd a konzervuborka vertikális szabad­földi termesztési rendszerét is­mertető, valamint a palántaneve­lés gyakorlati tudnivalóit össze­foglaló írás. A februári számban új dinnyefajtákkal is megismer­kedhetnek a termesztők. A növényvédelmi rovat az időszerű tennivalókat taglalja, a biológiai növényvédelem rovat pedig a meztelencsigák, tőzegszú­nyogok, ormányosok elleni véde­kezés módszereit összegzi. A lap növényvédelmi szakta­nácsadója ismerteti a növényvé­delmi napló kitöltésével kapcsola­tos tudnivalókat, egyúttal folyta­tódik az inváziós gyomokat be­mutató sorozat. Tájékoztató ol­vasható továbbá a minőségi búza- termesztéshez ajánlott növényvé­delmi készítményekről is. A virágtermesztők az erikával, a háztáji állattartók pedig azzal a jogszabállyal ismerkedhetnek, amely értelmében az otthon leölt állatokat jelenteni kell. A méhé­szek a méhlegelők kihasználásá­val kapcsolatban olvashatnak hasznos információkat, (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 34,582 Lengyel zloty 8,936 Angol font 52,230 Magyar forint (100) 13,684 Cseh korona 1,228 Svéd korona 3,809 Bolgár leva 17,714 Román lei 10,266 Japán ien (100) 21,963 Svájci frank 21,339 Kanadai dollár 22,470 USA-dollár 26,623 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,48-35,48 25,65-27,31 1,20-1,26 12,96-14,26 OTP Bank 33,71-35,47 25,85-27,28 1,20-1,25 13,15-14,16 Postabank 33,62-35,54 25,82-27,42 1,20-1,26 11,88-15,48 Szí. Takarékpénztár 33,70-35,43 25,84-27,19 1,19-1,26 13,04-14,27 Tatra banka 33,68-35,48 25,88-27,26 1,19-1,25 13,11-14,19 UniBanka 33,72-35,48 25,90-27,26 1,19-1,26 13,31-14,01 Általános Hitelbank 33,89-35,41 25,94-27,27 1,20-1,26 13,33-14,01 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Azokon a területeken, ahol több éven át kertészkednek, nagyon elszaporodhatnak a talajlakó kártevők Talaj fertőtlenítés a biokertben A mézontófű növényi talajfertőtlenítőként főleg azokba a sorokra kerüljön, melyekbe májusban paradi­csomot, paprikát, tojásgyümölcsöt vagy uborkát akarunk ültetni (Képarchívum) Nagyon fontos, hogy a bio- kertész az év során több­ször is gondoljon a termő­talaj fertőtlenítésére. A biokertész a talajt nem mesterségesen előállított vegyszerekkel, hanem az egyes növények által termelt anyagok segítségé­vel fertőtleníti. KÖTELES GÁBOR Azokon a területeken, ahol hu­zamosabb ideje folytatnak kerté­szeti termelést, nagyon elszapo­rodhatnak a talajlakó állati kár­tevők, mint például a fonálférgek, drótférgek vagy pajorok, esetleg a károsító gombák, mint pl. a fusári- um. Az alábbiakban a természetes talajfertőtlenítőket tekintjük át. Legelterjedtebb a fehér mustár A biokertészetekben a fonálfér­gek elleni legelterjedtebb fertőtle­nítő növény a fehér mustár (Sina- pos alba). Ez a növény gyökereivel biológiailag aktív anyagokat vá­laszt ki, melyek a talajban elgázo- sodnak, így fejtve ki a talajfertőtle­nítő hatást. Ezek a biofumigások­A gyermekláncfű is kiváló talaj­fertőtlenítő nak nevezett anyagok a fonálfér­geken kívül jelentősen gyérítik a talajlakó drótférgeket és külön­böző pajorokat. Ezért is fontos, hogy a biokertész a szeptembertől megüresedett minden talpalatnyi területre az ősz folyamán mustár­magot szórjon mindaddig, amíg csak remény van rá, hogy kicsírá­zik. Sőt, ajánlatos még elővete- ményként is vetni oda, ahová csak később, május közepe táján terve­zünk ültetni előnevelt melegked­velő növényeket. Mézontófű a paprikasorokban A biokertekben sikeresen al­kalmazható a fonálférgek ellen a mézontófű (Phacelia tanacetifo- lia) is. A vegyeskultúrás zöldség- termesztésben növényi talaj­fertőtlenítőként főleg azokra a sorokra vetjük, ahová május har­madik harmadában melegked­velő paradicsom, paprika, tojás­gyümölcs (padlizsán) vagy ubor­ka előnevelt palántáit szándé­kozzuk kiültetni. A mézontófű apró magvait már kora tavasszal vethetjük. A terve­zett sorok helye és a sorközök egy része is bevethető vele. A kikelt mézontófű rövid időn belül finom „szőnyegsávot” alkot, árnyékolja a talajt. Levelei közt az esővíz könnyen átcsorog, jó harmatfogó. A melegkedvelő növények kiül­tetése előtt a tervezett sorokra a mézontófű sávokat teljes szélessé­gükben lesaraboljuk. A levágás után a növénykékkel semmi gon­dunk, maradjanak a sorközön, ahol még továbbra is segítségünkre van­nak. Védik a talajt a nap és szél szá­rító hatásától, és táplálják a hu­muszt termelő gilisztákat. A ve­gyeskultúrás zöldségtermesztési rendszerben a melegkedvelő növé­nyek melletti sorokban gyakran termesztünk sárgarépát. A mézon­tófű talajfertőtlenítő hatása révén kedvezően hat a sárgarépa termé­sére: növekszik a répák hossza, el­marad a szőrösgyökerűség. A közönséges gyermekláncfű „Vétkezik a túl gondos gazda” - szokta mondogatni még gyerek­koromban nagyapám. Amikor mondásának magyarázatát kér­tem, olyan gazdákat hozott fel példának, akik az őszi búzavetés felszíni talaját porszerűre eldol­gozták. Ő ugyanis az aprórögös talajfelszín híve volt, mert így ki­sebb a búza kifagyási veszélye. Szerintem a nagyapám mondása azokra a biokertészkedőkre is vo­natkozik, akik kellő ismeretek hi­ányában kiirtják a kertjükből az olyan gyomnövényeket is, ame­lyek fertőtlenítik a talajt, védik, gyógyítják a kultúrnövényeket. Kiváló értéket képvisel kertünk­ben a gyermekláncfű. Lombozata és karógyökere fontos gyógyító anyagokat tartalmaz. Amerikai ku­tatók megállapították, hogy haj­szálgyökerein és környékén olyan fonálgombák tenyésznek, amelyek felfalják a kultúrnövények herva- dását kiváltó fuzáriumgombák minden talajban előforduló részét. Hasonló, de sokkal gyengébb ha­tást fejtenek ki a salátafélék is. Né­mi fuzáriumpusztító hatása van még a parajnak is. Fontos, hogy a biokertész a fu- zárium elleni talajfertőtlenítés ér­dekében, amíg csak lehet, tűije meg kertjében a gyermekláncfü- vet, termesszen salátát, és ta­vasszal vessen a sorközök közép­vonalára parajt. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szak­tanára PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony február 7-én 20-25 Sk/kg Komárom február 7-én 12-14 Sk/kg Rimaszombat február 7-én 25 Sk/kg Zselíz február 7-én 12 Sk/kg Losonc február 1-jén 15-16 Sk/kg Szepsi február 7-én 17-25 Sk/kg Kassa február 7-én 11 Sk/kg petrezselyem 40-48 Sk/kg 30-34 Sk/kg 50 Sk/kg 25 Sk/kg 35 Sk/kg 34-49 Sk/kg 32 Sk/kg burgonya 14-17 Sk/kg 16-18 Sk/kg 17 Sk/kg 15 Sk/kg 16 Sk/kg 16-18 Sk/kg 10-17 Sk/kg tojás X 2,50-3,30 Sk/db 3 Sk/db 2,80-3 Sk/db 3-3,20 Sk/db 2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18-25 (129) Sk/kg 18-20 Sk/kg (6/db) 20 (120) Sk/kg 16 (110)Sk/kg 16-25 (99-125) Sk/kg 17-24 (115-139) Sk/kg 14(140) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 10 Sk/db 29 Sk/kg 29 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 109-129 Sk/kg X 90 Sk/kg X 80-95 Sk/kg 79-95 Sk/kg 70-98 Sk/kg paradicsom 79 Sk/kg X 70 Sk/kg 69 Sk/kg 65-69 Sk/kg 69 Sk/kg kelkáposzta 25-26 Sk/kg 16 Sk/db 25 Sk/kg X 16 Sk/kg 21-23 Sk/kg 15 Sk/kg fejes saláta 25 Sk/db 16 Sk/kg X X X 10 Sk/db alma 28-32 Sk/kg 16-20 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 18-35 Sk/kg 18-25 Sk/kg 10-25 Sk/kg káposzta, karalábé 15, x Sk/kg 8 Sk/kg, 20 Sk/kg 10,20 Sk/kg x, 15 Sk/db 10,16 Sk/kg 8-12 Sk/kg, 13-20 Sk/db 7-15,10 Sk/kg méz (dióbél) 160 (220)Sk/kg 100-130 (140-160) Sk/kg 120 (160) Sk/kg 100 (120) Sk/kg 100(160) Sk/kg 90-100 (130) Sk/kg 100-130 (180) Sk/kg őrölt paprika X 250 Sk/kg 380 Sk/kg 200 Sk/kg 340-380 Sk/kg X X savanyú káposzta 26 Sk/kg 20-26 Sk/kg 25 Sk/kg X 20 Sk/kg 25 Sk/kg 19 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents