Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-17 / 13. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 17. Gazdaság és fogyasztók 9 Szlovákia lendületesen növekvő gazdasága meglehetősen gyorsan zárkózik fel az Európai Unió átlagához 2008-ra beérjük Magyarországot? Felzárkózásunk az EU átlagához (A 25 tagú unió átlagát 100-nak vettük) Ország 2000 2005 2006 2007 2008 Csehország 64,7 73,7 76,1 78,1 80,0 Magyarország 53,9 62,5 63,6 63,8 64,2 Lengyelország 46,7 49,8 51,1 52,4 53,8 Szlovákia 47,4 57,1 59,4 62,2 64,3 Szlovénia 72,7 81,9 83,6 85,0 86,8 Észtország 42,1 59,8 65,0 69,8 74,3 Litvánia 37,9 52,1 55,0 57,7 60,1 Lettország 35,3 48,0 52,3 55,9 59,4 Bulgária 26,5 33,0 34,2 35,5 37,0 Románia 24,9 34,1 35,8 37,0 38,4 Az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) vásárlóerő-paritáson számolva, a 25 tagú EU-átlag minden esetben 100-nak értendő. A 2006 és 2008 közötti adatok becslésen alapulnak. (Forrás: Eurostat, Ekonom) Prága/Pozsony. Szlovákia 2008-ban megelőzi Magyar- országot a vásárlóerő-pari­táson mért egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) terén - derül ki abból a táblázatból, amelyet az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tett közzé. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Ekonom cseh gazdasági heti­lap legfrissebb számában a Cseh­ország gyors gazdasági felzárkó­zását taglaló írásában közölt táb­lázat szerint 2008-ban Szlovákia a 25 tagú Európai Unió átlagának 64,3%-án lesz, miközben Magyar- ország mutatója 64,2% lesz. Az adatsorból kiderül, 2006 és 2008 között, az EU-tagnak számító volt szocialista országok közül éppen Magyarország felzárkózása lesz a leglassúbb, míg Észtországé a leg­gyorsabb - a balti állam 2005-ben elhúzott Szlovákia és 2006-ban pedig Magyarország mellett, leg­alábbis e mutató terén. Tegyük hozzá, Szlovákia muta­tói valószínűleg alábecsültek, hi­szen 2006 utolsó negyedében lát­ványosan erősödött a korona az euróhoz viszonyítva, ami növeli a lakosság vásárlóerejét, valamint minden bizonnyal felfelé kell mó­dosítani a 2006-ra vonatkozó éves gazdasági növekedés adatát, ami a korábban várt 5,5-6 százalék helyett akár 7,5-8 százalék is le­het. Emellett a 2007-es és 2008-as GDP-növekmény szintén 7 száza­lék feletti lehet, míg korábban ennél 1-1,5 százalékponttal ala­csonyabb prognózisok készültek. Az ország növekedésének később akadályt vethet a képzett szak­munkások máris érződő hiánya (az autóiparban és az építőipar­ban vannak erre utaló jelek), va­lamint a kutatásra és fejlesztésre fordított alacsony összeg. Például a 25 tagú unióban a tudományra fordított kiadások átlaga a bruttó hazai össztermék 1,85-1,90 szá­zalékának felel meg, miközben nálunk 2001 és 2005 között ez a mutató az eleve riasztóan ala­csony 0,63 százalékról 0,51%-ra olvadt. Egybevetésül: régióbeli versenytársaink, Lengyelországot leszámítva, ennél bőkezűbbek a tudomány és az innováció terén, hiszen Magyarország a vizsgált időszakban a hazai össztermék 0,90-0,95 százalékát szánta e cél­ra, a két legfejlettebb volt szocia­lista ország, Szlovénia és Csehor­szág idevágó mutatója pedig 1,20 és 1,40% között mozog. Az Ekonom szerint Csehország a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai össztermék terén már a 25 tagú Európai Unió második harmadába tartozik, me­gelőzve olyan országokat is, mint Portugália (az EU-átlag 70 száza­lékán volt 2006-ban) és Málta (70%), a volt szocialista táborból csupán Szlovénia (83,6 százalék) előzi meg. A lap elemzése megáll­apítja: Csehország gazdasági nö­vekedése gyorsabb a vártnál, pél­dául