Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-06 / 30. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 6. Agrárkörkép - hirdetés 17 A talaj foszforral való ellátottsága és a (N)P-mérlegek közötti összefüggések meglepő tapasztalatai az EU-tagországokban Foszfátdirektíva kidolgozására volna szükség (Illusztrációs felvétel) A trágyázási szaktanács- adási rendszerek alapvető, közös vonása, hogy az adott tápelemmel gyengén ellátott területen a növény által kivont mennyiséget jóval meghaladó, a közepe­sen ellátotton azt kevésbé meghaladó, a jó ellátott­ságán azzal azonos avagy annál kevesebb (N)PK-táp- elemmennyiségeket java­solnak kijuttatni termesz­tett növények alá. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Ezt a logikát elfogadva, a ’90-es évek elején a foszforral (P) sokkal jobban ellátott talajokkal bíró nyu­gat-európai EU-tagországokban sokkal kisebb az (N)P-mennyiségek kijuttatása, és ennek eredménye­képpen sokkal alacsonyabb (N)P- mérlegegyenlegek az indokoltak, ugyanakkor agronómiái és környe­zetvédelmi szempontból is elfogad­hatók, mint a ’90-es évek elején jó­val gyengébb P-ellátottságú közép­kelet európai országokban. A való­ságban azonban ezzel ellenkező adatokat mutatnak a magyarorszá­gi szerzők (Dr. Csathó Péter, Dr. Ra- dimszky László, Dr. Németh Ta­más) által közzétett vizsgálatok és számítások eredményei. A talajok P-státusát jelző P-ellá- tottsági értékszám és a P-mérle- gek közötti összefüggés alapján ha az adott ország területe 100%- ban foszforral igen gyengén ellá­tott lenne, az ország P-ellátottsági értékszáma 1,0 volna. A másik szélsőség, 100%-ban foszforral igen jól ellátott terület esetén a P- ellátottsági értékszám 5,0. Az ag- ronómiailag és környezetvédelmi szempontból is indokolt, egyedül helyes gyakorlat esetében ajavuló P-ellátottsággal egyre kisebb, egy­re negatívabb P-mérlegeket kelle­ne kapni. Ezzel szemben, ennek éppen az ellenkezője volt megfigyelhető a ’90-es évek elején vizsgált európai állapotokban: a kelet-közép-euró- pai országok kis P-ellátottsági ér­tékszámához kapcsolódtak a leg­kisebb, több esetben is negatív (!) (-10 és -20 kg/ha P2O5 közötti) P- mérlegek, míg a nyugat-európai or­szágokhoz köthető legnagyobb P- ellátottsági értékszámokhoz a leg­pozitívabb, évenként 40 és 90 kg/ha P2O5 közötti többletet muta­tó P-mérlegek. Ez azt is jelenti, hogy a ’90-es évek elején kialakuló kedvezőtlen állapotok napjainkra nemhogy javultak, vagy netalán konzerválódtak volna, de draszti­kus mértékben tovább súlyosbod­tak. Erről az európai országok el­múlt 15 évi kumulált nitrogén- és foszformérleg-egyenlegei tájékoz­tatnak sokkoló módon. Az 1991 és 2005 közötti kumulált NP-mérlegek Az egyes európai országok közül mind a kumulált N, mind a P tekin­tetében Hollandia és Belgium áll­nak az élen. A nitrátdirektíva beve­zetése óta eltelt 15 év alatt az ösz- szes N-többlet 2800 kg/ha (!) volt Belgiumban, 3500 (!) kg/ha Hol­landiában. Szintén ádag feletti Né­metország, Norvégia és Írország kumulált N-mérlege. Bár nincs rá adatunk, feltehetően Dánia is ebbe a csoportba tartozik. A sort, mint ahogy várható is volt, a közép-ke- let-európai országok zátják. A 15 év alatt kumulált holland P20s-felesleg csaknem 1000 kg/ha, a belgáé 750 kg/ha . Ez annál is ijesztőbb, mivel éppen ezekben az országokban volt 1991-ben a „leg­jobb” (valójában környezeti szem­pontból a „legrosszabb”) a talajok P-ellátottsága. Szlovénia, Norvégia és Finnország is átlag feletti P-gya- rapodást könyvelhet el az elmúlt 15 évben. A sor végén ismét csak a közép-kelet-európai országok kul­lognak. A szerzők javaslatot is tesznek a kialakult helyzet megváltoztatásá­ra. A súlyosan terhelt, főképpen a Benelux-országokat érintő környe­zeti károsodás rehabilitációjára azt javasolják, hogy:- drasztikusan át kell alakítani az EU nitrátdirektíváját. A nitrátér­zékeny területeken az évi 170 kg/ha maximálisan engedélyezett szerves eredetű N-plafon megtar­tása mellett a jogszabályban figye­lembe kell venni az istállótrágya hasznosulását, amely homok-, és homokos vályogtalajokon 3 évre elosztva 50% az első évben, 30% a 2. évben, és 20% a 3. évben. Vá­lyogagyagos vályog- és agyagtala­jokon 4 éves hasznosulással kell számolni: 40% az első, 30% a 2., 20% a 3. és 10% hasznosulással a 4. évben. Ha évente van szervestrá- gya-kijuttatás, az adott évre jutó szervestrágya-érvényesülések ösz- szegének nem szabad meghaladni­uk a 170 kg/ha értéket a nitrát- érzékeny területeken. Nitrátérzékenységtől függetle- nül az EU-országok trágyázási szaktanácsadási rendszereiben az istállótrágyával kijuttatott táp­anyagok mennyiségét mint műtrá­gyaigényt csökkentő tényezőt jog­szabályba rögzítetten, kötelezően figyelembe kell venni. A magyaror­szági tapasztalatok szerint 10 ton­na érett, közepes minőségű almos istállótrágyával 60 kg/ha N, 30 kg/ha P2O5 és 60 kg/ha K2O mennyiség juttatható ki a területre. A műtrágya-hasznosulással össze­hasonlítva, az istállótrágya-N 50%- ának, az istállótrágya-PK 100%- ának hasznosulásával számolha­tunk a műtrágyaigény csökkentése során. Csak szabadföldi kísérletek­ben több éven keresztül tesztelt, a szigorú környezetvédelmi és gaz­daságossági követelményeknek megfelelő trágyázási szaktanács- adási rendszerek alkalmazását sza­bad engedélyezni a gyakorlatban. 170-200 kg/ha összes (szerves + műtrágya formában adott) nitro­génmennyiségnél több kijuttatása agronómiái szempontból sem in­dokolt, környezetvédelmi szem­pontból viszont jogszabályban kell tiltani. Mivel a legtöbb EU-országban az eutrofizáció előidézője nem a nit­rogén, hanem a foszfor túlsúlya, sürgető feladat a foszfátdirektíva kidolgozása is. A foszfátdirektíva kidolgozásakor az alábbi fékeket kell a jogszabályba építem: a talaj P-ellátottsági kategóriáinak kiala­kításakor kizárólag a növények P- trágyareakcióit szabad csak figye­lembe venni. Minden EU ország­ban kötelezően be kell vezetni a túlzott (N)P-ellátottság fogalmát. Túlzott P-ellátottságú talajon mind szerves, mind műtrágya formájá­ban jogszabályban rögzítve legyen, hogy tilos a területre foszfort kijut­tatni! A belga és holland, valamint az ír, dán és német nitrát, valamint foszfátprobléma kezeléséhez kulcsfontosságú a közösségen be­lül az agrár- és agrár-környezetvé­delmi együttműködés beindítása. A probléma gyökere az EU-ban az állatsűrűségben meglévő szélső­ségek. Az EU nagyobb népsűrűsé­gű, fejlett országaiban termelő­dött istállótrágya-feleslegek való­ságos környezeti fenyegetést je­lentenek. Más oldalról, az EU ke­vésbé fejlett keleti régióiban a ta­lajzsaroló tápanyag-gazdálkodás számít komoly agronómiái, szoci­ális és vidékfejlesztési problémá­nak. Mindkét makrorégió problé­máját kezelendő, az EU keretein belül a legsürgetőbb feladat az op­timális állatlétszám kialakítása, melyet hozzá kell igazítani a ta­karmánynövények termesztési fel­tételeihez, a lakosság tej-, tojás- és hússzükségletéhez, a szigorú kör­nyezetvédelmi, a szociális és a vi­dékfejlesztési szempontokhoz. A Benelux-országokon belül a tengerparthoz közeli területeken koncentrálódik tovább egészségte­len módon az állattenyésztés, ami komoly környezeti veszélyeket (P- telítettség, P-lemosódás, eutro­fizáció stb.) jelent a savanyú, kis pufferkapacitású homoktalajokon. Az EU 10 új tagországában viszont fordított a helyzet, pl. Magyaror­szágon a 100 ha mezőgazdasági te­rületre jutó állatsűrűség csupán 10%-a (!) a holland és a belga állat­sűrűségnek. Az már csak hab a tor­tán, hogy 2004-hez viszonyítva 2005-ben nem a fenti országok­ban, hanem éppen az extrémen alacsony állatsűrűségű Magyaror­szágon csökkent a szarvasmarha létszám 10%-kal. A szerzők azt javasolják, hogy az EU-n belüli agrár-együttműködés keretében környezetvédelmi szem­pontból is előnyös lenne az állat­kvóták és állatlétszámok átcsopor­tosítása, áthelyezése. A fogadó or­szágokban ennek az állatlétszám- áthelyezésnek a haszonélvezői a helyi közösségek (gazdák, gazda- szövetségek stb.) kellene hogy le­gyenek. (röv.) A nitrogén felvétele elsősorban nitrátként történik Gyorsan hat a nitrogénműtrágya ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A téli kultúrák növekedése a hő­mérséklet emelkedésével kora ta­vasszal hamar elkezdődhet. A táp­anyagok ebben az időszakban a nö­vények számára gyakran még nin­csenek felvehető formában. Ez azt jelenti, hogy hatékony műtrágyá­zással kell támogatni a növekedés kezdetét. Nitrogénműtrágyáknak a növény számára gyorsan felvehető tápanyagai alapvetően a N-formá- ban különböznek: karbamid (G>N- CO-NH2), ammonium (NH4+) vagy nitrát (NOs-) formában talál­hatók meg. Az N-formák felvétele A karbamid a növények számára szántóföldi körülmények között nehezen felvehető. Az ammonium csak korlátozott százalékban vehe­tő fel, mert a talajszemcsékhez kö­tődik, és a növény gyökérzete nagy energia árán jut el a növekedés so­rán a felvehető tápanyaghoz. A nitrát ellenben a talajvízben ol­dott formában található meg, és így a vízzel egyszerre kerül felvétel­re. Ebből adódóan a karbamidnak és az ammóniumnak a talajban nit­ráttá kell átalakulnia, hogy felvehe­tő legyen. A nitrogén felvétele tehát - függetlenül a műtrágyázás során kijuttatott N-formától - elsősorban nitrátként történik. A nitrogén átalakulása a hőmérséklet függvénye A nitrogén jó felvehetőségéhez szükséges átalakulás (karbamid­ammónium-nitrát) a hőmérséklet­től függ. Ebből adódóan alacsony hőmérséklet esetén, 10°C alatt kar­bamid esetében 6 hétnél tovább, ammonium műtrágyáknál 6 hétig tarthat, amíg az összes nitrogén 50%-a nitráttá átalakul. Hatékony nitrogéntartalmú mű­trágyák, mint például a mészam- monsalétrom nitrogéntartalmának 50%-a eleve nitrát formában talál­ható meg. Kizárólag karbamiddal és am- móniumtartalmú műtrágyák hasz­nálata esetén alacsony talajhőmér­sékletnél számítani lehet a növé­nyek rossz tápanyag-ellátottságára. Ehhez még hozzátartozik, hogy az átalakulás folyamata során talaj­tól és időjárástól függően a gázala­kú nitrogénveszteség a 40 százalé­kot is elérheti. A kora tavaszi, magas nitráttar- talommal rendelkező nitrogén­műtrágya felhasználása előnyök­kel jár: ♦ garantálja a növények gyors táp- anyagellátásá; ♦ hatékony alacsony talajhőmér­séklet esetében is; ♦ lehetővé teszi a növények célzott tápanyagellátását; ♦ elkerülhető a nitrogénveszteség. A nitrát gyorsan hat A nitráttartalmú műtrágyák, mint például a mészammon-salét- rom és különböző NPK-műtrágyák és kéntartalmú nitrogénműtrá­gyákban a hatóanyag ammónium- ként és nitrátként fele-fele arány­ban van jelen. A nitrát a növekedés megindulásakor gyorsan hat, az ammonium pedig hosszabb távon biztosítja a növény tápanyag-ellá­tottságát. (a.n) (Illusztrációs felvétel) Marshal 25EC 250 g/l Új módszer a drótférgek ellen carbOSUlfan a cukorrépában és a kukoricában A MARSHAL 25 ECt a növény vetésekor közvetlenül o sorba adagolják a vetőgépre szerelt berendezés segítségével. Annak érdekében, hogy a hatóanyag maximális mértékben fedje a vetőmagot és környezetét, a MARSHAL 25 ECt vizes keverék formájában ajánlott kijuttatni, hektáronként 2-3 I szerhez 10-15 I vizet adagolunk a növénytől, a vetési szélességtől, a vetőgép haladást sebességétől függően, amint azt a táblázat szemlélteti. A MARSHAL 25 EC rovarölő szer kijuttatására szolgáló soros aplikátort a cukorrépa és a kukorica vetőgépekkei való kombinációban Becker, Kuhn, A MAJSSHAl 25 €C adagolásé sarm Kleine, Monosem, Gaspardo, Kinzei, Massey fergusson, John Deere és' Pneu- as,fíkáí»mi~ cukorrépában ma5en típusú gépekhez gyártják. Az F&N Agro társaság számára ezt a berendezést az EKOSYSYTEM TECHNIKA V OCHRANE RASTLÍN, Maďarovská 77, 935 87 Santovka cég gyártja és szereli. Szlovákia egyes térségeiben hosszabb ideje gondot okoznak a drót- férgek, sőt némely területeken a férgek elszaporodása miatt az egyes növénykultúrákban a problémák fokozódnak. Az F&N Ágra cég a cukorrépa és a kukorica, valamint potenciálisan a napraforgó drótfórgek elleni védelmére kínál megoldási lehetőséget a MARSHAL 25 EC hatékony rovarirtó szer alka­lmazásával. A MARSHAL 25 EC hatóanyaga a carbosulfan szisztemikus, kon­takt és maró hatású, hosszan tartó biológiai aktivitással rendelkezik. A MARSHAL 25 EC nemcsak a drótférgeket irtja, hanem a kelő cukor­répában élősködő további kártevőt is; a törpe répabogarakat, a repcebol­hákat és a tetveket is, amíg korai növekedési fázisában támadják a növényt. A MARSH AI 25 SC adagolása soros apUkét&rmi - kukoricában Az említett berendezés szállításának feltételeiről kérjenek tájékoztatást regionális képviselőinktől. fff agro F&N Agro Slovensko, s.r.o. Rožňavská 34, 821 04 Bratislava, Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 3ó, http://www.fnagro.sk Nagyszombati /., Pozsonyi kerüld írónőn Kotlár Rosiíslav 0903 265 501 feolfor@foagio.sk Besztercebányai kerület Morcmek Štefan 0963 265 509 raafcinek@eurotfeb.sk Nagyszombatul., Hyitrai l kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 latotw@fnagro.sk EperjesiI. és Kassai l kerület (etnický Kon 8903265 502 cernkky@fnoBro.sk Nyitmi II. kerüld Wníí Joref 0905618 449 ekosys»em@stonl(ne,sfe EperjesiII. és Kassai II. kerület Vtfovjak kvef 0903 265 503 vcfovpk@stoniine.sk BP-7-00001

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents