Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-05 / 29. szám, hétfő

VI Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com Goethe is tériszonytól szenvedett, ezt legyőzendő ment fel a strassburgi székesegyház tetejére A legyőzhető félelem A modern társadalmakban - részint a társadalmi feszült­ségek megnövekedésével, részint az egyének szenziti- vitásának erősödésével - gyakori a fóbiás szorongás leginkább a civilizációval együtt járó zaklatott viszo­nyok miatt. Milyen típusai vannak, és mit lehet tenni a fóbia megszüntetéséért? MTl-PRESS Az utóbbi évtizedben a beteges félelemérzet a szorongásos tünetek világszerte gyakoribbak, ezért lett a fóbia az egyes tudományok, kö­zöttük az érzelmek lélektanának is egyik fontos témája. A fóbia krónikus, masszív szo­rongásos állapot, amelynek kiala­kulásában számos ok játszik szere­pet. Jellemző azonban, hogy a fé­lelem és szorongás nincs arányban a kiváltott reakciókkal. Extrém fé­lelmet jelent, az átélt szorongás azonban túlzott. Egyes helyzetek­ben vagy bizonyos tárgy esetében, személy jelenlétében lép fel, de megjelenik a neurózis legfőbb tü­neteként is. A fóbia tekinthető a kényszer­képzet egyik fajtájának, ami egyes helyzetektől való beteges félelem­ben, iszonyban nyüvánul meg. A. Lewis angol kutató mutatott rá, hogy a fóbia kínos, kellemeden ér­zésekkel járó negatív érzelmi álla­pot. Alapja lehet a bizonytalanság, a jövőtől való félelem, csakhogy a fenyegető helyzet nincs arányban a kiváltott félelemmel, aminek vele­járója a diszkontérzés, a testi sza­bályozás zavarai, így például szé­dülés, remegés, izzadás, hányin­ger. A fóbiának száznál is több vál­tozata ismert, ezeket gyakorlatilag különféle megközelítésben csopor­tosítják. Az egyik és leggyakoribb válfaja az agorafóbia, ami tér­iszonyt jelent: magasság, mélység­től való félelem, iszony. Sok ember küzd ezzel. Feljegyezték, hogy Goethe is tériszonytól szenvedett, ezt legyőzendő ment fel a strass­burgi székesegyház tetejére. Az agorafóhiához sorolható a nyílt terektől való félelem, csakúgy, mint a tömegiszony. A bezártságtól való félelem a klausztrofóbia. Gyakran megjelenik egyeseknél a bezárt liftben, különösen erős rosz- szulléttel járhat, ha két emelet kö­zött elakad a lift. Az egyszerű fóbi­ák fogalomkörébe tartozik bizo­nyos ételektől való undorodás is. Hasonlóképpen találkozhatunk a kórokozókkal összefüggő fóbiával; megesik, hogy valakinek kisebese­dik a keze az örökös fertőtlenítő I---------------------------------------i-------------i ké zmosástól. A repüléstől való féle­lem szintén kiváltja a fóbiás tünete­ket. A zoofóbiákat állatok látása váltja ki, különösen erőteljes a kí­gyótól való iszony. Vannak úgynevezett szociális vagy társas fóbiák is, ilyenek példá­ul a nyüvános beszédtől, közsze­repléstől való félelem, a vizsgáknál is tapasztalható ugyanez. A társas fóbiák között találkozhatunk közös étkezéstől való szorongással, de idesorolható az idegenektől való félelem is. Gyakoriak a konfliktu­sokkal összefüggő fóbiák is: az ille­tő kényszeresen menekül a vitát sejtető helyzetek elől. Az okok nagyon összetettek. Ál­landósíthatja a szorongást egy régi, nyomasztó élmény, például az ál- lat-fóbiást gyermekkorában kutya támadta meg. Családon belül is ha- gyományozódhatnak a fóbiák, de genetikailag nincs bizonyíték arra, hogy örökletes tényezők volnának a háttérben. A társadalmi traumák, bizonytalanság, fenyegetettség is vezethet fóbiákhoz. E. H. Erikson, német-amerikai tudós szerint a konfliktusok nem kielégítő megol­dásában is gyökerezhetnek. A fóbiáktól nehéz megszabadul­ni, nem véletlen, hogy az érintettek húsz százaléka alkohollal próbálja feloldani ezt a nyomasztó szituáci­ót. Természetesen célszerű, ha nem­ezt a módszert választják a bete­gek. A kezelés céljából indokolt pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni. Gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiás eljárásokkal leg­többször feloldható ez a kínzó álla­pot. Magatartásterápiával csök­kenthető a beteges érzékenység; az önszuggesztiós eljárások, autogén tréning révén elsajátítható az ella­zulás, a feszültség feloldása. A mo­dellezés .is egyik módja annak, hogy szorongatott-ember az általa rettegett helyzetben láthatja azt, hogy mások miként birkóznak meg azzal. Az önbizalom erősítése, az önreguláció, az önsegítés szakem­ber segítségével megtanulható. GYÜMÖLCSMÉRLEG 1/4 avokádó (43 g) Kalória: 80 kcal Protein: 1 g Szénhidrát: 4 g Összes zsírtartalom: 7 g Ebből egyszeresen telített: 5 g Rost: 3 g E vitamin: 1 mg Folsav: 41 mg Valóban nem ajánlatos azoknak, akik diétát tartanak? Fogyasztó afrodiziákum az avokádó AJÁNLÓ A finom, krémeš avokádó a fo­gyókúrázó legjobb barátja is lehet! Sőt, a pasiját is megkínálhatja vele, ha többet akar, mint amennyire ő vágyik. MIÉRT EGYÜK? Szeretjük krémeš, szájban szinte olvadó állagáért, vajhoz hasonló ízéért, de gyűlöljük, hiszen az a hír járja róla, hogy a diétánk befelleg­zik miatta. Biztosan így van? Valójában egy negyed avokádó kevesebb kalóriát tartalmaz, mint egy adag bamarizs, és zsírtartalma véd a szívbetegségektől. Ráadásul tele van értékes E-vita- minnal, folsawal és más fontos táp­anyagokkal. És ha még ez sem volna elég: már ősidők óta afrodiziákumként tartják számon. HOGYAN FOGYASSZUK? Jó, ha a felig érett avokádót vesz­szük, és otthon érleli egy papírzacs­kóban, ami benn tartja az éréshez szükséges gázokat. (Ha a zacskóba tesz egy almát, felgyorsítja a folya­matot!) Ha megérett, fogyassza el, vagy hűtőben 3 napig eltarthatja. Az elkészítéshez használjon egy nagy, éles kést, amivel hosszában félbevágja a gyümölcsöt a mag kö­rül. Csavarja el a két felét, hogy szétváljanak. A mag alá óvatosan csúsztasson be egy kanalat, és így szedje ki. Nem sikerült igazolni a várt, jótékony hatásokat Mégsem szíwédő hatású a fokhagyma? MTl-PANORÁMA A magas szív- és érrendszeri koc­kázattal élő betegek koleszterin és lipid anyagcseréjében, gyulladást jelző biomarkereiben a tisztított fokhagyma fogyasztása, illetve te­rápiás adagolása nem hoz létre bi­zonyíthatóan megmutatkozó pozi­tív változást - ismerteti több szakér­tő közös kutatásának eredményét egy amerikai táplálkozástudomá­nyi folyóirat (az American Journal of Nutrition) honlapja. A közhiede­lem még ma is úgy tartja, hogy na­gyon egészséges zöldségféléről van szó, a sok fokhagyma fogyasztásá­val akár a különféle szívbetegségek kialakulását is meg lehet előzni. A mostanában nyilvánosságra hozott holland-német kutatás sze­rint azonban úgy látszik, evvel a tévhittel le kell számolni, mert a fokhagymának valószínűleg nincs sok köze a szívbetegségek kockáza­ti tényezőihez. A szakemberek 90 túlsúlyos, 40 és 75 év közötti dohányzó körében végezték a felmérést. A véletlensze­rűen három csoportba sorolt kísér­leti alanyok egy része fokhagyma­port kapott rendszeresen, a másik csoportban egy koleszterinszint csökkentő gyógyszert (atorvaszta- tint) osztottak, a harmadik csoport tagjainak pedig placebót (ható­anyag nélküli tablettát) adtak az ét­kezések során három hónapon ke­resztül. A résztvevők koleszterin- szintjét folyamatosan nyomon kö­vették. Az eredmények szerint a fokhagyma sem a koleszterin-, sem az úgynevezett C-reaktív protein (CRP) szintben nem okozott kedve­ző változást. Sőt, a gyógyszert (az atorvasztatin nevű hatóanyagot) szedő csoport tagjainál sem a ko­leszterinszint esett vissza legin­kább, hanem a CRP és az egyéb gyulladást jelző markerek, például a TNF-alfa. Korábban számos tanulmány ve­tette fel, hogy a fokhagyma jóté­kony szerepet játszik a vér koleszte­rinszintjének csökkentésében, sőt vérnyomáscsökkentő hatásában is bíztak. Akadtak azonban a múlt­ban is olyan tanulmányok, amelyek során nem sikerült igazolni a várt, jótékony hatásokat. A női páciensek nagyobb veszélyben vannak, mint a férfiak Miért válhatnak búskomorrá a szélütöttek? MTl-PRESS Depressziós páciensek klinikai előéletét vizsgálva sok esetben ki­derült, hogy az illető korábban már átélt egy könnyebb-súlyosabb agy­vérzést. Az agyvérzés és az utána gyakran beálló búskomorság közti összefüggést mind több kutató véli bizonyítottnak. A berlini Charitas kórházban Matthias Endres vezetésével dolgo­A kutatók arra kérik a kezelőorvosokat, hogy segítsenek feltárni: depressziós betegüknek volt-e agyvérzése... zó kutatócsoport nemrég közzétet­te a Nervenarzt (Ideggyógyász) cí­mű folyóiratban azt az álláspontját, hogy az agyvérzést követő depresz- szió annál gyakoribb, minél idő­sebb a páciens, s ha ráadásul egye­dül, ingerszegény környezetben él. Azt is megállapították, hogy a de­presszió esélye nagyobb a női páci­enseknél. Azt a feltételezésüket viszont, hogy az agyállománynak és vérel­látásának az agyvérzéssel járó sé­rülése okozza az érdeklődés, az ak­tivitás hiányát, csak részben igazol­ták a statisztikáik. Az a többek által feltételezett magyarázat sem bizo­nyosodott be, hogy az agyvérzés re- habüitációjaként adott gyógysze­rek lennének depresszív hatásúak, mert mély depresszió megfigyelhe­tő volt olyanoknál is, akik nem kap­tak rehabilitáló gyógyszert, mások­nál pedig erős gyógyszerezés után sem lépett fel a depresszió. Az agyvérzést követő depresz- szió további okainak és a vészes hangulatromlás megelőzésének vizsgálatára az orvosokkal össze­fogtak a gyógyszerkutatók is. A ku­tatók pedig arra kérik a kezelőor­vosokat: segítsenek feltárni, hogy depressziós betegüknek volt-e agy­vérzése, illetve kísérjék figyelem­mel: az agyvérzésből felépültek ké­sőbb nem esnek-e depresszióba. Tegnap volt a rákellenes világnap, központi témája a fiatalok daganatos betegségének megelőzése Napjaink gyermeke a világ jövője ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A tegnapi rákellenes világnap Napjaink gyermeke a világ jövője jelszó jegyében zajlott, s elsősor­ban a gyermekek és fiatalok daga­natos megbetegedésének megelő­zésére irányult. A Nemzetközi Rákellenes Szövetség - köztük a Rákellenes Liga is - az elkövetke­ző két évben a gyermekek és a fia­talok daganatos betegségeinek megelőzésére irányítja a fő figyel­met. Ismeretes, hogy a rák meg­előzhető, ha a gyermekek idejé­ben elsajátítják az egészséges életmód alapjait, és azokat a gya­korlatban alkalmazzák. Tudjuk, hogy az életmódra a család, az is­kola, a barátok és a társadalom is nagyban hat, így a szülők és az is­kola kulcsfontosságú szerepet ját­szik az egyén egészséges fejlődé­sében. A rákellenes szövetség leg­főbb célja, hogy a gyerekek szá­mára nikotinmentes környezetet teremtsen, biztosítsa a kiegyensú­lyozott táplálkozást, sportra, egészséges mozgásra ösztönözze őket, megtanítsa őket a helyes és mértéktartó napozásra. Feladatának tekinti továbbá, hogy védőoltással előzze meg a humán papilloma vírus okozta fertőzést, amely - mint ismeretes - a méhnyakrák kialakulásának egyik fontos kockázati tényezője. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a kockázati tényezők - dohányzás, helytelen táplálko­zás, alkohol, kevés mozgás, mértéktelen napozás - védheti meg a gyermekeket a daganatos betegségektől, (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents