Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-03 / 2. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 3. Európai unió 11 Régóta garázdálkodnak Spanyolországban a román bűnbandák - Kasztíliában megalakult az első politikai pártjuk is A román kőművestől rettegnek a spanyolok Végre az unióban! A román paraszt otthon marad, inkább a városiak vállalnak külföldön munkát. (SITA/ AP-felvétel) Madrid. Miként Franciaor­szágban a lengyel vízveze­ték-szerelők várt inváziója keltett pánikot 2004-ben, úgy Spanyolország lakossá­ga ma a román kőművesek rohamától retteg, tekintet­tel arra, hogy a balkáni or­szágjanuár elsejétől tagja lett az EU-nak. ÖSSZEFOGLALÓ A román munkavállalók rossz ibériai imázsáról elsősorban a már évek óta Spanyolországban tevékenykedő alvilági szervezetek és bandák tehetnek. A nagyszámú román jelenlétéről a helybéliek elsősorban a rendőrségi hírekből értesülnek. Ezek a csoportok áll­nak a nagyvárosok főútvonalain feltűnő, amputált vagy kacskalá- bú koldusok, csecsemővel a karju­kon kolduló fiatal nők mögött ép­púgy, mint a lámpás kereszte­ződésekben az autók szélvédőjét kéredenül és erőszakosan lemosó kamaszok és a belvárosokat rette­gésben tartó kiskorú zsebtolvaj­bandák mögött. A Frankfurter All­gemeine Zeitung nemrégiben azt írta, a 90-es évek óta Spanyolor­szágban (a marokkóiak és az ecu­adoriak mögött) a harmadik leg­népesebb bevándorló csoportot alkotó románok tartják ellenőrzé­sük alatt a prostitúció háromne­gyedét. A zömmel kelet-európai utcalányok túlnyomó része balká­ni gyökerű bandáknak „dolgozik” - legyen szó akár városi bordé­lyokról, akár autópályák melletti garniszállókról. A nyomorék kol­dusokhoz hasonlóan hamis ígére­tekkel spanyol földre csábított lá­nyokat brutális erőszakkal kény­szerítik prostitúcióra, ledolgoz­tatva velük kiutaztatásuk, elhe­lyezésük, étkeztetésük költségeit. Például csak 2005-ben 1700 ilyen Brüsszel. Az EU december köze­pén szigorította a Románia és Bul­gária élelmiszer-kivitelére vonatko­zó előírásokat. Jó egy héttel a hiva­talos csadakozás előtt Bulgária újabb pofont kapott: az uniós bizto­sok nem fogadták be teljes jogú tagként Szófiát az unió légi piacá­ra. December 31-én este, két órával kelet-európai fiatal nőt szabadí­tott ki a spanyol rendőrség lelkiis- mereden futtatóik fogságából. Ez azonban alighanem csak a jéghegy csúcsa: a bűnszövetkeze­teket, amelyeknek tagjai gyakran egykori állambiztonsági ügynö­kök, rendőrök vagy katonák, ne­héz lefülelni, s még nehezebb rá­juk ijeszteni. Bővében vannak a pénznek, fegyvernek - és nincse­nek skrupulusaik. A spanyol bűnügyi statisztikában évek óta a románok állnak az élen a külföldi elkövetők között; brutalitás tekin­tetében semmivel sem maradnak el a dél-amerikai gyökerű kábító­szer-kereskedő bandák mögött. Jóllehet nem a románok az egyedüli külföldi gonosztevők spa­nyol földön, a statisztikát - a dél­amerikaiak és az észak-afrikaiak mellett - leginkább az ő bűncselek­ményeik gyarapítják. Tény, hogy ezer román bűnelkövetőre száze­zer jogkövető és szorgalmas építőipari munkás, betegápoló és mezőgazdasági idénymunkás jut. Ennek dacára a bűnözők annyira eljátszották a spanyol lakosság jó­indulatát, hogy már a kormány is újabb lavinától tart. Ennek jeleként Madrid, amely tavaly májusban - két évvel az előző EU-bővítés után - feloldotta az új tagállamok munkavállalóira kiszabott átmeneti korlátozáso­kat, lélegzetvételnyi szünethez szeretne jutni. Elsősorban a szak- szervezetek sürgetik az új jövevé­nyek munkavállalásának átmene­ti tilalmát. Egy követ fúj velük Mi­guel Ángel Moratinos külügymi­niszter, aki nyilvánosan síkra- szállt a románok és bolgárok fog­lalkoztatásának kétéves moratóri­umáért. Ám a kormány nem egy­séges: Jesús Caldera munkaügyi miniszter nagyobb rugalmasságot szorgalmaz, tekintettel a spanyol építőipar látványos fellendülésére és a mezőgazdaság által igényelt pótlólagos munkaerőre. az EU-csadakozás előtt pedig Bul­gáriának le kellett állítania a kozlo- duji erőmű 3-as és 4-es számú reak­torát. Az első intézkedés az állatok, a hús, a tej- és tejtermékek exportját érinti. Mostantól legalább egy évig csak azok a bolgár vállalatok ex­portálhatnak az EU tagállamaiba, amelyeknek már jelenleg is van en­gedélyük hús- és tejtermékek kivi­Senki nem tudja pontosan, hány román él már ma is Spanyol- országban. Egy azonban bizo­nyos: a számuk naponta emelke­dik. Buszokkal, turistákként vág­nak neki a nyugati útnak. A nyelvi rokonság miatt a legkedveltebb célpont Olasz- és Spanyolország. Mivel a spanyol gazdaság - az olasszal ellentétben - virágzik, rá­adásul az itteni törvények a legli- berálisabbak egész Európában, az Ibériai-félsziget valóságos mág­nesként vonzza a külföldieket. (A lakónyilvántartó hivatalokban je­lentkező illegális bevándorlók a bejelentkezéssel automatikusan jogosulttá válnak ingyenes bete­gellátásra, a gyermekeik pedig is­kolai oktatásra.) Moratinos nemrég háromne­gyed millióra becsülte a románok számát, míg a madridi belügymi­nisztérium szerint a valós szám kö­telére. A többi cég átmeneti idősza­kot kap arra, hogy az uniós élelmi­szer-biztonsági szabályoknak meg­felelő minőségre emelje termékeit. Jelenleg 34 bolgár cég exportál te­jet, 24 pedig húst az EU-tagáUa- mokba, 391 tejtermelő és 359 hús­termelő vállalatnak azonban vár­nia kell. Az EU biztosai december 20-án döntöttek úgy, hogy biztonsági zá­zel van az egymillióhoz. Legális bevándorlóként a tárca pillanat­nyilag 190 ezer románt és 55 ezer bolgárt tart számon. A lakónyil­vántartó hivataloknak, amelyek sem a belügyi tárcával, sem a be­vándorlási hatósággal nem egyez­tetik adataikat, novemberben 382 ezer románról és 94 ezer bolgárról volt tudomásuk. A spanyol sajtóban már legen­dássá vált román kőműves, aki mindent kibír, és szívesen segít az andalúz tengerpart betonmonst­rumokkal történő elcsúfításában, a valóságban sokszor mérnök, programozó vagy más egyetemi végzettségű személy, akinek egyet­len hiányossága, hogy nem beszéli jól Cervantes nyelvét. Egyes tele­pülések „Kis-Bukarestjeiben” már ma olyan nagy a népsűrűség, hogy a románokból hamarosan politikai tényező válhat. radékot léptetnek életbe Szófiával szemben a légi szállítás terén. Az intézkedésre azért került sor, mert súlyos hiányosságokat tapasztaltak a bolgár civü légi hatóságnál (BCAA) a légitársaságok személy­zetének felügyeletét és a karban­tartást illetően. Brüsszel szerint Bulgária képtelen teljes mértékben megfelelni az uniós repülésbizton­sági eljárásoknak. Szergej Sztani- sev kormányfő szerint az országát ért bírálat igazságtalan, és az EU- bővítéssel szembeni általános el­lenérzésből fakad. Jacques Barrot közlekedési biztos szerint a brüsszeli felügyelők vizsgálata ki­derítette, a BCÁA megfelelően kép­zett személyzetének létszáma igen alacsony. A döntés súlyos következ­ményekkel járhat Szófiára nézve: nem élvezheti a repülőgép-alkatré­szekre vonatkozó kölcsönös stan­dardelismerést, így egyedi egyez­ményeket kell kötnie minden tagál­lammal. Bár a „kitiltás” nem jelenti azt, hogy bolgár gépek nem repül­hetnek az EU-ban, ám ha súlyos hi­bát észlelnek, a tagállamok „földre kényszeríthetik” a bolgár gépeket. Idén májusban Spanyolország­ban helyhatósági választásokat rendeznek, amelyeken részt ve­hetnek az országban legálisan tartózkodó EU-állampolgárok. Ez különösen Madrid térségében járhat következményekkel. Itt ugyanis több mint 120 ezer ro­mán lakik, s az agglomerációs gyűrű néhány településén már ők adják a lakosság többségét. Nem csoda hát, hogy újabban a két nagy spanyol párt (szocialis­ták és néppárt) is kinyújtja csáp­jait a marokkóiak (535 ezer) és ecuadoriak (400 ezer) után har­madik legnépesebb külföldi cso­port felé (az előző kettő tagjai nem rendelkeznek választójog­gal). Egy kasztíliai román építési vállalkozó azonban megelőzte őket: nemrég megalapította a spanyol földön