Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-18 / 14. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Találkozás Gágyor Péterrel Érsekújvár. Gágyor Péterrel, a jeles színházi rendezővel, drámaíróval, kritikussal, műfordítóval találkozhat a közönség ma 18 órától a Peter’s Caféban (M. R. Štefánika 9.). Tavalyi drámakötete után Gágyor Péter egy megrázó naplóregénnyel jelentkezett. A Nap Kiadóban megjelent Ezek című regény cselekménye a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztottságának idejétől a kommunizmus végjátékában kikényszerített emigrációig kíséri végig az értelmiségi főhős életútját. A szerző beszélgetőtársa M. Csepécz Szilvia író, újságíró lesz. Közreműködnek a SZEVASZ művészei, Tóth Rita, Bodonyi András és Jakubecz László, (ú) Kína kitiltotta Scorsese filmjét Peking. Martin Scorsese A tégla című Golden Globe-díjas filmjét a kínai kormány nem engedi vetíteni az országban, mivel az egyik jelenetben arról van szó, hogy Kína katonai eszközöket akar vásárolni. A filmért, amelyben olyan szupersztárok játszanak, mint Jack Nicholson, Leonardo DiCaprio és Matt Damon, Martin Scorsese hétfőn átvehette a legjobb rendezőnek járó Golden Globe-díjat, és sokan úgy vélik, a thrilleréért az első Oscar-díjában is részesülhet. Egyelőre úgy tűnik, nincs esély arra, hogy a film megkapja a vetítési engedélyt, mivel az amerikai oldal nem hajlandó kivágni az ominózus részt. Ennek ellenére a kínaiak láthatják a filmet, hiszen az máris könnyen hozzáférhető kalóz DVD-n. (MTI) Kassán vendégszerepei a Miskolci Nemzeti Színház Ismét jön A kölyök JUHÁSZ KATALIN Kassa. Egy külvárosi csavargó és egy utcára kitett kisfiú az 1920-as évek amerikai nagyvárosában - egyedül nincstelenek, de egymásra találva életük értelmet kap. Ez Chaplin hues filmjének az alapmotívuma, és erre épül A kölyök című musical, amellyel ma és holnap este Kassán vendégszerepei a Miskolci Nemzeti Színház. A Halasi Imre rendezte előadás immár másodszor látható a kassai Állami Színházban, két évvel ezelőtt ugyanis már volt egy nagy sikerű vendég- szereplés ugyanezeken a deszkákon. Ezúttal azonban szlovák feliratok segítik a megértést, így nem csak a helyi magyarság érdeklődésére számíthat a látványos kiállítású előadás, melynek zenéjét Nagy Tibor szerezte, a dalszövegeket pedig Bradányi Iván írta. „Chaplin akkor alkotta meg a filmet, miután meghalt első gyermeSeres Ildikó és Bakai László ke. Egy kisfiú. Pár napot élt csak. Chaplin utána elkezdte forgatni a filmet. Gyereket forgatott magának. Erről már szólhat egy musical” - emlékezett vissza Pozsgai Zsolt, a darab írója a musical születésének körülményébe. A musical tehát nemcsak a Chaplin-fümet veszi alapul, hanem Chaplin magánéletének fájdalmas, fontos, kacagtató és elgondolkodtató epizódjait is felvillantja. A régi némafilm szereplői megelevenednek, kiegészülnek az utca népével, csavargókkal, megejtő és komikus figurákkal. „Édesbús történet” - írta Chaplin a film elejére, és ezt a hangulatot követi a musical is, a műfaj törvényei szerint sok humorral, meleg emberi érzelmekkel, slágerekkel és sok-sok tánccal. A Miskolci Nemzeti Színház a kassai Állami Színházzal kötött együttműködési szerződés keretében vendégszerepei hazánk második legnagyobb városában. (Fotó: MNSZ) Blanca Portillo előbb Pedro Almodóvarnál, majd Milos Forman új filmjében kapott szerepet Dupla öröm spanyol kiadásban Yohana Cobo, Blanca Portillo és Lola Duenas tavaly nyáron, Karlovy Vatyban (Zuzana Mináčova felvétele) Volver. Visszatérés. Pedro Almodovar új filmjében négy érett színésznő jutott jelentős szerephez. A négy közül három, Carmen Maura, Penélope Cruz és Lola Duenas forgatott már a spanyol mozi matadorjával. Blanca Portillo most került először a kiválasztottak közé. SZABÓ G. LÁSZLÓ Pedig ő sem tegnap kezdte a pályát. A madridi Királyi Színművészeti iskola elvégzése után rögtön színházhoz szerződött, s ezzel le is maradt azok mögött, akik szabadon küzdöttek egy-egy fümszere- pért. Várakozás helyett azonban a szakmáját gyakorolta. Minden este játszott. Az évek múlásával aztán a filmrendezők is felfedezték. Doroteát, a szolgálólányt játszotta A kertész kutyájában, amelyet Lope de Vega vígjátéka alapján forgattak 1995-ben. Három évvel később A felhők színe című, Mario Camus rendezte filmben már olyan kiforrott alakítást nyújtott, hogy a legígéretesebb fiatal színésznő kategóriában Goya-díjra jelölték. Az elismerést megérdemelte, de hogy éppen ebben a kategóriában, azon még ma is mosolyog. A jelölés idején ugyanis Blanca Portillo harmincöt éves volt. Tapasztalt, nagy tehetségű színésznő. Ahhoz viszont, hogy országos ismertségre tehessen szert, neki is egy nagy nézettségű tévéfilmsorozatra volt szüksége. Ezt követően került be az Enyém vagy! című szerelmi drámába, majd az Alatriste kapitányba, egy látványos történelmi kalandfilmbe. A nagy áttörés azonban még mindig váratott magára. Színházban főszerepek hosszú sorát játszotta már el, amikor bekerült Pedro Almodovar csapatába. S mintha az élet kárpótolni akarta volna azokért az évekért, amelyekben tehetségéhez méltó filmszerepekre várt, nem sokkal azután, hogy végzett a Volverrel, Milos Formántól kapott szerepet a Goya szellemeiben. „Egyszer láttam egy darabban játszani - nyüatkozta róla Pedro Almodovar -, ami nagyon tetszett, ám álmomban sem gondoltam volna, hogy üyen csekély filmes háttérrel üyen precíz, kifinomult és ellenállhatatlan alakítást nyújt... Blanca megértette és magáévá tette szülőfalum összes jó szomszédjának a természetét.” A Volver egy nőkből álló família dús története. A mama már a túlvilágról irányítja a családot, két lánya közül az idősebbiket faképnél hagyta a pátja, a másik munkanélküli féijére és serdülő korú lányára dolgozik. Nagynéni is van, aki vá- radanul meghal, és jó lelkű szomszédok is vannak, élükön Augus- tinával, aki ismeri a család szülte minden titkát. Őt, e különös női univerzum magára maradt mindentudóját alakítja Blanca Portillo, aki az életben jóval fiatalabb, mint Almodóvar mozijában. ,Augustína nagyon fontos személy a filmben vélekedik a rendező. Benne ölt testet a szomszédasz- szonyok összetartása. Rá mindig lehet számítani, megértő, segítőkész ember. Blanca Portillo pompás alakítása még tökéletesebbé tette a karakterét.” Karlovy Vary tavalyi fesztiválján előbb Almodóvarról kérdeztem a mély hangú, energikus színésznőt, aki két Volver-beli kolléganőjével, Lola Duenasszal és Yohana Co- bóval vezette fel a filmet. Ők hárman, plusz Carmen Maura és Penélope Cruz épp ebben a filmben nyújtott játékukért a legjobb női alakítás díját kapták Cannes legutóbbi mustráján. Nem volt furcsa, hogy a huszonegy éves Yohanával volt újonca Almodóvar csapatának? Én az elmúlt huszonöt évben több filmben is szerepet kaptam, de a spanyol közönség még mindig inkább színpadi színésznőként ismer. Olyan sokat játszottam színházban, hogy nem is volt semmiféle hiányérzetem. Elégedett vagyok azzal, amit eddig kaptam. Az meg sem fordult a fejemben, hogy egyszer Almodóvarnál játszom. A történeteit, a világlátását és az érzelmi világát én is nagyon szeretem, de ha nincs az ügynökségem, magamtól be nem állítottam volna hozzá, hogy de jó lenne egyszer együtt dolgozni! A válogatásokkal meg úgy vagyok, hogy ha sikerül, örülök, ha nem, nem pusztulok bele. A színpad mindig visszavár. Carmen Maura nagy kedvence Pedrónak, Penélopével is dolgozott már többször, Lolával csak egyetlenegyszer. Yohana annyira fiatal, hogy még nem is találkozhattak, így valóban különös helyzetben éreztem magam, amikor már ott álltam előtte. Szülte pillanatok alatt eldőlt a sorsom. Elolvastatott velem néhány sort a szövegből, és már ki is mondta, hogy melyik figurát szánja nekem. Ilyen gyorsan talán még nem is kaptam meg filmszerepet soha. A felvételek során milyen instrukcióval vezette Almodóvar? Műidig csak azt hallottam tőle, hogy „Úgy mondd, Blanca, ahogy a szíved diktálja!” És végig úgy mondta? Ha nem tudtam valamit, kértem, hogy segítsen. Hatalmas energia árad a lényéből. Ha nem is beszél, akkor is érzi az ember, hogy ott áll mellette. Pedro műidig pontosan fogalmaz. Röviden és lényegre törően. Élmény vele dolgozni. Semmit sem hagy a véletlenre. Variálni a próbák során lehet csak nála. A felvétel során már ragaszkodik a megbeszéltekhez. Érzelmileg nem köti meg a színészt, szóbeli improvizálásra azonban nincs lehetőség. Ön személy szerint miben látja a Volver varázsát? Abban, hogy pozitív alkotás. Hogy még a halálról is nyugodt hangnemben beszél, és úgy jeleníti meg, mint az élet elválaszthatatlan tartozékát. Nála minden olyan természetes. A történetet gyerekkori élményei szövik át. Pedro körül csupa nő volt. A férfiak vagy dolgoztak, vagy valahol szórakoztak. Az életét a nők irányították. Ezért szereti és ezért tiszteli őket olyan mélységesen. Bármelyik filmjét nézzük is, mindegyikben van egy erős nőszemély, akit tekintély és csodálat övez. Á Volverben műiden nő ilyen. Milos Forman új filmjében, a Goya szellemében is jelentős feladatot kapott. Ez a másik csoda az életemben. Hogy Almodóvar után vele dolgozhattam. Mária Lujza királynőt játszom a filmben. Szerintem ezt is a sors akarta. Ha Milos Forman nem jön el Madridba forgatni, soha az életben nem kerülök kapcsolatba vele. Amikor próbafelvételre hívott, madridi kollégám, Javier Bardem is ott volt, aki Lorenzo barát szerepét kapta tőle. Nem tudom, melyikünk izgult jobban, én majdnem elájultam. A forgatáson hol szigorú volt, hol szórakoztató. Ha elkiáltotta magát, mindenki megrettent egy kicsit. Úgy figyeltünk rá, mint gyerek az apjára. Almodóvar tudja, hogyan kell kezelni egy spanyol színészt, ismeri a vérmérsékletünket. Forman most dolgozott először spanyolokkal. Neki nehezebb dolga volt velünk, ráadásul nem is beszéli a nyelvünket. Egyvalamiben azonban mégis hasonlítanak egymásra: mindketten ki tudják préselni a színészből, amire szükségük van. Bölcs, felkészült alkotók. Hálát adhat az Úrnak, aki teljesíthette valamilyen kívánságukat. Én meg... gondoljon csak bele... a királynője lehettem Milos Formánnak. Fábri Zoltán életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában a 38. Magyar Filmszemle alkalmából Festmények, díszlettervek, portréfilmek ELŐZETES Budapest. Fábri Zoltán Kos- suth-díjas filmrendező festményeiből nyílik életmű-kiállítás a 38. Magyar Filmszemle nyitónapján, január 30-án Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában - közölte Janisch Attila, a szemletanács elnöke. Idén Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező előtt tiszteleg a filmszemle. Az életmű-kiállításon az eredetileg képzőművésznek tanult Fábri Zoltán (1917-1994) több mint félszáz festménye mellett fűmhez és színházhoz kapcsolódó rajzai, díszlettervei láthatóak, valamint portréfilmeket is vetítenek - fűzte hozzá Janisch Attila. A kiállítást Törőcsik Mari színművész és Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. A tárlat a szemlén vásárolt bármely mozijeggyel megtekinthető. Janisch Attila elmondta, hogy a kiállítás megvalósulását többen is támogatták: a Magyar Nemzeti Galéria ingyenesen bocsátotta a szervezők rendelkezésére a termet, az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) kapott támogatásból pedig a rosszabb állapotú képek restaurálását végezték el. Fábri Zoltán 1917. október 15- én született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd a színiakadémiára iratkozott be, ahol 1941-ben szerzett oklevelet. A Nemzeti Színháznál kezdte pályáját, amelyet a Vígszínházban, majd a Művész Színházban folytatott. 1949-ben az Úttörő Színház igazgatásával bízták meg. 1950-től 1952-ig a Hunnia Filmgyár művészeti vezetője, majd rendezőként nagy sikerű filmek sorát vitte vászonra. Kiemelkedő rendezései voltak: Vihar; Déryné; Körhinta; Hannibál tanár úr; Édes Anna; Húsz óra; A Pál utcai fiúk; Isten hozta, őrnagy úr; 141 perc a befejezetlen mondatból; Az ötödik pecsét; Magyarok; Fábián Bálint találkozása Istennel. A három Kossuth-díjon kívül több magyarországi és külföldi filmfesztivál díját is elnyerte, így például Karlovy Varyban, Moszkvában, Új-Delhiben. A Pál utcai fiúkat Oscar-díjra is jelölték. Szinte haláláig vezető tisztségeket töltött be a különböző színházi és filmművészeti szövetségekben. 1993-tól tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első filmjeiben még ő volt a díszlettervező is. 1984-től újra festett, több önálló kiállítása is volt. (MTI) 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 € I I 4
