Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-25 / 20. szám, csütörtök
6 Fókuszban: a második nyugdíjpillér ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 25. www.ujszo.com A nyugdíj összege a kétpilléres rendszerben Átlagbér: 10 000 korona a spórolás hossza 1 pilléres rendszer 2 pilléres különbség 10 6334 6308-26 15 6993 6993 0 20 7721 7787 66 25 8525 8712 188 30 9412 9794 382 35 10392 11066 674 40 11473 12565 1092 42 11937 13239 1302 a spórolás hossza Átlagbér: 15 000 korona 1 pilléres 2 pilléres rendszer különbség 10 9501 9463-38 15 10490 10490 0 20 11582 11681 99 25 12787 13068 281 30 14118 14692 574 35 15587 16599 1011 40 17210 18848 1638 42 17905 19859 1954 a spórolás hossza Átlagbér: 17 000 korona 1 pilléres 2 pilléres rendszer különbség 10 10 768 Sk 10 724 Sk-43 15 11 889 Sk 11 889 Sk 0 20 13126 Sk 13 238 Sk 113 25 14 492 Sk 14 811 Sk 319 30 16 000 Sk 16 651 Sk 650 35 17 666 Sk 18 812 Sk 1 146 40 19 504 Sk 21 361 Sk 1 857 42 20 292 Sk 22 506 Sk 2 214 a spórolás hossza Átlagbér: 20 000 korona 1 pilléres 2 pilléres rendszer különbség 10 12668 12617-51 15 13986 13987 0 20 15442 15575 132 25 17049 17424 375 30 18824 19589 765 35 20783 22132 1349 40 22946 25131 2184 42 23873 26478 2605 a spórolás hossza Átlagbér: 25 000 korona 1 pilléres 2 pilléres rendszer különbség CD o> •<D 1 10 15835 15771-64 =o co 15 17483 17483 0 2 20 19303 19468 166 1 25 21312 21781 469 I 30 23530 24486 956-O o> 3 35 25979 27665 1686 >. 40 28683 31413 2730 ió 42 29842 33098 3256 o u_ Módosuljon-e a nyugdíjrendszer? Csökkenjen-e a második pillérbe Milyen legyen a nyugdíjrendszer jutó járulék mértéke 9-ről 6%-ra? a következő' tíz évben? I igen H sem igen,-sem nem Hl nem j nem tudom I maradjanak a jelenlegi szabályok I l kisebb változások elképzelhetőek F:v; 1 alapvető' módosításra szorul nem tudom Teljes lakosság körében-o co 13 Tomanová: nem vagyok jós, hogy meg tudjam mondani, mekkora lesz az állami nyugdíj 20 év múlva Kell félteni a második pillért? Pozsony. A kormány folyamatosan cáfolja, hogy módosítani akarná, az ellenzék pedig körömszakadtáig védi a nyugdíjrendszer második pillérét. Ebből úgy tűnik, hogy sohasem volt nagyobb biztonságban mint ma, semmi sem fenyegeti a nyugdíjpénztárak ügyfeleinek megtakarításait. LAJOS P. JÁNOS Az első kétségek akkor ébrednek, ha végignézzük Robert Fico kormányfő a választások előtti, és a választások utáni kijelentéseit. Többször beszélt arról, hogy a Szociális Biztosító hiánya nagy, az előző kormány kibiztosított aknaként hagyta ezt utódjára, és a hiány fedezése részben megoldható a járulék arányának módosításával. A jelenlegi 9:9 helyett 12:6-ról - a Szociális Biztosító ,javára” - tett emh'tést már többször is a miniszterelnök. Ha ehhez hozzá tesszük, hogy az ellenzék alkotmánytör- vény-javaslatának semmi esélye az elfogadásra, akkor láthatjuk, hogy van miért aggódni. A járulék mértékének módosítása mellett veszélyesek azok a kijelentések is, melyek arról szóbak, hogy kinek hátrányos a második pillér. Viera Tomanová munka-, szociális és családügyi miniszter szerint a nyugdíj- pénztárak ügyfeleinek mbtegy 40 százaléka rosszul jár majd, alacsony lesz a nyugdíja, ha kap egyáltalán valamit. Számukra akatja nagylelkűen lehetővé tenni, hogy visszatérhessenek az egypilléres rendszerbe. Hátrányosnak tartja a tőkefedezeti elven működő rendszert azok számára, akiknek jelenleg egyáltalán rűncs jövedelmük - mert például munkanélküliek alacsony a jövedelmük vagy negyvenévesnél idősebbek. Az ilyen kijelentések egy törvénymódosítással - mely lehetővé tenné a második pillér elhagyását - és esetleg egy masszív kampánnyal kombinálva sokakat elbizonytalamthat, a második pillér elhagyására késztethet. Már az is a kormány malmára hajtaná a vizet, ha néhány százezer ember újra az egypilléres rendszert választaná, hiszen ezáltal ideiglenesen csökkenne a Szociális Biztosító hiánya, de csökkenne azok száma is, akiket közvetlenül érintené, ha a következő lépésben a járulék mértékéhez is hozzányúlna a kabinet. A Nyugdíjpénztárak Szövetsége (ADSS) azonban cáfolja a miniszter állításait, azt mondják, nem szükséges 20 évig takarékoskodni és nem kell túl magas fizetés sem ahhoz, hogy előnyösebb legyen az egypilléresnél. Számításaik szerint már tízéves spórolással is közel azonos nyugdíj biztosítható - akár havi 10 ezer koronás bruttó fizetés mellett is mbt az egypilléres rendszerben. 25-30 év felett pedig már több száz koronás eltérés mutatkozhat a két rendszer által fizetett nyugdíjak összege között. Ez a megállapítás azonban csak a jelenlegi viszonyokra érvényes, ha időközben változna a törvényi szabályozás, új helyzet álba elő. Ha a második pillérbe fizetett járulék mértéke a jelenlegi 9 százalékról 6 százalékra csökkenne, akkor a nyugdíjas akár 6 ezer koronát is veszíthetne, ennyivel lenne alacsonyabb a második pillérből származó nyugdíja. Természetesen az összeg egy részét pótobá az első pillér, csak az a kérdés, hogy mekkora százalékát. Persze csak akkor, ha lesz rá pénze. Ma még egy nyugdíjasra hat kereső jut, a demográfiai változások miatt 30-40 év múlva már két ember járulékából kellene Van miért aggódni fedezni egy nyugdíjas járadékát. Tomanová nem is titkolja, hogy a jövő nem nagyon érdekli. „A kormányunknak a mai nyugdíjasok járadékával kell törődnie, nem vagyok jós, hogy meg tudjam mondani, mekkora lesz az állami nyugdíj 20 év múlva” - mondta Tomanová a Pravdának. Azt nem kívánja tőle senki, hogy jósoljon, de akkor hon- nét tudja, hogy kbek lesz hátrányos a rendszer? A Nyugdíjpénztárak Szövetsége (ADSS) igyekszik bizonyítani, hogy előrelátóbb a miniszternél: hozzávetőlegesen kiszámította, hogy a takarékoskodás hosszának és az átlagos fizetésnek függvényében mekkora lesz a nyugdíjak összege. Az oldalon közölt táblázatok 45 év munkaviszony, 3,5 százalékos éves hozam és 2,5 százalékos infláció és 2 százalékos éves reálbér-emelkedés esetén érvényesek, miközben a nyugdíj folyósításának átlagos időtartama 20 év lesz. Az adatok az ADSS számításain alapubak. Minden nyugdíjpénztár három alapot hozott létre, az ügyfelek szabadon dönthetnek A többség a progresszív alapot választotta ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyugdíjpénztáraknak három különböző típusú alapot kellett létrehozniuk, ügyfeleik maguk választhatják meg, hogy melyikbe akarnak tartozni. Az alapok a rájuk vonatkozó befektetési előírásokban különböznek, a legkockázatosabb befektetéseket a progresszív alap választhatja - ezek várható hozama a legnagyobb -, a konzervatív alap vagyona azonban csak a legbiztonságosabb, de egyben a legkisebb hozamot biztosító kötvényekbe, állampapírokba lehet fektetni. Az ügyfeleket korlátozza a törvény: bizonyos korhatár után alapot kell váltani. Az ügyfelek túlnyomó többsége szívesen kockáztat a nagyobb hozam érdekében: a progresszív alapot választotta 68,84 százalékuk, a kiegyensúlyozott alap 26,97 százalékuk számára volt vonzóbb, a konzervatívba csak 4,19 százalékuk tartozik. Alapot - a törvényi korlátozások figyelembevételével - bármikor, díjmentesen lehet cserélni. A progresszív alap A befizetések 80%-át részvényekben, 20%-át kötvényekben és egyéb, kevésbé kockázatos befektetési formákban tarthatja. Ez az alap dolgozik a legnagyobb kockázattal, de várhatóan ez biztosítja majd a legmagasabb hozamot is. A hozam kockázata azért is magasabb, mert a pénztár csak a többi nyugdíjpénz- tár hasonló alapjai által biztosított hozam 50 százalékáig köteles kiegészíteni a kezelt vagyon hozamát. A biztosítottnak legkésőbb 15 évvel a nyugdíjkorhatár előtt másik, biztonságosabb alapot kell választani, a kiegyensúlyozott vagy a konzervatív alapot választhatja. A kiegyensúlyozott alap A befizetések 50%-át részvényekben, 50%-át kötvényekben és egyéb, kevésbé kockázatos befektetési formákban tarthatja. A befektetési kockázat csökken, de várhatóan a hozam is alacsonyabb lesz. A nyugdíjpénztárnak a konkurencia által működtetett hasonló alapok hozamának legalább 70 százalékát nyújtania kell, ellenkező esetben eddig a határig saját vagyonából kell kiegészítenie az alap hozamát. A biztosítottnak legkésőbb a nyugdíjkorhatár előtt 7 évvel át kell lépnie a legbiztonságosabb, a konzervatív alapba. A konzervatív alap A befizetések 100%-át kötvényekben és kevésbé kockázatos befektetési formákban kell tartania, részvényekbe már nem fektetheti. Ez a legbiztonságosabb alap, de csak a alapban lévő vagyon reálértékének megőrzését szolgálja, valós hozamot várhatóan nem fog biztosítani. A nyugdíjpénztárnak a konkurencia által működtetett hasonló alapok hozamának legalább 90%-át nyújtania kell, ellenkező esetben saját vagyonából kell kiegészítenie az alap hozamát eddig a határig. Ezek az intézkedések a megtakarítás értékállóságát igyekeznek biztosítani a nyugdíj előtti időszakban, mivel a részvények esetén fennállhat annak veszélye, hogy rövid távon nagyobb értékesés következik be, melynek hatását már a nyugdíjkorhatár eléréséig nem lehet kiküszöbölni, (lpj) Szép esténk lesz? (TASR-felvétel)
