Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-06 / 30. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com RÖVIDEN A rendőröket is bírálja Budapest. Elkészült és a rendőrséget is bírálja a tavaly őszi zavargásokat vizsgáló Gönczöl-bizottság jelentése. A Népszabadság úgy tudja, hogy a vizsgálat megállapítá­sai meglehetősen kritikusak a zavargások ügyében. A Gönczöl-bizottság szerint in­dokolt a rendfenntartókkal és azok irányításával szem­ben folyamatosan elhangzó bírálatok többsége is. (MTI) Döntés j ovo tavasszal Prága. A cseh parlament vár­hatóan csak 2008 tavaszán dönt arról, hogy engedélyezi- e egy amerikai radarállomás felépítését Csehországban. Erről Vlasta Parkanová cseh védelmi miniszter beszélt a Prima kereskedelmi televízi­óban. „A parlament döntésé­ig vita folyhat a kérdésről. Én személyesen támogatom, hogy Csehország csatlakoz­zon az amerikai rakétavédel­mi rendszerhez és ellenzem, hogy a kérdésről népszavazás döntsön" - szögezte le a mi­niszter asszony, (-kés) Jaruzelskiből baka lesz Varsó. Lefokozzák közkato­nává, és minden katonai rangjuktól, rendjelüktől meg­fosztják egy kidolgozás alatt álló törvénytervezet szerint a lengyelországi szükségálla­pot 1981-es bevezetésében részt vett katonatiszteket. Köztük Wojciech Jaruzelski tábornokot, volt miniszterel­nököt és az első lengyel űrha­jóst, az ugyancsak tábornoki rangú Miroslaw Herma- szewskit. Az egykori Nemzeti Megmentés Tanácsa tagjai­nak lefokozását Lech Kac- zynski államfő kezdeményez­te. (MTI) Wojciech Jaruzelski (Képarchívum) Gyanús kurdok őrizetben Párizs. A rendőrség őrizetbe vett tegnap 13 kurd szárma­zású török állampolgárt Pá­rizs térségében azzal a gya­núval, hogy terrorista cso­portot finanszíroztak. Haj­nalban gyűjtötték be őket egy összehangolt akció kere­tében, több helyszínen. Ko­rábban rajtakaptak két tö­rökországi kurdot, amint ép­pen be akartak váltani 200 ezer dollárt, de a pénz erede­tét nem tudták megmagya­rázni. Azt nem tudni, hogy az őrizetbe vettek milyen cso­porthoz tartoznak. (MTI) Washington: Bagdadban küszöbön áll egy soha nem látott mértékű offenzíva Egy kétségbeesett hozzátartozó az egyik tegnapi áldozat maradványait mutalja Bagdadban, ahol két pokolgépes merényletben legkevesebb 18-an haltak meg, a sérültek száma meghaladja a százat (Reuters-felvétel) Bagdad/Washington. Az ame­rikai és az iraki csapatok hatalmas offenzívára ké­szülnek Bagdadban. Douglas Heckmann, az amerikai haderő ezredese szerint a műveletek olyanok lesznek, amilyet a város még soha nem látott. ÖSSZEFOGLALÓ Iraki részről Abbud Gambar altá­bornagy irányítja majd a hadműve­letet. A 60-as évei elején járó síita Gambar személyéhez hírek szerint az amerikaiak ragaszkodtak egy Núri al-Máliki iraki kormányfő ál­tal kiszemelt tábornokkal szem­ben. Gambarnak két helyettese lesz, egy síita és egy szunnita fő­tiszt, akik a Bagdadot kettészelő Tigris folyó egyik, illetve másik ol­dalán elterülő negyedek megtisztí­tását fogják felügyelni. (A Bagdad­ban maradt szunniták zöme a Tig­ristől nyugatra eső városrészben él, a kanyargó folyótól keletre a síiták vannak többségben.) A támadást levezénylő parancs­noki központot tegnap föl is állították.. Heckmann ezredes el­mondta, az erősítésként bevetendő több ezer katona már el is foglalta hadállását. Az iraki fővárosban és környékén amúgy 15 ezer amerikai katona állomásozik. Az akció el­sődleges célja a szélsőségesek és il­legálisan tartott fegyverek felkuta­tása Bagdadban, egyszersmind az átfésült kerületek megtartása. Máliki tavaly májusi hatalomra ke­rülése óta ez lesz a harmadik pró­bálkozás a rend helyreállítására a fővárosban, ahol az elmúlt hetek­ben megszaporodtak a súlyos erő­szakos cselekmények. Szombaton egy zsúfolt piacon 135 ember halá­lát okozta egy pokolgépes merény­let. George Bush amerikai elnök az év elején bejelentette, május végéig 21 500 fős erősítést küld Irakba. A legutóbbi amerikai intézkedésekre sokan úgy tekintenek, Washington még egy utolsó próbálkozást tesz arra, hogy megakadályozza Irak­ban a nyílt polgárháború kirobba­nását a szunnita és a síita felekezet- hez tartozó arabok között. Az iraki fővárostól északkeletre fekvő Díjála tartományban megöl­ték vasárnap a legnagyobb radiká­lis síita szervezet, a Mahdi Hadse­rege egyik vezetőjét, Ali Házim al- Hamadánit. Az amerikaiak a gaz­emberek vezetőjeként emlegették, emberrablásokért, gyilkosságokért és más bűncselekményekért tartot­ták felelősnek. Hamadáni megölé­sét a síita szervezet gyilkosságnak minősítette. E szervezet bászrai ve­zetőjét ugyancsak agyonlőtték va­sárnap az utcán. A dél-iraki Bászrában tegnap el­esett egy brit katona, akit a közelé­ben felrobbant pokolgép ölt meg. A háború kirobbanása óta ő a száza­dik brit katona, aki a harcokban életét vesztette. Más leszámolások­ban és merényletekben négy ember halt meg tegnap Bászrában. Egységre szólította fel az irakia­kat Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője a leg­fontosabb iraki síita vezetővel, Abdel-Azíz Hakímmal megtartott tegnapi találkozóján. Az ajatolláh szerint Irán mindig is Irak bizton­ságának és fejlődésének szavato­lására, egységének megőrzésére törekedett. (MTI, t, ú) A VMSZ követelése: senki se változtathassa meg újra a demográfiai arányokat A koszovói szerbek Vajdaságba költözésétől tartanak a magyarok Összefoglaló Belgrád/Újvidék/Pristína. Bo­risz Tadics államfő kezdeményezé­sére tegnap tárgyalásokat kezdtek a szerb parlamenti pártok a Koszovóval kapcsolatos belgrádi stratégia kimunkálásáról. A Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott által a múlt pénteken ismertetett tervet - talán a kis liberális párt kivételével - minden szerb politikai erő eluta­sítja, mert az gyakorlatilag függet­lenséget adna a tartománynak. A Vajdaságban ugyanakkor sok tízezer szerb áttelepítésétől tarta­nak a magyar vezetők. Koszovó tel­jes körű autonómiája ugyan jó min­tát adhat a magyarlakta területek önrendelkezéséhez, azonban újabb problémákat is felvet. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közvetlenül a Tadicsnál tartott találkozó előtt a Deutsche Wellének kijelentette: fé­lő, hogy Koszovó végső státusának kikiáltása után az ottani szerbek a Vajdaságba költöznek, ami ismét megváltoztatná a tartomány nem­zeti összetételét. Kasza szerint a ko­szovói szerbek Vajdaságba költözé­se a nemzeti kisebbségek arányá­nak további csökkenését és a tarto­mány többnemzetiségű jellegének végét jelentené. A VMSZ kitart kö­vetelése mellett: senki sem változ­tathatja meg újra a demográfiai arányokat. Hozzátette: a vajdasági nemzeti kisebbségek nem okolha­tók a koszovói állapotokért, a prob­lémát Szerbia vezetőinek és a szerb népnek kell megoldania. Washington teljes támogatásáról biztosította Ahtisaari Koszovóra vo­natkozó javaslatát tegnap Pris- tinában Frank Wisner, az USA Ko­szovó kérdésével foglalkozó megbí­zottja, s felszólította Oroszorszá­got, hogy szintén álljon a terv mö­gé. Wisner a Fatmir Sejdiu elnök­kel, Ágim Ceku miniszterelnökkel és a státustárgyalásokon részt vevő albán küldöttséggel megtartott ta­lálkozói után kijelentette: az Ahtisaari-tervezet kiváló, lehet ugyan tárgyalni róla, ám csak úgy módosítható, hogy megmaradjon finom, kiegyensúlyozott belső szer­kezete. Hozzátette még, hogy ha változtat is indítványán a finn dip­lomata, a koszovói albánok nem fognak csalódni a végeredmény­ben. (mr, t, m) Schäuble belügyminiszter a radikális török csoportok veszélyére figyelmeztet Belföldön is bevetné a hadsereget MTl-HÍR Berlin. Németország terrorfe­nyegetettségének erősödésére fi­gyelmeztetett Wolfgang Schäuble. A belügyminiszter a Die Weltnek nyilatkozva meglehetősen ijesztő képet rajzolt azzal kapcsolatban, hogy az országnak „minden idő­ben terrorista támadásokkal kell számolnia”. Elsősorban a Néme­tországban élő radikális török cso­portok általi veszélyre hívta fel a fi­gyelmet: „különösen az országban tartózkodó török származásúak körében erősödött fel a radikális iszlám indíttatású veszély". Egyfaj­ta potenciális fenyegetést jelent az a tény is, hogy Németországban növekszik azoknak a száma, akik áttérnek az iszlám vallásra. A fenyegetést komolyan kell venni - hangoztatta a konzervatív politikus, aki a veszélyforrások között említette az új, potenciális konfliktusokat, így pl. az energia- készletek szűkössége, továbbá a klímaváltozás következményei miatt. Németországnak ezért javí­tania kell a terrorelhárítás eszkö­zeit, ilyen az internet fokozottabb ellenőrzése, a terrorizmust támo­gató pénzügyi források elzárása. Schäuble közvetve ismételten sür­gette az alkotmány módosítását. Ennek célja az lenne, hogy rend­kívüli esetekre lehetővé tegyék a hadsereg belföldi bevetését. Ilyen esetként említette akár egy utas- szállító repülőgép lelövésének en­gedélyezését is, ha azt terroristák kerítenék a hatalmukba. Mielőbb meg akarjak kezdeni a tárgyalásokat Új partnerségi egyezmény MTI-H1R Moszkva. Brüsszel és Moszkva mielőbb be akarja indítani a tár­gyalásokat egy új EU-orosz part­nerségi és együttműködési egyez­ményről. Ezt erősítették meg az unió külügyeinek irányítói és orosz vendéglátójuk. Az EU-elnökséget ellátó Németország külügyminisz­tere, Frank-Walter Steinmeier teg­nap Javier Solana külügyi EU- főképviselővel és Benita Ferrero- Waldner európai biztossal együtt tárgyalt Szergej Lavrov orosz kül­ügyminiszterrel Moszkvában, és ki­fejezte reményét: hamarosan kikü­szöbölhetők a tárgyalások megkez­désének útjában álló akadályok. Az EB azért nem kezdhette meg mindeddig a tárgyalásokat a part­nerségi megállapodásnak egy új, átfogó egyezménnyel való felvál­tásáról, mert Lengyelország meg­vétózta az erre szóló felhatalma­zás kiadását a Varsót több mint egy éve sújtó orosz húsembargó miatt. Lavrov mesterségesnek ítélte a tárgyalási start akadályait. Az orosz és lengyel állatorvosok már hozzáláttak a probléma keze­léséhez - mutatott rá Lavrov, egy­ben kifejezve reményét: Lengyel- ország tudja, mit kell tenni. Lavrov megerősítette: Moszkva továbbra is vonakodik az energia­charta egyes mechanizmusaitól. A vezetékmonopóliumaihoz ra­gaszkodó Oroszország jelenlegi formájában nem hajlandó ratifi­kálni a chartát, amely a piaci ver­seny elemeit vinné be az energia- ágazatba, liberalizálva a tranzitot és a beruházásokat. További vádakat emeltek Hodorkovszkij ellen A Kreml újabb bosszúja AAT1-H1R Moszkva. Újabb vádakat emelt az orosz ügyészség tegnap az egy­kori JUKOSZ-vezér Mihail Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev ellen. A vádpont­ok szerint annak idején Nyitott Oroszország nevű alapítványukat felhasználva pénzmosást és sik­kasztást követtek el. Az egyik vé­dőjük, Jurij Smidt szerint a mos­tani vádak alapján a két férfi 23-25 milliárd dollárnyi összeget mosott tisztára, és ha bűnösnek találják őket, további 15 évvel meghosszabbíthatják szabadság- vesztésüket. Az ügyvédek őrült­ségnek nevezték az újabb váda­kat, és a két férfi is ártatlanságát hangoztatja. A Kreml számára ké­nyelmetlen Hodorkovszkij jelen­leg 8 éves börtönbüntetését tölti, akárcsak Lebegyev. A világkonferencián kidolgozzák a párizsi elveket Negyedmillió gyerekkatona MTl-OSSZEFOGLALO Párizs. A világ tucatnyi országá­ban mintegy negyedmillióra tehető a katonáskodásra rábírt kiskorúak száma. Erre hívták fel a figyelmet a tegnap megnyílt gyerekkatonaság- ellenes párizsi értekezleten, ame­lyen 58 ország és számos civil szer­vezet vitatja meg, mit lehetne tenni az aggasztó jelenség ellen. Az érte­kezlet különös aktualitást kapott azzal, hogy Nagy-Britannia beis­merte, 2005-ig 15 kiskorú katonát küldött Irakba. A szervezők szerint a kiskorúa­kat hírvivőnek, kémnek, teherhor­dónak és szexuális szükségletek ki­elégítésére is használják. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és a francia kormány által összehívott konferencia az első egy tíz évvel ez­előtti dél-afrikai értekezlet óta. Az EU tagországain, Japánon és Kana­dán kívül képviseltetik magukat olyan, az ügyben sáros országok is, mint Kongó, Haiti, Csád vagy Bu­rundi. A találkozón kidolgozzák az úgynevezett párizsi elveket, ame­lyeket majd az ENSZ Közgyűlése elé kívánnak terjeszteni. Philippe Douste-Blazy francia külügymi­niszter szerint az elvek célja a gyer­mekkatonák toborzása elleni fellé­pés, a már katonának elvitt gyer­mekek kiszabadítása és a társada­lomba való újbóli beillesztése. Kü­lönös figyelmet szentelnek a gye­reklányoknak, akik egyes milíciák esetében a kiskorúak 40 százalékát is kiteszik és gyakori áldozatai a szexuális kizsákmányolásnak. Lemondott Sikorski lengyel védelmi miniszter Bírálta az ikreket összefoglaló Varsó. Lemondott tegnap tiszt­ségéről Radoslaw Sikorski lengyel védelmi miniszter. A sajtó hetek óta foglalkozik azzal, hogy a mi­niszter összekülönbözött helyet­tesével, a hírszerző szolgálatokat felügyelő Antoni Macierewicz- csel, aki az elnök és a kormányfő bizalmasának számít. Olyan hírek is megjelentek, miszerint az elnö­ki palotából nyomást gyakoroltak Sikorski menesztése érdekében, mert a miniszter magánbeszélge­tésekben élesen bírálta Jaroslaw Kaczynski miniszterelnököt és ikertestvérét, Lech Kaczynski ál­lamfőt. A kormányfő elfogadta Sikorski lemondását, mert fenn­tartásai voltak a miniszter mun­kájával szemben - közölte Jan Dziedziczak kormányszóvivő. A 43 éves Sikorski haditudósító volt, a World Press Photo díjazott­ja, a szoros transzatlanti kapcso­latok elkötelezett híve. Az oxfordi egyetemen szerzett diplomát filo­zófiából és politikatudományok­ból. Megfigyelők emlékeztettek: Radoslaw Sikorski (Reuters) Sikorszki, aki nagyon jó kapcsola­tokat ápol az USA-val, épp akkor távozik, amikor Varsó tárgyaláso­kat kezd Washingtonnal az ameri­kai rakétabázis lengyelországi te­lepítéséről. Az elég gyenge Kaczynski-kabinet nemzetközileg egyik legelismertebb tagját vesz­tette el. (MTI, TASR) Készül a nagy leszámolás

Next

/
Thumbnails
Contents