Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-17 / 13. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 17. Nagyszünet - hirdetés 15 Az Arthur és a villangók című francia-amerikai animációs film a családi értékekre, a kitartásra és a bátorságra biztatja a fiatal közönséget Magadban keresd a csodát Gondoltál már arra, hogy szívesen belépnél a mesék világába? Hogy a képzelet valóra válik? Az Arthur és a villangók című fran­cia-amerikai animációs film ezt lehetővé teszi. BORKA ROLAND Arthur (Kilényi Márk) egy tíz­éves kisfiú, akit szülei nagymamá­jához küldenek a nyáron. Nagypa­pája különös módon eltűnt. Ezt a szomorúságot próbálja feledni és feledtetni a nagymama, aki Arthur- nak a nagypapa varázskönyvéből idéz éjszakánként. A feljegyzéseket olvasgatva a kisfiú előtt egy mesés világ képzete jelenik meg. A négy éve eltűnt nagypapa adósságot ha­gyott maga után, és a kis Arthur a családi béke megőrzése érdekében, valamint, hogy a gonosz ingatlan­befektető el ne vegye nagymamájá­tól a házat, úgy dönt, belép a mesés lények, az apró villangók birodal­mába. Innentől kezdve a családi film átcsap egy animációs remek­műbe. Arthur szó szerint fejest ug­rik ebbe a világba, ahol a vülangók segítségével megtalálhatja a kin­cset, és talán a nagypapáját is. Kaland és szerelem A tökéletesen megformált, ere­deti karakterek, valamint az ötletes és élvezetes, pörgős tempót diktáló történetben Arthumak a hegyes fü­lű manók világát is meg kell mente­nie. A száz perces mesében számos utalást láthatunk a valóságra. A raj­zi mese túllép a megszokott for­mákon és mondanivalókon (Képarchívum) zolt szereplők nagyban (vagy in­kább kicsiben?) hasonlítanak a va­ló világban élőkre. Maltazard egy nemi betegség következtében go­nosszá vált, a villangók királya egy szklerotikus öregember, akinek van egy csodaszép vörös hajú lá­nya, Holdviola. Érdekességként a hercegnő eredetileg Madonna hangján szólal meg, magyarul Gu­bás Gabién. És akkor itt van még a rasztafrizurás kocsmáros, aki úgy néz ki, mintha nem csak a sört használná tudata módosítására. A mesét a további magyar hangok is élvezetessé teszik: Seszták Sza­bolcs (Tátombák), Stohl András (Max hangja) és Bánsági Ildikó (Arthur nagymamája). Meseremix Az Arthur és a villangók ötlete 1999-ben pattant ki Luc Besson fe­jéből, aki először könyv formájá­ban jelentette meg. A száz perces amerikai-francia családi film hu­szonhét hónap alatt fotorealisz- tikus módszerrel és a 3D-s animáci­ót lehetővé tevő számítógépes programmal készült el. A Csillagok háborúja, a Gyűrűk ura vagy éppen az Aliz csodaországban használt ef­fektusok és jelenetek köszönnek vissza az alkotásban. A mese túllép a megszokott formákon és monda­nivalókon. Besson nem a holly­woodi szájbarágós módszert vá­lasztotta, inkább közelebb hozta a valósághoz. Van benne minden, ami élvezetessé, szórakoztatóvá és egyedivé teszi a történetet. A szöve­vényes fantáziavilág pörgős jelene­tei látens szexualitást is tartalmaz­nak, amikor az operatőr hosszan a hercegnő fenekét fotózza. Az álom­világ is a valóságból táplálkozik, így tettek a mese készítői, amelyen a család műiden tagja szárnyalni engedheti képzeletét és ennek kö­vetkeztében ez idáig nem ismert vi­lág tárulhat elé. Téged is vár Arthur és a villangók birodalma! BP-6-15750 VÚB a Gruppo Banca Intesa tagja Flexikölcson AKCIÓ www.vub.sk • KONTAKT 0850 123 000 A banda él és virul, még véletlenül se gondoljon senki a feloszlásra Pokolgép: Oblatio Az együttes új albuma összességében egy kellemes jó hangzású anyag (pokolgep.hu) Sok gyereknek és kamasznak nem éppen a szíve csücske a fogmosás Mióta használunk fogkrémet? BÍRÓ SZABOLCS A Pokolgép zenekar lassan már ott fog tartani, hogy kétévente ellö­vi a poént, és kiad egy akusztikus válogatásalbumot! Na jó, azért nem ilyen vészes a helyzet, de a magyarországi „öregrockerek” egy­re gyakrabban csinálnak ilyesmit, és sajnos nem is a legnagyobb lele­ményességgel. 2006-os, Oblatio cí­mű albumuk is az akusztikus gitár­ral feljátszott régi slágerekre épül, illetve egy egészen új szerzemény, a nyitó Minden nap is hallható raj­ta. Ez utóbbival sajnos semmi újat nem sikerült kiadniuk a kezeik kö­zül, ez tipikus Pokolgép lett. Már az első hallgatásnál is feltűnt, hogy a dal olyan, mintha már ezerszer hal­lottam volna, még a szöveg sem kü­lönösen tér el az eddigi témáktól. Nem sokat agyaltak az akusztikus gitárok dallamain sem, egyszerűen olyan, mintha csak elfelejtettek vol­na a torzító pedálra lépni. A következő tíz dal viszont egé­szen más: ezek már a régebbi sláge­rek, és mondhatni, jól sikerült az akusztikus hangszerelés. Az Adj új erőt talán csak egy picit tér el az eredetitől, de a következő, Mégegyszer c. dalban már érezhe­tő, hogy eleget dolgoztak vele. A 2005-ös A túlélő című albumról is találhatunk itt egy szerzeményt, A túlsó partot, melyet a zenekar gitá­rosa, Kukovecz Gábor írt egy el­hunyt hozzátartozója emlékére, s ehhez méltón ő is énekli a dalt. Ám míg A túlélőn szépen hozza a dalla­mokat, addig itt egészen erőltetett, esetlen az ének, s ez elrontja az egészet. Talán egy-két vokál sokat segített volna Kukovecz hangján, mindenesetre nagy kár a dalért... Az album egyébként összességé­ben egy kellemes, jó hangzású anyag, melyhez bonuszként hozzá­csomagolták a Metalc&Hard Rock Hammer World magazin 33-as szá­mú mellékletét is (ezen hallható a legutóbbi albumról A túlélő című dal is). Utoljára megemlíteném, hogy a zenekarnak ez az első CD-je az új dobossal, Czébely Csabával, aki tökéletesen megállja a helyét a Pokolgépben. Első hallásra talán még jóval technikásabbnak is tű­nik, mint legtöbb elődje volt. Szó­val a banda él és virul, senki ne gondoljon a feloszlásra, mert arra még jó ideig nem kerül sor! ISMERTETÉS Nem mindig kellemes téma a fog és a fogápolás, főleg, ha fájdalom is kíséri. S valljuk csak be őszintén, sok gyereknek nem éppen a szíve csücske a fogmosás. Hányszor nyüstöltek a szüléitek, hogy mossa­tok fogat? Ugye vannak hasonló emlékeid neked is? Most megtud­hatod, hogy mindig így ápolták-e az emberek a fogaikat, vagy más módszereket alkalmaztak! Ha jobban belegondolsz, bizto­san te is belátod, hogy rengeteg ér­dekes és hasznos dolgot találtak már ki őseink. Hiszen a fogkrém sem létezik örök időktől fogva, va­lamikor azt is ki kellett agyalnia va­lakinek. De vajon mi volt az indítta­tása az illetőnek? Talán őt is gyö­törte a romlott fogakkal járó sok kellemetlenség? Ha kíváncsi vagy rá és érdekel a válasz, elmeséljük, mióta használják az emberek a ma is ismert fogkrémet. Nem is olyan régen, még az 1840-es években nem létezett fog­krém. Az emberek ekkor fogport használtak a fogaik tisztítására. Ezek a készítmények szépiacson­tot, őrölt korallt, porcelánt vagy égetett tojáshéjat tartalmaztak. Olykor előfordult, hogy ezt a port bíborszínűre festették. Ma már jól tudod, hogy több színben gyárta­nak fogkrémeket, létezik fehér, szí­nes vagy csíkos is. De szín ide, csík oda, a lényeg, hogy az említett fog­porral ellentétben a fogkrém több mint tíz összetevőből áll. A sok al­kotóelem egy része azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, egy másik része azért, hogy megadják a fog­krém ízét és javítsák az állagát, s megint egy másik része azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki le­hessen nyomni a tubusból. A mai fogkrémek már szinte kivétel nélkül tar­talmaznak valamilyen fluorvegyületet, mert ez erősíti a fogzománcot. Tülajdonképpen a fogkrém alap­anyaga is por, legtöbb esetben fi­nom porrá zúzott mészkő vagy va­lamilyen más ásványi anyag. Ézek- nek a poroknak bizonyos mérték­ben csiszoló hatásuk van, ezzel se­gítik eltávolítani az étkezés után le­rakodott foglepedéket, amiből az­tán a fogkő is képződne. A tisztító és fényesítő alkotóelemeket vízzel és sűrítő hatású kötőanyaggal ele­gyítik, ezt például tengeri mosza- tokból vonják ki. Ettől lesz sűrű a fogkrém. Az édes ízt borsmentaolaj és mentol hozzáadásával érik el. A glicerin vagy másféle nedvesítő anyag azért szükséges, hogy a fel­bontás után a fogkrém ne szárad­jon ki. A mai fogkrémek már szinte kivétel nélkül tartalmaznak vala­milyen fluorvegyületet, mert ez erősíti a fogzománcot. Egyszóval nem is olyan egyszerű dolog jó fog­krémet összeállítani. És azon gon­dolkodtál már, hogy miért csíkos a fogkrém? Az biztos, hogy a tubusba még nem csíkosán teszik bele. A tisztító hatású fogkrém rendszerint fehér színű, míg a fluorid vagy a szájvíz, amit hozzáadnak, többnyi­re színes. A tubusokban a színes krémet egy lyukakkal ellátott gyű­rű alakú tartóba töltik a tubus szá­jánál, így kinyomásnál csíkosán ke­veredik a fehér fogkrémmel. Látod, mi minden kiderül? Amikor mos­tuk a fogunkat, talán még eszünk­be sem jutott, miért színes vagy mi­ért csíkos a fogkrém! Most már ez sem titok, s elmondhatjuk, megint okosabbak lettünk! (sn) Arthurnak a hegyes fülű manók világát is meg kell mentenie (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents