Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-18 / 14. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2007. január 18., csütörtök 4. évfolyam 3. szám Elkezdődik a nagy feleltetési időszak, több a feszültséggel teli nap, a diákok labilissá válhatnak Közeleg a félévi bizonyítvány A jó tanuló a bizonyítvány kiosztása után boldogan tér haza, a gyengébb tanuló pedig elkeseredve (Somogyi Tibor felvétele) Közeleg a félév, a bizonyítványosztás ideje. Van, aki ezt a napot örömteli várakozással tölti el, s van aki - ha csak lehetne, kiiktatná a tanrendből - nem repes ezért a napért. MARKÓ EMIL Elkezdődik a nagy feleltetési időszak, több a feszültséggel teli nap, a diákok labilissá válhatnak. Ezt csak úgy lehet ellensúlyozni, hogy a tanár, a tanító gondos, megfontolt pedagógiai módszert alkalmaz, s az osztályban biztosítja a megfelelő baráti hangulatot, légkört. Jobb munkára kell serkenteni Az természetes pedagógiai folyamat, hogy az iskolai félév közeledtével ismételni, feleltetni kell, mert az ismétlés célja az alapvető adatoknak, általánosításoknak, következtetéseknek, szabályoknak és a következtetés menetének tartós elsajátítása. Vagyis a tanár, a tanító elsőrendű célja a tanulók tudásának felmérése osztályzatok alapján - nemcsak félévkor, hanem a negyedév lezárásakor is. A tanárnak a tanuló munkáját értékelni kell mennyiségi és minőségi szempontból is. Nem elégedhet meg annak a ténynek a megállapításával, hogy a diák ezt vagy azt a feladatot teljesítette, ezt vagy azt az anyagot feldolgozta. Egyúttal azt is meg kell állapítania, hogyan értette meg a diák a tanultakat, hogyan sajátította el, mennyire volt ez teljes, értelmes, vüágos és tartós, vajon jól vagy rosszul történt-e. A tanulmányi eredmény minőségi elbírálására és minden egyes tanuló munkájának egyéni értékelésére osztályzatokat (érdemjegyeket) használnak. Az osztályzat, az ismeretek értékelése, nevelőeszköz. Minden érdemjegynek jónak, gyengébbnek és rossznak is egyaránt jobb munkára kell serkentenie a tanulót. Képesség és szorgalom Az osztályzat két tényezőtől függ: a képességektől és a szorgalomtól. A képesség és a szorgalom azonban szerves egészet alkot, kiegészíti egymást. A tanuló azért kap osztályzatot, hogy tudja (és a szülő is), mi jó nála és miben gyönge, hol vannak hiányosságai és fogyatékai, hol kell iparkodnia ahhoz, hogy eredményei jobbak legyenek. Az osztályzat eszköz a tanár, a tanító kezében, de növendékei ismereteinek értékeléséért a teljes felelősséget ő viseli! A tanár, a tanító legjobb tudása és lelkiismerete szerint kell hogy osztályozzon. Senkinek sincs joga nyomást gyakorolni rá a tanuló feleletének vagy munkájának elbírálásában. Éppen ez kényszeríti a tanárt, a tanítót, hogy az osztályzat megállapításában teljes komolysággal jáijon el, hogy minden tényt mérlegeljen! Kudarcnak tekinti A jó tanuló a bizonyítvány kiosztása után boldogan tér haza, a gyengébb tanuló pedig elkeseredve. A jó osztályzatoknak jogosan örül a tanuló és a szülő. A rossz osztályzatokat pedig kudarcnak tekinti, a bizonyítvány: figyelmeztetés. De nem arra figyelmezteti a szülőket, hogy ha gyerekük rosz- szabb osztályzatot hoz haza, akkor fizikailag bántalmazzák őt. A testi fenyítés nem jelent segítséget a gyermeknek, csupán félelmet, szorongást vált ki belőle, a tanulás iránt pedig undort és érdektelenséget. A dorgálás, a verés nem oldja meg a problémákat. A feladat a helyes diagnózis megállapítása: miért kapott a gyerek rossz osztályzatot? Sokoldalú ismeretek A bizonyítvány az iskola egyik - szülő felé irányuló - Jelzőberendezés”, mely megbízhatóan jelzi, hol van szüksége a gyermeknek a szülő segítségére, támogatására. A végső cél tehát az, hogy gyermekünk jobban, többet tanuljon, értelmi fejlettségéhez mérten sokoldalú ismereteket, szokásokat sajátítson el, és egy életre megalapozódjék a munkához való helyes viszonya. Ezzel kapcsolatban hadd idézzem Belkovics Judit pszichológus ide illő gondolatát. „Mennyire tudatosítjuk azt, hogy egy-egy osztályzat mögött mi minden rejtőzik, húzódik meg? Mi az, ami érdemjegyben kifejezhető? Az osztályzatban jelen van a gyermek egyéni képessége, szorgalma, kitartása, rendszeressége, kapcsolata a környezetével, melyben ott vagyunk mi, felnőttek is, szülők, pedagógusok egyaránt... A jó jegy további tanulásra, belső motiválásra ösztönzi a gyereket.” A jó bizonyítvány éppen ezt hivatott elsősorban tükrözni. Az osztályozás hátulütői Ha a tanár túlságosan elnéző, könyörületes, és néhány tanulónak olyan osztályzatot ad, amely ismereteit a megérdemeltnél többre értékeli, akkor mind a tanulót, mind az iskola vezetőségét, mind a szülőket megtéveszti a valódi tényállás felől. Ahelyett, hogy segítene a tanulón, valójában csak ártott neki. Ha viszont a tanár, a tanító tanulóinak megítélésében túlságosan szigorú, ha rosszabb osztályzatot ad, mint amit megérdemelnek, akkor elveszi bátorságát, illetve bátorságukat, a sértettség érzését kelti fel bennük, kellemetlenné teszi munkájukat, és „megöli” a jobb eredményre való törekvést! A rossz osztályzatok morális értékelésétől el kellene tekintenünk. Ez szorongást, önvádat ébreszt a tanulóban, ami súlyos teherként nehezedik gyermek- és ifjúkorára, nem segíti jobb törekvéseiben. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Sosem készíti el a feladatait A kislányom állandóan letagadta, hogy valamilyen leckéje van. Nem akar tanulni, úgy tesz, mintha nem is létezne iskola. S mivel sosem készíti el a feladatait, állandóan rossz jegyet kap. Mivel bírhatnám rá, hogy tanuljon? Jelige: Tanulási gondok Először is utána kell nézni, hogy miért nem szeret tanulni. így volt ez mindjárt attól a pillanattól kezdve, ahogy átlépte az iskola küszöbét, vagy később kezdte ignorálni a leckéit? Ha később, akkor próbáljanak meg visszaemlékezni arra az időszakra, mi történt, vagy történhetett vele akkor otthon és az iskolában? Összefügghet ez például azzal, hogy amíg kisebb volt, valaki mindig leült vele tanulni, ha nem volt bejegyezve a házi feladata, a szülő felhívott valakit az osztályból, és megérdeklődte, hogy mit kell leírni. A gyerek megszokta, hogy nem az ő gondja a házi feladat, az csak akkor létezik, ha a szülő mondja meg, hogy mit kell leírnia. Aztán lehet, hogy eljött az idő, amikor a szülő úgy gondolta, hogy már elég nagy ez a gyerek, miért is ülnék vele egész délutánokat, készítse el egyedül a feladatait. Ám a gyerek ennek éppen az ellenkezőjét gondolta: nem nyaggat senki, nincs feladat. Nem alakult ki benne a kötelességtudat. Az is történhetett, hogy sok kudarcot szenvedett el, sok letolásban részesült, s ezt a következtetést vonta le belőle, ha úgyis mindig összeszidnak az elkészített feladatokért, akkor egyszerűbb le se írni őket. Kevesebb vele a gond, több Dr. Hadas Katalin pszichológus szabad ideje marad, az eredmény pedig ugyanaz, mint amikor megszenvedi egy-egy feladat megoldását, leírását. Utána kellene néznie annak is, hogy más feladataival hogy van, amiknek elvégzésével megbízzák? Azokat első hallásra megcsinálja? Más feladatok elvégzéséért meg szokta dicsérni? Ki szokta fejezni örömét, ha segít önnek teendői elvégzésénél? Egyáltalán van olyan élménye a gyerekének, hogy feladata elvégzéséért megdicsérték? Mit csinál a gyereke abban az időben, amikor a íeckéjével kellene foglalkoznia? Nem tűnt fel senkinek a családban, hogy ez a gyerek nem ír házi feladatot? Próbálták rendszerességre szoktatni? Kisebb korában odafigyeltek arra, hogy általában mindig ugyanabban az időszakban tanuljon. így könnyebben kialakul a napi program, s mindenki tudja a családban, hogy ő ilyenkor éppen házi feladatot ír. Ha viszont naponta változik az idő, amit az iskolára való felkészüléssel tölt, akkor neki is nehezebb ráhangolódnia a komoly munkára, s a család többi tagja sem figyelmezteti arra, hogy neki most tanulnia kéne. Elkedvetlenedését az is okozhatja, hogy sok kudarccal kellett már szembenéznie az iskolában. Nem szívesen tölti az ember idejét olyan dolgokkal, amiben folyamatosan kudarcot vall. Sokkal jobb olyasmikkel foglalkozni, amik örömet okoznak. Lehet, hogy a figyelmével van baj. Annyira szétszórt, hogy képtelen feljegyezni a feladatokat, s ha nincs feljegyezve, otthon úgy gondolja, hogy akkor nincs is feladat. Áz is lehet a baj okozója, hogy feleslegesnek tartja a tanulást, úgy gondolja, hogy neki nincs, és soha nem is lesz szüksége üyen tudásra, azért nem tanul, vagy lehet olyan barátnője, esetleg olyan baráti körbe tartozik, ahol éppen az a sikk, hogy bosszantsuk fel tanárainkat, esetleg a szüleinket azzal, hogy nem tanulunk. Vagy a haveri társaság úgy ítéli meg, ha kilógsz a sorból, leírod a házi feladatokat, akkor nem tartozhatsz közénk. Köztünk ilyen strébernek helye nincs. S ha a lánya jól érzi magát ebben a társaságban, s nem szeretne kegyvesztett lenni, inkább alkalmazkodik elvárásaikhoz. Nem kizárt az a lehetőség sem, hogy gyengébb értelmi képességekkel rendelkezik, s ezért nem tanul. Gondot okozhat neki az absztrakt gondolkodás, nem érti a bonyolultabb tantárgyakat, hézagos a mdása, nincs mihez kapcsolni az új magyarázatokat. Érthetetlen szöveget pedig szülte lehetetlen megjegyezni, nem lehet hosszabb időre elraktározni az agyban. Ha otthon nem bukkan rá a baj okára, akkor feltétlenül vigye el a lányát pszichológushoz, remélem, ő majd segítségükre lesz. FELHÍVÁS Palóc Mesemondó Verseny AJÁNLÓ A szalóci Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, a Palóc Társaság és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Pedagógiai Központja VI. alkalommal hirdeti meg országhatártól függetlenül - a palóc tájnyelv teljes dialektusterületén a magyar tannyelvű óvodák, az általános iskolák tanulói, a középiskolák diákjai és felnőttek részére a „Palócország - meseország Palóc Mesemondó Versenyt”. A verseny feltételei: A versenybe egy, a palóc tájnyelv dialektusterületéhez (lehetőség szerint a saját lakhelyhez, településhez) kötődő népmesével lehet benevezni. Azok a versenyzők, akik a Palóc Mesemondó Verseny korábbi rendezvényein is részt vettek, az általuk e versenyen már egyszer elmondott mesével nem jelentkezhetnek. A zsűri által díjazott törekvésnek számít, ha: a versenyző a mesét (a szöveg származási helyének megfelelő) palóc tájnyelven adja elő, a versenyző meséjét (a választott meseszöveg származási helyéhez tartozó, jellemző) népviseletbe öltözötten adja elő. A versenyző a szöveget a mesemondás hagyományának megfelelően (az ebben foglalt nyelvi-stilisztikai fordulatokkal és egyéb, a mesei nyelvezet szabályaihoz illeszkedő nyelvi eszközökkel) szabadon, rögtönzött fordulatokkal adja elő. A felnőtt kategóriában különösen kívánatos pedagógusok és pedagógusjelöltek jelentkezése, akiknél a szöveg improvizatív előadására vaió törekvés - a mesemondás hagyományának életben tartása szempontjából - fokozottan ajánlott. A verseny életkor szerinti kategóriái: 1. kategória: óvodások (5 éves kortól), 2. kategória: alapiskolák 1-3. évfolyamos tanulói, 3. kategória: az alapiskolák 4-6. évfolyamos tanulói, 4. kategória: az alapiskolák 7-8. évfolyamos tanulói, 5. kategória: a középiskolák tanulói, 6. kategória: felnőttek. Jelentkezési lapok és egyéb információk igényelhetők Fábián Editnél a 0908/175 133-as telefonszámon vagy a palóc.videk@ orangemaU.sk emaü címen, vagy a 058/79 22 114-es telefonszámon. (szaszi) Mobilitási és oktatásfejlesztési projektek Több pénz jut az uniós oktatási programokra EDUPRESS Nem lesz külön Szókratész- és Leonardo-program, ezeket ugyanis 2007 és 2013 között az Egész életen át tartó tanulás című projekt egyesíti majd - mondta el az InfoRádiónak a Tempus Köz- alapítvány igazgatója. Kemény Gabriella hozzátette: a szervezet mobilitási és oktatásfejlesztési programjai továbbra is megmaradnak, azonban mindegyik változik kisebb-nagyobb mértékben. Az összevont programban leegyszerűsödik az adminisztráció, a projektre szánt pénz pedig hét- milliárd euró lesz, ami a korábbiakhoz képest 40 százalékkal több forrást jelent. Az összevont programban leegyszerűsödik az adminisztráció (Képarchívum) Antwerpenben tárgyalnak a pályázatokról Európai egyetemek vezetőségi ülése ISMERTETÉS Vezetőségi ülést tart a Pécsi Tti- dományegyetem kezdeményezésére 36 tagegyetemmel megalakult Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetsége január 29- én Antwerpenben. A megbeszélést a szövetség belga elnöknője, Flora Carrijn professzor, az antwerpeni Lessius Hogeschool elnökhelyettese hívta össze. A vezetőségi ülés témái többek között a 2007. évi események előkészítése, a 2007. Európa Kulturális Fővárosában, Nagyszebenen megrendezésre kerülő tudományos konferencia, valamint a Liverpoolban összehívásra kerülő Közgyűlés, mely a 2008. Liverpool Kulturális Főváros Év eseményeit készíti elő. A UNEECC tervei között szerepel, hogy minden évben rendeznek egy tudományos konferenciát a tagegyetemek részvételével, valamint egy kulturális fesztivált is, mely az egyetemek kulturális egységeinek és a hallgatóinak bevonásával történik. A vezetőségi ülés tárgyalja továbbá az új szövetség marketing és kommunikációs stratégiáját, és a rendezvények támogatásának érdekében az Európai Unióhoz benyújtásra kerülő pályázati lehetőségeket. (edup)
