Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-09 / 33. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 9. Kertészkedő 13 Sok régi, jó nevű fajta azért szorult ki az intenzív termesztésből, mert alacsony a termőképességük és a betegséggel szembeni ellenállóságuk Amit a vetőmagról tudni kell Bár néhány jól bevált fajtából a házikerti termelők saját használatra magot fognak, a fajták engedély nélküli továbbszaporítása tilos. Ez ellen a nemesítők hibrid fajták előállításával védekeznek, amit a fajta neve mellett az F1-es jelez. (Fotó: Somogyi Tibor) A mag egy olyan különleges növényi rész, amely állandóan és önállóan képes új generációk létrehozására. Génjeibe óriási információtömeg van belesűrítve, amely a belőle fejlődő növény legapróbb tulajdonságait is tartalmazza. A vetőmag azonban még ennél is több. PAP EDINA Különös gonddal megtermelt, vetésre előkészített faj- és fajtatiszta, minősített mag, amely megfelelő fajtatulajdonságokkal és értékmérő tulajdonságokkal bír. A kertészeti vetőmagtermesztés az 1800-as évek végén élte virágkorát térségünkben. A második világháború utáni években a termelés visszaesett, majd a hatvanas években nagygazdaságok foglalkoztak vele. Manapság az árutermelő kertészek számára az úgynevezett profi vetőmagokat külföldi, elsősorban holland és dán cégek nyújtják. Sok régi, jó nevű, magyar fajta kiszorult az intenzív termesztésből, elsősorban alacsony termőképességük és a betegséggel szembeni ellenállóság hiánya miatt. A nemesítő cégek ugyanis mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a fajták károsítók- kal szembeni ellenálló képességére (rezisztencia), és tűrőképességére (tolerancia). Fémzárolás és minősítés A nálunk termesztett és a behozott zöldség- és dísznövényfajták vetőmagját a Központi Mezőgazdasági Minősítő Intézet (Szlovákiában az ÚKSUP) minősíti, termesztését felügyeli. Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. Ez szavatolja, hogy minden tasakba kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül. Ez védi a fajtának és nemesítőjének hírnevét, és biztonságot ad a termelőnek is. A nagy termőképességű zöldségfajták jó minőségű, fémzárolt vetőmagja nem olcsó. Ezért nagyon fontos, hogy minden szeme kicsírázzon, és egészséges növény fejlődjön belőle. Bár néhány jól bevált, konstans fajtából saját használatra magot fognak a házikerti termelők, a fajták engedély nélküli továbbszaporítása tilos. Ez ellen a nemesítők a hibrid fajták előállításával védekeznek, amit a fajta neve mellett FI jelölés jelez. Értékmérő tulajdonságok A vetőmag használati értékét az úgynevezett értékmérő tulajdonságok határozzák meg. A használati érték, a tisztasági százalék és a csírázási százalék alapján azt mutatja meg, hogy a vetőmagtételnek hány tömegszázaléka az értékes rész. A minősítéshez e tulajdonságok laboratóriumi vizsgálatát kötelezően el kell végezni törvényben előírt mennyiségű minta alapján. A faj- és fajtaazonosságot még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék során, és utólagos kitermesztés útján ellenőrzik. Laboratóriumi körülmények között vizsgálják a tisztaságát, hogy mennyi törött, beteg, éretlen, esetleg más növénytől származó (idegen) mag, illetve hulladék (talajszemcse, szárrész, törött mag) van benne. 