Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-22 / 17. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Félpályás útlezárások Budapest. Kormányellenes demonstrációk voltak szombaton, félpályás útlezárásokkal és forgalomlassításokkal, Magyarország több megyéjében is, civil kezdeményezésre, a Szövetség az Igaz Országért mozgalom szervezésében. A mozgalom elsősorban egymástól függetlenül működő, de eszméjében hasonló civil szervezeteket foglal magába. Követeli, hogy „a magyar társadalomban és gazdaságban kialakult erkölcsi és gazdasági válság felelősei távozzanak a közéletből“. (mti) 24 amerikai halt meg Bagdad. Huszonnégy amerikai katona vesztette életét szombaton Irakban az arab országba vezényelt amerikai haderő tájékoztatása szerint, a megszálló sereg két éve nem szenvedett ilyen súlyos veszteségeket 24 óra leforgása alatt. A legsúlyosabb következménnyel egy Black- hawk katonai helikopter lezuhanása járt: a légi jármű fedélzetén utazó mind a 12 amerikai katona életét vesztette. Közben 3200 további amerikai katona érkezett Irakba, (mti, orf) Újabb iráni elutasítás Teherán. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tíz új határozata sem változtathat Irán atomprogramján - közölte nap Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a parlamentben elhangzott beszédében, (mti) Erős földrengés Indonéziában Jakarta. Erős, a Richter- skálán mért 7,3-as fokozatú földrengés rázta meg tegnap este Indonézia északkeleti részén Celebesz sziget partjait - közölte az amerikai földtani intézet. Az indonéziai meteorológiai és geofizikai ügynökség közölte: szökőárveszély- lyel kell számolni, s ezért cu- namiriadót rendelt el. Szemtanúk szerint hárman megsérültek Manado településen - a sziget északi csücskén fekvő népesebb városban, Észak-Ce- lebesz tartomány székhelyén -, miután a földrengés következtében megrongálódott egy templom. A városban pánik tört ki, több épület megrepedezett. A cunamiriádót később visszavonták, (mti) Castro az életéért harcol Rio de Janeiro. Fidel Castro kubai vezető az életéért harcol - jelentette ki Hugo Chávez venezuelai elnök, aki mindazonáltal bízik a kubai vezető felépülésében. Chávez a Rio de Janeiro brazil szövetségi állam parlamentjében tartott több mint kétórás beszédében elmondta, hogy a napokban telefonon beszélt Fidellel. Castro azt mondta neki, hogy lassú a gyógyulása. „Bízunk abban, hogy Fidel teljesen felépül “ - jelentette ki Chávez. (mti) Pénteken késő este kapott bizalmat a képviselőháztól a Mirek Topolánek vezette cseh kormánykoalíció Harc az elnöki posztért Washington radarállomást akar „í^Srói? Prága. Az Egyesült Államok kormánya felkérte Csehországot, hogy engedélyezze területén egy radarállomás létesítését, amely az amerikai rakétaelhárító rendszer része lenne - jelentette be Mirek Topolánek, cseh kormányfő rendkívüli sajtóértekezleten szombaton Prágában. KOKES JÁNOS A miniszterelnök szerint a hivatalos amerikai kérés a radarállomás elhelyezéséről való tárgyalások megkezdésére pénteken este, azután érkezett Prágába, hogy kormánya bizalmat kapott a képviselőháztól. „A radarállomás úgy lenne felépítve, hogy ne legyen semmiféle kedveződen hatással a környező falvak lakóira, ne veszélyeztesse életminőségüket, sem pedig a környezeted’ - áhította Topolánek. A kormányfő meggyőződése, hogy a radarállomás hasznos lehet Csehország számára is és hozzájárulhat biztonsága megerősítéséhez. „Elhelyezését a Cseh Köztársaság területén személyesen támogatni fogom” - szögezte le Topolánek. Egy tegnapi tévéműsorban kijelentette: kormánya nem támogatja azt az elképzelést, hogy erről a kérdésről népszavazást rendezzenek. Jirí Paroubek, szociáldemokrata pártelnök szintén úgy fogalmazott, hogy a kérdést népszavazás nélkül is meg lehetne oldani. Paroubek azonban megjegyezte, hogy véleménye egyelőre kisebbségben van pártjában. A kommunisták népszavazást követelnek a kérdésről. Arról, hol legyen a radarállomás felépítve, a rövidesen megkezdődő Mirek Topolánek és Vlasta Parkanová védelmi miniszter, valamint Pavel Štefka vezérkari főnök a szombati sajtóértekezleten, amelyen a miniszterelnök bejelentette, hogy Csehországban az amerikaiak radarállomást akarnak létesíteni, amely az amerikai rakétaelhárító rendszer része lenne. Ha a cseh fél elfogadja a tervet, akkor a radar 2011-ben megkezdhetné működését. (ČTK-íelvéiel) tárgyalások döntenek. Nem hivatalos értesülések szerint két katonai gyakorló körzet, Libává és Jince jöhetnek számításba. A cseh médiai tavaly tavasszal írt arról, hogy az Egyesült Államok katonai rakétatámaszpontot vagy radarállomást szeretne létesíteni Csehország, Magyarország vagy Lengyelország területén. Később amerikai szakértői bizottság is járt Csehországban. Míg a rakétatámaszpontot a felmérések szerint a csehek többsége elutasítja, a radarállomással kapcsolatban elfogadóbb az álláspont. Bizalmat kapott a kormány Prága. Pénteken késő este kapott bizalmat a képviselőháztól a Mirek Topolánek vezette hárompárti - polgári demokrata, keresztény- demokrata, zöld - koalíciós cseh kormány. Ez azt jelenti, hogy Csehországban hét és fél hónappal a júniusi választás után pillanatnyilag megoldódott a rendszerváltás utáni leghosszabb belpolitikai válság, és az országnak végre olyan kormánya van, amely búja a parlament bizalmát. A kormány iránti bizalom kifejezését két szociáldemokrata képviselő tette lehetővé, akik a szavazáskor elhagyták az üléstermet, s ezzel többségbe került a jobbközép koalíció. A 200 tagú parlamenti alsóházban a név szerinti voksoláskor 100 képviselő támogatta a kormányt, 97 ellene voksolt, ketten nem szavaztak, míg egy képviselő hibás szavazata tartózkodásnak minősült, (kj) Berlin/Hamburg. Nagyon úgy fest a helyzet, hogy nyűt sisakos erőpróbára kerül sor a múlt héten lemondását bejelentő bajor pártelnök, Edmund Stoiber utódlásáért a Keresztényszociális Unió (CSU) élén, miután szombaton mind a két várományos megerősítette pártelnöki ambícióit. Erwin Huber bajor gazdasági miniszter a Bild am Sonntagban kijelentette: Edmund Stoiber visszavonulása után ő kíván a CSU elnöki székébe ülni. A 60 éves politikus kifejtette: azért tartja magát a legjobb jelöltnek, mert a mostani helyzetben el tudja érni a CSU sorainak összezárását, és képes motiválni a pártot az új kihívásokkal való megmérkőzésre. Azokkal az értesülésekkel kapcsolatban, miszerint Günther Beckstein bajor belügyminiszterrel megállapodtak az utódlásról - Beckstein lenne a tartományi miniszterelnök, ő maga pedig a pártelnök -, Huber kijelentette: „szó sincs mutyizásról”. Sok járási párt- szervezet elnöke javasolta ezt a megoldást, amelyet nagy többség támogat a müncheni tartományi gyűlés CSU-frakciójában - állította. Huber vetélytársa a pártelnökségért, Horst Seehofer támadást intézett riválisai ellen, tisztességtelen módszereket vetve a szemükre. A berlini szövetségi kormány mező- gazdasági minisztere a Der Spiegelben méltatlankodva jegyezte meg: „Elvégre a CSU alelnöke vagyok, ám ennek dacára a hírügynökségek jelentéseiből kellett megtudnom, hogy Günther Beckstein és Erwin Huber egyetértésre jutott Kreuthban Edmund Stoiber utódlásáról.” Kreuthban rendezték a múlt hét közepén a CSU tartományi parlamenti frakciójának zárt tanácskozását, amelyen kiemelt téma volt Stoiber pártelnök és bajor kormányfő megrendült helyzete, (mti) „Elhatároztam, hogy megölöm... nem sajnálom" Megvan az újságíró gyilkosa MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Beismerő vallomást tett az a török tizenéves, akit a rendőrség előzőleg meggyanúsított Hrant Dink örmény nemzetiségű török újságíró meggyilkolásával. A17 éves Ogün Samast beismerte, hogy ő követte el a gyilkosságot - közölte Samsun város ügyészére hivatkozva a CNN-Türk televízióállomás. Samast közölte, hogy nem bánta meg tettét, amelyet azért követett el, mert felbőszítette őt Dinknek az az interneten látható kijelentése, hogy „Törökországból származom, de a török vér mocskos”. „Elhatároztam, hogy megölöm... nem sajnálom” - mondta a gyilkos. Az 53 éves Dinket pénteken lőtték agyon isztambuli munkahelyének bejáratánál. A már többször bíróság elé állított örmény újságíró nacionalista körök célpontjává vált, miután nyíltan beszélt a törökországi örmények ellen a XX. század elején elkövetett tömeges gyilkosságokról, népirtásként emlegetve a történteket. A kérdés rendkívül érzékeny téma Törökországban, ahol hivatalosan nem használják a „népirtás” kifejezést örmények százezreinek első világháború alatti lemészárlására. Kampánykezdés az Egyesült Államokban Hillary elnök akar lenni MTl-JELENTÉS Washington. Hillary Rodham Clinton demokrata párti, illetve Sam Brownback republikánus párti szenátor is bejelentette szombaton, hogy elindul a 2008-as amerikai elnökválasztás megnyeréséért folyó versenyben. Clinton lehet az Egyesült Államok első női elnöke és az első olyan elnök, aki egy korábbi elnök házastársa. „Elindultam, és győzni akarok” - jelenti be a volt first lady internetes honlapján. A Demokrata Párt platformján néhány nappal ezelőtt szállt ringbe Barack Obama i0inois-i szenátor, aki ezzel „az első fekete bőrű amerikai elnök” jelzőre pályázik. Az esélyt mutató, bejelentett demokrata párti indulók között van még John Edwards, aki John Kerry elnökjelölt mellett alelnökjelölt volt 2004-ben. Clinton bejelentése után pár órával jelentette be Sam Brownback is, hogy ringbe száll. „Családom és én megtesszük az első lépéseket a Fehér Házba vezető úton” - közölte. A Republikánus Párt konzervatív szárnyának vezetőjeként elkönyvelt kansasi szenátor ádáz ellenfele a művi terhesség-megszakításnak, és általában is a szociális kérdésekben konzervatív keresztény rétegek szószólójának tartják. A párt platformján többek közt bejelentette már indulását James Gilmore, volt virginiai kormányzó és Rudolph Giuliani, volt New York-i polgármester. Elszigeteltség vagy a mihamarabbi bejutás az Európai Unióba? Szerbiában választottak ÖSSZEFOGLALÓ Szabadka. Szerbiában tegnap parlamenti választásokat tartottak: 6 652 105 választásra jogosult szerbiai állampolgár adhatta le a voksát. A szavazók csak jelöltlistákra voksolhattak, amelyekből 20 van. A listákat 27 párt - vannak köztük olyanok is, amelyek négyes koalíciót alkotnak - és választási mozgalom áhította, 3799 jelölt nevét tüntetve fel rajtuk. A nyertesek között lesznek valószínűleg a nemzeti kisebbségeket képviselő pártok (a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Összefogás Koalíció is), mivel velük szemben a szerb választási törvény pozitív megkülönböztetést alkalmaz. A szavazók számától függően nekik 12-16 ezer érvényes szavazat is elég egy képviselői helyhez. A szerb pártoknak viszont a parlamentbe jutáshoz át kellett ugraniuk az 5 százalékos szavazatküszöböt, amire az előzetes adatok szerint 5-6-nál több szervezet valószínűleg nem volt képes. A választások legnagyobb tétje az volt, hogy a visszahúzó erők nyernek-e, vagy az Európa-orien- tált pártok alakítanak majd kormányt. Elemzők szerint a balkáni ország legravaszabb politikusa, a szerb demokrata párti Kostunica azért lépett a populizmus útjára, mert szavazatokra volt szüksége, mégpedig azokra, melyeket az ultranacionalista szerb radikális párt gyűjtött be. Nagy kérdés volt azonban, hogy Kostunica képes volt-e 20 százalékon aluli támogatottságát a radikálisoktól elcsent szavazatokkal erősíteni és a demokratikus blokk legerősebb pártjával, a Tadics államfő vezette demokrata párttal kormányt alakítani. Elemzők szerint ebbe a blokkba még bekerülhetne a G17 Plusz nevű liberális párt is, valamint néhány kisebbségi szervezet is, és akkor Szerbia elindulhatna a fölzárkózás útján, (mti, mr) Szombaton mintegy 1500-an vonultak Cyurcsány Ferenc budai házához, hogy a magyar miniszterelnök távozását követeljék. A rendőrség fémkordonokkal zárta le az utat a kormányellenes tüntetők elől. A demonstrálok mintegy S0 méterre közelíthették mega Cyurcsány rózsadombi villáját, ahol hosszasan skandálták „most legyél bátor, gyere ki a házból, Gyurcsány bűnöző, s börtönbe". (TASR-felvétel) Merkel-Putyin találkozó Fő téma az energia Szocsi. Az Európai Unió és Oroszország kapcsolataiban támadt feszültségek enyhítésére törekszik Angela Merkel német kancellár, aki tegnap késő délután a Fekete-tengeri Szocsiban folytatott tárgyalásokat Vlagyimir Pu- tyin orosz elnökkel. Az EU soros elnökeként a kancellár asszony először találkozott Putyinnal, akivel mindenekelőtt energiakérdésekről kívánt tárgyalni. Merkel azt kívánta elérni, hogy Oroszország vállaljon kötelezettséget a megbízható olajszállításokra, illetve szerződéses kötelezettségeinek betartására, (mti)
