Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-31 / 25. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 31. DlGlTÁLlA 13 A legkeményebben lobbizók véglegesen be akarják tiltani a „gyilkos játékokat": szerintük öldöklős játékokat nemcsak forgalmazni, hanem fejleszteni sem volna szabad Halál a brutális és az erőszakos játékokra? Németország élenjár az erőszakos játékok elleni harcban, már az ötvenes években elkezdte a kemény cenzúrázást: a II. világháború után nem szerette volna, ha az „erőszakos hatalom” bélyege az országon marad. Európában ma is egyedülállóan szigorúak a germán szabályozások, ám most még komolyabb lépéseket tettek, és úgy tűnik, sikerült ebben partnerre találniuk az Európai Unió többi országával is. PC GURU Az értékelés két eltérő, mégis összefüggő elemből áll. Az első elem egy életkor-megjelölés, öt sávból áll: 3+, 7+, 12+, 16+, 18+. A második elem a tartalmi jelölő: a csomagolás hátoldalán megjelenő kis grafikus ikonok a játékban található tartalom vonatkozásában igazítanak el, az értékelésben a játéktól függően több ikon is szerepelhet, és ez a jelölés összhangban áll az életkor-besorolással. E két elem együttesen szolgál iránymutatóként a szülők számára. Érdemes egy kicsit áttekinteni a német alaphelyzetet, hogy megértsük a továbbiakat A német alkotmány 5. cikkelye deklarálja a cenzúramentességet, valamint a sajtó-, média- és szólásszabadságot, ha a 2. passzus szerint az nem áll ellentétben az általános törvényekkel, kiemelve az ifjúság védelmét szolgáló törvényt. Ez utóbbi megtiltja a médiákban a gyermekek és serdülők morális veszélyeztetését, kiemelve az erőszak, a bűn, a rasszizmus és a háború dicsőítését, valamint a pornográfiát. És van még egy fontos törvény, mely az alkotmány védelmében tállja a nácikkal, a náci párttal vagy az SS-szel összefüggő jelképek és termékek nyilvános megjelenítését és terjesztését. Speciális ellenőrzés Amikor valamely termék gyaníthatóan tartalmaz ilyen elemeket, felhatalmazott szervek vagy személyek eljuttatják egy speciális média-ellenőrző hivatalhoz, a BPjS- hez (Bundesprüfstelle für jugendgefährdende Schriften, magyar megfelelője nagyjából „Szövetségi Hivatal a Fiatalokra Ártalmas Irományok Ellen”), melyet 1954-ben alakítottak - elsősorban az immorális képregények (főleg az amerikaiak) cenzúrázására. Ha a termék ellentétes a törvényekkel, akkor betiltják, ám ha csak erőszakos cselekményeket tartalmaz, akkor tiltólistára kerül „Indiziert” (indexelt) minősítéssel. Az üyen terméket bármely 18 éven felüli személy megveheti és birtokolhatja, de nem lehet semmilyen formában népszerűsíteni. 2002. április 26-án Erfurtban egy kirúgott diák volt gimnáziumában véres mészárlást hajtott végre, melynek során megölt tizenhat embert. Júniusban ezért a korábbi törvénynél sokkal szigorúbb jogszabályt alkottak, mely 2003. április 1-jén lépett életbe. Ezzel összefüggésben a BpJS kiterjesztette hatókörét az új médiára (internet és elektronikus játékok), és felvette a BPjM nevet (Bundesprüfstelle für jugendgefährdende Medien, „Szövetségi Hivatal a Fiatalokra Ártalmas Média Ellen”). Ennek az intézménynek azóta sincs párja Európában. A szabályozás például olyan előírásokat tartalmaz, mely szerint a Németországba kerülő játékokban a vérnek zöld színűnek kell lennie. Zöld a vér a német játékverziókban Sajnos 2006. november 20-án történt egy újabb tragédia: egy 18 éves srác régi középiskolájában, Emsdetten városban egy interneten rendelt fegyverrel 11 diákot és 17 rendőrt sebesített meg, majd főbe lőtte magát. Mint kiderült, a fiú komoly Counter-Strike-játékos volt, ez egy online módot kínáló, lövöldözős csapatjáték, melyben terroristák és terrorelhárítók küzdenek egymással. Ez persze megint felszította a tüzet, és a német törvényhozás egy minden eddiginél komolyabb tervezet kidolgozásába kezdett. A legkeményebben lobbizók véglegesen be akaiják tiltani a „gyilkos játékokat”: szerintük öldöklős játékokat nem csak forgalmazni, hanem fejleszteni sem volna szabad. A felvetésre válaszul a Far Cry című, nagy sikerű, egy lakatlan szigeten játszódó lövöldözős játékot fejlesztő cég, a Crytek elnöke azonnal úgy nyilatkozott, ebben az esetben elhagyják hazájukat, és átköltöztetik a stúdiót egy liberálisabb országba. 2006. december 11-én aztán Bajorország és Alsó-Szászország egy újabb törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, 2007-es tárgyalásra. Ennek értelmében az erőszakos játékok (néven nevezték például a Call of Duty 3 című világháborús játékot) fejlesztőire és forgalmazóira akár 12 hónapos börtönbüntetés is kiszabható lenne. A bajor bel- ügyek irányítója, Günther Beckstein szerint „minden kétséget kizáró tény, hogy a gyilkos játékok a labilis személyiségeket az erőszakkal szemben érzéketlenségre nevelik, és serkentő hatással vannak rájuk”. Ez a felzúdulás elérte az Európai Uniót is. 2006. december 16-án Franco Frattini, az EU alelnöke, az Európai Bizottság igazságszolgáltatásért, biztonsági és szabadságjogi ügyekért felelős biztosa bejelentette, az Európai Parlament jövő évi ülésszakán elő fog teijeszteni egy beadványt a gyermekek jogainak védelmében. A tervezet alapszabályozásokból áll, melyeket a tervezési, gyártási és eladási folyamat során kell figyelembe venni és betartani. A játékokon ajánlott feltüntetni a szülőknek szóló figyelmeztetést, valamint a korhatárbesorolásokat, a PEGI 2003 óta létező rendszere szerint (lásd a fenti szövegdobozt). Azt is hozzátette, az EU 2007 első hónapjaiban konferenciát fog tartani gyermek-egészségügyi szakértők, játékfejlesztők és kormánytisztviselők meghívásával, és a téma az EU minisztereinek januári csúcstalálkozóján is napirendre kerül majd. A PEGI-besorolás feltüntetése egyelőre önkéntes alapon zajlik, de Frattini elmondta, ha nem veszik komolyan az érintettek, kötelezővé fogják tenni. Őt idézve: „A gyermekek jogainak védelme az Európai Bizottság számára kiemelt jelentőségű. A videojátékokban látható erőszak és a szadizmus nyilvánvalóan aggodalomra ad okot.” Az Unió egyetért Idén, január 14-15-én került sor Drezdában az EU igazságügyi és belügyi minisztereinek fent említett értekezletére. Frattini e tanácskozás után azt nyilatkozta, a német belügyminiszter, Wolfgang Schaeuble és az igazságügy-miniszter, Brigitte Zypries bátorította a résztvevőket, hogy megakadályozzák az erőszakos videojátékok készítését és tévesztését. Szavaival: „A gyermekek védelme nem ismer határokat.” Brigitte Zypries szerint mielőtt az EU teljes területén szabályozást vezetnének be, meg kell vizsgálni, az egyes országokban milyen rendszabályok vannak érvényben. A legtöbb kormányzat ugyanis már használ valamilyen szülőknek szóló figyelmeztetést, és megállapodott - ha csak szóban is - a játékfejlesztőkkel és kiadókkal, terjesztőkkel, hogy 16 éven aluliaknak nem adnak el erőszakos vagy más, felnőtteknek szóló játékszoftvert. A miniszter asszony azt is elmondta, egy összeállítás már elkészült az egyes országok tiltásairól és osztályozásairól, melyet az EU webszájtján közzé fognak tenni, így a vevők és a szülők ellenőrizhetik a gyermekük által kért játék státusát. Hozzátette, Németország konzultálni fog más országokkal, így az USA-val, Japánnal és Oroszországgal jobb nemzetközi koordináció kidolgozása érdekében, elsősorban azért, mert a szóban forgó játékok nagy része Európán kívül készül. Frattini szerint a jelenlegi szabályzás nem elegendő. „Növelnünk kell a közvélemény érzékenységét a téma iránt, és szintén növelni kell a szabályozások erősségét, hogy gyakorlati eszközöket adjon a hatóságok, elsősorban a rendőrség kezébe, például hogy ellenőrizhessék a játékokat vásárlók életkorát.” Luxemburg igazságügy-minisztere, Luc Érieden szintén Frattini véleményét osztotta, és elmondta, az EU-nak sürgős lépéseket kell tennie a 27 országból álló blokkra érvényes korlátozások és besorolások ügyében. „Meg kell akadályoznunk, hogy a gyermekekhez eljussanak ezek a játékok. Némelyeket azonnal be kell tiltanunk.” Frattini felkérte az EU minisztereit, sürgessék meg az internet- szolgáltatókat, a játékkészítőket, - kiadókat és -terjesztőket, hogy önkéntes önszabályzással járuljanak hozzá a probléma mielőbbi megoldásához, és ismét szóba hozta a fentebb említett konferenciát is. Az alelnök szerint a 27 országban egységes jelölőrendszert kell bevezetni a korcsoportok és a szülőknek szóló figyelmeztetések terén, a többi tisztviselő szerint viszont a nemzeteknek maguknak kell eldönteniük, milyen erősségű legyen ez a szabályozás. Rózsaszín álmok Nos, itt tartunk most. Nyilván sok mindenben egyet lehet érteni a fentiekkel, és bár a cikkírónak nem tiszte a véleménynyilvánítás, azért annyit tegyünk hozzá: iskolai erőszakos cselekmények már a ’30-as években is voltak. Valószínűleg túl egyszerű dolog mindent a videojátékokra és egyéb médiára fogni; a társadalom és a szülők felelőssége, az oktatás és nevelés kérdése sokkal fontosabb ennél, hiszen megfelelően nevelt, és normális szociális körülmények között felnövő gyermekből nem lesz bűnöző, játsszon akármüyen erőszakos játékkal. Mindez azonban már kinő cikkünk keretei közül: az, hogy milyen hatással lesznek a fenti történések a hazai játékpiacra, valószínűleg hamarosan kiderül.
