Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-03 / 2. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Mihályfy Sándor filmrendező Budapest. Életének 70. évében elhunyt Mihályfy Sándor filmrendező, forgatókönyvíró. A Balázs Béla-díjas, érdemes művészt január 1-jén érte a halál. Mihályfy Sándor 1937-ben Miskolcon született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után segédmunkás, majd könyvesbolti eladó volt. 1963-tól a Magyar Televízióban ügyelőként, asszisztensként, technikai rendezőként, később főrendezőként dolgozott. Pályafutását a Balázs Béla Stúdióban dokumentumfilmek rendezésével kezdte, majd tévéjátékokat, játékfilmeket készített. Legnagyobb sikerét az Indul a bakterház című, 1980-ban bemutatott játékfilmmel érte el. Legemlékezetesebb alkotásai közé tartozik még a Kertész utcaiak, a Piac, a Gellérthegyi álmok, a Telefonpapa, a Vihar a lombikban, az Átok és szerelem, a Gyermekrablás a Palánk utcában, a Máz, a Margarétás dal, a De victus vincit és a Titkos háború című film. (MTI) A Queen lett a legjobb London. „Minden idők legjobb brit zenei együttesének” nyil- vámtota a Queent a BBC egy hétfői rádióműsorában több mint húszezer hallgató véleménye alapján - közölte a brit műsorszóró. A Beatles négyszáz szavazattal kevesebbet kapott a Queennél, és ezzel a 2. helyre került. Utána a sorrend a következő: Rolling Stones, Oasis és Take That. A több ezer benevezett közül ez az öt együttes került a döntőbe, és róluk lehetett szavazni. Az elbírálásnál a következő szempontokra kellett figyelemmel lenni: kompozíció, szöveg, élő fellépések, show-minőség és eredetiség. A Queen számos, lassan örökzölddé váló világslágert alkotott, köztük a We Are the Champions és a We Will Rock You című számokat. (MTI) A Magyar Filmszemle életműdíjai Budapest. Máthé Erzsi színművész, Fakan Balázs dramaturg és Czigány Tamás dokumentumfilm-rendező kapja a 38. Magyar Filmszemle életműdíját. Az elismeréseket a rendezvény nyitónapján, január 30-án adják át a Budapest Kongresszusi Központban. A 38. Magyar Filmszemle versenyprogramjába az előzsűrik döntése alapján 18 játékfilm, 40 dokumentumfilm, 30 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos-ismeretteijesztő film került be. A február 6-ig tartó esemény nyitófilmje Sándor Pál Noé bárkája című alkotása lesz. (MTI) Baróti István orgonahangversenye Ipolybalog. Január 6-án, szombaton 17.30 órai kezdettel a település Árpád-kori, koronás templomában ad hangversenyt Baróti István orgonaművész, az esztergomi bazüika karnagy-kántora. A művész előadásában Baxtehude-, Bach-, Franck-, Vierne-, Lisz- nyai-, Liszt- és Kodály-művek hangzanak fel. Közreműködik az ipolybalogi Szent Korona Kórus, (ú) MOZIJEGY Deja Vu Mindenki megtapasztalta már, milyen az, amikor egy pillanatra úgy érzi, hogy az éppen zajló eseményeket pontosan ugyanúgy átélte már egyszer. A deja vu jelensége mindmáig megfejtetlen titok maradt. Egy ok nélkül ismerősnek tűnő arc vagy hely valóban lehet ismerős? A semmiből felvillanó emlékkép talán egyfajta figyelmeztetés a múltból? Vagy épp ellenkezőleg: kulcs a jövőhöz? Doug Carlin (Denzel Washington) ügynököt rutinnyomozás közben éppenséggel egy deja vu vezeti váratlanul egy titokzatos bűncselekmény nyomára. Eredetüeg bizonyítékokat kellett volna gyűjtenie, Denzel Washington miután egy New Orleans-i kompon bomba robbant. Közben azonban rá kell jönnie, hogy amit a legtöbben puszta képzelgésnek hisznek, valójában sokkal nagyobb erőt képvisel. Ennek hatására életre halálra szóló verseny- futásba kezd, hogy megmentse sok száz ártatlan ember életét. Deja Vu. Amerikai thriller, 2006. Rendező: Tony Scott. Szereplők: Denzel Washington (Doug Carlin), Val Kilmer (Pryzwarra ügynök), James Caviezel (Oers- tadt), Paula Patton (Claire Kuche- ver), Bruce Greenwood (Jack McCready), Adam Goldberg (Denny). (Képarchívum) Február 25-ig látható az Aleš Votava életművét bemutató kiállítás a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában Zongora - még mindig a levegőben Zongora a levegőben. Még mindig, és már ott is marad. Nem Bacsó Péter 1976-os filmszatírájának „főszereplőjéről” van szó. Ez a zongora évekkel később lendült a magasba, díszletmozgató csigák és csörlők segítségével. 1995-ben, amikor a fiatalon elhunyt Aleš Votava megalkotta egyik leghíresebb, legmarkánsabb színpadi díszletét, amellyel a pozsonyi Hviezdoslav Színház Cseresznyéskert című nagy sikerű előadásához teremtett játékteret. TALLÓSl BÉLA A kilencvenes évek színházi nyitásának legendás, ikonszerű darabjává nőtte ki magát az Aleš Votava által a Cseresznyéskerthez kialakított tárgyi látványvilág - a reményekért magasba szálló szárnyas zongorával a színpadtér fölött. (A díszletért az 1995/96-os színházi évadban Nyitrán megkapta a Dosky díjat.) Ugyanez a zongora fémjelzi a Szlovák Nemzeti Galéria kiállításának művészi és eszmei-szellemi minőségét: az Esterházy-palo- ta üveg udvarházában a magasba emelt hangszer különös, a csehovi atmoszférával mai életérzésünkbe is átnyúló kesernyés-merengős-bo- rongós-elvágyódó érzést vált ki. Az elérhetetlen monumentalitásban a szárnyalás szükségességének érzését váltja ki abban, aki nem látta az előadást, nosztalgikus újrarepülés gerjeszt abban, aki annak idején megtekinthette. Az előadás díszletének fotódokumentációja a teljes kiállítási tér legdominánsabb „színházi lakosztálya”, amelyben a minimalizált, a fény dinamikájával és az árnyék mélységével irányított, ettől merevségében valószerűtlenül képlékeny formavilág inkább csak funkciót sejtet, mint funkciót tölt be. Atmoszférát alakít ki belső érzékelésünkben egy sejtetett tárgyi vüágnak a vizualitás eszközeivel megragadott, meghatározó elemeiről. Virtuális színházi sétára is meginvitál a Szlovák Nemzeti Galéria: átélhetünk egy olyan sétát, amelyben megszületnek a Hviezdoslav Színházban bemutatott shakes- peare-i Vihar egyes díszletegységei, kialakul a látványvüágból az a drámai erő, amely keretet ad a színészi játéknak, és megtámasztja a cselekmény időbeliségét, történelmi voltát. Á „voltát”, a „voltot” - azt a színházi múlt időt, amely feltá- maszthatatlan, avagy csak üyen virtuális túrán tehető jelenné. (Ezért a díszletért 2000-ben jutalmazták meg a Dosky-val. Ezenkívül egyebek közt a nyitrai Andrej Bagar Színház Álomjáték című Stridberg- előadásának díszlete is hozott számára egy Dosky díjat.) A kiállításon „megmerülhetünk” Aleš Votava híres, sokat emlegetett, emblematikus Tengerkék Színházában: a sejtelmes mélység élettel teli atmoszféráját keltő, egyre söté- tebb árnyalatba táguló, az élő vüá- gunk kellékeivel - színes falevelekkel - megtelített térben. A tenger iránt érzett mélységes vonzalom Olaszországban lett úrrá Aleš Votaván: ott fogant meg alkotói képzeletében a tengermély-világ- ban általa fellelt légies „vizes” kozmosz, amelyet idehaza és külföldön játéktérként a világot jelentő deszkákra álmodott. S ezt a teret valamiféle reneszánsz életérzéssel alakította ki, ami szintén hosszabb olaszországi tartózkodása idején ivódott belé. De szerette a magyar színházi kultúrát is. Azt követően, hogy Kentaur díszletével látta a Macbethet Nyitrán, a Vígszínházba is elment, hogy lássa, miként működnek a királydráma kulisszái eredeti helyszínen. De dolgozott is magyar színpadon: a Pécsi Balettnél három előadáshoz tervezett díszletet. Van egy csodálatos, fényben és ezüstben úszó helyisége a pozsonyi kiállításnak: az esztétikusán, finom ízléssel kialakított és installált, valamint kellő fényintenzitással bevüágított vitrinek, melyekben Aleš Votava hétköznapi fémtárgyakból „fűzött” ékszereit tárják közönség elé. A halkésekből, varrótűkből és -gyűszűkből formált, lenyűgözően ötletes és látványos ékszerkülönlegességek egy nagy művész nem akármilyen kreativitásáról tanúskodnak. Nem véletlenül van jelen ő maga is ezen a művészeti bemutatón: egy 1987- ben készült bábfigura az ő alázatos lényével öleli át a kiállítást, amelyet naplórészletei, feljegyzései, skiccei, tervrajzai tesznek... ha nem is teljessé, hiszen életművének csak egy részét lehetett prezentálni, de átfogóvá mindenképpen. Érdemes elidőzni a bevezető előtérben, amely egyben a kiállítás gazdag anyaga után „kitett” prológust, összegzést nyújtó utolsó megállóhelyként is felfogható. Ennek a teremnek a falán ugyanis idézeteket olvashatunk: Aleš Votava néhány gondolatát színházról, művészetről, díszlettervezésről. Kár lenne kihagyni ennek a méltón, képzőművészeti igénnyel installált, felidézett vüágnak a megismerését. A látszólagos szenvtelenség, hűvös józanság mögött lírájában kimondhatatlan szenvedély parázslóit Nyolcvanöt éve született Nemes Nagy Ágnes ÉVFORDULÓ Nyolcvanöt éve, 1922. január 3- án született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attüa-díjas költő, műfordító, esszéista. Költőként igen korán bemutatkozott, elemi iskolás korában jelentek meg versei a Cimbora című gyereklapban. Gimnáziumi tanulmányait 1932-től a legendás Baár- Madas Református Leánylíceumban végezte, ahol ekkor Áprily Lajos volt az igazgató. Az ő személye meghatározó volt Nemes Nagy költői pályáján. A gimnáziumot kitüntetéssel végezte el 1939-ben, s beiratkozott a Pázmány Péter lüdo- mányegyetem magyar-latin-művé- szettörténet szakára. Az egyetemen került kapcsolatba Szerb Antallal és Halász Gáborral, valamint Lengyel Balázzsal is, akivel 1944 áprilisában össze is házasodtak. Az 1944-45-ös év életének egyik legmozgalmasabb időszaka volt, férjét behívták katonának, majd Szálasiék hatalomátvétele után megszökött, s hamis papírokkal bujkált. Emellett életük kockáztatásával üldözötteket mentettek és bújtattak, s Nemes Nagy részt vett a Szerb Antal, Halász Gábor és Sárközi György megmentésére irányuló kísérletekben is. A háború utáni időszak fellendülést hozott a költőnő pályáján, 1946-ban megjelent első verseskötete Kettős vüágban címmel, amelyért két évvel később Baum- garten-díjat kapott. Ugyanebben az évben Lengyel Balázzsal megalapították az Újhold című folyóiratot, amely a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállalta magára. A lapot egy idő után a hivatalos kultúrpolitika túlságosan polgárinak találta, s 1948-ban be is tiltotta. Az Újhold elhallgatása után csak a Vigíliában jelenhettek meg versei, s emellett gyerekeknek szóló műveket írt. 1957-ben megjelent második kötete, a Szárazvillám, amely új költői korszakának kezdetét jelentette. Ebben az időben már jelentős műfordítói tevékenységet is folytatott, főként francia és német nyelvű műveket fordított. 1967-ben újabb kötetet is publikált, Napforduló címmel. Ennek egyik része a sajátos hangvételű Ekhnáton-ciklus, amelynek verseiben a gondosan megformált, az öröklétet már a földi létben minduntalan érzékelő világot abszolút egységben mutatta fel. 1969-ben jelent meg a Lovak és angyalok című gyűjteményes kötete, amelyért József Attila-díjjal jutalmazták. Költészetében szigorúan tartotta magát a racionalizmushoz, a legkisebb küengéstől is irtózott. A látszólagos szenvtelenség, távolság- tartás, hűvös józanság és csillogó intellektus mögött azonban lírájában kimondhatatlan szenvedély parázslót!. A hatvanas évek végétől neve egyre ismertebbé vált az országhatárokon túl is, külföldi folyóiratok, antológiák közölték verseit angol, német, francia és olasz nyelven is. A ’70-es, ’80-as években a magyar irodalmi élet meghatározó személyisége lett, kapcsolatot tartott az emigrációban élő költőkkel, írókkal, több külföldi felolvasóesten, írótalálkozón is részt vett, Belgiumban, Franciaországban, Angliában, Németországban, Izraelben, Írországban. Verseskötetei mellett több esszékötete is megjelent, amelyekben élvezetes és érzékletes írások olvashatók pályatársakról, a műfordítás és a versírás gyakorlatáról, az alkotáslélektanról, verselemzésről. Látkép gesztenyefával című kötetében interjúkon, emlékezéseken át elevenítette fel életét. Gyermekeknek szóló meséi közül is kiemelkedik a Bors néni könyve, amelyből nagy sikerű előadás született Dajka Margit főszereplésével. 1983-ban életműve elismeréseként megkapta a Kossuth-díjat, (Képarchívum) 1991-ben pedig alapító tagja lett a Magyar Tüdományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Budapesten hunyt el 1991. augusztus 23-án. A 2005-ös könyvhét egyik meglepetése volt Nemes Nagy egyetlen regényének, Az öt fenyőnek megjelentetése, amelyben a művészregény és a krimi elemeit vegyítette egymással; nagy rajongója volt ugyanis a detektívtörténeteknek, különösen Agatha Christie-t szerette, akiről esszét is írt. (MTI) A Cseresznyéskert díszlete (Képarchívum)
