Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-17 / 13. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 17. www.ujszo.com RÖVIDEN 34 ezer civil halt meg tavaly Bagdad. Több mint 34 ezer polgári személyt öltek meg tavaly Irakban erőszakos cselekményekben, a sebesült áldozatok száma pedig több mint 36 ezer - állítja az ENSZ egy tegnap Bagdadban nyilvánosságra hozott jelentésében. Ezek a számok sokkal magasabbak, mint amelyeket az iraki kormány közölt korábban, a halálos áldozatok számát például 12 ezerre tette. E különbség miatt Bagdad bírálja is azt ENSZ-t, mondván, eltúlozza a helyzet súlyosságát, ezért megtiltotta az iraki tisztségviselőknek, hogy adatokat szolgáltassanak ki a világszervezetnek. (MTI) Rehn bírálta Sarkozyt Róma. Burkolt bírálattal illette tegnap Olli Rehn, az EU bővítési biztosa Nicolas Sarkozy konzervatív francia elnökjelöltet, amiért a politikus ellenzi, hogy Törökország valamikor a jövőben az unió teljes jogú tagja legyen. „Ha minduntalan megkérdőjelezzük a Törökországnak tett uniós belépési ígéretet, aláássuk Brüsszel szavahihetőségét és a csatlakozáshoz elengedhetetlen reformok érdekében a jelölt országban kifejtett erőfeszítéseket.” Rehntől Rómában újságírók azt kérdezték, milyen hatással lehet Sarkozy esetleges győzelme az elnökválasztáson az unió Törökország-po- litikájára. (MTI) Putyin Szerbiát támogatja Belgrád. Moszkva nem támogat olyan, Koszovóra vonatkozó döntést, amely Belgrád számára elfogadhatatlan. Ezt Vlagyimir Putyin elnök közölte Vojiszlav Kostunica szerb kormányfővel. Kettejük telefonbeszélgetéséről Kostunica számolt be. Ha Szerbia számára elfogadhatatlan döntés születne Koszovóról, az felesleges konfliktushelyzethez vezetne, ezért csakis a kompromisszumos megoldás lehet a helyes - mondta Kostunica szerint Putyin. (MTI) Súlyos Castro állapota Havanna. Súlyos Fidel Castro kubai vezető állapota, miután komplikációk léptek fel nála a vastagbelén gyulladásos folyamatok (divertiku- litis) miatt végrehajtott három sikertelen műtét után. Az El País spanyol lap szerint az orvosi prognózis nagyon súlyos, és Castrót már intravénásán táplálják. A napilap a Gregorio Maranón madridi kórházban dolgozó két orvosi forrásra hivatkozott, e kórház egyik neves orvosa, Jósé Luis Garda Sabrido sebész decemberben személyesen vizsgálta meg Castrót. A spanyol CNN riporterének információi szerint ugyanakkor Sabrido doktor tegnap helytelennek nevezte az El País állítását. „Alaptalan minden olyan informádó, amely nem közvedenül Fidel Castro orvosaitól származik” - fogalmazott Sabrido. (MTI). Simán ment a választás, a két nagy frakció előre megállapodott - Pottering jobb együttműködést szeretne a nemzeti parlamentekkel Német elnök a kibővült parlament élén Josep Borrell (baloldalt) az eddigi és Hans-Gert Pottering az új házelnök (Reuters-felvételek) Képviselői helyek az Európai Parlamentben Ország Búig. és Rom. csatlak, előtt Búig. és Rom. csatlak, után A 2004-es választások után 2009 előtt 2009 után Németország 99 99 99 Franciaország 78 78 72 Olaszország 78 78 72 Nagy-Britannia 78 78 72 Spanyolország 54 54 50 Lengyelország 54 54 50 Hollandia 27 27 25 Belgium 24 24 22 Csehország 24 24 22 Görögország 24 24 22 Magyarország 24 24 22 Portugália 24 24 22 Svédország 19 19 18 Ausztria 18 18 17 Dánia 14 14 13 Szlovákia 14 14 13 Finnország 14 14 13 Írország 13 13 12 Litvánia 13 13 12 Lettország 9 9 8 Szlovénia 7 7 7 Észtország 6 6 6 Ciprus 6 6 6 Luxemburg 6 6 6 Málta 5 5 5 ÖSSZESEN 732 732 686 ÚJ TAGORSZÁGOK Románia 0 35 33 Bulgária 0 18 17 B/R ÖSSZESEN 0 53 50 ÖSSZESEN 732 785 736 Strasbourg. A képviselők a német Hans-Gert Pötterin- get, az Európai Néppárt frakciójának vezetőjét választották tegnap az Európai Parlament elnökévé. A szavazás kimenetele nem volt meglepetés, hiszen Pottering támogatásáról a két legnagyobb frakció, a néppárti és a szocialista már korábban megállapodott. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament első idei ülésszakán a képviselők hétfőn hivatalosan is üdvözölték maguk között új, román és bolgár kollégáikat. Harmincöt román és 18 bolgár képviselő foglalta el helyét a testületben. A bővítéssel képviselővé vált az RMDSZ három eddigi megfigyelője: Szabó Károly, Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor is. A két új EU-tagország képviselői egyelőre ugyanazok, akik több mint egy éve megfigyelőként már az EP- ben tevékenykedtek. Még az idén mindkét új országban EP-válasz- tásokat tartanak. Az EP-képviselők létszáma a bővítéssel átmenetileg, a mostani parlamenti ciklus (2004-2009) végéig 732-ről 785-re nő. A 2009- es európai választások után az összlétszám visszamegy 736-ra, és némiképp módosulnak az országok közötti arányok is. Például Szlovákia a mostani 14 helyett 13, Románia 35 helyett 33 EP-kép- viselőt küldhet 2009 után, a legnagyobb lakosságú Németország viszont továbbra is 99-et. (A változásokat lásd a táblázatunkban.) Mivel az eddigi házelnök, a spanyol, szocialista Josep Borrell két és fél éves mandátuma lejárt, az Európai Parlament új elnökévé a német, néppárti Hans-Gert Pötteringet választották titkos szavazással. A 715 leadott voksból 26 volt érvénytelen. A 689 érvényes voks közül 450-et (65,31 százalék) nyert el a Pottering. (Az abszolút többséghez 345 szavazatra volt szükség.) A zöldpárti, olasz Monica Frassoni 145, Francis Wurtz (Egyesült Európai Baloldal/ Északi Zöld Baloldal, francia) 48, Jens-Peter Bonde (Függetlenség/Demokrácia, dán) 46 voksot kapott. Pottering 1979 óta európai parlamenti képviselő, 1999 óta pedig az Európai Néppárt - Keresztény- demokraták képviselőcsoportot vezette az EP-ben. A politikus 1945. szeptember 15-én született az alsószászországi Bersenbrückben. Jogot, politológiát, történelmet tanult a bonni és a genfi egyetemen, majd a genfi Institut des Hautes Etudes Internationales-ban és a New-York-i Columbia Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1974- ben doktori címet szerzett, 1976 és 1979 között tudományos munkát végzett. 1990-ben ő lett az osna- brücki CDU körzeti elnöke, 1999- től a CDU szövetségi elnökségének és vezetőségének tagja. Szintén 1999-től az Európai Néppárt elnök- helyettese. Az új házelnök még a voksolás előtt azt mondta, amióta az Európai Parlamentben dolgozik, mindig is kiemelten foglalkozott a strukturálisan elmaradt régiók felemelésével. Hangsúlyozta: kezdettől fogva támogatta, hogy a középeurópai országok teljes jogú tagjai legyenek az uniónak. „Európa legyen a polgárok Európája!” - mondta Pottering, aki elnökként jobb együttműködésre törekedne a nemzeti parlamentekkel. Kifejtette, az EU-nak szüksége van a reformokra, de eközben nem szabad szem elől tévesztenie értékeit sem. Pottering kiemelten foglalkozna a kultúrák közötti párbeszéddel,, az arab, az iszlám világgal és az emberijogok védelmével. „Guantánamo nem összeegyeztethető értékeinkkel” - tette hozzá. Megválasztása után megígérte: „az emberi méltóság és a jogállamiság tisztelete és az európai népek közötti szolidaritás” elveit fogja követni. Az új házelnök szerint politikai hovatartozástól függedenül egy szorosabban együttműködő Európai Unió építése a képviselők célja. Azt mondta, elfogulatlan, tárgyilagos elnök kíván lenni, és reméli, őt is így fogják majd megítélni. Pottering február 13-án mutatja be elnöki programját az Európai Parlamentben. A választás után a frakciók köszöntötték az új elnököt. Josep Daul (francia) a 277 néppárti képviselő nevében üdvözölte az új elnök megválasztását. A frakcióvezető (ezen a poszton Pottering utóda) azt mondta, Európa hálás azért a munkáért, amelyet Pottering a kontinens újraegyesítése érdekében végzett. A szocialista frakcióvezető, Martin Schulz azt mondta, reméli, hogy „közös sikerre juttatjuk az európai egyesítés ügyét”. Schulz utalt arra, hogy Pottering édesapja a második világháború legvégén veszítette életét, és ez is ösztönözte a politikust, hogy Európa újraegyesítéséért küzdjön. Graham Watson (liberális, brit) emlékeztetett rá: a liberális képviselőcsoport ellenezte, „ahogy a néppártiak és a szocialisták felosztották a parlamentet” a ciklus elején, de most sok képviselőtársa Pötteringre szavazott. (Sem a szocialista, sem a liberális frakció nem állított jelöltet a mostani elnökválasztáson.) Jósé Barroso, az EB elnöke ki- kezdheteden személyiségnek nevezte Pötteringet. Barroso kiemelte: a bővítések után 27 tagúvá vált unióban biztosítani kell, hogy ne legyenek első és másodosztályú államok, első és másodosztályú polgárok. A sok gratuláció és felszólalás közül érdemes kiemelni, hogy a függedenek nevében Irena Belo- horská is felszólalt, és az új tagállamok egyenjogúságának biztosítását tartotta fontosnak. (Pl, t, ú) SZÉLSŐJOBBOLDALI FRAKCIÓ AZ EP-BEN Brüsszel. A minimálishoz éppen szükséges húsz fővel megalakult a szélsőjobboldali nézeteket valló képviselők csoportja hétfőn az Európai Parlamentben. Az Azonosság, Szuverenitás és Hagyománynévre keresztelt frakciót a Le Pen-féle francia Nemzed Frontot képviselő Bruno Gollnisch vezeti. A csoportba tömörült képviselők eddig függetlenként vettek részt az EP munkájában, frakcióvá alakulásukat Bulgária és Románia két héttel ezelőtti uniós csadakozása tette lehetővé. A frakciót hét francia, öt román (Nagy-Románia Párt), három flamand (Flamand Érdek párt), két olasz (köztük Ales- sandra Mussolini, az egykori diktátor unokája), egy bolgár (Ataka párt), egy osztrák (Osztrák Szálé Pen védőangyalként áll Bruno Gollnisch mögött (Reuters) badságpárt) és egy euroszkeptikus brit képviselő, Ashley Mote alkotja. A frakció egyebek között a török csatíakozás és a népes bevándorlás elleni fellépést tűzte ki célul, emellett hangsúlyozzák a nemzeti érdekek különbözőségét, ellenzik az EU további egységesedését, a „bürokrata európai szuperállamod’, illetve sürgetik a keresztény értékek és a hagyományos családmodell előtérbe állítását. Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoportot vezető német politikus azonnal megismételte javaslatát, hogy az új frakciót rekesszék ki a frakcióknak elvileg biztosított parlamenti tisztségekből. Előzőleg Schulz megpróbálta megakadályozni a csoport létrehozását, de ellenvetéseit nem tudta elfogadtatni az elnökkel. A zöldek már korábban jelezték, hogy támogatják a baloldali kezdeményezést. (MTI) Több mint 80 halott, közel 190 sebesült Véres merényletek Irakban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az oroszok a JUKOSZ-összefüggést erőltetik Brit nyomozók Moszkvába MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Különösen véres merényleteket követtek el tegnap Irakban. Az erőszakcselekményeknek több mint 80 halálos áldozatuk és közel 190 sebesültjük volt. Az adatok még nem véglegesek. A legsúlyosabb támadást két kisteherautóba rejtett pokolgéppel követték el a bagdadi Musztanszinja Egyetem közelében, a főváros egyik suta többségű keleti körzetében. A merényletben hatvanan meghaltak, köztük diákok, és legkevesebb százan megsérültek a hatóságok szerint. A kisteherautókat az egyetem főbejáratától 50 méterre robbantották fel, helyi idő szerint délután négy óra előtt, éppen akkor, amikor sok diák indult hazafelé. Bagdad központjában, egy szunnita mecset közelében lévő hasz- náltmotorkerékpár-piacon legkevesebb 15 ember halálát és 74 sérülését okozta két pokolgépes merénylet. Az egyik robbantást egy robbanószerrel megrakott motorkerékpárral hajtották végre. A másik merényletet egyes források szerint egy út szélén elhelyezett robbanószerkezettel követték fel. A Bagdad keleti részén fekvő, a Muktada asz- Szadr radikális síita vallási vezető ellenőrzése alatt álló müíciák fellegvárának számító Szadrvárosban egy buszba rejtett pokolgép robbant fel, a merényletben négy ember meghalt, tíz megsérült. Meghalt két azeri kisfiú Szaddámot utánozták Baku. Felakasztotta magát a hétvégén két kisfiú Azerbajdzsánban, feltehetően Szaddám Húszéin volt iraki elnök kivégzésének hatására. A két - 12 és 8 éves - gyerek egymástól függetlenül követte el tettét. A 8 éves kisfiú szülei elmondták, a gyerek a televízióban látta a kivégzést, és utána számtalan kérdést tett fel. Valószínűleg kíváncsiságból utánozta a látottakat. Eddig több fiatalkorú akasztotta fel magát többek között az USA-ban, Jemenben és Törökországban Szaddám kivégzése után. Azerbajdzsán egyike azon kevés muzulmán országnak, amely katonákat küldött Irakba. (MTI) Moszkva. Az orosz főügyészség közölte: hajlandó ismét brit nyomozókat fogadni Moszkvában. Ennek fejében két Kreml-ellenes mágnást szeretne kihallgatni Nagy-Bri- tanniában, illetve Izraelben, megint a Litvinyenko-gyilkosság és a JUKOSZ-ügy esetleges összefüggése miatt. Jurij Csajka főügyész hivatala hétfőn kapott újabb nyomozati megbízást Nagy-Britanniá- ból. Az oroszok a Londonban élő Borisz Berezovszkij pénzembert és Ahmed Zakajev csecsen politikust szeretnék kikérdezni. A Kreml rémévé vált orosz mágnást és a csecsen szeparatista megbízottat szoros szálak fűzték Litvinyenkóhoz, aki november 23-án hunyt el egy londoni kórházban, miután sugárzó anyag került a szervezetébe. Mindamellett a brit rendőrség két katonai-biztonsági hátterű orosz üzletembert gyanúsít a gyilkosságban való részességgel. Csajka elismerte, hogy megszökött moszkvai informális házi őrizetéből egy spanyol, akinek fejére 11 évet kért az ügyész a JUKOSZ- ügyhöz kapcsolódó zárt tárgyaláson. Antonio Valdés-Garcíának, aki Oroszországban született, de spanyol állampolgár is, és a JUKOSZ Fargoil nevű leányvállalatát vezette, az óév végén sikerült megszöknie moszkvai otthonából, miután rázárta az ajtót az őt őrző orosz rendőrökre.