70%-nál alacsonyabb tisztaságú, valamint karantén gyom (pl. aranka, maszlag) magját tartalmazó vetőmagtétel nem kerülhet forgalomba. Vizsgálják a magvak csírázóképességét és csírázási erélyét is, megszámolják a szabványban meghatározott laboratóriumi körülmények között, meghatározott idő alatt fejlődött csíranövényeket. A zöldségnövények magvainak átlagos csírázóképessége 80-90%. Ezt a csírázóképességet azonban csak néhány évig őrzik meg, ez az idő növényfajonként eltérő. A csírázóképesség megőrzésének feltétele a megfelelő tárolás. Felhasználásig száraz, hűvös körülményeket tartani, nem célszerű hűvös, dohos pincékben tárolni a vetőmagtasakokat. A profi magokat és némely házikerti (színes tasakos) vetőmagot is a papírborítón belül csíramegőrző fémtasakba csomagolják, ezért a bontatlan zacskóban jól viselik a vetőmagok a szállítás, átrakás, tárolás során adódó szélsőséges körülményeket. A csírázási erély a csírázás gyorsaságának mérőszáma. A gyorsabban csírázó magból kelő csíranövény kezdeti fejlődése is jobb, így a palántakori betegségek kialakulásának esélye kicsi. Egészségi állapot A minősítő vizsgálatok során a szakemberek megvizsgálják a magvak egészségi állapotát is, színét, szagát, az esetleges károsítok (pl. babzsizsik) jelenlétét. Több gombabetegség a vetőmaggal terjed, ezért fontos a fertőzött vetőmagtétel kiszűrése. Vizsgálják továbbá a nedvességtartalmat is. A zöldségnövények magja 10-15% nedvességet tartalmaz, míg az olajos magvak (pl. tök) 9-10%-ot. Az eltarthatósági idő növelése céljából a gyártók a természetes nedvességtartalmat szárítással további 5%-kal csökkentik, amit fóliatasakba zárva megőriz a mag. Egyéb tulajdonságok Az ezer magtömeg, a sűrűség az osztályozottság is lényeges és mért tulajdonsága a vetőmagnak. Az utóbbi azért fontos szempont, mert egyforma nagyságú magok géppel egyenletesebben vethetők el, egyöntetűbb a kelés és ezáltal az érés is. Az ezer magtömeg értelemszerűen 1000 darab mag grammban kifejezett súlyát jelenti. Ennek ismerete azért fontos, hogy ki lehessen számolni a szükséges vetőmag mennyiségét. A külföldről származó vetőmagtasakokon nem az ezer magtömeget, hanem egy gramm mag súlyát adják meg. A mennyiségeket grammban vagy szemszámban tüntetik fel. A forgalomba kerülő vetőmagot értékmérő tulajdonságai alapján osztályozzák: I. osztályú, II. osztályú, vagy „csak külön engedéllyel hozható forgalomba”. Vetőmag-kezelési eljárások A vetőmagot a vetés és a kelés egyenletessége, valamint a növény fejlődésének serkentése érdekében különböző módon kezelik. A legtöbb vetőmagot csávázzák, azaz a mag felszínét olyan növényvédő (csávázó) szerrel vonják be, amely a mag felületén, és közvetlenül a maghéj alatt megtapadó károsítókat elpusztítja. A csávázás korszerű módja az úgynevezett inkrusztálás, amely során a mag felületét növényvédő szerrel átitatott, vékony filmszerű, általában élénk színű (kék vagy rózsaszín) anyaggal vonják be. A szer a mag talajba jutásakor fejti ki hatását, biztos védelmet nyújt a növény fejlődésének kezdeti szakaszában a palántakori betegségekkel szemben. A vetőgép nem koptatja a mag felszínét, könnyebb a szemenként vetés, mert a szemek nem tapadnak össze. Az élénk színnek köszönhetően a vetés jól ellenőrizhető. Az inkrusztált vetőmag vetésekor a csávázószer nem tömíti el a manapság használt precíziós szemenként vető gépek vetőelemeit. Az apró magvakat (pl. hónapos retek) rendszerint drazsí- rozzák, amelytől tömege többszörösére nő, és alakja gömbölyű lesz, így könnyebb a vetése. A hosszú csírázási idejű vetőmagokat előcsíráztatják, ígyjavítják a kelési százalékot, és csökkentik a tenyészidő hosszát. A hőkezelés a dughagymá- nál általános eljárás, amelynek hatására a magszárkezdemények visszafejlődnek. A szőrős vagy kapaszkodókkal borított magokat (pl. paradicsom, sárgarépa) koptatják, ami megkönnyíti a szemenkénti vetést. Különleges vetőmagkezelési eljárás a gammabesugárzás, melyet a mák, és a majoránna esetében alkalmaznak. E két növény a jó keléshez megfelelő állománysűrűséget igényel, ám később a sűrű állomány visszaveti a fejlődésüket, ezért egyelni kell. A sugárkezelt magok is kicsíráznak, serkentve ezzel a többi kelését, ám még csíranö- vénykorban elpusztulnak. Általában 30-40%-ban kevernek a keze- leden maghoz besugárzott magot. Mi van a tasakon? A házikerti vetőmagok tasakjain a faj és a fajtanév mellett rövid képes, vagy többnyelvű ismertető tartalmazza a vetéshez szükséges alapvető ismereteket. Ezenkívül szerepel még a vetőmag mennyisége (grammban vagy szemszámban), a fémzárolás ideje, a fémzár, vagy a vetőmagtétel száma, valamint annak érvényességi ideje is. Az előző évről megmaradt vetőmag az érvényesség lejárta után is használható, az egyes növényfajok csírázóképességi idejének ismeretében. A felbontott tasakok légmentesen lezárt fémdobozban vagy befőttes üvegben, 10- 12 fokon tarthatók el csekély minőségromlással a következő idényig. A szerző kertészmérnök A zöldségpalánta nevelésének kritikus pontjai: nagyobb a veszélye a palántadőlés kialakulásának, ha a termesztő közeg hűvös és nedves A sikeres palántanevelés titka INFORMÁCIÓ Január-februárban a fényhiány, március-áprilisban pedig a túl alacsony talajhőmérséklet a zöldségpalánta nevelésének kritikus pontja. A palántanevelés sikere a növényfaj igényeinek megfelelő hőmérséklet tartása a palánta közelében, és a közegben. Az alacsony hőmérséklet ugyanis lassítja a fejlődést, és olyan stresszt válthat ki a növényben, amely csak később, a termésérés idején válik nyilvánvalóvá. Meleg talajba A zöldségpalántákat csak átmelegedett földkeverékbe szabad vetni, tűzdelni, ezért a pa- lántázó közeget a téli tároló helyről időben vigyük ki a szabadba, és helyezzük a napra. Az uborka 20-21, a paprika 20, a paradicsom 18-19, a fejes saláta 14-16, a káposztafélék (a karfiol és a kínai kel kivételével) 12-14 C fokos talajhőmérsékletet igényel. Az utóbb említett két faj számára az ültető közeg hőmérséklete 16-18 fokos legyen. Hideg talajban a gyökérfejlődés vontatott, és hiába adagoltunk megfelelő mennyiségben műtrágyát a közeghez, a növények hiánybetegség tüneteit mutatják. Az alacsony hőmérséklet olyan stresszt válthat ki a növényben, amely csak később, a termésérés idején mutatkozik meg (Fotó: Somogyi Tibor) Hőmérséklet mérése Nagyobb a veszélye a palántadőlés kialakulásának, ha a termesztő közeg hűvös és nedves. Mindezért fontos a talajhőmérséklet ellenőrzése a tűzdelést megelőzően. Ám nem elég, ha léghőmérővel rendelkezünk, mihamarabb szerezzünk be talajhőmérőt is. A léghőmérő elhelyezését a palántanevelő házban (fóliában) ne a mi kényelmünk határozza meg, hanem a növény helyzete. A léghőmérőt ne szemmagasságba tegyük, hanem lógassuk a növények közé, és ott mérjük a léghőmérsékletet. A növénytől 1-1,5 méter magasabban elhelyezett hőmérők 5-6 C fokkal többet is mutathatnak, így ha ott a hőmérséklet megfelelő, a növény fázik. A „fá- zás” jelei a vontatott fejlődés, a nem megfelelő termőrügy-diffe- renciálódás, valamint komolyabb esetben a levélfonák kékes-vöröses elszíneződése, (pap)
