Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-30 / 24. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 30. Kultúra 9 Mától: szemle a Mamutban, a Jövő Házában és az Uránia Nemzeti Filmszinházban. A magyar film 38. ünnepe Erős fényben indul a Noé bárkája Kamondi Zoltán filmje, a Dolina Bodor Ádám regénye alapján készült RÖVIDEN Elhunyt Illés Lajos zenész Elhunyt Illés Lajos; a legendás Illés együttes alapítóját életének 65. évében hétfőn érte a halál. Illés Lajos 1942-ben született. A Kossuth- díjas billentyűs, zeneszerző, énekes testvérével, Illés Károllyal alapí­totta az Illés együttest 1960-ban. (MTI) Ma este elmarad a Parasztopera Komárom. Elmarad Pintér Béla és Társulata ma esti előadása a Jókai Színházban. A társulat, amelynek a budapesti Műegyetem főépületében lévő Szkéné Színház ad otthont, eddigi legsikere­sebb darabját, a 2002-ben bemutatott Parasztoperát játszotta vol­na a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének meghívására. A ma esti előadásra szóló jegyek a váltás helyén, 18 és 19 óra között visszaválthatók. Pintér Béla és Társulata egy későbbi időpontban megtartja majd a Parasztopera előadását a Jókai Színházban, (b) Pedro Almodovar sikere Madrid. A neves spanyol filmrendező, Pedro Almodovar Volver című filmje valósággal aratott hétfőre virradóan a „spanyol Oscar- díjként” ismert Goya Fümművészeti Díjak odaítélésekor. Az Oscar- díjas filmrendező elnyerte a legjobb rendezésért és a legjobb fil­mért odaítélt díjat. A film női főszereplője, Penélope Cruz nyerte el a legjobb színésznői teljesítményt jutalmazó Goya-díjat. Cruzt- első spanyol színésznőként - Oscar-díjra is jelölték. Ami az egy személynek odaítélt Goya-díjak számát illeti, a legtöbbet - össze­sen hetet - Guillermo del Torro mexikói rendező kapta Pán labi­rintusa című fantasztikus filmjéért, amely a spanyol polgárháború idején játszódik, és amelyet egyúttal hat Oscar-díjra is jelöltek. A legjobb külföldi filmnek kijáró Goya-díjat Stephen Frears A király­nő című filmje vitte el. (MTI) A C1A keze is benne volt Paszternák Nobel-díjában? A hírnév óvta meg Oscar-fény vetül a magyar fűm ez évi szemléjére. Most, ezekben a napokban, amikor az eddiginél jóval több hazai alkotás indul el a közönség felé, nagy re­ményeket táplál a magyar filmszakma Los Angeles irányába. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem is volt erre példa már rég: magyar alkotás legutóbb 1982- ben szerepelt az Oscar-jelöltek kö­zött, és nyert is: Szabó István Mephistója. Előtte egy évvel Ró- fusz Ferenc animációs munkája, A légy győzött. Most ismét egy ani­mációs film került be az utolsó körbe: M. Tóth Géza ötperces Ma­estroja. De lehet izgulni Zsig- mond Vilmosért, a világhírű ma­gyar operatőrért is, aki 1977-ben a Harmadik típusú találkozások­kal nyert, ebben az évben pedig a Fekete dália fotografálásával hív­ta fel magára az Amerikai Film- akadémia figyelmét. Ekkora vára­kozás mellett a 38. Magyar Film­szemle is erősebb fénnyel startol. S talán a minőség is meghaladja a korábbi évek színvonalát, elvégre a mennyiség is magasan túlszár­nyalja az elmúlt esztendők termé­sét. Annyi játékfilm, mint amennyi az elmúlt tizenkét hónap alatt született - harminchat! - még a szocialista filmgyártás időszakában is csodának számí­tott volna, amikor az állam teljes támogatását élvezte a szakma. Ez a szám természetesen nem azt je­lenti, hogy hirtelen nagyon sok pénzt kaptak a rendezők, hanem azt, hogy a több éve készülő pro­dukciók is mostanra jutottak el végső stádiumukba. Pluszként pe­dig a külön pályázatokon nyert 1956-os filmeket is a tavalyi szemle óta forgatták. A harminc­hat új filmből azonban az idei szemle előzsűrije-tizenhetet vá­lasztott be a versenyprogramba. Tizenkilenc, köztük a mustrát nyi­tó Noé bárkája, Sándor Pál rég várt alkotása versenyen kívül ke­rül a közönség elé. E gazdag ter­mésnek megfelelően a szemle tör­ténetében először két fődíjat ad majd ki a zsűri, amelynek Ulrich Gregor személyében német (film­történész) elnöke lesz. Újdonság­nak számít az a gesztus, amellyel a szervezők Hagyományt kíván­nak teremteni: mostantól minden szemle tisztelegni fog egy neves magyar filmművész előtt. Az idei mustra Fábri Zoltán Kossuth-díjas rendező életútját, maradandó ér­tékű alkotásait állítja reflektor- fénybe. Két filmje, az Édes Anna és a Hannibál tanár úr külön vetí­tésként szerepel a szemle műso­rán, festményeiből pedig ma nyí­lik kiállítás a Magyar Nemzeti Ga­lériában. A versenyben levő tizenhét já­tékfilmből hat irodalmi adaptá­ció. Az 1956-os forradalom ese­ményeit, előjeleit egy kisfiú sze­mével láttatja a Kovács István A gyermekkor tündöklése című re­génye nyomán Erdőss Pál rende­zésében forgatott Budakeszi srá­cok. A főszerepekben Veégh Sza­bolcs és Nagy-Kálózy Eszter látha­tó. Saját regényét, A világtalan szemtanút álmodta filmre Szilá­gyi Andor. A fiatalon kivégzett Mansfeld Péter ’56 mártírja volt, a film neki állít emléket. Kertész Imre Detektívtörténetét Emelet címmel Vecsernyés János vitte filmre. A könyv szerint egy meg nem nevezett országban, a fennálló rend védelmében titkos, rendőri szervezet működik. Bizo­nyos időközönként eltűnik né­hány ember, akik aztán külön­böző balesetek áldozataiként hol­tan kerülnek elő. Itt, ebben az or­szágban még a tehetős, tekinté­lyes polgárok sincsenek bizton­ságban, főleg akkor, ha valame­lyik hozzátartozójuk be akarja bi­zonyítani a szervezet létezését. Apa és fia egy filmben: Haumann Péter és Haumann Máté színészi bravúrja Lajos Tamás kamerája előtt. Szalay Györgyi és Dárday Ist­ván alkotása, Az emigráns Márai Sándornak állít emléket, az író naplója segítségével. Az Ameriká­ban forgatott film Márai (Bács Fe­renc) és felesége (Gyöngyössy Ka­talin) utolsó éveit eleveníti fel a vásznon. Szász János tízéves szünet után rendezett újra nagyjátékfilmet, és a Witman fiúk után ismét Csáth Géza-művet vett a kezébe. Tizenhét film a verseny­ben. Erős a futam. A tizennyolcadik, Sándor Pál come backje „csupán” ráadás. Az 1913-ban játszódó Ópium az Egy elmebeteg nő naplójából bontakozik ki, és egy érzelmi vál­ságtól szenvedő író-orvos törté­netét dolgozza fel. Egy nap új be­teget hoznak az orvoshoz, egy szenvedélybeteg nőt, aki nem tudja letenni a tollat, saját napló­ja foglya. Brenner doktor (a dán Ulrich Thomsen alakítja) előbb féltékeny lesz páciensére, Gizel­lára (az ugyancsak dán Kristi Stu- boe), aztán fokozatosan egymás­ba szeretnek, s kapcsolatuk sze­xuális tébollyá hatalmasodik. A Máthé Tibor fotografálta filmet a komáromi Monostori Erőd festői falai között forgatták. Irodalmi remekművet álmodott a mozivászonra Kamondi Zoltán is. A sajátos világú Dolina Bodor Ádám Az érsek látogatása című regényéből készült. Magas rangú vendéget várnak egy eldugott vá­roskába, Bogdanski Dolinába, ám helyette Gabriel Ventuza érkezik, hogy bátyja utasítására kihantol- tassa és hazaszállíttassa édesap­juk földi maradványait. A filmhez a hargitafürdői kaolinbánya szol­gált háttérként, főszereplője az olasz Adriano Giannini, további szerepekben pedig Törőcsik Mari, Molnár Piroska és Trill Zsolt lát­ható. Életrajzi elemekre építi első filmjét Bogdán Árpád: a Boldog élet központi alakja egy neve­lőotthonban felnőtt roma fiata­lember, akinek egy nap lehetősé­ge nyílik betekinteni korábbi éle­tébe. Megkapja ugyanis a gyerek­korát feldolgozó aktákat. Bollók Csaba új filmje, az Iszka utazása (címszereplője egy tizen­négy éves, erdélyi’bányavidéken élő lány, aki előbb utcagyerek, majd árvaházi szökevény lesz, vé­gül egy kikötővárosba kerül, gye­rekkereskedők hálójába) és Esz­tergályos Károly első játékfilmje, a Férfiakt (egy régóta unatkozó, középkorú író szenvedélyes szere­lemre lobban egy húszéves fiú iránt) rögtön a Magyar Filmszem­léről indul a február 8-án kezdődő Berlinaléra, ahol mind­két alkotás nemzetközi mezőnyben mérettetik meg. Ugyanott lesz Shooting sztár (A jövő ígérte) Herendi Gábor új filmjének, a Larának, a fordula­tokban gazdag, romantikus sze­relmi történetnek az egyik fősze­replője, Nagy Péter, aki tavaly ve­hette át színészi diplomáját. Szőke András Hasutasok című filmjének négy jó barátja a rend­szerváltásig vasutasként dolgo­zott, azóta pedig a leépítés áldo­zataiként tengetik életüket. Egé­szen másfajta humorra épít Sas Tamás alkotása, az SOS szere­lem!, amelynek főhőse egy mai Cyrano (Csányi Sándor) üzlet­szerűen segít férfitársainak a ki­választott nő meghódításában. A szerelem és a mámor végzi nagy erejű munkáját Igor és Ivan Buha- rov Lassú tükör című rendezésé­ben is. Mészáros Péter tovább megy ezen az úton: Watteau In­dulás Cythere szigetére című ti­tokzatos festményének életre kel­tésével a szerelem elmúlásáról szól második játékfilmjében, a Kytherában. Elsőfilmes rendezés Rohonyi Gábor Konyec - Az utolsó csekk a pohárban című retroadja, amely­nek főhősei vérdíjas nyugdíjasok, akik különböző rablásokkal színe­sítik életüket. Hosszú idő után jelentkezik új filmmel Maár Gyula. A Töredék a második világháború befejezése után egy katolikus kolostor mik­rovilágában játszódik Zsótér Sán­dor, Trill Zsolt, Haumann Péter és Törőcsik Mari játékára építve. A kairói filmfesztiválon már a legjobb forgatókönyv díját nyerte el Elek Judit alkotása, A hét nyol­cadik napja, amelynek főhőse egy elvirágzott primadonna (a len­gyel Maja Komorowska) férje ha­lála után a lakásmaffia karmaiba kerül, majd a Keleti pályaudvar hajléktalanjai között találja ma­gát. Tizenhét film a versenyben. Erős a futam. A tizennyolcadik, Sándor Pál come backje „csupán” ráadás. Desszert a filmes étlapon. Játszik benne három magyar szí­nészlegenda, négy kínai, négy ci­gány, öt zsidó és egy nagyra nőtt döglégy is. MT1-PANORÁMA Az amerikai hírszerzésnek is ré­sze volt abban, hogy Borisz Pasz­ternák orosz író 1958-ban megkap­ta az irodalmi Nobel-díjat - ezt ál­lítja legújabb, megjelenés előtt álló könyvében Ivan Tolsztoj újságíró. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nem elhanyagolható szere­pet játszott abban, hogy a stockhol­mi Svéd Akadémia a vasfüggöny túloldalán élő moszkvai írónak ítél­te oda a rangos elismerést. Szinte bizonyos, hogy a nyugat-európai értelmiségi körökben abban az idő­ben kiterjedt szovjetellenes kam­pányt folytató CIA szervezte meg titokban a Zsivago doktor, vagy ahogy gyakrabban emlegetik: a Doktor Zsivágó orosz kiadását Nyugaton - állítja a The Washing­ton Post cikke szerint Ivan Tolsztoj, a szovjet időkben ünnepelt Alek- szej Tolsztoj író fia. „Paszternák re­génye eszközzé vált az Egyesült Ál­lamok kezében arra, hogy meglec­kéztesse a Szovjetuniót” - nyilatko: zott a lapnak a szerző. Tízévi kuta­tómunka után idén, a Doktor Zsivágó megjelenésének 50. évfor­dulóján fog napvilágot látni könyve Tisztára mosott regény címmel. Az újságíró - mint állítja - konk­Az irodalmi Nobel-díj történetében ő volt az egyetlen, aki szándéka ellenére nem vehette át a kitüntetést. rét bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a Szovjetunióban tiltólistára került regény első orosz kiadását a CIA szervezte meg, nem utolsósor­ban azért, mert a Svéd Akadémia szabályai szerint minden vizsgált művet eredeti nyelven kellett be­nyújtani. (Az akadémia titkossági előírása értelmében az 1958-as No- bel-díjra vonatkozó dokumentáció egyébként 50 évvel később, 2008- ben válik kutathatóvá.) Borisz Pasztemak Nyugaton is elismert költő volt, 1946 és 1950 között minden évben jelölték iro­dalmi Nobel-díjra. Életművének mintegy összegzéseként, a tolszto- ji, turgenyevi hagyományokat foly­tatva tízévi munka után, 1955-re készült el nagyszabású regényével, amely 1903 és 1929 között követi nyomon hőse, Zsivágó doktor sor­sát, harcát a túlélésért az orosz­szovjet történelemben. A kéziratot Pasztemak 1956-ban küldte el a Novij Mir folyóiratnak, de elutasították azzal, hogy „rágal­mazó módon ábrázolta az októberi forradalmat, a Szovjetunió társa­dalmi rendszerét”. Tolsztoj részle­tesen feltálja a kulturális hideghá­ború korszakába illő történetet ar­ról, hogy miként csempészték Nyu­gatra a regényt, és milyen titkos le­velezést folytatott Pasztemak az olasz Giangiacomo Feltrinelli ki­adóval. A KGB keze Olaszországig is elért, de gém sikerült megakadá­lyozni, hogy a mű 1957 végén olasz nyelven megjelenjen. Nem sokkal később napvilágot látott az angol és a francia fordítás is, az első orosz nyelvű, korlátozott példányszámú kiadás érdekében viszont a CIA- nak kellett „közbelépnie”. A Svéd Akadémia elé került orosz változatot a könyv szerint Feltrinelli adta ki, valójában azon­ban hamisítvány volt, amelyet más­hol titokban nyomtattak. Tolsztoj megtalálta azt az orosz emigráns nyomdászt, aki a szedést végezte, rábukkant a kiadóra is, és több volt CIA-ügynökkel készített interjút. Jevgenyij Pasztemak, az író 84 éves, Moszkvában élő fia és művei­nek gondozója „olcsó szenzáci­ónak” nevezte Tolsztoj munkáját, szerinte apja a CIA közreműködése nélkül is kétségtelenül megkapta volna a Nobel-díjat. Ivan Tolsztoj szerint Paszter­nákot a Nobel-díj és a vele járó nemzetközi hírnév óvta meg attól, hogy a KGB börtönbe csukja. Az író csak néhány óráig tudott örülni, mikor megtudta, ő kapta az elisme­rést költészetéért és „a nagy orosz elbeszélő hagyomány” folytatásá­ért. Stockholmba küldött gyors sür­gönyében csak annyit írt: „Végtele­nül hálás, meghatódott, büszke, meglepett és zavarban vagyok”; né­hány nappal később már az öngyil­kosság gondolatával foglalkozik. Az irodalmi Nobel-díj történetében ő volt az egyetlen, aki szándéka el­lenére nem vehette át a kitüntetést, a szovjet hatalom nyomására vissza kellett, hogy utasítsa. Bár nem ke­rült börtönbe, az írószövetségből kizárták, a KGB tönkretette. 1960- ban, 70 évesen hunyt el rákban. A díjat fia 1989-ben vehette át. Trill Zsolt két filmben is szerepet kapott (Oláh Csaba felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents