Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-25 / 20. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 25. www.ujszo.com RÖVIDEN 400 millió Libanonnak Brüsszel. Az EU 400 millió euró 2010-ig történő folyósítá­sát ajánlja fel Libanonnak az ország újjáépítésére. Emma Udwin, az EB szóvivője közöl­te, a segélyekből és hitelekből álló összegről szóló ígéret hi­vatalosan ma hangzik el a pá­rizsi adományozó konferenci­án. Ezzel az összeggel 500 mil­lió euróra emelkedik a tavaly nyár óta Libanonnak juttatott támogatások összege. Briisz- szel tavaly augusztusban már felszabadított 107 millió eurót Libanon számára. (MTI) Börtön a volt miniszternek Prága. A közjogi hatalom­mal és az üzleti információkkal való visszaélés miatt öt és fél évi szabadságvesztésre ítélte tegnap a prágai városi bíróság Vladimír Mlynár volt cseh in­formatikai minisztert. Mlynár miniszterként 2003-ban aláír­ta a Testcom Servis nevil cég­gel kötött szerződést egy köz- szolgálati internetes hírportál létrehozásáról, ami azonban a jogászok és a bíróság szerint el­lentétes volt a törvényekkel. A Testcom Servis négy hónap után megszűnt, (-kés) Barátja volt a görögöknek Ankara. Elhunyt tegnap egy isztambuli kórházban 67 éves korában a kurd szárma­zású Ismail Cem volt török külügyminiszter. Cemet az egyik legnépszerűbb török po­litikusként emlegették, 1997 és 2002 között, három egy­mást követő kormányban ve­zette a külügyi tárcát. Kulcs­szerepe volt a szomszédos Gö­rögországhoz fűződő kapcso­latok javításában akkori görög kollégájával, személyes jó ba­rátjával, a jelenlegi szocialista ellenzéki vezetővel, Jeóijiosz Papandreuval együtt. Jelentős szerepe volt abban, hogy An­kara 1999-ben elnyerte az EU tagjelöltjének régóta vágyott státusát. (MTI) Cem 2002-ben Európa-barát pártot is alapított (SITA/AP) Vesztegzár Szentesnél Budapest Rendőrök ellen­őrzik az autókat Szentes-La- pistó körzetében, ahol felme­rült a gyanúja annak, hogy madárinfluenza betegített meg libákat egy állattartó tele­pen. A rendőrök azt vizsgálják, szállítanak-e a járművek ba­romfit, tojást, nyershúst vagy tollat. Az intézkedésre azért van szükség, mert vasárnap egy Szenteshez közeli telepen sok állat elhullott, illetve ideg- rendszeri betegség tüneteit mutatta. (MTI) Busht ezúttal meg is tapsolták, amikor a bevándorlási törvényekről és az amerikai gazdaság olajfüggőségének csökkentéséről beszélt Fókuszban az Irak-politika és a benzin Mintha enyhült volna a feszültség. Bush mögött Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnök asszonya. (SITA/AP-felvétel) Washington. Amerika nem vallhat kudarcot Irakban, mert a bukás következmé­nyei súlyosak és szerteága­zóak lennének. Erre figyel­meztetett George Bush év­értékelő beszédében - helyi idő szerint kedd este a washingtoni kongresszus alsó- és felsőházának együt­tes ülésén. ÖSSZEFOGLALÓ „Katonai parancsnokaink és én körültekintően mérlegeltük a lehe­tőségeket. Minden megközelítést megvitattunk. Végül ezt a cselek­vési irányt választottam, mert ez biztosítja a legnagyobb esélyt a si­kerre” - fogalmazott az ellenzék által sokat bírált csapaterősítési tervére utalva a republikánus el­nök, aki hatodik alkalommal mondta el a hagyományos év eleji értékelést az unió állapotáról, de első ízben egy demokrata vezetésű törvényhozás előtt. Az elnök gra­tulált a demokratikus többségnek, hangsúlyozva, hogy túl kell lépni a nézeteltéréseken. Bush népszerűségi mutatója a kedden, időzítve nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint olyan ala­csonyra süllyedt, mint a Water- gate-botrány miatt távozni kény­szerült Richard Nixon elnöké volt lemondása előtt. Plussz 92 ezer fő Bush szerint azok ellenzik az ál­tala javasolt 21 500 fős iraki csapat­erősítést, akik nem értik, mekkora a tét. Nemzedéki küzdelemnek ne­vezte a terrorellenes háborút, hoz­zátéve, e téren mindkét nagy párt­nak és a hatalmi ágaknak is szoro­san együtt kell működniük. Ezért a terrorellenes háború ügyében egy külön tanácsadó testület létrehozá­sát javasolta a két párt kongresszu­si vezetőinek részvételével. Azt kér­te a kongresszustól, hogy járuljon hozzá az amerikai szárazföldi had­sereg és a tengerészgyalogság lét­számának emeléséhez 92 ezer fő­vel a következő öt évben. Az ameri­kai külpolitika fő céljai között emlí­tette a béke megteremtését a Szentföldön, azt, hogy egy béké­ben és biztonságban élő demokra­tikus Palesztina jöjjön létre Izrael mellett. Washington atommentes Koreai-félszigetet, és szabadabb Kubát, Fehéroroszországot, Bur­mát szeretne. Olvasztótégely Bush az amerikai bevándorlási politika átfogó reformját, új tör­vény elfogadását sürgette, hangsú­lyozva, hogy a remény és a lehető­ségek országának tisztességes tör­vényekre és biztonságos határokra van szüksége. Meg kell teremteni a jogszerű és rendezett módját an­nak, hogy a külföldi munkavállalók ideiglenes alapon beutazhassanak az országba. Ennek nyomán a ha­tárőrizeti szerveknek csak a csem­pészek, bűnözők és terroristák le­vadászása maradna a feladata. „Fönn kell tartanunk az olvasztóté­gely nagyszerű hagyományát, az újonnan érkezők üdvözlését és be­olvadását. Rendeznünk kell a már az országban levő illegális beván­dorlók helyzetét, gyűlölködés és amnesztia nélkül” - e szavait feláll­va tapsolták meg a képviselőház mindkét oldalán. Az amerikai gazdaság növekszik, a munkanélküliség alacsony, az inf­láció ugyancsak csekély és a bérek emelkednek. „A gazdaság mozgás­ban van, és az a feladatunk, hogy így tartsuk, de nem a kormány, ha­nem a vállalkozások által.” Hozzá­tette azonban: csökkenteni kell a gazdaság olajfüggőségét, sokrétűvé tenni az energiaforrásokat és a technológiai haladás útján kell elő­relépni. Indoklása szerint Amerika régóta a külföldi olajtól függ, és ez sebezhetővé teszi az országot az el­lenséges hatalmak és a terroristák számára, amelyek jelentősen meg­zavarhatják az olajszállítmányokat, felemelhetik az olaj árát. Alternatív energia Bush azt szorgalmazta, hogy az elkövetkező 10 évben 20 százalék­kal csökkenjen a benzinfogyasz­tás, és szoruljon vissza a környe­zetszennyező gázok kibocsátása. Nézete szerint 2027-ig az ország stratégiai olajtartalékát meg kell kétszerezni. Azt kérte a kongresz- szustól, hatalmazzák fel arra, hogy megváltoztassa az autók fo­gyasztási normáit és ösztönző lé­péseket tegyen a megújuló és al­ternatív energiaforrások termelé­sére; megemlítette a tiszta szén­technológiát, a nap-, szél- és nuk­leáris energiát. Ösztönözni kell vé­leménye szerint a hibrid, az elekt­romos autók fejlesztését, továbbá a tiszta dízelüzemű járművek és a biodízel használatát - ezt a kezde­ményezését is tapssal fogadták a kongresszus tagjai. (MTI, t, ú) Prága tárgyalást kezd Washingtonnal az amerikai radarállomás felépítéséről Topolánek elveti a referendumot KOKES JANOS Prága. Václav Klaus államfő egyetért a cseh nemzetbiztonsági tanács döntésével, hogy a kor­mány kezdjen tárgyalásokat Wa­shingtonnal egy amerikai radarál­lomás csehországi felépítéséről. Ezt maga Klaus közölte újságírók­kal a nemzetbiztonsági tanács reggeli ülése után, hozzátéve: he­lyesnek tartja, hogy a kabinet nem kész tényként kezeli a radar­állomás ügyét. Mirek Topolánek kormányfő szerint egy évig is el­tartanak a tárgyalások és a megál­lapodás ratifikálása. Szerinte nem népszavazásnak kell döntenie a radarállomásról. Az ellenzéki bal­oldal mellett a kormánykoalíció­ban résztvevő zöldek is követelték a referendumot. „Nem jó nemzet- biztonsági kérdéseket népszava­zás útján megoldani. Amerikai ra­darállomások más uniós államok­ban is vannak, de sehol sem volt referendum.” Topolánek szerint a radarállomás ügye nincs össze­függésben az amerikai vízumok ügyével. Pavel Štefka vezérkari főnök a nemzetközi reagálások kapcsán kijelentette: a radarállomás nem jelent nagyobb biztonsági kocká­zatot Csehország számára, s értel­metlen az az állítás, hogy orosz vagy kínai katonai egységek és a hadiflotta mozgását figyelné majd. „Egyedüli célja az esetleges rakétatámadás elleni védelem a kockázatosnak minősített orszá­gok irányából” - tette hozzá. Ahtisaari tervezetében kiemelten foglalkozik a kisebbségek jogvédelmével Korlátozott függetlenség Koszovónak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár koszovói külön- megbízottja a tartomány jövőjére vonatkozó, hatalmas érdeklődés­sel várt tervezetében hangsúlyo­san foglalkozik majd a kisebbsé­gek jogainak védelmével, s to­vábbra is erős nemzetközi jelenlé­tet sürget a tartományban. Ezt maga a finn politikus közölte az Európa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésének tegnapi ülésén. A ta­nácskozásra beterjesztett közgyű­lési határozati javaslat egyébként függetlenséget javasol a tarto­mány számára. Ahtisaari tegnap Strasbourgban nem árulta el ja­vaslatainak lényegét, diplomaták szerint először az ENSZ BT tagál­lamait tájékoztatja majd, s még a szerb, illetve a koszovói illetéke­sekkel is csak ezután fogja ismer­tetni tervezetét. Korábban diplomáciai források azt közölték, Ahtisaari holnap Bécsben ismerteti javaslatait. Való­színűleg korlátozott függetlensé­get ajánl Koszovónak, egyszer­smind biztonsági garanciákat kí­nálva - a nemzetközi erők jelenléte útján - a tartományban élő szerb kisebbségnek. Gernot Erler német külügyminiszter-helyettes vissza­utasította Borisz Tadics szerb el­nök kérését, hogy halasszák el a koszovói ENSZ-terv nyüvánosság- ra hozatalát addig, amíg a vasár­napi választások nyomán megala­kuló új szerb kormány át nem veszi a hadsereg feletti ellenőrzést. Scaramella beszélte rá Litvinyenkót; az olasz nyomozók tisztázták a kormányfőt Prodi cáfolja a brit híreszteléseket ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Romano Prodi olasz mi­niszterelnök visszautasította azt a gyanúsítást, hogy kapcsolata lett volna az egykori szovjet titkosszol­gálattal, amint ez brit tévékben el­hangzott. Szóvivője szerint mind a két nagy brit tévéadó hírkalózok ál­dozata lett. Korábban a BBC és az ITV is levetített egy olyan videofel­vételt, amelyen a Londonban no­vemberben megmérgezett volt orosz állambiztonsági tiszt, Alek- szandr Litvinyenko felemlegeti Prodi és a KGB valamikori kapcso­latáról szóló gyanúsítást. Egy olasz ügyész készítette 2006 februátjá- ban a felvételt, amelynek létéről már régóta tudnak Olaszország- ban, de az ottani média hiteltelen­nek tartja azt. Olasz nyomozók sze­rint Litvinyenkót olasz ismerőse, Mario Scaramella beszélte rá arra, hogy kamera előtt ismételje el a Prodit támadó vádakat, amelyeket ő egy volt orosz kémtől, Anatolij Trofimovtól hallott. Litvinyenko Olaszországban élő, Makszim nevű fivére korábban elmondta olasz nyomozóknak, hogy Alekszandr fi­gyelmeztette őt: semmit nem tud Prodiról, és semmilyen, a jelenlegi olasz kormányfőre nézve terhelő dokumentum nincs a birtokában. Prodi korábban azzal fenyegető­zött, hogy beperel mindenkit, aki azzal rágalmazza, hogy köze volt a KGB-hez. (MTI, ú) Az izraeli államfő különleges szabadsága Kacav kérte a felmentését MTl-HÍR Jeruzsálem. Móse Kacav izraeli államfő hivatalából való ideiglenes felfüggesztését kérte tegnap a kneszettől. Egy nappal korábban Menáhem Mazuz főügyész közöl­te, hogy vádat akar emelni Kacav ellen. Az államfő Dali leik parla­menti elnöknek címzett levelében teijesztette elő kérését. Az izraeli törvények értelmében a kneszet parlamenti ügyekkel foglalkozó bi­zottságának kell jóváhagynia egy ilyen, legfeljebb három hónapos különleges szabadságot, amelyről várhatóan ma fog dönteni. Kacav tagadja az ellene felho­zott, nemi erőszakra, szexuális zaklatásra, az igazságszolgálta­tás hátráltatására és a tanúk megfélemlítésére vonatkozó vá­dakat. Ideiglenes visszavonulá­sával elébe menne számos izraeli közszereplő követelésének, akik szerint le kell mondania hivata­láról. De ha lemondana, elveszte­né mentelmi jogát. Megfenyegette a Nobel-díjas török írót is Rendőrök őrzik Pamukot MTl-HÍR Isztambul. A Hrant Dink neves újságíró elleni merénylet ügyében felbujtással gyanúsított török férfi fenyegetésnek tűnő üzenetet inté­zett tegnap Orhan Pamuk Nobel- díjas török íróhoz. „Nem árt, ha Pamuk vigyáz magára” - kiáltotta oda újságíróknak a radikális naci­onalista Yasin Hayal, miközben bevezették Isztambulban egy bí­rósági tárgyalóterembe. Hayal be­vallotta korábban, ő volt a felbuj­tó a múlt héten az örmény etni­kumhoz tartozó Dink meggyilko­lásának ügyében, sőt azt is, hogy ő látta el fegyverrel és pénzzel a gyilkos merénylet végrehajtására vállalkozó ifjút. Hrant Dink teme­tésén kedden százezren vettek részt Isztambulban. Dinkhez ha­sonlóan Orhan Pamuk is többször állt már török bíróság előtt az ör­mények ellen elkövetett tömeg­gyilkossággal kapcsolatban tett nyilvános kijelentéseiért, és őt is nemegyszer életveszélyesen meg­fenyegették. Éppen tegnap, de még Hayal fenyegetőnek tűnő fi­gyelmeztetése előtt jelentette a CNN Türk televízió, hogy a török hatóságok különleges őrizetet rendeltek ki Pamuk mellé. Rendőrök kísérték Hayalt a tárgyalóterembe (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents