Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-29 / 23. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 29. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Jan Železný volt gerelyhajító? Törött gerinccel bajnok szokásaimat, rendszeresen jártam masszőrhöz. Megtanultam élni a tudattal, hogy problémák vannak a gerincemmel, de ha vigyázok, ha mindent okosan és úgy csinálok, ahogy kell, akkor élhetek vele, sőt, sportolhatok is - magas szinten.” A háromszoros olimpiai és világ­bajnok, sőt világcsúcstartó, hiszen rekordja ma is érvényes, óriási aka­raterővel legyőzte saját magát. Ter­mészetesen nagy-nagy fegyelem­mel, s persze, a lehetőséget is meg­ragadva. Telente a déli földtekén, leggyakrabban Dél-Afrikában vagy Új-Zélandon készült - melegben. S a tenger vize is jót tett fájós gerincé­nek, hátának, fáradt, megviselt szervezetének. Gyógykezelésekre is rendszeresen eljárt, a fürdőben mindig úgy helyrepofozták, hogy általában kibírta a versenyidősza­kot. Volt olyan is, hogy ez sem segí­tett... Ahhoz képest, amit másfél évti­zede jósoltak neki az orvosok, cso­dával határos az, amit elért. Most, hogy abbahagyta az aktív sporto­lást, újabb próba előtt áll: az állan­dó és rendszeres, sőt nagyon ke­mény edzéshez szokott szerve­zetnek nem egyszerű, hogy egyik napról a másikra le­álljon. „Ha az ember hirtelen leáll, logi­kus, hogy a szer­vezete azonnal reagál a vál­tozásra, elhí­zik, de egész­ségi problé­mái is lehetnek. Nekem az az elő­nyöm, hogy kijá­rok a pályára, Mladá Boleslavban három fi­út edzek, s ez nemcsak azt jelenti, hogy ott állok a salakon, vagy a fiivön, figye­lem, mit és hogyan csinálnak, sok mindent kell nekik megmutat­nom. Ez persze nem elég, rájöttem, hogy most ugyan jól érzem ma­gam, nincs gond a hátgerincem­mel, de nem hanyagolhatom el, el kell kezdenem újra a tomagyakor- latokat, mert ha engedem, hogy el- ernyedjenek a hátizmok, akkor nagybaj lesz.” Másfél évtizede, a tokiói világbajnokságon padlóra került: az 1988-as szöuli olimpia ezüstérmes gere- lyese elvérzett mindjárt a selejtezőben. Az orvosi vizsgálat kiderítette, eltö­rött két csigolyája. URBÁN KLÁRA Arról, mit érzett akkor, még ma is nehéz beszélnie. Hiába próbálja az ember beleélni magát, nem tud­ja elképzelni, mi játszódott le ben­ne... Az első pillanatban úgy tűnt, mindennek vége. Huszonöt évesen befejeződik egy nagyszerűnek in­dult pálya anélkül, hogy igazán be­teljesedett volna. Dobott már akkor világcsúcsot, de aranyérme még nem volt. Senki nem tudta, mi lesz, hogyan tovább. Sokan már rég föl­adták volna. Jan Železný, aki éveken át a besztercebányai katonaklub ver­senyzője volt, majd visszaköltö­zött Mladá Boleslavba, nem adta föl, küzdött, s nem engedte, hogy karrieije kettétörjön, A tehetséges ge­relyhajító valóra váltotta a hoz­zá fűzött re­ményeket, sőt túl is szárnyal­ta azokat: hosszúra nyúlt pályafutása so­rán - tavaly ősz­szel negyvenéve sen vett búcsút egy Európa-bajnoki bronzéremmel 1992 és 2001 között háromszor állt föl az olimpiai és a világbajnoki dobogó legmagasabb fokára. Ezzel a világ egyik legnagyobb sportegyénisége lett. Ő, akinek éremtára tele van arannyal, s nem panaszkodhat, mert sikerét pénzben is jól ho­norálták, talán mindenki más­nál jobban tudatosítja, mit je­lent az egészség. A gerelyhajítás nagyon megterheli a hátizmokat, a gerinccsigolyákat, s bár a verseny­zők derékvédőt használnak, ez édeskevés. Volt úgy, hogy fogcsi­korgatva küzdött végig egy-egy versenyt, s előtte és utána is rohant a csontkovácshoz. Nem egyet kere­sett föl, fizioterapeutákhoz járt, ál­landó orvosi felügyelet mellett ké­szült. „Az ember egész életében ta­nul. Én is magamon mértem le, mi a legjobb, mit kell tennem, hogy csökkentsem a sérülésveszélyt, a gerincem - bár a csigolya beforrt - és a hátam kibírja az óriási terhe­lést. Rengeteget dolgoztam, erősí­tettem a hátizmokat, orvosi tanács­ra megváltoztattam az étkezési SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Teri Hatcher és a bioritmus Mindenkinek vannak jó és rossz napjai. Néha minden sikerül, más­kor meg minden balul üt ki. A bio­ritmus elmélete magyarázatot ad ezekre a látszatra logikátlan válto­zásokra. A Született feleségek sztátja, Teri Hatcher él a bioritmus­számítás adta lehetőségekkel. „Szakértő segítségével megismer­tem fizikai és érzelmi ciklusomat, melyeket a születésem pillanatáig visszavezetve kiszámolt nekem. így előre tudom, mikor leszek kirobba­nó formában. És arra is fel tudok készülni, ha esetleg rosszabb napok következnek. Ha igazán kritikus nap vár rám, inkább otthon mara­dok, és pihenek egy nagyot.” Heidi szülés utáni titka A népszerű fotómodell három éven belül a harmadik gyermekét hozta a világra. Kíváncsi, milyen módszerrel nyeri vissza a szülése­ket követően bomba alakját? Az energiában gazdag reggeli után ebédre általában húst vagy halat eszik rengeteg salátával. Dél­után pedig már csak zöldséget és gyümölcsöt csemegézik. Rengeteg ásványvizet iszik, és minden más­nap elvégzi a személyi edzője által előírt gyakorlatokat. Soma a cukorbaj ellen Az énekesnő szerint a betegség a lélek üzenete. A diabéteszről pél­dául úgy véli, hogy akkor jelentke­zik, ha a szeretet áramlása valahol megakad. Mivel ő is hajlamos erre a betegségre, odafigyel teste jelzé­seire, rendszeresen méreti vércu- korszintjét. Soma azért küzd, hogy minél többen ismerkedjenek meg a cukorbetegséggel kapcsolatos alapvető információkkal, és rend­szeresen ellenőriztessék vércukor- szintjüket. TESTÜNK TITKAI Az idegrendszer Az egyensúly, úgy tűnik, a kisagy működésétől függ, amely a test­mozgások összehangolását végzi. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az idegsejt az idegingerületet a szomszédos sejteknek továbbítja. Attól függően, hogy kettő vagy több citoplazma nyúlványuk van- e, kétféle - egypólusú vagy kétpó­lusú - idegsejtet különböztetünk meg. Élettani szempontból az ideg­sejteket négy csoportba soroljuk: megkülönböztetünk érző, moz­gató vagy effektor, asszociációs (társító) és elválasztó tevékeny­séggel rendelkező ideg­sejteket. ♦ Az érző idegsej­tek az érzékszer­vekből és érző idegvégződések­ből származó szen­zoros információt továbbítják a környék felől az idegrostok irányá­ba. ♦ Az effektor, azaz mozgató ideg­sejtek (motoneuronok) váltják ki az izom összehúzódását. ♦ Az asszociációs vagy társító idegsejtek két érző vagy mozgató neuront kötnek össze. ♦ Az elválasztó tevékenységgel rendelkező idegsejtek saját vála­dékaikkal (szekrécióikkal) képe­sek más idegsejtekben ingerületet kelteni. Az idegingerület a sejttest felől az axon hányába terjed. Ez a kivé­telt nem ismerő szabály a dinami­kus polarizáció törvénye. Ezeken az idegrostokon keresztül az idegi központok impulzusokat külde­nek az izmokhoz azért, hogy ösz- szehúzódjanak. Egyes mozdulatok aka­ratunktól függetlenek: ezek a reflexek. Ilyenkor egy, a test felszínén keletkezett ér­zés ingerli az ideget. Az ideginge- rület a megfelelő idegi úton eljut a gerincvelőbe és a mellső szarv motoneuronját érintve halad to­vább az izmokba, ahol az inger hatására a tudattól független, azonnali reakciót vált ki. Az ideg- ingerület előbb említett útját ne­vezik reflexívnek. Az idegi központok A nagyagyféltekék a tudatos érzékelés, az akaratlagos moz­gás, az intellektus és az érzések székhelyei. E képességek mind­egyike pontos helyhez kötött. A sebész Broca nevéhez fűződik a lokalizációs elmélet első kísérleti bizonyítéka. 1861-ben egy olyan beteget boncolt, akinek hangkép­ző szervei épek voltak, azonban beszédképességét elveszítette. A boncolás során a bal oldali hom­loklebeny alsó tekervényében kö­rülírt, kóros elváltozást fedezett fel. Néhány év leforgása alatt le­hetővé vált a teljes „agytérkép” elkészítése. A vegetatív vagy környéki ideg- rendszer két része a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer, amelyek a zsigerek működését szabályozzák. A szimpatikus rendszer köz­pontjai a gerincoszlop két oldalán szimpatikus dúclánc alakjában helyezkednek el. A környéki ré­szét idegek és dúcok alkotják. Összesen 23 pár szimpatikus dúc van. Miután a dúcon keresztülha­ladtak, a szimpatikus idegrostok a gerincvelőhöz az elülső gyöké­ren keresztül csatlakoznak. A célszervhez nemcsak közvet­lenül kapcsolódnak, hanem az ún. perifériás dúcon keresztül is. így négy szimpatikus idegfonatot különböztetünk meg, amelyek a zsigereket látják el: a szívhez, a bélfodorhoz, a hasüregi és az al- hasi szervekhez haladó fonatot. Charles Darwin evolucio­nista elmélete az embert az állat utódaként fogja fel. Ezzel egy új, materialista elmélet született: az ember cselekedeteit, mozdulatait és a gondolatait stimuláci- ók-reflexek szabályozzák; az ész és a képzeletvilág, a művészi ihletés és az érzel­mek az agyban létrejövő bonyolult kémiai folyama- : tok eredményei. Paraszimpatikusnak nevezzük a koponya- és gerincagyi ideg- rendszernek azt a részét, amelyik a szimpatikussal együttműködik a szervek beidegzésében, ellenté­tes hatással. Majdnem teljes egé­szében a bolygóideg (X. agyideg) elágazódásai alkotják. A para­szimpatikus rendszert olyan idegi elemek alkotják, amelyek köz­pontjai bizonyos agyidegek mag- vaiban, vagy a gerincvelő megha­tározott magasságában, vagy a környéki paraszimpatikus dúcok­ban találhatók. A felső paraszimpatikus rend­szer részt vesz a bolygóideg alko­tásában, melynek vegetatív mag­va is van, és rostjai a szívet, a légzőrendszert és csaknem az egész emésztőrendszert ellátják; a keresztcsonti a vastagbelet, a húgyhólyagot és a merevedésre képes szerveket látja el; a mell­kasi és ágyéki pedig a bélfal izomzatának összehúzódását szabályozza. A vegetatív idegrendszer az akarattól független mozgásokat szabályozza: a szívverést, a gyo­morfal összehúzódását, a légző­mozgást stb. Fokozott terhelésso­rán a szimpatikus idegrendszer aktivitása nő, alvás alatt pedig csökken. Ahhoz, hogy ezek a ref­lexek működjenek, szükséges az adott szervnek megfelelő idegi központ kellő fizikai, kémiai vagy hormonális ingerlése. E közpon­tok működését felsőbb, koponya­agyi központok szabályozzák. Az izgalom lehetővé teszi kémiai közvetítő anyagok felszabadulá­sát (például adrenalin, norad- renalin). A kisagy funkciója A kisagynak különleges felada­tot kell ellátnia: a mozgások ösz- szehangolt kivitelezését. A kisagy működése biztosítja a test nyugal­mi és mozgás közbeni egyensú­lyát. A kisagy sérülése a járást bi­zonytalanná teszi és egyes össze­tett mozgások teljes mértékben kivitelezhetetlenné válnak. Reflextevékenység, reflexív A reflextevékenységek az aka­rattól függetlenek, ahogy azt a le­fejezett baromfi példája is illuszt­rálja: az állat fej nélkül tovább szalad. Ugyanakkor ezt a tevé­kenységet az agyféltekék képesek ellenőrzésük alatt, tartani. így, ha figyelmetlenségből égő gyufához érünk, egy reflex folytán elránt­juk a kezünket, de akaratlagosan mégis rákényszeríthetjük magun­kat arra, hogy ott tartsuk. A reflexívnek köszönhető min­den, a szokványos tudati tevé­kenységtől függeden cselekvés. Például csak el kell határoznunk, hogy gyalogolni fogunk, és nem kell előre bemérnünk az elvégzen­dő mozdulatokat. Ha erre lenne szükség, minden egyszerű moz­dulat rendkívül bonyolulttá válna, és miközben arra koncentrálnánk, nem tudnánk a gondolatainkat másra összpontosítani. Forrás: Család és Egészség Tudja-e a gerincvelőről? A gerincvelő az agy „folytatásának” tekinthető. A gerinccsatorná­ban húzódik le az ágyéki szintig. Az agyhoz hasonló felépítésű, szintén agyvíz veszi körül. A gerincvelő a második ágyéki csigo­lya magasságában végződik, tehát nem tölti ki teljes egészében a gerinccsatornát. Hossza felnőtt emberben körülbelül negyvenhat centiméter.

Next

/
Thumbnails
Contents