Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-20 / 16. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 20. Kultúra 9 Gágyor Péter drámaíróval, rendezővel, kritikussal találkozhatott a közönség Érsekújvárban Az emlékezés mozaikkockái Gágyor Péter fergeteges hangulatot teremtett a Peter's Caféban, amihez M. Csepécz Szilvia jó szervaként leadott kérdései is hozzájárultak (Csuport István felvétele) Orkán erejű széllökéseket jósoltak csütörtök éjszakára a meteorológusok, és bármilyen különösen hangozzék is, de a Gágyor Péter „tájfun” már a kora délelőtti órákban elérte az érsekújvári könyvtár társalgóját, ahol csaknem félszáz diák szürkeállományán söpört végig. Az Érsekújvár központjában található hangulatos Peter’s Café kávézót a kora esti órákban érte el Gágyor Péter és kísérete. SZÁZ ILDIKÓ Tavaly év végén még úgy tűnt, hogy Kassák városában végleg befellegzett a Lavazza Kávézóban megszokott irodalmi csevelyek- nek. Kecskés Ildikó, az Anton Ber- nolák Könyvtár igazgatóhelyettese a Lavazza adventi búcsúestjére a csodálatos Kovács Magdát hozta ajándékul az olvasóknak, Gömör tündére itt ünnepelte hatvanadik születésnapját. A szervezők nem adták fel, és az újévet a Peter’s Caféban (M. R. Štefánik utca 9.) kezdték, az első irodalmi találkozót a reméltnél nagyobb érdeklődés fogadta. Gágyor Péter drámaíróval, rendezővel, kritikussal, Ipolyság szülöttével M. Csepécz Szilvia író társalgott a tőle megszokott köz- vedenséggel. A közönségnek olyan érzése volt, mintha a kis kávézó asztalánál két egykori újságíró kolléga beszélgetne a világ fontos dolgairól, és nem járunk messze az igazságtól. Az fiatal és lendületes Jakubecz László, a Gágyor Péter alapította SZEVASZ vándorszínház művésze a vendég verseiből és a közelmúltban megjelent EZEK című könyvéből kóstoltatott a közönséggel, míg a délelőtti diák-szerző találkozón Bodonyi András énekmondó muzsikált. Gágyor Péter EZEK című naplóregénye (regénynaplója) a Nap Kiadó gondozásában jelent meg, szereplői ma is élő személyek, némileg átstilizálva. „Az első emigrációmkor egyszerűen menni kellett, mert elvették az állampolgárságomat. Emlékszem, amikor húgom temetésére haza szerettem volna jönni, csak különleges engedéllyel tehettem meg, ennyire féltették tőlem a szocializmust” - merült el emlékeiben a A SZEVASZ nem véletlenül lett vándorszínház. A minőségi kultúra messiásaként a mai napig sehol sem talált igazi szállásra. szerző, majd sietve áttért arra az időszakra, amikor másodszor is elhagyta az országot, a család útja akkor már Németországba vezetett. Nem volt könnyű az újrakezdés, a könyvben ez is benne foglaltatik. Gágyor élete - saját megváltása szerint - kalandregények sorozatából áll. A szerző nem titkolja, az EZEK egyfajta elszámolás a múlttal. „Ezek - amikor háború után megalakult a kommunista párt, a nagyanyám szokta mondogatni, már megint Ezek! Amikor kihallgatásra vittek sokadszor, akkor is csak annyit tudtak mondani a családban, hogy apátokat Ezek vitték el kihallgatásra. A könyv az Ezekkel folytatott küzdelmeimet foglalja össze. Vannak azonban dolgok, amiktől el kell kissé idegenedni ahhoz, hogy rálátása legyen az embernek, kezdetben az emlékezés mozaikkockái szétpattantak, majd újra összeálltak, később már nem tudtam abbahagyni az írást...” - jegyzi meg Gágyor Péter, majd mintegy elnézésképpen hozzáteszi, nem csak „nyafogó” történetekből áll a könyve. Készül műhelyében egy verseskötet, útban van egy mesejátékkötet is, mindkettő jó hír az olvasóknak. Az érsekújvári régiót végül elérte éjszaka az elemi szélvihar, és mi tagadás, gyertyafénynél könnyebb volt bepö- työgtetni a titkot a tartalékelemes laptopba: miszerint a SZEVASZ vándorszínház