Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-20 / 16. szám, szombat

6 FÓKUSZBAN: A FIZETÉSEK ALAKULÁSA ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 20. www.ujszo.com A tanárok fizetésének 5%-kal kellene emelkednie Mindenki másképp csinálja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában az egyes ágazatok­ban ugyancsak eltérő fizetéseme­lésre számíthatunk. Sok függ attól, hogy milyen erősek az ágazat szak- szervezetei, és persze attól is, hogy mekkorák a jelenlegi fizetések. A hazai egészségügyben a bérek 2006-ban 10%-kal nőttek. Ebben az ágazat képviselőivel még az előző egészségügyi miniszter, Ru­dolf Zajac egyezett meg. A maga­sabb bérek érdekében azonban a kórházak igazgatóinak fel kellett áldozniuk az eredetileg a gyógysze­rek vásárlására fenntartott pénzt. Kórházi alkalmazottak szerint visszafogták a pótdíjakat is. Ezért több alkalmazott annak ellenére, hogy növelték a bérét, végül keve­sebb pénzt kapott kézhez, mint ko­rábban. Az egészségügyi tárca és a szakszervezetek képviselői már most tárgyalnak egy újabb béreme­lésen, ennek a mértékében egyelőre nem egyeztek meg. A tanárok fizetésének idén 5 százalékkal kellene emelkednie. Ennél valamivel nagyobb, mintegy 7%-os béremelésre számíthatnak a nem pedagógiai alkalmazottak. Mindezt figyelembe véve, a pótdí­jakkal együtt, a tanárok fizetése idén ádagosan 1730 koronával nőhet. így míg tavaly átlagosan 18 200 korona volt a pedagógusok bruttó ádagbére, idén ez 19 930 korona lehet. A fizetésemelésekkel júliustól számíthatnak az ágazat alkalmazottai, jövőre azonban már januártól emelhetik a béreket. A szakszervezetekkel kötött egyezség után a legnagyobb hazai bank, a Szlovák Takarékpénztár, és a piacvezető biztosító, az Allianz is emeli alkalmazottainak a bérét. A takarékpénztárban a fizetésemelés a maginfláció szintjén lesz. Ez nem veszi figyelembe az államilag sza­bályozott árak emelkedését, így alacsonyabb, mint az összesített infláció. A jegybank elemzése sze­rint idén 2,5%-os infláció várható. A takarékpénztár a béremelésnél figyelembe veszi az egyes alkalma­zottak munkahelyi teljesítményét is. Az Allianznál még csak tervezik a szakszervezetekkel folytatott tár­gyalásokat. (p, mi) Béremelkedés megyénként 2006-ban Megye Nagyszombat Átlagbér 16 785 Nőm. (%) +9,3 Reál. (%) +4,5 Plusz (Sk) +1458 Zsolna 15 584 +8,7 +4,0 +1250 Trencsén 15 578 +8,5 +3,8 +1218 Nyitra 14 663 +7,7 +3,0 +1054 Besztercebánya 14 879 +7,7 +3,0 +1059 Kassa 17 220 +7,3 +2,6 +1171 Eperjes 13 353 +6,9 +2,2 +862 Pozsony 23 885 +6,8 +2,2 +1519 Szlovákia 17 953 +7,9 +3,2 +1426 Jelmagyarázat: Nőm. (%) - a bruttó nominálbér emelkedése 2005-höz képest százalékban, Reál. (%) - reálbér-emelkedés 2005-höz képest százalékban, Plusz (Sk) - béremelkedés abszolút számokban. Sok függ az ágazati szakszervezetek hatékonyságától Óvatosak a nagy társaságok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nagy hazai cégek az elkövet­kező időszakban enyhébb mérték­ben ugyan, de emelik az alkalma­zottaik fizetését. A Szlovák Posta például idén nagyjából 5%-kal kí­vánja emelni alkalmazottainak bruttó havi bérét, amely elérheti a 16 569 koronát. Óvatos a pozsonyi Volkswagen autógyártó is, amely az elkövetkező két évre 7,5%-os béremelést ígért alkalmazottainak. A Szlovák Vasutak és a Szlovák Va­súttársaság még tárgyalnak a szak- szervezetekkel a béremelés mérté­kéről. Mindkét cégnél az átlagbé- rek meghaladják a 19 ezer koronát. A vasúttársaság képviselői szerint míg ők 2%-os béremelést javasol­tak, a szakszervezet 12%-ot köve­telt. A szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat még nem zárták le a kassai U.S. Steelnél és a Szlovák Villamos Műveknél sem. Ez utóbbi esetében a munkáltatói oldal és a szakszervezetek már megegyeztek a béremelések tényében. A Slovak Telekom e héten zárta le a bérekről folytatott egyezkedést, a vezetékes telefonszolgáltatónál áprilistól nő a fizetés, amelynek mértéke enyhén meghaladja a tavalyi, 4,5%-os inf­lációt. Ugyanilyen béremelésre számíthatnak a Szlovák Gázművek alkalmazottai is. (mi, p) Tavaly átlagosan 18 200 korona volt a pedagógusok bruttó átlagbére, idén ez 19 930 korona lehet (Pavol Funtál felvétele) A legdinamikusabb béremelkedést azokban a régiókban könyvelhették el, ahol a legnagyobb autóipari beruházók telepedtek le (ČTK-felvétel) Ha a pénzromlást is figyelembe vesszük, idén 4-5%-kal több árut vásárolhatunk a bérünkből, mint tavaly Bérünk versenyt fut az inflációval Pozsony. Az elmúlt években jelentős mértékben megug­rott a hazai átlagfizetés. A bruttó átlagbér már idén meghaladhatja a 20 ezer koronát. Ha az elemzők jós­latai valóra válnak, az át­lagbér a tíz évvel ezelőtti­nek a duplája lehet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Míg korábban a fizetéseink csak nominálértékben nőttek, vagyis a pénzromlás magasabb volt, mint a bérek emelkedése, az elmúlt években a béremelkedés szintje meghaladja az inflációt. Ennek köszönhetően többet en­gedhetünk meg magunknak a fi­zetésünkből, mint korábban. Ha a pénzromlást is figyelembe vesszük, idén például 4-5 száza­lékkal több árut vásárolhatunk a bérünkből, mint tavaly. Persze ahány elemző, annyiféle béremelkedést jósol az idei évre. Az Általános Hitelbank és a Tatra banka gazdasági szakértői az év végére a 20 ezer koronát enyhén meghaladó átlagbért jósolnak. A legoptimistábbnak az ING Bank elemzői számítanak, akik szerint decemberre az átlagbér 20 160 korona lehet. Pontosan 20 ezer koronás bruttó fizetést jósol a Szlovák Takarékpénztár és a ČSOB, míg az UniBanka számít a legóvatosabbnak. Ez utóbbi sze­rint az átlagos fizetés nem lesz magasabb 19 913 koronánál. Min­dezt figyelembe véve tehát nagy­jából a már fent említett 4-5 szá­zalékkal nőhetnek idén a reálbé­reink. Még a bankoknál is óvatosabb a pénzügyminisztérium. A tárca elemzői szerint az inflációt is fi­gyelembe vevő reálbérek idén 3,9%-kal lehetnek magasabbak a tavalyi értékeknél, míg a bruttó átlagbér 19 930 korona lesz. A szaktárcánál valamivel optimis­tább a jegybank, amely 4,4%-os reálbér-növekedésre számít, míg a bruttó fizetések a központi bank elemzői szerint több mint hét százalékkal lehetnek magas­abbak. Mindkét intézmény, így a pénzügyminisztérium és a jegy­bank is az év folyamán azonban fokozatosan módosíthatja az előrejelzéseit. Az idei fizetésemelkedés nem számít kivételesnek, hiszen csak az elmúlt hónapok trendje foly­tatódik. A legrövidebb időszakon belüli legnagyobb béremelkedést 14 évvel ezelőtt könyvelhettük el. A statisztikai hivatal szerint ugyanis 1993-ban 18%-kal nőttek a bruttó bérek, elérve az 5400 koronát. Akkor azonban a lakosság nagy része nem érezte a fizetésemelés áldásos hatásait, hiszen a béremelés hatását el­nyelte az infláció. Emiatt nem hogy több árut vehettek volna a fizetésükből, hanem a vásárlóe­rejük még 4%-kal csökkent is. Azonban még ez is csak a máso­dik legnagyobb visszaesést jelen­tette a rendszerváltás óta. Reál­béreink, vagyis a fizetésünkből megvásárolható áruk összege leginkább 2000-ben esett vissza. Ebben az évben csaknem 5%-kal kevesebb árut vásárolhattunk a fizetésünkből, mint egy évvel ko­rábban. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy a nominálbérek 2000-ben nem nőttek volna. Épp ellenkezőleg, az átlagos béremel­kedés 6%-os volt, elérve a 11 500 koronát. A legutóbbi, és minded­dig legalacsonyabb bércsökke­nést 2003-ban mérték, amikor a reálbérek 2%-kal estek vissza. Hogy tavaly pontosan mennyivel nőttek a bérek, azt a statisztikai hivatal csak március elején teszi közzé. A hivatal előzetes jelenté­se szerint a bruttó havi átlagbér tavaly nagyjából 18 750 körül mozgott, vagyis csaknem 8 szá­zalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ha a pénzrom­lást is figyelembe vesszük, a ta­valyi fizetésünkből mintegy 3%- kal több árut vásárolhattunk, mint az egy évvel korábbiakból. Ez a növekmény meg is látszott a kiskereskedelmi üzletláncok fel­futó forgalmán, (p, mi) A Nagyszombati kerületben dolgozók béremelkedése tavaly csak 60 koronával maradt el a pozsonyiakétól Még bátortalanul, ám közelít a vidék a fővároshoz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában továbbra is Po­zsonyban lehet a legtöbbet keres­ni, a vidéki városok azonban foko­zatosan kezdik behozni a lemara­dásukat. A szakácsok, az orvosok és a gépiparban dolgozók például a vidéki városokban tavaly na­gyobb fizetésemelést könyvelhet­tek el, mint a pozsonyi kollégáik. Mind a hét vidéki megyében gyors­abban nőttek az átlagbérek, mint Pozsonyban. Az elmúlt év kilenc hónapjára szóló statisztikai adatok szerint így sikerült csökkenteni a regionális különbségeket. A túlzott optimizmus egyelőre elhamarkodott lehet, azonban már az is pozitív tényezőnek számít, hogy míg az elmúlt években nyoma sem volt a kiegyenlítődésnek, ta­valy végre elémozdultunk a holt­pontról. Jelenleg is pár ezer koro­nával jobban fizetik ugyan a pozso­nyi alkalmazottakat, a különbség azonban tavaly először már nem növekedett a főváros és a vidék kö­zött. Az elmúlt év első 9 hónapjá­nak az eredményei szerint Po­zsonyban és környékén 2,2%-kal nőttek a bérek. A Zsolnai és a Nagy- szombati kerületben a növekedés azonban meghaladta a 4%-ot. Még az olyan leszakadó régiónak tekin­tett kerület is, mint az epeijesi, ta­valy nagyobb fizetésemelésnek ör­vendhetett, mint a főváros. Mindez elsősorban az előző kormány beru- házás-csalogató politikájának kö­szönhető, amikor olyan korábban mellőzött városokat is felfedezett a beruházók számára, mint Nagy­szombat, Nyitra, Zsolna vagy Kas­sa. A külföldi beruházásoknak kö­szönhetően azonban egyre több a munkahely a kisebb vidéki váro­sokban is, hiszen a nagy cégek be­szállítói a nagy munkanélküliség­gel küszködő régiókban teleped­nek le. A bérek így Szlovákia szülte összes régiójában nagyobb ütem­ben nőttek, mint korábban. A legnagyobb növekedést persze azokban a térségekben könyvel­hették el, ahol a legnagyobb beru­házók telepedtek le. Ilyennek szá­mít a Zsolnai, a Nagyszombati és a Trencséni kerület. A Nagyszombati kerületben dolgozók átlagbére pél­dául 1500 koronával nőtt, vagyis csaknem annyival, műit a Po­zsonyban dolgozóké. Az elmúlt években a Pozsonyban dolgozók átlagbére évente nagyon dinami­kus növekedést mutatott, ami mi­att a többi régiónak esélye sem volt a felzárkózásra. Tavaly azonban a Nagyszombati kerületben dolgo­zók béremelkedése már csak 60 koronával maradt el a pozsonyia­kétól. Ennek ellenére persze a Nagyszombati kerületben dolgo­zók átlagbére továbbra is 17 ezer korona alatti, míg a Pozsonyi kerü­letben 24 ezer koronához közelít. A gazdasági elemzők szerint mivel a Pozsonyi kerületben ma­gasabbak a fizetések, a százalé­kokban kifejezett alacsonyabb nö­vekedés abszolút számokban na­gyobb béremelést jelenthet. Míg például a Zsolnai kerületben a 4 százalékos béremelkedés abszo­lút számokban plusz 1250 koro­nának számít, Pozsonyban a 2,2%-os emelkedés 1519 koroná­val növelte a fizetéseket, (p, mi) Bruttó bérek a tavalyi 3. negyedévben Ágazat 2006 2006 jan.-szept. 3. negyed. (Sk) reálemelkedés fizetés (Sk) javulás (%( Nemzetgazdaság 18 212 +2,7 17 953 +1 314 Mezőgazdaság 14 878 +2,1 13 980 +1 095 Ipar 19 022 +2,6 18 671 +1 073 Bányászat 19 973 +0,6 19 642 +1 129 Ipari termelés 18 402 +2,7 18 052 +1 022 Villanyenergia-termelés 27 498 +2,9 26 838 +1 872 Építőipar 14 749 +0,7 14121 +749 Kereskedelem 18423 +1,1 17 872 +1 278 Szállodák, éttermek 14 404 +2,4 13 610 +890 Közlekedés, posta, távközlési 9 650 +1,7 19 580 +1 195 Pénzügyi szolgáltatások 33 480 +1,6 33 620 +3 479 Ingatlanpiac 23 050 +6,1 21 975 +1 925 Közszféra 22 327 +1,2 22 453 +1 663 Iskolaügy 15 210 +5,7 14 790 +1 393 Egészségügy 14 440 +4,7 14 040 +1 050 Egyéb szolgáltatások 14 433 +0,7 13 790 +793

Next

/
Thumbnails
Contents