Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-15 / 11. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 15. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Reisz András, a Magyar Televízió meteorológusa? Ha keletről jön a hideg... Vannak emberek, akiknek a szervezete hidegfront idején megnövekszik a pulzusszámuk, a vérnyomásuk. Melegfront idején viszont a reakcióidő nő meg, figyelmetlenek, bágyadtabbak leszünk. URBÁN KLÁRA Reisz András meteorológus saját magán is tapasztalta mindezt? - Egyértelműen - bólint. - Melegfrontkor én is bágyadt, fáradt vagyok, hidegfrontkor pedig élénk, mozgékony. Van egy érdekesebb tapasztalatom: ha Szibéria felől érkezik a hideg, fáj a bölcsességfogam. Nem tudom, hogy van-e tudományos alapja, de ez az én megfigyelésem. Az orvosmeteorológia nagyon modern terület, intenzíven kutatják. A meteorológiai és az egészségügyi központok együttműködnek, onnan kapjuk az adatokat. Ha a szakember előre tudja, mi várható, ez nem lehet rá rossz hatással? - Nem tudom, hogy ez hogyan működik, de például a fejfájás légköri hatásra vezethető vissza, š ha ezt az ember tudja, akkor nem gondol azonnal arra, hogy súlyos beteg. Reisz András nemrég fejezte be a tanulmányait, ott maradt az egyetemen tanítani, ráadásul tévésztár is, a Magyar Televízió képernyőjéről ismert meteorológus. A frontérzékenységet valószínűleg csak hallomásból ismeri. Válaszából kiderül, hogy nem egészen: - A dolog teljesen független attól, hogy hány éves az ember. A fiataloknál is kimutatható a frontérzékenység, csak ők még nem tudatosítják any- nyira, mint az idősebbek. Tény, hogy az idősebb korosztályt jobban érinti, náluk a vegetatív idegrendszer sokkal rosszabb állapotban van. Nem véleden, hogy fáj a térd, sajog a test, ha változik az idő. Én csak akkor érzékelem a jelzést, amikor már itt van a front. A tavalyi beszélgetéskor azt mondta, most már tennie kell valamit, mozognia kell. Nem úgy néz Igyekszik tetszeni másoknak ki, mint aki lustálkodik - sudár termetű, karcsú. A csinos lányok ezrei figyelik a képernyőn. Ez arra serkenti, hogy sportoljon. - Általában mozgékony ember vagyok, de hozzá kell tennem, hogy az ősz és a tél a legrosszabb évszakom, olyankor nagyon keveset vagyok levegőn, keveset sportolok. Két éve kijárok a Margit-szigetre, hogy megtartsam a kondíciómat. Nem csak azért, mert fiatal vagyok, és tetszeni szeretnék valakinek, hanem mert önmagámnak szeretnék megfelelni. Úgy gondolom, minden embernek úgy kell alakítania az életét, hogy ne érezze: az egészsége azért romlik, mert nagyon sok időt tölt a tévé előtt, telezabálja magát. Pontosan télen kell a legtöbb mozgás. A lakásban is igyekszem ellensúlyozni a napfény hiányát, mégpedig azzal, hogy még éjszaka is gyertyát égetek. Mécseseket meg illatos gyertyákat használok, s azt tapasztalom: ha úgy fekszem le, hogy körülöttem égnek a gyertyák, az egyrészt melegséget áraszt, másrészt pedig a gyertya lángja elűzi a rossz gondolatokat. Lehet, hogy ez nem igaz, de ha az ember bebeszéli magának, akkor hat. Sugárzik belőle a vitalitás, a tettvágy. - Ha jellemezni kellene magam, azt mondanám, hogy teljesen instabil ember vagyok, akit nagyon gyorsan el lehet mozdítani az öröm vagy a bánat irányába. A külvilággal való viszonyom eléggé ki- egyensúlyozadan, és sok minden hat rám. Legyen az a környezet, emberi dolog, politikai esemény vagy egy rossz hír. Ezeket nehezen tudom kezelni, s ilyenkor lelassulok, nem tudok odafigyelni a munkámra, a televíziós szereplésemre, rossz a hangulatom. Segít valami a gyertyalángon kívül? - Számomra az jelent gyógyírt, ha van mellettem valaki, akinek elmondhatom a problémáimat. Ha egyedül vagyok, zenét hallgatok, olyat, ami régi szép pillanatokat, a gyermekkoromat idézi fel, ebből merítek erőt. Ha rossz az idő, kerékpározni nem mehetek, de egyébként kitűnő energiaforrás, azzal is le tudom vezetni a feszültséget. Az is eltereli a rossz gondolataimat, ha olyan műsort nézek a tévében, amit szeretek, ami jó kedvre derít. Próbálom összegyűjteni azokat a dolgokat, amelyek kedvesek nekem, és nincs esély se rá, hogy csalódást okozzanak. Az embert naponta érik csalódások, sajnos egyre gyakrabban, s ilyenkor meg kell próbálnia felidézni a élete legszebb képeit. Csak így tud megszabadulni a stressztől. SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG ■ ■ 4MB' ' ľ, L*«VJe..«va"rí:-. d-1 -íűrrvSiJS. * «. . . : Laetitia citromfürdője A szép francia színésznő, Laetitia Casta számára a citrom a legjobban bevált szépségápoló. A stresszes filmforgatások szünetében szívesen vesz speciális citromfürdőt, mert a gyümölcs kiváló nyugtató hatású, és az igénybe vett bőrt is regenerálja. így kell elkészítem: Szeleteljen fel 3-4 citromot, és áztassa hideg vízbe két órára. Az így kapott kivonatot öntse közepesen meleg fürdővízhez. A C-vitamintól üde lesz a bőre, az enyhén savas gyümölcslé hatékonyan feszesíti a petyhüdt bőrt. Depresszió ellen testedzés Miután Katie Holmes és Tom Cruise kislánya, Suri áprilisban megszületett, az ifjú színésznő depressziós lett. Mára kilábalt belőle, ami a rendszeres testedzésnek és a praktikus időbeosztásnak köszönhető. „Ha én jól érzem magam a bőrömben, az a gyermekeknek is jó” - állítja Katie, aki visszanyerte az életkedvét, és nem utolsósorban az alakját is. Csábító dekoltázs Jessica Albától A szép színésznő mindent megtesz keblei szépségért. Kedvence az avokádó, amelyből minden héten tápláló pakolást készít. Próbálja ki ön is: villával nyomkodjon szét egy kisebb avokádót, keverjen hozzá 50 gramm búzacsíraolajat, valamint egy-egy teáskanál tejszínt és mézet. Á ráncokat kisimító kencét 20 percig hagyja rajta a dekoltázsán, utána gyengéden mossa le langyos vízzel. TESTÜNK TITKAI A központi idegrendszer -1. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az idegrendszer az emberi test legösszetettebb és legbonyolultabb része. Az idegpályák elhelyezkedése alapján központi és környéki részre osztható. Az idegrendszer azoknak a szerveknek és szöveteknek az összessége, amelyek lehetővé teszik a szervezet működését, reagálását a környezet ingereire. Műiden magasabb rendű élőlénynél a központi idegrendszer elemzi a környezetből begyűjtött információkat, és koordinálja a mozgást. Az embernél ezek a funkciók részben akaratunktól függőek, részben attól függetlenek. Az idegrendszer működése az élethez nélkülözhetetlen. A sérülésekkel szemben igen érzékeny, sérülései véglegesek. Az idegsejtek regenerációja nem lehetséges, mint pl. a bőr- vagy a vérsejteké. Az evolúció során nem véledenül alakult ki úgy a test felépítése, hogy az idegrendszer központi része a lehető legvédet- tebS helyen legyen. Az agyat a koponya, a gerincvelőt a gerinccsatorna veszi körül. Idegrostok és idegsejtek Az idegrendszert idegrostok és idegsejtek (neuronok) müliárdjai alkotják, amelyek minden külső és a szervezet belsejéből érkező információt észlelnek és feldolgoznak. Az idegsejteknek több apró, dendritnek nevezett nyúlványa van, és egy hosszú, az axon. Az idegingeriilet a dendrit felől az axon irányában teljed. Az axont velős hüvely, a midin borítja. Ezek együtt alkotják az idegrostot, melynek szigetelő és az idegingerület terjedését gyorsító szerepe van. A többi sejtből eredő hasonló rosttal együtt pedig magát az ideget alkotja. A dendritek többféle sejttel létesítenek kapcsolatot. A központi „vezérlőpult” A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll. Az agyat és a gerincvelőt egyrészt szürkeállomány alkotja - itt találhatók az idegsejtek -, másrészt fehérállomány, amely alapvetően rostokból áll. A mozgató idegek a gerincvelőn lefelé haladva továbbítják az agy utasításait a különböző szerveknek. Azokat az idegeket, amelyek közvetlenül a koponyából lépnek ki, agyidegeknek nevezzük. Ézek- ből tizenkét pár van. Azokat pedig, amelyek a gerincvelőből indulnak, gerincvelői idegeknek (nervus spinalis) hívjuk. Harmincegy pár van belőlük. Ezek a perifériás idegrendszer részét képezik. Az agy Az emberi agy hozzávetőlegesen másfél kilogramm súlyú, vagyis a testsúly egyötvened része. Tizenegymilliárd sejt alkotja. Tíz- milhárd neuron és gliasejtek mil- liárdjai biztosítják működését. Az agy három részből áll. Az elő- (prosencephalon), az utó- (rhombencephalon) és a középagyból (mesencephalon). A gerincvelőből fejlődött ki a középagy, ebből pedig az utó- és az előagy. A törzs- fejlődés során az előagy térfogata fokozatosan nőtt, s döntően az agykérget alkotó sejtekből áll. Ez az agy legtömegesebb része, melyet egy mély (hosszanti) barázda két féltekére oszt, és amely egyenként további négy lebenyre tagolódik. Valószínűleg az elő- agyban foglalnak helyet a gondolkodásért és az emlékezetért felelős agyterületek. A központi idegrendszert az agy- és gerincvelő alkotja, ezek agy- és gerincvelői idegekkel vannak közvetlen kapcsolatban. A két félteke A két féltekét, amely egymás ellenőrzése alatt áll, sűrűn kereszteződő rostok kötik össze. Ezt a területet kérges testnek nevezik (corpus callosum). A bal és jobb agyfélteke eltérő funkciót lát el. A bal agyfélteke felelős a logikus gondolkodásért és a „szóbeli” („verbális”) kifejezésmódért, a jobb oldali pedig a vizuális vagy „művészi” funkciókat szabályozza. Túlnyomó- részt azonban együttműködnek, mivel mindegyik eltérő érzékszervi működést irányít. Forrás: Család és Egészség Mi az agyhártya és -víz szerepe? Az agyat három burok védi - ezért nem érintkezik közvetlenül a koponyacsonttal -, ezek az agyhártyák (meninxek). Kívül a kemény agyburok (dura mater) többé-kevésbé a csonthoz tapad, alatta van a lágy agyburok (leptomeninx) két lemeze, a pókhálóhártya (arachnoidea) és a belső lágy agyhártya (pia mater). A képlékeny állományú agynak, hogy alakját megtarthassa, agygerincvelői folyadékban (liquor cerebrospinalis) kell „úsznia”. Az agyvíz védelmet biztosít, és lökésgátlóként hat, vagyis csillapítja az ütések, rázkódások erejét.