gyakori vendége lesz Érsekújvárnak. Berényi Margit, a Csemadok érsekújvári alapszervezetének elnöke, aki az önkormányzati választásokat követően városi képviselőként a testület kulturális bizottságának elnöke lett, nagy terveket fontolgat. A SZEVASZ nem véletlenül lett vándorszínház. A minőségi kultúra messiásaként a mai napig sehol sem talált igazi szállásra. Új szelek fújnak azonban Érsek- újvárott, van már költészet napi Verszuhataga, irodalmi pályázatai és újra lesznek kávéházi irodalmi csevelyek is. Miért ne találhatna otthonra a városban egy színtársulat? Berlini filmfesztivál Hétfőn este ad koncertet Kassán a királyhelmeci Waterfall zenekar Rockos vízesés a Márai Stúdióban Magyar részvétel Budapest. A berlini filmfesztivál Panoráma szekciójában bemutatják Bogdán Árpád Boldog új élet és Esztergályos Károly Férfiakt című alkotását. Bogdán Árpád önéletrajzi elemekkel átszőtt első mozifilmje egy intézetben felnőtt roma fiú történetét mutatja be, „napjaink névtelen városában játszódik, névtelen szereplőkkel”. Á film főszereplője Orsós Lajos amatőr színész. Esztergályos Károly rendhagyó szerelmi története egy 49 éves író és egy 19 éves fiatalember kapcsolatát mutatja be. Esztergályos Károly gazdag tévérendezői életmű birtokosa, tévéfilmjeivel számos nemzetközi mustra elismeréseit nyerte el, többek között Monte Car- lóban és Shanghajban. Az Arany Medvékért folyó versennyel párhuzamos válogatásban évente mintegy 40 játékfilmen keresztül mutatják be a világ alkotásait. A február 8-án kezdődő, 57. alkalommal tartandó filmes esemény Shooting Stars programjában Nagy Péter, Herendi Gábor Lóra című filmjének főszereplője képviseli Magyarországot. (MTI) ELŐZETES Kassa. Hétfőn este a királyhelmeci Waterfall zenekar lép fel a kassai Thália Színház Márai Stúdiószínpadán. A 2002-ben alakult zenekar dallamos rockzenét játszik, a mainstream és az alternatív zene határán egyensúlyozva. Adottságaik mindenképp túlmutatnak a régió határain, számos hazai sikert követően tavaly Budapesten is többször koncerteztek. Karakteres frontemberüknek, Ná- dasdy Péternek köszönhetően a Waterfallt élőben sokkal nagyobb élmény hallgatni, mint CD-ről. Az If not now, when? című bemutatkozó album mindazonáltal tartalmas, friss és előre mutató korong, amelyen magyar, angol és szlovák nyelvű dalok is találhatóak. A zenészek szívesen improvizálnak a színpadon, dalaikban a rock alapok mellett némi fűnk és reggae is felfedezhető, ráadásul a humor sem áll távol tőlük. A klasszikus élőzenei felállást (dob, basszusgitár, gitár, ének) még különlegesebbé teszik egy kongás-xilofonos és egy billentyűs-szaxofonos-kla- rinétos taggal. A kassai koncert kezdési időpontja este 7 óra, az est szervezője a Csemadok városi választmánya. (juk) Waterfall (Kopasz Viktor felvétele) Elhunyt Art Buchwald Washington. Nyolcvanegy éves korában elhunyt Arthur (Art) Buchwald neves amerikai író, újságíró, aki a szociális és politikai élet fonákságait kipellengérező szatirikus írásaival vált népszerűvé. A fanyar humoráról ismert, 1982-ben Pulitzer-díjjal kitüntetett Buch- wald első vitriolos publicisztikáját 1949-ben Párizsban, a Variety magazin tudósítójaként vetette papírra. A „Washington eszének” is mondott publicista neve nem csak az Egyesült Államokban volt ismert, fénykorában egyes írásait a világ 500 lapja közölte. Neve egybefonódott a politikai szatíra műfajával, elsősorban a fővárosi politikai elit életének visszásságairól írt. Buchwald 33 könyvet is írt, a humort egyszer menekülésnek, másszor a legédesebb bosszúnak nevezte. Szerzője volt több filmes forgatókönyvnek is. (MTI) PENGE Csávossy György: Hervadás havában Concord Media Rt., Arad, 2006 Csávossy György legújabb verseskötete a Hervadás havában címmel jelent meg. A cím mindenképpen telitalálat, hiszen a könyv legtöbb verse a múlandóságot, az emlékezést, a nosztalgikus hangulatokat, a bágyadt őszi tájat, a halál közelségének élményét „énekli meg”. Valóban „megénekli”. Hiszen ezeknek a verseknek a költője számára a vers, a költészet még az a terület, ahol bátran kiálthat föl a Pegazusnak: „Szárnyas ló, / repítsd lelkemet, / mint a végtelent szomjazó költőket”. Számára a költészet kimerül a problé- mátlan rímelésben, az élet örök kérdéseinek megjelenítésében egy 19. századi költői nyelven. Amelyre jellemző például az ar- chaizálás: „Oly váratlanul futott el az élet, / oly hűtlenül, mint a csalfa utcalány”. Olyan költészet ez, amelynek egyes darabjaival az emlékkönyvek lapjain szokás találkozni: „Sistereg az olaj, mint egykor / a forrongó ifjúság. / Lobog a tűz, a régi vágy, / parázs alatt rokkan a hamu, / akár a füstté vált élet.” Ráadásul mintha tudatosan tartózkodna minden eredeti gondolattól, mintha szándékosan törekedne arra, hogy - kis túlzással - ne legyen egyetlen sora sem, amelyet nem írtak már le legalább ezerszer előtte: „Ó, sok mindent eltemettünk, / mit régmúlt köve fed, / s egy tavaszi szél már elég, / hogy sírjából az emlékkép / felvillanjon és élőként / napokig ne feledd.”, „Talán a csillagokban / lehet csókod enyém, / s úgy távozol karomból, / mint hulló égi fény.” Egyébként a rímek, a versszakok, minden a helyén van, nem találkozunk képzavarokkal sem, de olyan érzés fog el minduntalan, hogy ezt már olvastuk valahol, hogy nem találunk a kötetben egyetlen eredeti Németh Zoltán kritikai rovata sorra sem. Néha tanácsokat is ad a költő: „Annyi önpusztítás sodrában / van-e még megváltó sziget? / Ne add fel az utolsó percig, / míg ott a Kéz, mely segíthet.” Máskor olyan látomást közvetít, amely nem halad túl a 19. század végének lírai horizontján: „Felnevelted a gyermekeket, / mint minden jó édesanya, / de pelikánként tépted melled, / mikor az élet zátonya / kényszerített.” Csávossy György versei gördülékenyen megírt hatásos, retorikus versek. Egy köteten keresztül képes működtetni a retorikát, de egy idejétmúlt nyelven egy idejétmúlt problematika jelenik meg. Valahol Reviczky Gyula és Tóth Árpád között lehetne megtalálni ennek a nyelvnek az eredetijét, annak egy gyenge visszfénye, mintha azóta semmi sem történt volna a magyar költészetben. Másfél évszázaddal ezelőtti nyelven úja újra Tóth Árpád Lélektől lélekig című versét: „Küldöd a tág éteren át / szerény remény vetélt szavát.”, József Áttila Mikor az uccán átment a kedves című szövegét: „Mikor én a kedvesnek írok, / kizöldülnek a százados sírok, / a temető is virágot bont, / mikor az élet evőét mond.”, de Vajda János Húsz év múlva című verse is megjelenik: „Tüdő zihál, dobol a vér, / jégmezőn úr a fagyhalál, / s dermedt szemnek tükörén / a Mont Blanc csúcsa fényben áll.” De vajon mi értelme van azonos vagy éppen (József Attila esetében) egy jóval korábbi horizonton állva megismételni egy szöveget? Hogy reménytelen és egyáltalán nem produktív eljárásról van szó, arról A mélyből című vers olvasása is meggyőzhet. Freud, Lacan, Žižek, József Attila, Pilinszky és Petri után 2006-ban így kezdődik ez a vers: „Vannak érzések, melyek / a lélek mélyéből / törnek fel.” Majd így folytatja: „Nincs előzményük, / nincs rájuk magyarázat.” Ez a naiv elképzelés, mintha semmi sem történt volna a 20. században legyen szó akár lélektanról, akár költészetről - a kötet egészén erős nyomokat hagy, s nem válik javára. Értékelés: #000000000 A szerző a kritika írása idején a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjában részesül.
