Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-17 / 13. szám, szerda
6 Fókuszban: az egyetemi jelentkezések ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 17. www.ujszo.com FONTOS TUDNIVALÓK Az egyetemek többségében hagyományosan február 28-án, illetve március 31-én zárul a határidő Míg viszonylag sokan vágnak neki egyetemi tanulmányoknak, aránytalanul kevesen fejezik be (Képarchívum) ♦ Az egyetemi képzés három szakaszból áll: felsőfokú alapképzésből (Be), mesterképzésből (Mgr, Ing) és doktori képzésből. ♦ A három szakasznak megfelelően háromféle felsőoktatási jelentkezési lap szolgál a szükséges adatok feltüntetésére. ♦ A felvétel elsődleges feltétele a sikeres érettségi vizsga. Osztott képzésként megszervezett mesterképzésre csak azok kérhetik a felvételüket, akik előzőleg felsőfokú alapképzés során alapfokozatot szereztek. ♦ Az egyetemek a felvételi vizsga eredményeiről általában még aznap tájékoztatják a jelentkezőket. A felvételről vagy az elutasításról szóló hivatalos értesítőt a felsőoktatási intézményeknek a vizsga napjától számított harminc napon belül kell postázniuk. ♦ Az egyetem határozata ellen az elutasított jelentkezők nyolc napon belül fellebbezhetnek. A fellebbezést az elutasításról szóló hivatalos értesítő kibocsátójához (dékán, rektor) kell benyújtani. ♦ A fellebbezésre az intézPozsony. Míg korábban csak egyféle felsőoktatási jelentkezési lap szolgált a jelentkező felvétellel összefüggő adatainak feltüntetésére, ezentúl háromféle űrlap közül kell választania, attól függően felsőfokú alapképzésre, mester- képzésre vagy doktori képzésre kíván jelentkezni. Az új formanyomtatványok és a hozzájuk kapcsolódó kitöltési útmutatók egyaránt letölthetők az oktatási minisztérium honlapjáról ( www.minedu.sk ), illetve a www.modernaskola.sk internetes oldalról. Ajelentkezési lapok megkülönböztetésére azért van szükség, mert a felsőfokú képzés sem osztadan, hanem több szakaszból áll: az alapfokozatot (baccalaureus, bachelor, Be) adó, általában hároméves alapképzésből, a ménynek harminc napon belül választ kell adnia. ♦ Azok a jelentkezők, akik előzőleg írásban jelzik, hogy nem tudnak részt venni a felvételi vizsgán, visszakaphatják az általuk korábban befizetett felvételi üle- ték összegének egy részét. A teljes összeget azonban nem. ♦ A műszaki egyetemek többsége általában nem hűdet hagyományos felvételi vizsgát, a jelentkezőket középiskolai tanulmányi eredményeik alapján választják tó. ♦ A felsőoktatási jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi bizonyítvány hitelesített másolatát, életrajzot, igazolást a felvételi illeték befizetéséről, egészségi alkalmasságról szóló orvosi igazolást. Az utóbbi nem feltédenül szükséges, az adott egyetemtől függ. Bizonyos felsőoktatási intézmények motivációs levél csatolását is kérik. Ez sem jellemző általában. ♦ A szükséges csatolmányokról mindenképpen érdemes előre érdeklődni: vagy személyesen az egyetem tanulmányi osztályán, vagy pedig az intézmény internetes oldalán, (-cz-e) ráépülő, mesterfokozat (Mgr) vagy mérnöki cím (Ing) megszerzését biztosító, általában kétéves mester vagy mérnökképzésből, illetve a posztgraduális képzésből. Lényeges, hogy az alapképzésre szóló jelentkezési lappal az osztatlan képzésként megszervezett alap- és mesterképzésre is lehet majd jelentkezni. Magyarázatul: Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes képzésként is meg lehet szervezni. Az árnyalatnyi különbség a gyakorlatban annyit jelent, hogy a diák az egyetemi diplomáját vagy 3+2, vagy 5 év alatt szerezheti meg. Mindez az egyetemtől, illetve az akkreditá- cióba foglalt felhatalmazástól függ. (-cz-e) Pozsony. Az egyetemre készülő fiataloknak durván hat, illetve tíz hét gondolkodási idejük van arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni. Az egyetemek többségében ugyanis hagyományosan február 28- án, illetve március 31-én zárul ajelentkezési határidő. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tehetségvizsgát igénylő, többnyire művészeti képzésben meghirdetett szakokra részben már nem, részben még január végéig lehet jelentkezni. Az egyetemek listáját az érdeklődők megtalálhatják az oktatási minisztérium ( www.minedu.sk ) vagy az Oktatási Prognosztikai és Információs Intézet ( www.uips.sk ) honlapján. A fenti internetes oldalakon információk találhatók a jelentkezési határidőkről és a meghirdetett szakokról is. Válogatni van miből Az országban jelenleg húsz nyilvános, tíz magán és három állami egyetem működik. A múlt évben három új felsőoktatási intézmény jött létre, mindhárom magánalapítású. Válogatni tehát van miből. A felvétel kérelmezéséhez szükséges jelentkezési lapok beszerezhetők egyebek mellett középiskolákban, egyetemeken és az erre kijelölt boltokban. Letölthető természetesen a felsőoktatási intézmények honlapjáról is. A felvételi kérelmet a szükséges igazolásokkal értelemszerűen a jelentkezési határidő végéig kell postán vagy személyesen eljuttatni a kiválasztott intézménynek. A jelentkezők egyszerre, egy felvételi eljárásban több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra is jelentkezhetnek. Rendelet nem szabja meg, hogy egy személy párhuzamosan hány egyetemre adhatja be jelentkezését. A felvételi eljárás díja 500-1500 korona Az egyetemeknek meghatározott időn belül, általában legkésőbb négy hónappal a jelentkezési határidő lejárta előtt közzé kell tenniük a felvételi kritériumrendszert, az esetleges vizsgamentesség követelményeit, a felvehető létszámot és a vizsgáztatás egyéb feltételeit. A felvételi eljárás díja egyetemenként változó, körülbelül 500-1500 korona. A felsőoktatási intézmények egy jelentős részében nem tartanak felvételi vizsgát, erről egyébként az egyes karok vezetői döntenek. A vizsgamentesség több esetben a jelentkezők létszámától, illetve a középiskolai előmeneteltől függ. Ha mégis hirdetnek felvételi vizsgát, többnyire írásban kérik számon a hallgatójelöltek tudását és felkészültségét. A művészeti képzést biztosító egyetemek által megkövetelt tehetségvizsgákat általában januárban vagy májusban tartják. A hagyományos, írás- vagy szóbeli felvételik időpontja az esetek többségében június. Mivel a felvételi vizsgákat az egyetemek általában egymáshoz közeli időpontokra hirdetik meg, a jelentkezőknek érdemes alaposan fontolóra venniük, képesek lesznek-e egyszerre több, akár teljesen eltérő követelményeket támasztó felvételi vizsgára készülni. Megtörténhet ráadásul, hogy a felvételi vizsgák időpontja egybeesik. Az egyetemek általában igazolást kérnek a sikeres felvételizőktől, hogy a megadott időpontban valóban beiratkoznak. Jelentős a lemorzsolódás Szlovákiában évente átlagban 50 ezren tanulnak tovább, részben nappali, részben levelező tagozaton. Az egyetemek négy jelentkezőből hármat felvesznek. Míg viszonylag sokan vágnak neki egyetemi tanulmányoknak, aránytalanul kevesen fejezik be. Tavaly csak mintegy húszezren fejezték be felsőfokú mesterképzésben végzett stúdiumukat. Hasonló a helyzet a felsőfokú alapképzéssel is. A felvett hallgatók jelentős része lemorzsolódik mind az öt-, mint a hároméves képzés során. Szlovákiában a produktív korú lakosság csupán 12%-ának van felsőfokú végzettsége. Az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány 38, Finnországban 33, Belgiumban 29%. Tavalyelőtt a hazai felsőoktatási intézményekben 35, a múlt évben pedig 38 ezren kezdték meg a tanulmányaikat nappali tagozaton, (-cz-e) Ezentúl háromféle űrlap közül kell választani Bonyolódik a jelentkezés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Útjelző leendő egyetemistáknak A felsőoktatási intézmények minőségi osztályozását végző, ARRA ratingügynökség legfrissebb éves jelentése szerint a természet- és orvostudományi képzés a Comenius Egyetemen a legjobb. A társadalomtudományi képzést tekintve a Nagyszombati Egyetem az első a sorban. Belföldön a legmagasabb színvonalú bölcsészettudományi képzés a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetemen folyik. A mezőgazdászképzés legjobb feltételei a kassai Állatorvosi Egyetemen adottak. A műegyetemek sorában a fővárosi Szlovák Műszaki Egyetem az első. (-cz-e) Nekik már sikerült.. (Képarchívum) Szeptembertől az éves hallgatói hozzájárulás összege esetenként a 30-86 ezer koronát is elérhetné Tandíj riogat - nem csak levelező tagozaton ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Az új évtől az előzetes bejelentések alapján alighanem vége szakad a jogszabályilag garantált tandíjmentességnek az egyetemeken, legalábbis a felsőoktatási intézmények levelező tagozatán meghirdetett tanulmányok esetében. Az oktatási tárca ugyanis azt fontolgatja, hogy a hatályos felsőoktatási törvény módosításával költségtérítésessé alakítja át a levelező tagozaton folytatott felsőfokú képzést. A szükséges törvénymódosítást vélhetőleg már tavasszal elfogadja a parlament, így ősztől hatályba léphet. Az elképzelések alapján az egyetemek maguk határoznák meg az éves tandíj összegét, az oktatási tárca csupán a felső határát szabná meg. A tervek szerint az éves tandíj összege nem lesz magasabb a képzési ráfordítások harmadánál, vagyis mintegy 30 ezer koronánál. Feltételezhető azonban, hogy ez az összeg is jelentős érvágást jelent majd a hallgatók életében. Elképzelhető, hogy a kötelező anyagi hozzájárulás sokakat elriaszt majd az egyetemi tanulmányoktól. A levelező tagozatos hallgatók jelentős részétől egyébként már jelenleg is kérnek tandíjat, tegyük hozzá, az ingyenességet biztosító törvény megkerülésével. A diákok által befizetett összegek azonban általában nem az egyetem költségvetését bővítik, hanem az egyetemmel szorosan együttműködő, a levelező tagozatos képzést megszervező, egyéb szervezetek kasszáját gazdagítják. Szeptembertől emellett vélhetőleg azoknak a hallgatóknak is fizetniük kell majd, akik párhuzamosan kettő vagy több titulust szeretnének szerezni, azaz egyszerre több egyetemet vagy egy bizonyos felsőoktatási intézmény több karát látogatják. Függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vesznek-e részt. Ez utóbbiról is az említett törvénymódosítás rendelkezik. Mindez azért fenyeget, mert az állam a jövőben már nem kívánja finanszírozni a másoddiplomás képzést. Az így kieső fedezetet kell majd az egyetemeknek tandíj formájában pótolni. Feltehetően azok a hallgatók is kötelesek lesznek hozzájárulni tanulmányaik költségeihez, akik túllépik a képzési időt. A képzési költségek akár teljes összegű térítését is kérhetik tőlük, és megint csak függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vesznek-e részt. Az éves képzési költségek diákonként jelenleg átlagban mintegy 86 ezer koronát tesznek ki. A tandíj összegét egyébként az elképzelések szerint mind a párhuzamos, mind az évismétlő hallgatók esetében maguk az egyetemek szabnák meg. (-cz-e) Az egyetemek maguk határoznák meg az éves tandíj összegét (Képarchívum) Négy jelentkezőből három bekerül