élő románok első pártját. (MTI, ú) Bulgária egyetíen működő ato­merőművében, Kozlodujban de­cember 31-én leállították a hármas és négyes számú reaktort. Ez volt az uniós tagság egyik ára, a csada- kozási szerződés szerint. A két, egyenként 440 megawattos reak­tor leállítását biztonsági érvekre hi­vatkozva kényszerítette ki az EU, egy 1992-ben készült elemzésre hi­vatkozva, amely szerint ezek a ré­gebbi, WER-440-es típusú reakto­rok ésszerű áron nem korszerűsít­hetek. A bolgár kormány sokáig küz­dött a bezárás ellen, hangoztatva, a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség, az atomerőművek nem­zetközi szövetsége (WANO), sőt az EB atomenergia-biztonsági munkacsoportja is pozitívan érté­kelte a biztonsági helyzetet. A bol­gár kormány 600 mülió eurót köl­tött a régi kozloduji reaktorok biz­tonságosabbá tételére, és az EU az utóbbi években maga is 250 millió euróval támogatta a kozloduji biztonsági beruházásokat. Min­dez nem segített, a vállalást telje­síteni kell. (mti, euractiv.hu, ú) Korlátozás és illegális munkapiac London. Függeden szakér­tők állítják: bármilyen korláto­zás csak az illegális munkapiac felé fogja tereli Románia és Bulgária munkavállalóit. A Fi­nancial Timesban megjelent elemzés szerint az uniós illeté­kesek igyekeznek kisebbíteni a régi nyugat-európai EU-tagok által Bulgáriával és Romániá­val szemben bejelentett mun­kavállalási korlátozások jelen­tőségét. Azzal érvelnek, a kör­nyékbeli országok, mint példá­ul Szlovákia és Szlovénia, aka­dálytalan hozzáférést enged­nek munkapiacukhoz, így a ro­mánoknak és a bolgároknak nem is kell messzire utazniuk, hogy élhessenek az EU egyik alapjogával, a szabad munka­vállalással. A londoni üzleti lap szerint a két új tagállamból távozni készülők azonban vár­hatóan a magasabb bérű régi tagországokba indulnak, ame­lyek közül eddig tíz jelentett be legalább két évre szóló kor­látozást. Ugyanakkor ezek a korlátozások sem jelentenek komolyabb akadályt a nyugat­ra tartók előtt. Az Institute of Public Policy Research londoni politikai­gazdasági kutató műhely egyik szakértője azt mondta, ha olyanokkal szemben alkal­maznak munkavállalási kor­látozásokat, akiknek ettől függedenül joguk van beutaz­ni bármelyik EU-tagállamba, azzal csak az illegális munka- vállalás lehetőségét teremtik meg az érintettek számára. A két új tagállam kormányil­letékesei mindazonáltal nem várnak jelentős kivándorlást. Románia 20 milliós lakosságá­ból több mint kétmillió máris külföldön dolgozik, főleg Spa­nyolországban, Olaszország­ban és Németországban, a ro­mán gazdaság erős ütemben növekszik (2006-ban kb. 7 szá­zalékkal), és a munkanélküli­ség csökken. Emilia Maszlaro- va bolgár munkaügyi minisz­ter azt mondta a lapnak, a bol­gár munkaerő-kiáramlás is mérsékelt lesz, mivel az ország már 1998-2000 között átélt egy nagy kivándorlási hullá­mot, és már most 800 ezer bol­gár él külföldön. A régi tagállamok közül Finnország és Svédország az általános iránnyal szembeha­ladva teljesen megnyitotta munkapiacát a bolgárok és a románok előtt, a volt kommu­nista országok közül Magyar- ország az egyeden, amely kor­látozásokat alkalmaz velük szemben. Nagy-Britannia, amely az előző, 2004-es bővítési körben azonnal megnyitotta munka­piacát az akkori új tagok előtt, ezúttal szintén él a korlátozási joggal. John Reid belügymi­niszter októberben bejelentet­te: London egyelőre csak a me­zőgazdaságot és az élelmiszer­feldolgozó ipart nyitja meg Románia és Bulgária alacso­nyabb szakképesítésű munka- vállalói előtt, és itt is éves kvó­tát vezet be. (MTI) Kozloduj. Az ötödik és hatodik reaktor tovább működhet. (SITA/AP-felvétel) A brüsszeli döntések lényegében Szófia felkészültségét kérdőjelezik meg - a Sztanisev-kormány erőtlen tiltakozása Komoly pofonokkal kezdődött a bolgár uniós tagság ÖSSZEFOGLALÓ Csütörtökön regionális melléklet es adas-vetel a BORZEBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents