Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-07 / 31. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 7. Tavaly az ENV1-PAK társaságnak köszönhetően 538 hazai település kapcsolódott be a szelektív gyűjtésbe Tüntessük el a szeméthegyeket! Minden múlandó, csak a természetben alig lebomló műanyag nem. Környezetvédők tüntetnek a PET-fla- konok forgalmazása ellen Pozsony központjában. (A szerző felvétele) Pozsony. A hulladék tárolása Európa valamennyi orszá­gában a legnagyobb problé­mák közé tartozik - főképp azért, mert a szeméthegyek folyamatosan nőnek. Hogy miből mennyit dobunk ki, jelzi: nem jutottunk még el odáig, hogy kellőképp meg­becsüljük nyersanyag-tarta­lékainkat, illetve a feldolgo­zásukra fordított energiát. LŐRINCZ ADRIÁN Szlovákiában főképp a lakossá­gi hulladék mennyisége növek­szik; ennek a fő oka, hogy a tele­pülések, illetve azok lakosai nin­csenek kellőképp tájékoztatva az elkülönítő gyűjtés fontosságáról. További hiányosságok mutatkoz­tak a törvényi szabályozás szint­jén is, ami korábban átláthatat- lanná tette a rendszert. A 2003-ban létrehozott ENVI- PAK Rt. a tájékoztatást, illetve az EU-ban alkalmazott modell meg­honosítását vállalta magára. En­nek lényege, hogy a hulladék „előállítói”, beleértve a gyártókat és a forgalmazókat is, egy közös alapba fizetnek, melyből a továb­biak során támogatják az elkülö­nítő hulladékgyűjtést. Tavaly az ENV1-PAK révén 538 szlovákiai te­lepülés kapcsolódott be a szelektív gyűjtésbe, az e célra kiutalt támo­gatás összege pedig meghaladta a 40 millió koronát. A társaság létre­jötte óta összesen 110 millió koro­nát osztott szét erre a célra; az összegek arányából arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az elmúlt évben Szlovákiában jelentősen megnőtt az érdeklődés az ésszerű hulla­dékgazdálkodás iránt. „A települések hosszú távú, cél­tudatos ösztönzése és támogatása a polgárok elégedettségét is cé­lozza; felméréseink ugyanis arról tanúskodnak, hogy a megkérde­zettek alig fele elégedett az ön- kormányzatok ezirányú törekvé­seivel” - hangsúlyozta a társaság tegnapi pozsonyi sajtótájékozta­tóján Hana Nováková, az ENVI- PAK Rt. vezérigazgatója. A statisz­tikai adatoknál maradva: a cég felmérései szerint a megkérdezet­tek mindössze 47%-a jut napra­kész információkhoz a szelektív hulladékgyűjtést illetően, 17,8%- a szívesen tudna többet, 31,9% kevésbé jártas a témában, 3,3%- ot pedig nem érdekel a hulladék­osztályozás. A lakosság 45,6%- nak jó lehetőségei nyílnak arra, hogy a gyakorlatban is megvaló­sítsák a szelektív gyűjtést, 22,3% elvárná, hogy a község megte­remtse a megfelelő lehetőségeket, 28,6% esetében a lehetőségek ki­mondottan kedvezőtlenek, 3,5% pedig nem folytat elkülönítő gyűjtést. A felmérés alapján a la­kosság 96%-a a gyakorlatban is megvalósítandónak tartja a sze­lektív gyűjtést. A főképp csomagolóanyagok­ból származó hulladék újrahasz­nosításának arányát az Európai Unió valamennyi tagországa szá­mára előirányozza. Míg idén pél­dául a műanyag-hulladék 38%-át kellene újra feldolgozni, 2012-re ezt az arányt 48%-ra kell növelni. Radikálisabb növekedéssel kell számolni a papír-, az üveg- és a fémhulladék esetében; itt az ará­nyok csaknem megduplázódnak, 55-68% között mozognak. Samsung: a koreaiak 23 milliárdot ruháznának be Több ezer új munkahely ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha a koreai Samsung március végén úgy dönt, hogy a Nagyszombat melletti Voderadyn építi fel új, folyadékkristályos mo­nitorokat gyártó vállalatát, akkor a korábban bejelentett 16 milliárd koronás beruházás mellett a cég beszállítóinak a részéről további 7 milliárd koronás beruházásra szá­míthatunk. A Samsung és az öt be­szállító cége csak az új üzemükben 4400 embernek adhatnának mun­kát. Sőt, a legnagyobb munkáltató nem is maga a Samsung lenne, ha­nem a beszállítói. Az öt koreai be­szállító 2800 alkalmazottal szeret­ne dolgozni. Közülük a legna­gyobb, az LCD-monitorok védőbur­kolatát előállító Hansol 1813 alkal­mazottal számol, ami önmagában több, mint a Samsung által igényelt 1600 alkalmazott. Ha a koreai cé­gek Szlovákia mellett döntenek, az építkezést már áprilisban meg­kezdhetik, a gyártás pedig jövő év márciusában indulhat be. A Vode­radyn előállított monitorokat a későbbiekben is Galántán szerelik majd a televíziókba. A Samsung a bevételek tekintetében már most az ötödik legnagyobb cég Szlovákiá­ban, a beruházást követően pedig már csak a nagy hazai autógyártók előznék meg. (p, mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 2006júliusa óta a hegyi mentőszolgálat a balesetet szenve­dett kirándulóval fizetteti meg a mentés, a betegellátás költségeit, ennek összege még a legegy­szerűbb beavatkozás esetében is 3500-5000 korona közötti. Ezért az Union Biztosító nyomatékkai fi­gyelmezteti a síparadicsomokba in­dulókat, hogy kössenek biztosítást. Dušan Zemánek, az Union illetékes főosztályának igazgatója közölte: „Aki a hivatalosan kijelölt sípályán sérül meg, annak nem szükséges ezt a szolgáltatást igénybe vennie, ám aki letér a kijelölt helyekről, veszélyes sportokat űz, hosszú tú­rákra indul, annak ajánljuk a hegyi biztosítás megkötését.“ Ennek ára napi 10 korona fejenként, a sí­előknek 20 pedig korona, éves szin­ten 390 koronától kezdődik az összeg és 300 ezer koronáig fedezi az esetleges beavatkozást. Ajánla­tos a nagyobb túrákra mobiltele­font és folyadékot vinni, a 18300-as vészhívó számát megjegyezni, to­vábbá a hegyi utak előtt a www.la- viny.sk hírportál friss információit végigböngészni. A külföldi síelés előtt fontos a felelősségbiztosítás megkötése is, az Union 1 napos biz­tosítása 50 koronánál, a 7 napos 204 koronánál kezdődik, (shz) A legnagyobb érdeklődés a bérlakások iránt volt Idén kevesebb a lakáshitel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Állami Lakásfejlesz­tési Alap (ŠFRB) az elmúlt évben 4,707 milliárd koronányi kedvez­ményes lakáshitelt folyósított - de­rül ki az alap legfrissebb elemzé­séből. Tavaly is a legnagyobb ér­deklődés a bérlakások, családi há­zak és a panelházak felújítására szánt hitelek iránt volt. A bérlaká­sépítés támogatására 2006-ban 2,84 milliárd koronát fordított az alap. A családi házat építők ugya­nekkor 1,018 milliárd koronás hi­telt vehettek fel, míg a panelházak­ban épülő lakásokra 75,4 millió ko­rona jutott. Egyre nagyobb az ér­deklődés a lakóházak felújítására nyújtott hitelek iránt is, ezekre az elmúlt évben 697 millió koronát fo­lyósítottak. Kedvezményes hitelt vehetünk fel az alaptól lakásvásár­lásra is, erre 2006-ban 62,1 miihó koronát fordított az állami szerve­zet. Tavaly az alaphoz 1789 hitel­kérvény érkezett, összesen 5,583 milliárd korona értékben. Ezekből azonban csak 1586 kérvényt fogad­tak el, az odaítélt hitel összege pe­dig elérte a 4,707 milliárd koronát. Az állam az alapnak tavaly 4,759 milliárd koronát nyújtott hitelek fi­nanszírozására, ebből 51,4 millió koronát nem sikerült felhasználni­uk. Idén nagy valószínűséggel már nem lesznek ilyen problémáik, hi­szen az ŠFRB a lakásépítés támoga­tására már csak 3,896 milliárd ko­ronát oszthat szét. A legnagyobb pénzösszeg, 2,186 milliárd korona ezúttal is a községi bérlakások tá­mogatására van fenntartva. A 2007-es költségvetés szerint a csa­ládi házak építésére 823 milliós, a panelházak felújítására 700 milli­ós, lakásvásárlásra pedig 71 miihó koronás hitelkerete van. (s, mi) MT1-HÍR Pozsony/Bécs. Befektetői harc indult a Szlovákiában bejegyzett SkyEurope diszkont légitársaság megszerzéséért. Ronny Pecik be­fektetési bankár, a svájci Oerlikon technológiai konszern főrészvé­nyese a RPR Privatstiftung révén már 7,82%-os tulajdonrésszel rendelkezik a légitársaságban. Osztrák lapokban olyan találgatá­sok jelentek meg, amelyek szerint egy orosz üzleti partnerrel együtt a légitársaság feletti ellenőrzés megszerzésére törekszik és ehhez megnyerte Niki Lauda támogatá­sát is tanácsadóként. Pecik még nem nyilatkozott a SkyEurope lé­gitársasággal kapcsolatos terve­iről, a Presse napilap szerint azon­ban részt kíván venni a társaság részvényesi közgyűlésén február 16-án, ahol frontot nyithat a hata­lom megszerzéséért indítandó harcban. Pecik ellenzi a SkyEuro­pe menedzsmentje által tervezett négymillió eurós tőkeemelést, amely részvényopciót biztosítana a vezetésnek. A fapados légicég az értesülések szerint felkeltette Viktor Vekszelberg orosz ipar­mágnás érdeklődését is, aki 14%- kal részesedik az Oerlikonban. Pecik érdeklődése a SkyEurope iránt saját bevallása szerint szem­élyes ügy és semmiféle kapcsolat­ban nincs a svájci Oerlikon és As- com cégekkel. Pecik - ahogy azt már az Oerlikon és a Sauer eseté­ben is bebizonyította - nem fog megelégedni 5%-os részvénypa­kettel. Elemzők szerint fokról fok­ra 30% körülire növelheti része­sedését, amely felett az értékpap­ír törvény szerint kötelező átvéte­li ajánlatot tehet a többi részvé­nyesnek. Tizenöt éve írták alá az EU maastrichti szerződését Három pillérre épülünk MTl-ÖSSZEFOG LALÓ Maastricht. Tizenöt éve, 1992. február 7-én írták alá az Európai Unió akkori tagországainak állam- és kormányfői az EU eddigi egyik legnagyobb hatású dokumentu­mát, a maastrichti szerződést. Ez a dokumentum hozta létre politikai fogalomként az Európai Uniót a ko­rábbi gazdasági közösségekből, ki­mondta a közös európai uniós pénz megteremtését, és olyan szövetség létrehozását tűzte ki célul, amely­ben a tagállamok mélyebben és szorosabban integrálódnak. A szerződés jelentős része ma már valósággá vált. Az 1993. november 1-jével hatályba lépett szerződés állította három pillérre az unió működését: a korábbi Európai Gaz­dasági Közösséget létrehozó szer­ződésre, az unió jövőbeni közös kül- és biztonságpolitikájára, vala­mint a bel- és igazságügyi együtt­működésre. A maastrichti szer­ződés deklarált célja volt az akkori gazdasági közösség fokozatos áta­lakítása politikai unióvá. A belga- hohand-német hármas határ köz­vetlen közelében fekvő Maastricht- ban aláírt szerződés kinyilvánította az Európai Unió létrejöttét, és ha­tályba lépésével számos új európai szervezet és intézmény alakult, il­letve kapott új nevet, például az Eu­rópai Bizottság. A szerződés meg­állapította az unió további fejlődé­sének menetrendjét is, megnyitva az utat az északi és keleti bővítés, valamint az intézményes átalakítá­sok megindítása előtt. Új integráci­ós elemként bekerült a szerződésbe az uniós állampolgárság fogalom­köre is. Ez a szerződés tűzte ki célul a személyek szabad áramlását, amely a jövőre az új EU-tagorszá- gokkal a gyakorlatban is kibővülő schengeni egyezménnyel valósult meg. A maastrichti elképzelések mindazonáltal nem maradéktala­nul és nem gyorsan valósultak meg. Az akkor eldöntött Gazdasági és Pénzügyi Unió legfőbb eszköze, a közös pénz fizikai valójában csak 2002-re jelent meg, több közbülső lépcsőn áthaladva. A közös haderő létrehozásának Maastrichtban hir­detett célja több évre eltolódott, s noha azóta már 60 ezer fős gyors bevetésű európai erő megteremté­séről is döntés született, az unió ka­tonai törekvései és a NATO viszo­nya továbbra is vita tárgya. Maast­richt a szerződéssel végleg beírta magát a történelembe. Az akkor megálmodott politikai unió csak abban az esetben alakulhat meg, ha a népszavazásokon elvetett al­kotmányos szerződésből sikerül át­emelni az ennek kereteit magában foglaló elképzeléseket. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újabb illeték az olajszállításban? Minszk/Moszkva. Moszkvai elemzők nem tartják érzékeny­nek az orosz olaj fehéroroszor­szági tranzitilletékének 30%-os, átlagosan 60 dollárcentes emelé­sét, amit a hét elején jelentett be a fehérorosz gazdasági miniszté­rium. A közlés szerint az új illeté­kek február 15-től lennének ér­vényesek. Mindamellett a tranzi­tilleték emeléséről még egyezte­tés lesz Moszkva és Minszk kö­zött. Ez az illeték régóta létezik, és semmi köze ahhoz a külön, tonnánként 45 dolláros tranzit­díjhoz, amelyet Fehéroroszor­szág nemrég újonnan kivetett az orosz olajra, majd hamar vissza is vont, a két ország januári olaj­vámvitája közben. (PB) SA: rövidesen bukórepülés Pozsony. A Szlovák Légitársa­ság (SA) a közeljövőben csődel­járást kezdeményez saját maga ellen - állítja Christiane Böhm- Mayer, a cég igazgatója. „Mivel nemrég leállítottuk az összes já­ratunkat, a társaságnak nincs jövője. Emiatt kénytelenek va­gyunk csődeljárást kezdemé­nyezni“ - vallotta be a légitársa­ság vezetője. (TASR) Hidegháborús költségvetés Washington. George Bush el­nök a jövő évi amerikai költség- vetésben annak több mint egyö­tödét, 623 milliárd dollárt kér a Pentagon számára, főleg az iraki háború folytatására a kongresz- szushoz hétfőn benyújtott terve­zetében, kevesebb forrás jutna viszont az egészségügyi és okta­tási programoknak. Az október 1-jén kezdődő költségvetési év­ben az amerikai elnök 142 milli­árd dollárt tervez fordítani az iraki és afganisztáni háborúkra. A 2003 óta tartó iraki hadműve­letek összköltsége ezzel megkö­zelíti az 1000 milliárd dollárt. A védelmi kiadások Bush által ja­vasolt növelése arra a szintre jut­tatja vissza a Pentagon büdzsé­jét, amelyen az a hidegháború végén, Ronald Reagan fegy­verprogramja idején volt. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 34,550 Lenovel zloty 8,929 Anqol font 52,514 Maqyar forint (100) 13,650 Cseh korona 1,227 Svéd korona 3.784 Bolqár leva 17,659 Román lei 10,256 Japán ien (100) 22,179 Svájci frank 21,430 Kanadai dollár 22,553 USA-dollár 26,698 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,55-35,55 25,85-27,51 1,20-1,26 13,02-14,32 OTP Bank 33,68-35,44 25,94-27,38 1,20-1,26 13,16-14,17 Postabank 33,59-35,51 25,90-27,50 1,20-1,26 11,85-15,45 Szí. Takarékpénztár 33,66-35,39 25,94-27,30 1,19-1,26 13,04-14,27 Tatra banka 33,65-35,45 25,99-27,37 1,20-1,26 13,09-14,17 UniBanka 33,68-35,44 26,02-27,38 1,20-1,26 13,29-13,99 Általános Hitelbank 33,67-35,47 26,00-27,39 1,19-1,26 13,14-14,15 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az Union figyelmezteti a hegyekben kirándulókat Pénzt kímélhet a biztosítás Osztrák és orosz befektetőnek kellene a SkyEurope Lauda a légitársaságban?

Next

/
Thumbnails
Contents