a 2006-os teljesítményt fel­becsülő 2005 eleji előrejelzések­hez képest a tényleges növekedés 2 százalékponttal volt magasabb, ami főleg az autóipar felfutásának és a nagyobb lakossági fogyasz­tásnak köszönhető. Az utóbbi két tényező Szlovákia esetében is ka­talizáló hatású. (E, Pf, só) Szlovákia kevesli a szén-dioxid kibocsátását meghatározó fejadagját, ezért pereskedhet az Európai Unióval A kisebb kvóta kisebb gazdasági növekedéssel jár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Bizottság hétfőn elvetette Szlovákia arra vo­natkozó kérelmét, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó éves szén-dioxid fejadagját ne csökkentse 41,2 millió tonnáról 30,9 millióra, hanem csupán 35,4 millió tonnára. „A bizottság azt ál­lítja, hogy nem áll módjában az or­szágkvóta felső határának módosí­tása“ - közölte tegnap Jaroslav Izák környezetvédelmi miniszter, aki a hét elején Brüsszelben tárgyalt. A tárcavezető hozzátette, a hét máso­dik felében ismét szlovák delegáció utazik Brüsszelbe, ahol számokkal támasztják alá azt az állítást, hogy a kisebb kvóta müyen negatív gaz­dasági hatásokkal jár az országra nézve. Ha nem sikerül megegyezni a kedvezőbb verzióban, akkor Szlo­vákia nagy valószínűséggel az Eu­rópai Bíróság elé viszi az ügyet, erről a Fico-kormány január 24-én hoz döntést. Izák szerint az Euró­pai Bizottság nem vette figyelem­be, hogy Szlovákia 2008 végéig két atomerőműi blokkot bezár, a 880 MW-os kiesést csak hőerőművek üzembe állításával lehet pótolni, ami növeli a szén-dioxid kibocsátá­sát. Továbbá azt sem mérlegelték, Szlovákia jelenleg rendkívül gyors gazdasági fejlődést produkál, ezért a károsanyag-kibocsátása is nő. A miniszter szerint nem helyes, hogy az EU a jövőbeni mennyiség meg­állapításakor a 2005-ös adatból in­dult ki, mivel az akkori enyhe tél miatt a szokásosnál is kevesebb energiát használt fel az ország. Egyébként az ország abban az év­ben még simán belefért az uniós keretszámba, mivel „csak“ 25,2 miihó tonna szén-dioxidot bocsá­tott a légkörbe. A legnagyobb hazai munkaadókat tömörítő Klub 500 szervezet támogatja Izák törekvé­seit; Tibor Gregor, a szervezet igaz­gatója szerint már a 2005 és 2007 közötti időszakra vonatkozó, évi 5 millió tonnás kvótacsökkentés is legalább 15 milliárd koronájába került a hazai cégeknek, (s, só) A Vízügyi Társaságok Társulása szerint az idei kisebb vízdíj miatt nem jut pénz a szükséges beruházásokra Tizedére esik vissza a profit ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az árszabályozási hi­vatal (ÚRSO) által megállapított, ádagosan 5,2%-os idei árcsökken­tés a hazai vízügyi társaságok egy­üttes forgalmát 700-900 millió ko­ronával kurtítja meg - jelezte teg­nap a 16 céget tömörítő Vízügyi Társaságok Társulása. Dániel Ge- meran, a szervezet elnöke szerint a lépés eredményeként idei nyeresé­gük a 2005-ös 10%-ára csökken. „A vízügyi társaságok idén nem ter­melnek majd annyi profitot, amiből a szükséges infrastrukturális beru­házásaikat finanszírozhatnák. Az ÚRSO döntése csak rövid ideig je­lent könnyebbséget a fogyasztók­nak, mivel az árlefaragás közép- és hosszabb távon negatív következ­ményekkel jár. A kisebb nyereség miatt a cégek nem tudnak megfe­lelni annak a tavaly februárban el­fogadott kormányzati program­nak, amelynek értelmében 2015-ig 30 milliárd koronát kell fordítani­uk a vízügyi infrastruktúra bővíté­sére és korszerűsítésére. Miroslav Lupták, az árszabályozási hivatal szóvivője viszont közölte, a társa­ságok nyeresége elegendő lesz ed­digi tevékenységük folytatásához, hozzátéve, az érintett cégeknek nem egyedül kell állniuk a szüksé­ges beruházások költségeit, (t, s) A vízügyi társaságoknak idén kevesebb csurran-cseppen (ČTK-felvétel) Térségünkben elsőként Prágában nyitja meg kapuját a valószínűleg júniustól működő energetikai árutőzsde Nem számít rázós ügynek a villanyáram adásvétele KOKES JÁNOS Prága. Energetikai árutőzsde kezdi meg működését várhatóan június elsejével Prágában. Az árutőzsde létrehozását a pénzügy­minisztérium döntése alapján a prágai értéktőzsde készíti elő. A prágai energetikai tőzsdén a félig állami kézben lévő Cseh Villamos Művek (ČEZ) és más nagy európai energetikai cégek áramával üzle­telnének. Kelet-Közép-Európában ez lenne az első energetikai árutőzsde.,.Energetikai Tőzsde né­ven a múlt héten társaságot alapí­tottunk, amely szárnyai alá veszi az árammal való üzletelést. Most az ipari és a kereskedelmi minisztéri­um döntésére várunk, hogy június elsején megkezdhetjük-e tevékeny­ségünket“ - nyüatkozta a Hospo- dáŕské noviny gazdasági napüap- nak Petr Koblic, a prágai ér­téktőzsde igazgatója. A ČEZ előze­tesen beleegyezett abba, hogy az összes, általa forgalmazott áramot a jövőben a tőzsdén keresztül érté­kesítené. Míg korábban az áramá­rakat a ČEZ nyári aukcióinak ered­ménye határozta meg, most az ár a tőzsdén szülémé. „A követendő példa a német RWE, amely összes áramát a lipcsei tőzsdén adja el. Ezt a modellt szeretnénk átvenni“ - je­lentette ki Alan Svoboda, a ČEZ ke­reskedelmi igazgatója. Szakértők szerint éppen a német RWE és az E.ON lehetne az az első két külföldi energetikai cég, amely a prágai tőzsdén is üzletelne. „Ismereteink szerint néhány beruházási bank, amely árammal is üzletel, az utóbbi időben nagy érdeklődést mutat a prágai energetikai tőzsde iránt“ - mondta a lapnak az egyik bróker. Martin Rimán, ipari és kereskedel­mi miniszter már korábban teljes támogatásáról biztosította az el­képzelést. Rimán azt várja, hogy a tőzsde létrejötte után megszűnhet­nek azok a viták, hogy a ČEZ ki­használva monopolhelyzetét egy­oldalúan határozza-e meg az áram árát vagy sem. „Meggyőződésem, hogy a tőzsde működése gátolhatja a gyors árnövekedést“ - állítja a mi­niszter. Szakértői vélemények sze­rint a legfontosabb azonban az le­het, hogy a tőzsde működésének beindulása után lehetőség lesz ar­ra, hogy a mindenkit érintő és so­kat vitatott áramárak jól átlátható módon jöjjenek létre. A Satur szerint egyre igényesebbek a kirándulók Terjed az internetes foglalás UJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A hazai utazási iro­dák éllovasának, a Saturnak szol­gáltatásait tavaly 175 ezer ügyfél vette igénybe, ami 8 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A társa­ság kimutatása szerint a legked­veltebb kirándulóhelyeknek Hor­vátország, Olaszország, Görögor­szág számított, emellett az egzoti­kus szigetek és a hazai üdülőhe­lyek is sokakat vonzottak - közöl­te tegnap Eleonóra Fedorová, a Satur vezérigazgatója. A 2006- ban 1,25 milliárd koronás forgal­mat lebonyolított utazási iroda szerint az utóbbi időszakban kü­lönösen a repülők igénybe vétele nőtt meg, ami a fapados társasá­gok számlájára írhatók. Ami a to­vábbi új trendeket illeti, egyre többen interneten foglalják le az utakat (tavaly 20 százalékkal nőtt az internetes útfoglalás), a klien­sek mind igényesebbek, nyitottab- bak a fakultatív programok iránt, ezzel párhuzamosan a kínálatok­ból kezdenek kiszorulni a 2 és 3 csillagos szállodák, végezetül nő a néhány napos ismeretszerző kör­utak iránti igény. Ami pedig a ha­zai idegenforgalmat illeti, legin­kább Pozsony, a Tátra, a Szepesség, továbbá néhány fürdő­város jelenti a fő vonzerőt, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK DMD: Törvényt sért a kormány? Pozsony. A kormány mai ülé­sén foglalkozik a gazdasági mi­nisztérium javaslatával, amely­nek értelmében a Nemzeti Va­gyonalap (FNM) kezelésében lévő 6 városi távfűtőmű (Po­zsony, Nagyszombat, Zólyom, Zsolna, Uirócszentmárton és Kassa), valamint a DMD Group fegyvergyártó csoport felügyele­te a szaktárcához kerülne. Am a jelenleg hatályos törvény értel­mében az állami vagyont az FNM-nek kell kezelnie. Sza­kértők szerint a jelenlegi helyzet­ben a kormány törvényt sérthet, ezt csak úgy lehet kiküszöbölni, ha módosítják a nagyprivatizáci­óról szóló törvényt. Tatjana Lesa- jová, a vagyonalap szóvivője kö­zölte, jogászaik vizsgálják az eseüeges átruházás jogszerűsé­gét. Ellenzéki politikusok szerint a kormány a lépéssel több milli­árd koronát érő vagyonokra te­heti rá a kezét, (t, S) Škoda Auto: idén 580 ezer autó Mladá Boleslav. A cseh Ško­da Auto társaság a tavalyi 556 ezer gépkocsi után idén 580 ezer jármű legyártásával számol, ami 4%-os növekményt jelent - kö­zölte Dedef Witting, a cég vezér- igazgatója. A Volkswagen cso­portba tartozó társaság idén Kí­nában is megveti a lábát, ahol te­lephelyet hoz létre. (SITA) Vágtat a román gazdaság Bukarest. A román gazdasá­gi miniszter szerint tavaly éves szinten Románia gazdasága 8 százalék körül bővült, míg az idén 6,5 százalékos ütem vár­ható, 4 százalék körüli infláció mellett. Az elemzők 2006-ra 7,7 százalékos, az ideire 6,4 százalékos GDP-növekedést várnak a román gazdaságban. A harmadik negyedévi román GDP reálértékben 8,3 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavalyelőtt Románia gazdasági növekedése 4,1 szá­zalékra lassult az árvízkárok és a mezőgazdaság visszaesése miatt a 2004-es, 8,4 százalékos rekordról. (MTI) Ismét esett a kőolaj ára Washington/London. Az amerikai könnyűolaj, valamint a nyugat-európai Brent olajféle­ség hordónkénti (159 liter) jegyzése egyaránt 52 dollár alá süllyedt, azaz az elmúlt két hét­ben 15%-kal morzsolódott le az ár. A piac kétségeket fogalmaz meg az OPEC olajexportőr szer­vezet kitermelésének visszafo­gásával kapcsolatban, a legna­gyobb felhasználó USA készle­tei és a tartósan enyhe időjárás sokkal inkább befolyásol. Emel­lett az OPEC esetleges döntésé­nek hatásait korlátozhatja a nem tagországok - elsősorban Oroszország, vagy Kazahsztán - exportjának növekedése, fenntartva ezzel a (túl)kínála- tot. Az olaj árának esése riadóz­tatta az OPEC-et és november óta két ízben is visszavett a ki­termelésből, ráadásul a jegyzé­sek csökkenésének folytatódása esetén további termelés-vissza­fogás várható - az OPEC követ­kező rendes találkozója egyébként március 15-re van kiírva, (m, NG, T) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 34,771 Lenavel zloty 8,954 Angol font 52.735 Magyar forint (100) 13,749 Cseh korona 1,252 Svéd korona 3,834 Bolqár leva 17,775 Román lei 10,264 Japán jen (100) 22,249 Svájci frank 21,544 Kanadai dollár 22,984 USA-dollár 26,845 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,78-35,78 26,01-27,67 1,22-1,28 13,11-14,41 OTP Bank 33,88-35,64 26,13-27,57 1,22-1,28 13,26-14,28 Postabank 33,81-35,73 26,08-27,62 1,22-1,28 11,95-15,55 Szí. Takarékpénztár 33,88-35,61 26,13-27,50 1,22-1,29 13,15-14,39 Tatra banka 33,89-35,69 26,20-27,60 1,22-1,28 13,23-14,31 UniBanka 33,91-35,69 26,22-27,59 1,22-1,29 13,42-14,12 Általános Hitelbank 33,94-35,76 26,24-27,64 1,22-1,29 13,27-14,29 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents