Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-07 / 31. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 7. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 Közösségként kell fellépnie Brüsszelnek az elhízás ellen - a több testmozgás mellett sokkal több pénz is kellene Egészségügyi verseny Ötmillió kövér gyermek az unióban A férfiak 27, a nők 38 százaléka elhízott vagy túlsúlyos (Reuters-felvétel) Brüsszel. Közösségi szintű fellépést sürget az Európai Parlament az elhízás egyre fenyegetőbb jelensége ellen abban a jelentésben, ame­lyet a műit csütörtöki brüsszeli plenáris ülésen szavaztak meg a képviselők. ÖSSZEFOGLALÓ A belga liberális Frédérique Ri­es 620 igen szavazattal elfogadott jelentésében emlékeztet arra, hogy a férfiak 27, a nők 38 száza­léka elhízott vagy túlsúlyos az unióban. A parlament méltatja a tagállami szinten bevezetett prog­ramokat, de fontosnak tartja, hogy a 27 tagország közösen is fellépjen a jelenség ellen. Megbomlott egyensúly Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése kimutatja, „szá­mos betegséget hét főbb kockázati tényező okoz, amelyek közül hat (magas vérnyomás, koleszterin, testtömegindex, nem megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a fizikai tevékenység hiánya és a túl­zott mértékű alkoholfogyasztás) az étrenddel és a testmozgással kap­csolatos”. A szöveg szerint „az energiabevitel a népesség széles csoportjai körében az 1950-es évek óta állandó, az életkörülmények­ben bekövetkezett változások azonban mind a fizikai tevékeny­ség, mind a fizikai munka csökke­néséhez vezettek. Ezáltal csökkent az energiaigény is, ami az energia- szükséglet és az energiabevitel kö­zötti egyensúly megbomlásához vezetett”. Iskolai étkeztetés Az elhízás több mint ötmillió gyermeket is érint, és évenként kö­zel 300 ezer új esetet regisztrálnak - különösen a fogyatékkal élő sze­mélyeket veszélyezteti az elhízás. A képviselők úgy vélik, alapvető fon­tosságú, hogy az iskolai környezet rendszeres mozgásra, az egészsé­ges életmódra ösztönözze a gyere­keket. Az EP sajnálja, hogy egyre kevesebb időt szánnak a testneve­lésre. A parlament felszólítja a tag­államokat, nyújtsanak elégséges fi­nanszírozást az iskolai étkeztetésre annak érdekében, hogy az iskolák lehetőség szerint organikus vagy regionális mezőgazdasági termé­kekből frissen készült ételeket kí­nálhassanak, valamint korai élet­kortól kezdve az egészséges étke­zési szokásokra bátorítsanak”. A zsíros reklámok ellen Az EP elítéli a gyermekeknek szánt élelmiszerek túlzott televí­ziós reklámozását, ami nem segíti az egészséges étkezési szokások kialakulását. A képviselők EU- szerte korlátoznák a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozását a sok gyerek által nézett műsorsávokban. A jelen­téstevő azt javasolja, az európai médiaiparral kössenek megáll­apodást, és ennek alapján „a kü­lönböző médiaeszközökön - tele­vízió, mozi, internet és videojáték - tüntessenek fel megjegyzéseket, amelyek sportolásra, valamint gyümölcs- és zöldségfogyasztásra buzdítanának”. A strukturális ala­pok keretében az egészséges élet­mód célkitűzését bele kell illeszte­ni az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretébe. Hátrányos helyzetben Mint a vitában elhangzott, az egységes és határozott uniós fel­lépéssel az egészségtelen élet­mód ellen egyrészt életek ment­hetők meg, másrészt csökkent­hetők az egészségügyi és egyéb kiadások is, melyek nagy részé­ért a kóros elhízás okolható. Az egészségügy működőké­pességének fenntartása érdeké­ben a reformok, a racionális működés és az állandó technoló­giai fejlesztés mellett nagy hang­súlyt kell helyezni a prevencióra. Fokozott figyelmet kell fordítani az idősekre a túlsúly és elhízott- ság miatt kialakuló krónikus be­tegségek megelőzése során. Az időseket és a fogyatékkal élőket jobban veszélyezteti a túlsúly, valamint a fizikai tevékenység hiánya. Ezért ők nagyon gyakran halmozottan hátrányos helyzet­be kerülnek, (mti, euractiv.hu, euvonal.hu) Egymillió uniós állampolgár aláírását a Greenpeace 500 méteres petíciókígyó formájában adta át Markosz Kiprianunak Ismét fellángolt a génmódosított termények körüli vita (Illusztrációs felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A genetikailag módo­sított termények előállítása és for­galmazása még mindig két tábor­ra osztja az EU tagállamait. Simon Barber, az Europabio lobbicsoport igazgatója szerint a gazdák és a fogyasztók érdekeit sérti a GMO-termények termesz­tésének korlátozása. Az elmúlt 9 évben a genetikailag módosított termények 23 milliárd euróval növelték a farmerek bevételeit, és 14 százalékkal csökkent a kör­nyezeti ártalom: a GMO-k eseté­ben ugyanis kevesebb gyomirtóra van szükség. „Ha a francia repce 75 százaléka GMO-típusú lenne, akkor idényenként 24 millió eu­róval csökkenne a gyomirtás költ­sége” - állítja Barber. Véleményét vitatja Rosemary Hall, a Föld Ba­rátai európai szervezetének szó­vivője: „A genetikailag módosí­tott terményekhez és élelmisze­rekhez fűzött nagy remények nem váltak valóra. A GMO-ter- mésmennyiség sem az USA-ban, sem Ausztráliában, sem Brazíliá­ban nem haladja meg a hagyomá­nyos növények terméshozamát.” Szerinte figyelembe kell venni az európai állampolgárok igen erős ellenérzéseit is. Az eupolitix.com. azt íija, a kér­désben erősen megoszlanak a vé­lemények az EU intézményeiben, beleértve az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet is. Re­nate Sommer (néppárti, német) euróképviselő szerint „az állam­polgárok reális és gyakorlatias tá­jékoztatása helyett különösen a környezetvédő szervezetek kreál­nak és népszerűsítenek horrorisz- tikus forgatókönyveket. Ha nem sikerül felhasználnunk a genetika kínálta lehetőségeket, rövidesen más térségektől fogunk függeni”. Szerinte a genetikailag tiszta gaz­dálkodás forgatókönyve az EU- ban tisztességtelen, ugyanis kép­telenség kielégíteni az európaiak­nak az állati eredetű élelmiszerek­kel kapcsolatos, egyre növekvő igényét genetikailag módosított szója nélkül. Egymillió aláírást adott át hétfőn a Greenpeace Markosz Kiprianu­nak, az EU fogyasztóvédelmi bizto­sának, követelve a génmódosított takarmánnyal etetett állatokból ké­szült hús- és tejtermékek megkü­lönböztetett jelölését. A Greenpea­ce 21 uniós országban gyűjtötte össze az egymillió aláírást. A fo­gyasztók mindenütt követelik a jo­got, hogy tisztában lehessenek az­zal, élelmiszereiket génmódosított szervezet felhasználásával készítet- ték-e. A Greenpeace szlovákiai szervezete arról tájékoztatta la­punkat, hogy Szlovákiában 16 600- an írták alá a petíciót. A most érvényben levő uniós termékjelölési szabályozás szerint nem kell feltüntetni a génmódosí­tás tényét a tej-, tojás-, húsfélék címkéin, akkor sem, ha az állato­kat génmódosított takarmánnyal etették. Ez a jogi hiányosság az oka annak, hogy a fogyasztói elu­tasítás ellenére is növekszik az EU- ba áramló génmódosított szója és kukorica mennyisége, valamint emiatt nő a génkezelt növények- termőterülete világszerte. Az unió területére behozott génmanipulált szója- és kukorica­termékek 90 százalékát a takar­mányozásban használják fel. Egy európai állat eledelének átlag 30 százalékát a génmódosított tápok teszik ki. Ez azt jelenti, hogy 20 millió tonna génmódosított ter­mék kerül be az élelmiszerláncba a fogyasztók közvetlen tudomása nélkül, (euractiv.hu, mti, ú) Ki fizetné a külföldi kezeléseket? Párizs. Elkerülhetetlen az euró­pai egészségügyi rendszerek közöt­ti verseny, ennek egyengetésére jövőre egy, az országhatárokon túli kezeléseket szabályozó európai di­rektíva megalkotását tervezi az Eu­rópai Bizottság. Erről Markosz Kip- rianu, az EU-bizottság egészség- ügyi és fogyasztóvédelmi biztosa beszélt a Le Figarónak adott inter­jújában. A jövőre beterjesztendő kezdeményezés elsősorban azt sza­bályozná, mikor és hogyan vehet igénybe egy állampolgár külföldi kezelést, és melyik nemzet társada­lombiztosítása állná annak költsé­geit. Brüsszel európai egészségügyi referenciaközpontok létrehozását is tervezi, a megvalósítás lépésről lépésre történne. Kiprianu cáfolta, hogy a szektor liberalizálásról lenne szó. Vélemé­nye szerint az Európai Bíróság te­remtette meg a konkurenciát, ami­kor egy közelmúltban meghozott döntésében emlékeztetett: a belső piac szabályai az egészségügyi szol­gáltatásokra is vonatkoznak. (Miu­tán egy hazájában több mint egy éve várólistán lévő brit állampolgár Franciaországban operáltatta meg magát, biztosítója megtagadta a szomszédos országban kifizetett 5800 eurós számla visszatérítését. Annak ellenére, hogy külföldi gyógykezeléshez egyelőre még el­engedhetetlen a hazai biztosító előzetes engedélye, a betege kere­setét követően - a határ menti keze­lések jogának szellemében - a lu­xembourgi bíróság kötelezte a biz­tosítót a külföldi egészségügyi költ­ségek visszatérítésére.) Az új direktíva elsősorban a leter­helt közegészségügyi rendszerű or­szágokat érintené, valamint az olyan kisebb európai tagállamokat (Ciprus, Málta), amelyek nem ren­delkeznek teljes körű szolgáltatás­sal. De megérezné hatását Francia- ország is, amely kiváló egészség- ügyi rendszere következtében ide- áramló külföldi betegek miatt kénytelen lesz a kezelések iránti igény növekedésével számolni. Az Európai Bíróság csak egy-egy speci­ális esettel foglalkozik, ezért kell Kiprianu szerint a bizonytalan hely­zetet direktívában szabályozni. A törvénytervezet célja: a betegek és az orvosok mobilitásának meg­könnyítése és támogatása, vala­mint a határokon túli kezelések visszatérítése. De a betegek jogai sem lesznek „határtalanok”. Meg­határozásukhoz az eddigieknél na­gyobb együttműködésre számít a tagállamok részéről Kiprianu. Hangsúlyozta viszont: az európai országok kötelesek lesznek költség- vetésükben a beteg jövőbeni mobi­litására tekintettel lenni. (MTI) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap Anetté vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0682 Sk 113 765 621,01 Sk 0,00% 1,0955 Sk 761 020 442,22 Sk 0,069% 1,0955 Sk 2 153 051 623,11 Sk 0,069% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0728 Sk 450 411 141,99 Sk 0,07% 1,0910 Sk 2 906 633 342,63 Sk 0,07% 1,0988 Sk 5 817 392 652,41 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár ** 1,0625 Sk 55 507 174,05 Sk 0,00% 1,0951 Sk 523 023 601,38 Sk 0,07% 1,0984 SK 1 119 656 276,12 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0667 Sk 101 315 232,43 Sk 0,000% 1,0684 Sk 978 502 156,79 Sk 0,075% 1,0710 Sk 2 243 867 509,28 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0671 Sk 223 895 487,41 Sk 0,00% 1,0834 Sk 1 696 906 410,67 Sk 0,075% 1,0893 Sk 2 620 348 701,82 Sk 0,075% Winterthur Magánnyugdíjpénztár 1,0685 Sk 279 279 154,70 Sk 0,075% 1,0867 Sk 2 239 094 438,13 Sk 0,075% 1,0944 Sk 5 950 601 519,86 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** január 31-i adatok forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. február 2-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutalja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents