Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-29 / 23. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 29. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Jan Železný volt gerelyhajító? Törött gerinccel bajnok szokásaimat, rendszeresen jártam masszőrhöz. Megtanultam élni a tudattal, hogy problémák vannak a gerincemmel, de ha vigyázok, ha mindent okosan és úgy csinálok, ahogy kell, akkor élhetek vele, sőt, sportolhatok is - magas szinten.” A háromszoros olimpiai és világbajnok, sőt világcsúcstartó, hiszen rekordja ma is érvényes, óriási akaraterővel legyőzte saját magát. Természetesen nagy-nagy fegyelemmel, s persze, a lehetőséget is megragadva. Telente a déli földtekén, leggyakrabban Dél-Afrikában vagy Új-Zélandon készült - melegben. S a tenger vize is jót tett fájós gerincének, hátának, fáradt, megviselt szervezetének. Gyógykezelésekre is rendszeresen eljárt, a fürdőben mindig úgy helyrepofozták, hogy általában kibírta a versenyidőszakot. Volt olyan is, hogy ez sem segített... Ahhoz képest, amit másfél évtizede jósoltak neki az orvosok, csodával határos az, amit elért. Most, hogy abbahagyta az aktív sportolást, újabb próba előtt áll: az állandó és rendszeres, sőt nagyon kemény edzéshez szokott szervezetnek nem egyszerű, hogy egyik napról a másikra leálljon. „Ha az ember hirtelen leáll, logikus, hogy a szervezete azonnal reagál a változásra, elhízik, de egészségi problémái is lehetnek. Nekem az az előnyöm, hogy kijárok a pályára, Mladá Boleslavban három fiút edzek, s ez nemcsak azt jelenti, hogy ott állok a salakon, vagy a fiivön, figyelem, mit és hogyan csinálnak, sok mindent kell nekik megmutatnom. Ez persze nem elég, rájöttem, hogy most ugyan jól érzem magam, nincs gond a hátgerincemmel, de nem hanyagolhatom el, el kell kezdenem újra a tomagyakor- latokat, mert ha engedem, hogy el- ernyedjenek a hátizmok, akkor nagybaj lesz.” Másfél évtizede, a tokiói világbajnokságon padlóra került: az 1988-as szöuli olimpia ezüstérmes gere- lyese elvérzett mindjárt a selejtezőben. Az orvosi vizsgálat kiderítette, eltörött két csigolyája. URBÁN KLÁRA Arról, mit érzett akkor, még ma is nehéz beszélnie. Hiába próbálja az ember beleélni magát, nem tudja elképzelni, mi játszódott le benne... Az első pillanatban úgy tűnt, mindennek vége. Huszonöt évesen befejeződik egy nagyszerűnek indult pálya anélkül, hogy igazán beteljesedett volna. Dobott már akkor világcsúcsot, de aranyérme még nem volt. Senki nem tudta, mi lesz, hogyan tovább. Sokan már rég föladták volna. Jan Železný, aki éveken át a besztercebányai katonaklub versenyzője volt, majd visszaköltözött Mladá Boleslavba, nem adta föl, küzdött, s nem engedte, hogy karrieije kettétörjön, A tehetséges gerelyhajító valóra váltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt túl is szárnyalta azokat: hosszúra nyúlt pályafutása során - tavaly őszszel negyvenéve sen vett búcsút egy Európa-bajnoki bronzéremmel 1992 és 2001 között háromszor állt föl az olimpiai és a világbajnoki dobogó legmagasabb fokára. Ezzel a világ egyik legnagyobb sportegyénisége lett. Ő, akinek éremtára tele van arannyal, s nem panaszkodhat, mert sikerét pénzben is jól honorálták, talán mindenki másnál jobban tudatosítja, mit jelent az egészség. A gerelyhajítás nagyon megterheli a hátizmokat, a gerinccsigolyákat, s bár a versenyzők derékvédőt használnak, ez édeskevés. Volt úgy, hogy fogcsikorgatva küzdött végig egy-egy versenyt, s előtte és utána is rohant a csontkovácshoz. Nem egyet keresett föl, fizioterapeutákhoz járt, állandó orvosi felügyelet mellett készült. „Az ember egész életében tanul. Én is magamon mértem le, mi a legjobb, mit kell tennem, hogy csökkentsem a sérülésveszélyt, a gerincem - bár a csigolya beforrt - és a hátam kibírja az óriási terhelést. Rengeteget dolgoztam, erősítettem a hátizmokat, orvosi tanácsra megváltoztattam az étkezési SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Teri Hatcher és a bioritmus Mindenkinek vannak jó és rossz napjai. Néha minden sikerül, máskor meg minden balul üt ki. A bioritmus elmélete magyarázatot ad ezekre a látszatra logikátlan változásokra. A Született feleségek sztátja, Teri Hatcher él a bioritmusszámítás adta lehetőségekkel. „Szakértő segítségével megismertem fizikai és érzelmi ciklusomat, melyeket a születésem pillanatáig visszavezetve kiszámolt nekem. így előre tudom, mikor leszek kirobbanó formában. És arra is fel tudok készülni, ha esetleg rosszabb napok következnek. Ha igazán kritikus nap vár rám, inkább otthon maradok, és pihenek egy nagyot.” Heidi szülés utáni titka A népszerű fotómodell három éven belül a harmadik gyermekét hozta a világra. Kíváncsi, milyen módszerrel nyeri vissza a szüléseket követően bomba alakját? Az energiában gazdag reggeli után ebédre általában húst vagy halat eszik rengeteg salátával. Délután pedig már csak zöldséget és gyümölcsöt csemegézik. Rengeteg ásványvizet iszik, és minden másnap elvégzi a személyi edzője által előírt gyakorlatokat. Soma a cukorbaj ellen Az énekesnő szerint a betegség a lélek üzenete. A diabéteszről például úgy véli, hogy akkor jelentkezik, ha a szeretet áramlása valahol megakad. Mivel ő is hajlamos erre a betegségre, odafigyel teste jelzéseire, rendszeresen méreti vércu- korszintjét. Soma azért küzd, hogy minél többen ismerkedjenek meg a cukorbetegséggel kapcsolatos alapvető információkkal, és rendszeresen ellenőriztessék vércukor- szintjüket. TESTÜNK TITKAI Az idegrendszer Az egyensúly, úgy tűnik, a kisagy működésétől függ, amely a testmozgások összehangolását végzi. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az idegsejt az idegingerületet a szomszédos sejteknek továbbítja. Attól függően, hogy kettő vagy több citoplazma nyúlványuk van- e, kétféle - egypólusú vagy kétpólusú - idegsejtet különböztetünk meg. Élettani szempontból az idegsejteket négy csoportba soroljuk: megkülönböztetünk érző, mozgató vagy effektor, asszociációs (társító) és elválasztó tevékenységgel rendelkező idegsejteket. ♦ Az érző idegsejtek az érzékszervekből és érző idegvégződésekből származó szenzoros információt továbbítják a környék felől az idegrostok irányába. ♦ Az effektor, azaz mozgató idegsejtek (motoneuronok) váltják ki az izom összehúzódását. ♦ Az asszociációs vagy társító idegsejtek két érző vagy mozgató neuront kötnek össze. ♦ Az elválasztó tevékenységgel rendelkező idegsejtek saját váladékaikkal (szekrécióikkal) képesek más idegsejtekben ingerületet kelteni. Az idegingerület a sejttest felől az axon hányába terjed. Ez a kivételt nem ismerő szabály a dinamikus polarizáció törvénye. Ezeken az idegrostokon keresztül az idegi központok impulzusokat küldenek az izmokhoz azért, hogy ösz- szehúzódjanak. Egyes mozdulatok akaratunktól függetlenek: ezek a reflexek. Ilyenkor egy, a test felszínén keletkezett érzés ingerli az ideget. Az ideginge- rület a megfelelő idegi úton eljut a gerincvelőbe és a mellső szarv motoneuronját érintve halad tovább az izmokba, ahol az inger hatására a tudattól független, azonnali reakciót vált ki. Az ideg- ingerület előbb említett útját nevezik reflexívnek. Az idegi központok A nagyagyféltekék a tudatos érzékelés, az akaratlagos mozgás, az intellektus és az érzések székhelyei. E képességek mindegyike pontos helyhez kötött. A sebész Broca nevéhez fűződik a lokalizációs elmélet első kísérleti bizonyítéka. 1861-ben egy olyan beteget boncolt, akinek hangképző szervei épek voltak, azonban beszédképességét elveszítette. A boncolás során a bal oldali homloklebeny alsó tekervényében körülírt, kóros elváltozást fedezett fel. Néhány év leforgása alatt lehetővé vált a teljes „agytérkép” elkészítése. A vegetatív vagy környéki ideg- rendszer két része a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer, amelyek a zsigerek működését szabályozzák. A szimpatikus rendszer központjai a gerincoszlop két oldalán szimpatikus dúclánc alakjában helyezkednek el. A környéki részét idegek és dúcok alkotják. Összesen 23 pár szimpatikus dúc van. Miután a dúcon keresztülhaladtak, a szimpatikus idegrostok a gerincvelőhöz az elülső gyökéren keresztül csatlakoznak. A célszervhez nemcsak közvetlenül kapcsolódnak, hanem az ún. perifériás dúcon keresztül is. így négy szimpatikus idegfonatot különböztetünk meg, amelyek a zsigereket látják el: a szívhez, a bélfodorhoz, a hasüregi és az al- hasi szervekhez haladó fonatot. Charles Darwin evolucionista elmélete az embert az állat utódaként fogja fel. Ezzel egy új, materialista elmélet született: az ember cselekedeteit, mozdulatait és a gondolatait stimuláci- ók-reflexek szabályozzák; az ész és a képzeletvilág, a művészi ihletés és az érzelmek az agyban létrejövő bonyolult kémiai folyama- : tok eredményei. Paraszimpatikusnak nevezzük a koponya- és gerincagyi ideg- rendszernek azt a részét, amelyik a szimpatikussal együttműködik a szervek beidegzésében, ellentétes hatással. Majdnem teljes egészében a bolygóideg (X. agyideg) elágazódásai alkotják. A paraszimpatikus rendszert olyan idegi elemek alkotják, amelyek központjai bizonyos agyidegek mag- vaiban, vagy a gerincvelő meghatározott magasságában, vagy a környéki paraszimpatikus dúcokban találhatók. A felső paraszimpatikus rendszer részt vesz a bolygóideg alkotásában, melynek vegetatív magva is van, és rostjai a szívet, a légzőrendszert és csaknem az egész emésztőrendszert ellátják; a keresztcsonti a vastagbelet, a húgyhólyagot és a merevedésre képes szerveket látja el; a mellkasi és ágyéki pedig a bélfal izomzatának összehúzódását szabályozza. A vegetatív idegrendszer az akarattól független mozgásokat szabályozza: a szívverést, a gyomorfal összehúzódását, a légzőmozgást stb. Fokozott terheléssorán a szimpatikus idegrendszer aktivitása nő, alvás alatt pedig csökken. Ahhoz, hogy ezek a reflexek működjenek, szükséges az adott szervnek megfelelő idegi központ kellő fizikai, kémiai vagy hormonális ingerlése. E központok működését felsőbb, koponyaagyi központok szabályozzák. Az izgalom lehetővé teszi kémiai közvetítő anyagok felszabadulását (például adrenalin, norad- renalin). A kisagy funkciója A kisagynak különleges feladatot kell ellátnia: a mozgások ösz- szehangolt kivitelezését. A kisagy működése biztosítja a test nyugalmi és mozgás közbeni egyensúlyát. A kisagy sérülése a járást bizonytalanná teszi és egyes összetett mozgások teljes mértékben kivitelezhetetlenné válnak. Reflextevékenység, reflexív A reflextevékenységek az akarattól függetlenek, ahogy azt a lefejezett baromfi példája is illusztrálja: az állat fej nélkül tovább szalad. Ugyanakkor ezt a tevékenységet az agyféltekék képesek ellenőrzésük alatt, tartani. így, ha figyelmetlenségből égő gyufához érünk, egy reflex folytán elrántjuk a kezünket, de akaratlagosan mégis rákényszeríthetjük magunkat arra, hogy ott tartsuk. A reflexívnek köszönhető minden, a szokványos tudati tevékenységtől függeden cselekvés. Például csak el kell határoznunk, hogy gyalogolni fogunk, és nem kell előre bemérnünk az elvégzendő mozdulatokat. Ha erre lenne szükség, minden egyszerű mozdulat rendkívül bonyolulttá válna, és miközben arra koncentrálnánk, nem tudnánk a gondolatainkat másra összpontosítani. Forrás: Család és Egészség Tudja-e a gerincvelőről? A gerincvelő az agy „folytatásának” tekinthető. A gerinccsatornában húzódik le az ágyéki szintig. Az agyhoz hasonló felépítésű, szintén agyvíz veszi körül. A gerincvelő a második ágyéki csigolya magasságában végződik, tehát nem tölti ki teljes egészében a gerinccsatornát. Hossza felnőtt emberben körülbelül negyvenhat centiméter.
