Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-07 / 31. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com Ma nyílik meg Pozsonyban a BR1DGE:1NG - szimbólumok és identitások egy új Európában című kiállítás A csernovici Ausztria mai szemmel KÖVEDEN Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A NAP Kiadó Kaleidoszkóp Könyvek sorozatá­nak bemutatója lesz holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávé­házban. Ebben a sorozatban jelent meg a kiadónál többek között Németh Zoltán, Grendel Lajos, H. Nagy Péter és Tóth László köte­te. A szerzőkkel N. Tóth Anikó író beszélget. Az estet Barak László, a NAP Kiadó igazgatója vezeti, (ú) Jan Hrebejk amerikai sikere Prága. Jan Hrebejk rendezése, a Szép lány, durva helyzet (Krás­ka v nesnázích), amelyet Petr Jarchovský forgatókönyve alapján készített, elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó díjat a kaliforniai Santa Barbarában megrendezett nemzetközi filmfesztiválon. „A denveri nemzetközi filmfesztiválon aratott siker után ez már a má­sodik egyesült államokbeli díj, amelyet az alkotás kapott“ - mond­ta Pavlina Fechterová, a filmet készítő Total HelpArt társaság szó­vivője. Denverben a Szép lány, durva helyzet a legjobb játékfilm­nek odaítélt fődíjat kapta meg; a fesztiválon huszonhárom ország 108 mozgóképe volt versenyben. (ČTK) Ján Valter kiállítása Pozsony. Tegnap nyílt meg a Mihálykapu utcában működő Ga­léria Michalský dvor falai között Ján Valter képzőművész kiállítá­sát Valternatívy 007 címmel. A művész grafikái és festményei már­cius 4-éig tekinthetők meg. (SITA) Újraindul a Delta forgatása Budapest. Márciusban újraindul a Delta forgatása, a német­magyar koprodukcióban készülő alkotás főszerepében Lajkó Félix hegedűművész látható majd -jelentette be a rendező és a film pro­ducere vasárnapi budapesti sajtótájékoztatón. Mundruczó Kornél filmjének forgatása tavaly nyáron, a főszereplő, Bertók Lajos tragi­kus halála miatt szakadt félbe. A színész halála után egyértelművé vált, hogy a filmet nem lehet a vele felvett anyagból összevágni. A rendező elmondása szerint ekkor az volt a legfőbb kérés, hogy ta- lálnak-e olyan szuverén művészt, alkotótársat, akivel a folytatás vagy esetleg a film teljes újrakezdése elképzelhető. A több hónapig tartó szereplőválogatás eredményeként Lajkó Félixre esett a vá­lasztás. (MTI) így készült a kiállítás - Abbé Libánský és Barbara Zeidler, az Institute for culture resistant goods munka­társa (Somogyi Tibor felvétele) Kiosztották a 38. Magyar Filmszemle díjait Nyert az Iszka és a Konyec MT1-JELENTÉS Budapest. Bollók Csaba filmje, az Iszka utazása és Rohonyi Gá­bor Konyec - Az utolsó csekk a po­hárban című munkája nyerte el a legjobb játékfilmnek járó díjat a tegnap véget ért 38. Magyar Film­szemlén. Bollók Csaba filmje a legjobb szerzői filmnek járó díjat kapta a lelki mélység realista és őszinte megközelítéséért, a meggyőző in­tegritásért. Rohonyi Gábor első nagyjátékfilmjét a legjobb műfaji alkotásnak ítélte a szakmai zsűri, elismerve a film ötletességét, gaz­dag humorát. A legjobb rendező díját Szász János kapta az Ópium - Egy elme­beteg nő naplója című filmért, amely az indoklás szerint merész kísérletként elhatol az emberi ta­pasztalás végső határáig. A legjobb operatőrnek járó elis­merést Máthé Tibor nyerte el az Ópium című film fényképezésé­ért, a határozottság és gyengéd­ség együttes megjelenítéséért. A Simó Sándorról elnevezett elsőfilmes díjat a zsűri Bogdán Ár­pádnak ítélte a Boldog új élet című filmért, a személyes tragé­dia költői látomásáért. A legjobb látványért járó elis­merést a Dolina című film alkotó- közösségének ítélte a zsűri (dísz­let: Árvái György, jelmez: Szűcs Edit, Breckl János, operatőr: Med- vigy Gábor, rendező: Kamondi Zoltán). A legjobb forgatókönyvírói díjat Elek Judit A hét nyolcadik napja című filmje kapta, a számos erede­ti karaktert felvonultató, valóság­hoz közeli komplex történetért. A legjobb női alakítás díját Ko­vács Kata nyerte el, a Kythera című filmben folyamatos és hatá­rozott filmes jelenlétet nyújtó esz- köztelen szerepjátékáért. A legjobb férfi alakítás díját Zsótér Sándornak ítélték a Töre­dék című filmben nyújtott inten­zív, megigéző alakításáért. A leg­jobb eredeti filmzene díját Memb­ran kapta a Boldog új élet című film zenei munkájáért. A 38. Magyar Filmszemle leg­jobb kisjátékfilmjének járó díjat Nemes Jeles László kapta Türe­lem című filmjéért, az érzékeny téma szokatlan feldolgozásáért. A kísérleti film kategória külön- díját Nicolaus Myslicki Álszent című filmjének ítélték a szöveg és kép formabontó használatáért, valamint egy szakrális téma szo­katlan, újszerű feldolgozásáért. A zsűri rendezői különdíját a két testvér találkozásának és elvá­lásának érzékeny bemutatásáért Nagy Dénes nyerte el az Együtt című filmért. A zsűri operatőri díját az Altere- go című film operatőrének, Tóth Widamon Máténak adományoz­ták a lakásbelsők tartózkodó, de a szereplők személyiségét is kisu­gárzó világításáért, a képek tar­tózkodó intimitásáért. Az Országos Diákzsűri fődíját, a Zöld Holló-fődíjat Bollók Csaba kapta az Iszka utazása című fil­mért, a minden képkockából su­gárzó őszinteségéért, amely az in­doklás szerint képes volt egy ilyen, csak ritkán belátható vilá­got a közönség elé tárni. Az év legjobb dokumentum­filmjének járó díjat Kincses Réká­nak ítélték a Balkán bajnok című filmért, az erdélyi sors egyetemes érvényű bemutatásáért, melyet a rendező családjának és politikus apjának életén keresztül ábrázol. Az év legjobb tudományos-is­meretterjesztő filmjének járó díjat Kóthy Judit és Topits Judit Forró ősz a hidegháborúban című alko­tásának adományozták, elismerve ezzel az alapos és szakszerű kuta­tást, a pontos szerkesztést, a film objektivitását, s nem utolsósorban azt a koncepciót, amely az 1956- os magyarországi .forradalmat szélesebb történelmi kontextus­ban mutatja meg. Pozsonyba érkezett a BRIDGE:ING - csernovici Ausztria - szimbólumok és identitások egy új Európá­ban című vándorkiállítás, amelynek megnyitója ma 17 órakor lesz a szlovák kultu­rális minisztérium Sznf téri épületének udvarházában. MISLAY EDIT A projekt öúetgazdája Abbé Li­bánský, az Ausztriában élő cseh származású képzőművész, akit négy évvel ezelőtt egy rövid új­sághír ihletett meg, amely arról szólt, hogy Ukrajnában előkerült a Csernovici Ausztria néven is­mert monumentális szobor. „Az emlékművet a bukovinai Cserno- vic lakosai emeltették az Osztrák- Magyar Monarchiához való csato­lásuk emlékére - mesélte Abbé Li­bánský. - Évekig gyűjtötték a pénzt, hogy a szobrot felállíttat­hassák. Ez azért is érdekes, mert általában a birodalmak vezetői szoktak ehhez hasonló szimbólu­mokat állíttatni, ez a szobor pedig nem felsőbb utasításra született.” A szobornak aztán az első vi­lágháború után nyoma veszett, és csupán 2003-ban került újra elő egy építkezés során. „Az em­lékművekkel való bánásmód egyik jellegzetes példája ennek a szobornak a sorsa. Felállították, aztán változott a politikai rend­szer, és nyomtalanul eltűnt. Érde­kes, hogy az építkezésen dolgozó munkások még csak nem is ástak tovább, hogy esetleg megtalálják a szoborfejet, így ez a két és fél tonnás, gyönyörű carrarai már­ványból készült emlékmű torzó lett. És ami szintén elgondolkod­tató, hogy senki nem tudta, mi le­gyen vele, és hogy egyáltalán van- e még valamilyen jelentősége” - mondta a képzőművész. Ez a gazdátlanná vált szobor lett a projekt kiindulópontja. Időközben még egy érdekes for­dulat történt: Ukrajnában lezaj­lott a narancsszínű forradalom, s ez Abbé Libánskýt arra ösztönöz­te, hogy olyan művészeti projek­tet valósítsanak meg, amely egy­fajta pozitív visszajelzést jelent­hetne a külföld részéről az Éurópa felé irányulni igyekvő Ukrajna számára. LAPAJÁNLÓ Számos érdekes, a társadalom- tudományok különböző területei­vel foglalkozó tanulmányt ad köz­re a negyedévente megjelenő Fó­rum Társadalomtudományi Szem­le legutóbbi száma. Több írás is foglalkozik a Fórum Kisebbségku­tató Intézet tevékenységével, an­nak kapcsán, hogy az intézet tíz Fórum Társadalomtudományi Szemle A tartalomból lí-j-wik«. c onuiwi« *oe««y •mma A nemzetközi művészeti pro­jekt koncepcióját a bécsi szék­helyű Institute for culture resis­tant goods dolgozta ki. Tíz pél­dányban elkészítették az Auszt- ria-szobor életnagyságú repliká­ját, és a valamikori monarchia öt országának tíz képzőművészét kérték fel a közös munkára, hogy technikai lehetőségeik határain belül, saját művészi kifejezőesz­közeikkel készítsenek egy műal­kotást a politikai szimbólumokkal való bánásmód témájában. Szlo­vákiából Németh Ilona és az XYZ Csoport (Matej Gavul, Milan Tit- tel), Magyarországról El-Hassan Róza és Sugár János, Lengyelor­szágból Karolina Kowalska és Ja- nek Simon, Ukrajnából Anna Si­dorenko és Bronislav Tutelman, Ausztriából Bernadette Huber és Abbé Libánský kapcsolódott be a projektbe. Hogy mennyire mást jelent napjainkban az egyes művészek számára a politikai szimbólum fogalma, arról az el­készült alkotások nagyon érzék­letesen tanúskodnak. Németh évvel ezelőtt kezdte meg működé­sét. Tóth Károllyal, az intézet igaz­gatójával Fazekas József készített beszélgetést. A teijedelmes interjú átfogó képet ad az intézmény egy évtizedéről, kutatási programjaik­ról, amelyek a „szlovákiai magya­rok és kisebbségek életének szinte minden területére kiterjedtek”. A Matus Éva - Sebő Beáta - Végh Annamária szerzőhármas az inté­zet önálló könyvtári és levéltári osztályává vált Bibliotheca Hunga- rica dokumentációs tevékenységét ismerteti. Konkoly László írásában a Fórum Intézet adatbázisairól ad hasznos áttekintést, míg Kusy Fe­renc az adatok öt éve folyó digitali- zációjáról számol be. Öllős László politológus A Magyar Koalíció Pártja a 2006-os parlamenti válasz­tások után című tanulmányában azt a kérdést vizsgálja, milyen okai vannak, hogy a tavalyi választáso­kon az MKP kiváló szavazatarányt ért el, ugyanakkor az előző válasz­tási eredményekkel szemben több mint 50 ezer szavazatot veszített. „Milyen a magyar köztudatban va­Ilona például fémesen csillogó „ruhába” öltöztette a torzót, amelynek testén az állandóan változó realitás tükröződik vissza folytonosan. Sugár János nagyon radikálisan adja a nagyközönség tudtára: az efféle monumentális műemlékek a történelem szemét­dombjára valók. A szobrokon kívül a projekt ré­sze egy fotókiállítás is. „Ez ugyan­olyan fontos számunkra - hang­súlyozta Abbé Libánský. - A fotók különböző politikai szimbólumo­kat ábrázolnak, amelyeket nap mint látunk magunk körül szerte Európában. Arra a kérdésre keres­sük a választ, hogy ezek a szimbó­lumok mit jelentenek ma az átlag­polgárok számára. Jelentenek-e egyáltalán számunkra valamit. Ezzel el is érkezünk az identitás kérdéséhez, amely napjainkban ugyancsak nagyon időszerű. Az Európai Unió, Európa ugyanis egyfajta európai identitást próbál kialakítani. De ez nem olyan egy­szerű. Mert csaknem minden ál­lam, főként azonban a kisebbek, ló megítéltsége a magyar népi kul­túrának ... miként, milyen külső és belső hatások, folyamatok nyomán alakult ez a kultúra olyanná, ami­lyennek a 20. századra megismer­tük ... milyen helye és szerepe le­het a magyar népi kultúrának euró­pai kontextusban” - erre ad választ Liszka József Két part között... cí­mű tanulmánya. Lampl Zsuzsanna annak a szociológiai kutatásnak az eredményeit ismerteti, amely a szlovákiai magyarok politikai iden­titását vizsgálta, s amelyből egye­bek mellett azt is megtudhatjuk, kit és miért nem érdekel a politika. A magyarság 20. századi történeté­nek egyik fehér foltjával, az 1948 őszén létrehozott Magyar Bizottság tevékenységével, annak az Új Szó és a Csemadok megalapításában való szerepvállalásával foglalkozik Popély Árpád történész. Ugyan­csak 20. századi történelmünk egy szeletét dolgozza fel Simon Attila történész Síppal, dobbal, nagybő­gővel - avagy kísérlet a „Felvidék visszafoglalására” 1938. október 5- én címmel. Napjaink egyik problé­elsősorban arra törekednek, hogy a saját nemzeti identitásukat meghatározzák. Gondot jelent te­hát az identitás, és kérdéses az is, hogy lehet-e egyáltalán a kialakí­tását központilag, például Brüsz- szelből irányítani.” A Pozsonyban mától látható ki­állítás a szlovák fővárosból tovább vándorol, s végül Ukrajna kapja meg ajándékként. Van egyébként egy kuriózuma is a pozsonyi bemutatónak. Míg a projektben részt vevő országok mindegyikében a szervezők anya­gi és erkölcsi támogatást is kap­tak, addig Pozsonyban nekik kel­lett nem kis bérleti díjat fizetniük azért, hogy a minisztérium épüle­tében bemutathassák a kiállítást. A tárgyalásokat ugyanis még az előző kormány ideje alatt kezdték a szervezők a minisztérium mun­katársaival, a kormányváltás után hivatalba került alkalmazottak azonban már semmit nem tudtak az Ausztria projektről, és a mi­nisztérium nem is óhajtott a pro­jekt támogatója lenni... máját, a Szlovákiát sújtó nagyfokú területi egyenlőtlenségek alakulá­sát vizsgálja az uniós tagság tükré­ben Lelkes Gábor tanulmánya, kü­lönös tekintettel Dél-Szlovákiára. „A temetkezési szokások és ezen belül a temetők vizsgálata a nép­rajzkutatás egyik olyan népszerű területe, amellyel számos néprajz- kutató foglalkozott már, s napja­inkban is közkedvelt kutatási témá­nak számít” - úja tanulmánya be­vezetőjében L. Juhász Ilona, aki a szlovákiai magyar tájak temető­inek kutatásáról és dokumentálá­sáról számol be. Tájainkon új nép­rajzi jelenségnek számít a Hallo­ween ünnepköre és az ehhez kap­csolódó tökbábukészítés - Bagin Árpád néprajzi gyűjtésének ered­ményeit foglalja össze. Hunčík Pé­ter pszichiáter, kommunikációs szakember annak a speciális, a Má- rai Sándor Alapítvány által 1994- ben kezdett interetnikus tréningp­rogramnak a tapasztalatait osztja meg az olvasókkal, amelynek célja a szlovák-magyar feszültség enyhí­tése volt. (me) A Fórum Intézet tíz évéről is képet ad a Fórum Társadalomtudományi Szemle legutóbbi száma Kit és miért nem érdekel a politika?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents